Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-25 / 199. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. augusztus 25. Kisyárdaiak látogatása Tőkés László betegágyánál A jövő esztendőben Kisvárdán sorra kerülő Nemzeti-Kisebbségi Színházak Fesztiválját előkészítendő, a fesztiváliroda munkatársai augusztus 22-én tisztelgő látogatást tettek a közelmúltban sajnálatos közúti balesetet szenvedett Tőkés László nagyváradi püspök betegágyánál. — közölte szerkesztőségünkkel legújabb városi A kisebbségi színházak képviselőinek egy csoportja Tőkés László betegágyánál. lapunk, a FELSÖSZABOL- CSI HÍRLAP szerkesztőbizottságának vezetője, Pribula László. A miskolci Szent- péteri-kápui kórház baleseti osztályán fekvő lelkész, aki egyben a Kisvárdai Nemzeti Kisebbségi Színházak Fesztiváljának egyik fő védnöke, meghatódva fogadta a kilenc színház megbízásából látogatóba érkezetteket. Mint a tudósításból kiderül, Tőkés László a jövő évi fesztivál védnöki tisztét is elvállalta, s erről az alábbi levelet juttatta el a kisvárdaiak- nak: „Kedves Barátaim! Felkérésüket, hogy a továbbiakban is vállaljam a kisebbségi színházak találkozójának. védnökségét, nagy megtiszteltetésnek tartom, és köszönettel elvállalom, abban a reményben, hogy személyesen is jélen lehetek majd az -elkö* vetkező fesztiválokon. ' Jő'munkát és sok-sikert kívánok, Isten áldását kérem szolgálatukhoz. Tisztelettel: Tőkés László Egyre többen kényszerülnek arra, hogy büszkeségüket félretéve segélyért kopogtassanak a tanácson. Ráadásul idén új jogszabályokat vezettek be, így a lakbértámogatást, az ápolási díjat, s a közgyógyellátási igazolványok árát is tanácsi pénzbői fizetik a társadalombiztosításnak. A tervezéskor ezekre nem számíthattak tanácsainkon, a kieső pénzt azonban valahonnan pótolni kell. így pótelőirányzatokat kértek a Népjóléti Minisztériumtól. Nyíregyháza a közelmúltban meg is kapta a kért ösz- szeget, pontosan 27 millió forintot. Ennek egy részét a gyermekintézmények étkezési térítésére, tanszer-, tan- eszközsegélyre. szociális étkeztetésre. és ötven személyes idősek klubjának létesítésére fordítják. A többit, 18,5 millió forintot pedig a tanács szociálpolitikai cső- portja használja fel. Hogy ez mire elég. azt Bódi András- nétól. a csoport vezetőiétől kérdeztük. Elmondta, kétmillió forinttal pótolják a rendszeres szociális segélykeretet, így a tervezettel együtt 16,4 millióból gazdálkodnak. Ápolási díjra 4 millió A rendkívüli szociális segélyre elkülönített 9.46 milliót 3,5 millió forinttal pótolták ki. A mozgássérültek üzemanyag-térítésére kétmillióval többet, összesen 6,3 milliót fordítanak. Az ápolási díjra —- mivel eddig nem volt rá keret. négymilliót különítettek el. Tavaly még négyszázan részesültek rendszeres nevelési segélyben, idén már ezerrel emelkedett a számuk. 8.9 millióról ezért 14,9-re' növelték a keretet. A rendkívüli nevelési segélykeret összege viszont nem változott. 4,6 millió forint. A megye többi településén is szükség van a pótlásra. Mint azt Mókus Albertné főtanácsostól megtudtuk, a minisztériumtól kapott . kérdőíveket továbbították a megye 121 tanácsára, s a napokban már postára is adták az ösz- szesítést. A kért összeg több mint 110 millió forint. Erre szükség van ahhoz, hogy a szociális, gyermek- és felnőttvédelmi feladatokat elláthassák. Egyébként már márciusban jeleztek 70 millió fo- rint hiányt, ez kúszott most feljebb. Gyermek- és felnöttvédelem Néhány város tanácsát is feltárcsáztuk, hol mennyi pót- igényt nyújtottak be. Mátészalkán az idei keret meghaladja a tízmilliót, ehhez kértek még 1,6 milliót. Vásáros- naményban csak rendszeres nevelési segélyre kértek pót- előirányzatot — 800 ezer forintot — egyébként az év elején tervezett összeg 5.9 millió. A nagykállói tanács gyermekvédelemre egymilliót, felnőttvédelemre pedig 1,5 millió forintot kért. Az egész évi keret enélkül 5,6 millió. Kisvárdán rendszeres szociális segélyre idén hárommilliót terveztek. ebből több. mint 1,8 milliót már felhasználtak. s igényeltek hozzá 550 ezer forintot. Üj feladatként jelentkezett az ápolási díj megállapítása. Mivel nem terveztek erre pénzt, a szociális segélykeretből hásznál- tak fel 320 ezer forintot, a második fél évre pedig igényeltek 410 e?ret. Rendkívüli segélykeretre pótelőirányzatot nem kértek, ugyanis a felhasználása időarányos, az igényeket ki tudják elégíteni. Záhonyban 3 millió 370 ezer forintot terveztek erre az évre szociális célokra, a pótelőirányzat összege pedig egymillió 240 ezer forint. Záhonytól Csengéiig Tiszavasváriban rendszeres szociális segélyre az idén több. mint 4,4 milliót, eseti segélyezésre több mint hétszázezer forintot terveztek. A többletigény a kettőből együtt egymillió forint. Csen- Qerben több, mint 7 millió forintból gazdálkodnak az idén. ebből rendszeres szociális segélyre 4,7 millió áll rendelkezésre. Pótelőirányzatot ez a város nem kért. A fenti adatok még csak az igényeket jelentik, hogy mikor és mennyi pénz folyik be ebből a tanácsok kasszájába, azt egyelőre nem tudni. Cs. K. Polgárőrség régen Értékeink és testi épségünk megóvása sok problémát vet tel. Ügy tűnik, a rendőrségnek segítséget jelenthet a lakossági kezdeményezés. Faluőrség, polgárőrség új fogalmak számunkra, bár nyomait felfedezhetjük már az 1800-as években is, levéltári forrásokban. „Bekövetkezvén a hosszabb éjszakák, amelyek a rosszban megrögzött embereknek a magokban feltett gonosz szándékoknak elkövetésére mintegy utat nyitnak, s alkalmatosságot nyújtanak; a tekintetes nemes vármegye határozásához képest újabb parancsolatul adattatik ki a városok és helységek bírái- nak, bogy minden városban és helységben nagyságuk szerint meghatározott számú éjjeli strá- zsák állíttassanak ki. a kirendelt strázsák nevei minden nap feljegyeztetvén, hogy akinek a vigyázatlanság miatt esik meg az éjjeli lopás vagy rablás, tulajdon azok büntettessenek meg. E mellett a lakosoknak is tud- tokra adatik, hogy senki a maga házához idegen embert csak egy éjszakának is eltöltésére mindaddig befogadni ne merészeljen, míg azon ember nevének és lakóhelyének tökéletesen és valóban végire nem járt, hogy e szerint ha az ilyen által valamely gonosz cselekedetek követ- tetnének el, azonnal nyomozni lehessen. A korcsmárosok, mihelyst csak ilyetén . ismeretlen embert észre vesznek a korcsmában, a bírónak bejelentsék, az pedig elfogassa, ha passzusa nincs. Mely előböcsátott rendeléseknek hogyha a bírák eleget tenni leg- kisebb részben is elmulatnák (elmulasztanák) azon esetre, a vigyázatlanság miatt történendő kát' megtérítésének terhe egyedül a bírákon fog maradni. ifcölt Berzéken, 19. november, l«tO. Jósa Antal főszolgabító.” Pók Judit levéltáros KÖZPONTI TANMÚ- HELYT építenek a záhonyi MÁV-üzemigazgatóságnál. A Mávnál ugyanis sok szak-i munkást képeznek, és a Vállalatnál folyó gyakorlati oktatás több szempontból előnyösnek ígérkezik. Az új tanműhely építését az tette lehetővé, hogy a 'záhonyiak a Munkaügyi Minisztérium szakmunkásképző pályázatán közel ötmilliós pályadíjat nyertek. Az új tanműhely a jövő év elejére készül el. Tv: Hírhátlér Talán, a tévénéző már unja a földkérdés körül zajló országos méretű és igen nagy hullámokat vető vitát, mert ezekből nem mindig derül ki, az ország kenyeréről, az élelmiszerellátás holnapjáról, sok tíz és száz ezer falun élő ember megélhetéséről van szó. Kevés a markánsan kirajzolódó, a véleményeket ütköztető eszmecsere, s több a személyeskedő, a pártszempontokat hangoztató és olykor a részletekben elvesző disputa. A csütörtök esti Hírháttérben is csak részben sikerült nézőközeibe hozni az ország szempontjából igen lényeges, nemcsak politikai, társadalmi, hanem gazdasági szempontból is a rendszerváltással a legszorosabban összefüggő kérdést. Lipovecz Iván műsorvezető több alkalommal is igyekezett rávezetni a beszélgetőpartnereket a kérdés gyújtópontjaira, de a földtörvény sarkalatos pontjai, a tulajdonviszonyok igazságos rendezését nehezítő gondok csak részben hangzottak el. Nem elég a mezőgazdasági földek magánkézbe adásáról beszélni, ha nincsenek meg e gazdálkodási forma anyagi feltételei. Márpedig ezek nincsenek meg. Az újszerű, a nyugati szövetkezeti formák jogi, technikai, anyagi alapjai is hiányoznak, bár az idő sürget és jó lenne oldani a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak bizonytalanságát is. A Hírháttér sok új elemmel nem gazdagította ismereteinket. csupán azt erősítette a nézőben: olyan feladat előtt állunk, amelyet nem lehet tűzoltó munkával, hetek alatt elintézni és elrendezni. De sok idő sincs rá, mert szántani, vetni kell. o föld nem várhatja meg, amíg minden kérdés tisztázódik. Úgy tűnik, most már az Országgyűlésen a sor, s ha a nép okos gyülekezeteként gondolja végig a mezőgazdaság holnapját, körvonalaiban bizonyosan jó törvényekre és megvalósításra számíthatunk. Rádió: vérszegény kabaré Talán nagyon is elszoktunk a rádióhallgatástól, ezt tapasztalom szűkebb környezetemben. Még a csütörtökönként jelentkező Rádiókabaré tartja magát, de a legutóbbi műsor elég_ vérszegény humorral, ötlethiánnyal jelentkezeti ; $ társadalmi 'illemkódex, 'a viselkedési szokások és szabályok kacagtató furcsa^, ságai elevenedtek meg á' tnűsorban. Farkasból Tivadar irányításával és a közönség közreműködésével. Sajnos, nem tudtak átütő hatást elérni, bár felvonultatták a tévébeli teleregény szinte minden szereplőiét. az ókortól napjainkig szokásban volt és élő Illemszabályok szemelvényeinek megszólaltatására, dé á kabaré sója, borsa elmaradt: a ma időszerűsége, fricskája, az a szellemi izgalom, amely pedig’ az ilyen műsorok energiáját adja. amiért a hallgató eddig bekapcsolta a rádiót, vagy átpártolt a tévétől egy órácskára a rádióhoz. ■ Tálán túl szigorúak vagyunk a humor felkent papjaihoz? Meglehet, dé ők szoktatták hozzá bennünket korábban az üdítő, kritizáló kabaréhoz. Várjuk a jobb folytatást. Páll Géza Az infláció „megeszi” a kötvényt? Tortúra egy vállalati értékpapír körül A bácsika igen határozott, összetöredezett személyi igazolványából húzza elő az iratokat, a kivágott újságcikkeket. Idős kora ellenére pergőén magyarázza, hogy megtakarított pénzét kötvényekbe fektette és bármenyire várja a beígért pluszkamatokat, sehogy sem akarnak fizetni. Ahogy ül a széken és keresgél az iratok között, csak úgy mellékesen említi meg, hogy a fiának szeretne nyitni egy vendéglátóhelyet vagy egy büfét. Magának már Taxizlak a rablék Nagy zsákmányra számítottak, de csak háromszáz forint váltópénzt találtak a taxi ülése alatt. Egy öngyújtó is hevert a kardánboxban, azt zsebre vágták, s miután a taxis már messze elmenekült, úgy döntöttek, hogy ingyen kocsikáznak egy kicsit. Ám nem sokáig élvezték a száguldást, egy fának ütköztek, kiszálltak és gyalog, két irányba folytatták útjukat. Szigorú börtönbüntetést kaptak a közelmúltban. A nyírkarászi Tutkovics Miklós és a tiszaszentmárto- ni Böröcz János Kisvárda több szórakozóhelyén italoztak. Előbbi fiatalember már súlyosan, utóbbi közepesen ittas állapotban volt, amikor elhatározták, hogy kimennek a taxiállomásra, és valahogy egy taxistól pénzt szereznek. (Természetesen italozásra kellett volna nekik a pénz, mivel az övék már elfogyott.) Beültek egy taxiba, előbb Komoróba, majd Tiszabez- dédre vitették magukat. Egy elhagyott helyen megállították a taxist, késsel és ököllel fenyegették, pénzt követeltek tőle. A taxisnak sikerült kiugrani a kocsiból. A rablók az öngyújtón kívül csak háromszáz forintot találtak a kocsiban, azt is apróban. A kocsikázás, illetve a fának ütközés után mintha jól végezték volna dolgukat, gyalog haza indultak a falujukba. Társtettesként elkövetett rablás és jármű önkényes elvétele miatt Tutkovics Miklóst három év börtönre ítélték, elrendelték az alkohol- ellenes kényszergyógyítását is. Böröcz János is három év börtönbüntetést kapott. Az ítélet jogerős. (n. 1.) nincs különösebben semmire szüksége, kesernyés mosoly- lyal teszi hozzá, az ő napja már leáldozóban van. 1987- ben, amikor a nyíregyházi vállalat meghirdette a kötvényeket, hogyne társult volna ő is. Akkoriban a kamatok még minimálisak voltak, míg a cég 12 plusz három százalékot ígért. Nem magyaráztak ott különösebbben semmit, szépen leszámolták a pénzt, halomba rakták, majd odaadták a kötvényt. Nem is volt semmi gond, az első évben megkapta a kamatokat. A pénz mindig jól jön, különösen ez is, ni- szen vásárolgattak belőle, jutott természetesen a gyerekeknek is. A következő évben már elmaradt a plusz jutalom százalék. Nem értette, ha ígérték, akkor miért nem teljesítik. Levelet írt a vállalatnak, hiszen nem helyénvaló ha valaki nem tartja meg az adott ígéretét. A vállalattól válaszoltak, hogy a pluszszázalékot a vállalat nyereségéből kellene fizetni, de erre most nincs mód. Meg kell elégednie a 12 százalékkal. Eltelt két év és a 12 százalék helyett más bankok, pénzintézetek 20—25 százalékot fizetnek. A bácsika sem akart tétovázni, nosza gondolta, kiveszi a pénzét kamatostul együtt és kedvező befektetési formát talál. A pénzt kezelő banknál meglepetésére közölték, hogy a névérték 81 százalékát tudják csak kifizetni, ennyit esett a kötvény értéke. 160 ezer veszteséget jelent mindez. Nem foglalkozott ő, hogy most emelkedik vagy csökken a névértéke a kötvénynek, nem figyelte a kötvényről szóló híradásokat. Most meg nem akar bukni rajta. Mit csináljon ilyenkor? — kérdezte egyre jobban összegörnyedve. Vigasztalhattam volna azzal, hogy néhány pesti kötvény még ennél is gyengébben áll, 65—68 százalékra estek vissza. Nem tettem, mert most miért hasonlítsam össze a nyíregyházi céget a fővárosival. Csak annyit tanácsolhattam, hogy vagy vegye ki most a pénzét, vállalva a veszteséget és akkor fektesse be háromhónapos lejáratú 20—22 százalékos kamatozású betétekre. Ebben az esetben az jár jól, aki megvásárolja tőle a kötvényt, mert a 100 százalék alapján kapja a kamafot,. ami nem rossz pénz. A másik lehetőség, hogy megvárja a kötvény lejáratát és akkor megkapja a teljes pénzét. Ekkor viszont az infláció „eszi meg” a forintját, hiszen az 1987- ben befektetett 500 ezer 1992-ben már nem ér ugyanannyit. Mindenképpen veszteség. Ez a rizikó, de erre a kockázatra senki nem hívta fel a figyelmét még akkor, 1987-ben. (máthé) ^ Láttuk, hallottak Pótkeret a Népjóléti Minisztériumtól Gyorssegély a rászorulóknak
