Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-22 / 196. szám

1990. augusztus 22. Kelet-Magyarország 3 Hiiyan kermányoz majd az fiikinnányzat? Beszélgetés dr. Szabó Lajos főosztályvezetővel A szeptember 30-i válasz­tások nyomán megkezdődik a helyi önkormányzati rend­szer hatalomgyakorlása. Az önszerveződő, demokratikus közakaratból létrejövő testü­letek olyan új minőséget je­lentenek, amit joggal nevez a nemrég elfogadott önkor­mányzatokról szóló törvény a jogállamiság egyik tartó­pillérének. A túlközpontosí­tott tanácsrendszernek az ön- kormányzati modellel törté­nő felváltása technikailag is, személyi feltételeit tekintve is hatalmas feladat. A magyar állam- és köz­igazgatás szervezetét alapve­tően érintő változásokról a Belügyminisztérium önkor­mányzati főosztályán kértünk tájékoztatást. Dr. Szabó La­jos főosztályvezető a felada­tok felsorolását még kiegé­szíti : Felettes szerv nélkül — Az önkormányzatok be­lépésével a közigazgatási és államigazgatási hatáskörök egészét újra át kell tekinte­nünk, s ki kell dolgoznunk e hatáskörök felosztásának cél­szerű és demokratikus alap­elveknek megfelelő rendiét. A helyi önkormányzatok ter­mészetesen önállóak, s nem lesz semmiféle politikai, vagy jogi értelemben vett felettes irányító szervük. Vállalt fel­adataik és hatáskörük azon­ban a település nagyságától, típusától függően eltérő le­het. egyes területeket például szakbizottságokra bízhatnak. Meglévő hatásköröket azon­ban csak az Országgyűlés, vagy jogszabályok, törvények korlátozhatják. Olyan törvé­nyek, amelyeknek egy részét még csak most fogják meg­hozni. Ebből adódik, hogy tennivalóink a törvény-előké­szítő munkába való bekap­csolódással is bővülnek. — A majdani önkormányza­tok tisztségviselőit azonban nyilván már előre fel kell ké­szíteniük. Arról már hallot­tunk, hogy a pártok saját pol­gármester-jelöltjeiknek tan­folyamokat szerveznek ... — Ez utóbbi hírnek szív­ből örülünk, hiszen csak he­lyeselni lehet, hogy a pártok saját jelöltjeiket idejében ki­képezik feladataik ellátásá­ra. A BM szívesen együtt­működik. s van is igény erre. De természetesen ez csak egy ága a felkészítés folyamatár nak. amelybe a népfőiskolák, közéleti táborok törvényér;- telmező tanfolyamai éppúgy beletartoznak, mint a pol­gármesterek és a szakappará­tus látókörét szélesítő, kül­földi alapítványok által szer­vezett turnusok. Jegyzőképző tanfolyamok? — Hallhatnánk erről többet is? — Nyugatnémet, svájci és francia alapítványok vállal­ták. hogy több — 20—30 sze­mélyt magába foglaló — cso­porttal megismertetik hazá­juk önkormányzatának jel­lemzőit: a rendszer működé­sétől kezdvé egészen addig, hogyan lehet növelni a helyi bevételeket, vagi’ élénkíteni a vállalkozásokat. Az előadók mind gyakorlati emberek lesznek. Ügy gondoljuk, hogy a majdani polgármesterek legalább egytizede eljut ezekre az előadásokra, s a hallottakat továbbadva má­sokat is megismertet a leg­hasznosabb tapasztalatokkal. — Bizonyos tisztségekhez vl- szont ez a képzés nem lehet elegendő . . . — Nem bizony! A jegyzők például felsőfokú képesítés­sel nyerhetik el megbízatá­sukat. döntő többségük az Államigazgatási Főiskola dip­lomájával a kezében. így az ő posztjukra nem jelölhető más. csak aki hasonló képe­sítéssel bír. Ez a kis telepü­lések esetében gondot jelent­het. ami úgy hidalható át, hogy körjegyzőséget alapíta­nak. Ami a szakapparátust illeti: eddig is. volt vizsga­kötelezettségük. működésük első évének végén az általá­nos államigazgatási ismere­tekből és szerveztek részük­re szaktanfolyamokat is. De talán nem ártana visszanyúl­ni akár a régi jegyzőképzö- tanfolyamok módszeréhez, s gondolni kell egyes speciális közigazgatási ágazatok vala­miféle ..szaktechnikusi” ké­pesítést adó oktatási rend­szerének kidolgozására is. Mindezek a szeptember ele­jéig parlamenti plenum elé kerülő közigazgatási, köz- szolgálati törvényjavaslatban pontosan szerepelnek majd. — Nem lesz tanács, csak pol­gármesteri hivatal, élén a vol­taképpeni elnökkel, a helyi kö­zösség által választott polgár- mesterrel. A helyi hatalom a választott képviselőtestület­ben összpontosul, s természe­tesen a polgármester és a jegy­ző kezében. A szintén megala­kítandó intézmények: a me­gyei közgyűlés és a köztársa­sági megbízott nem csoibíthat- ja a demokráciát? A megyei közgyűlés ' — Semmi esetre sem. hi­szen a megyei közgyűlés sem pénzt nem osztl.at. sem uta- ! Sítást ném adhat. Egyedül c azért szükséges, hogy bizó- .nyps — mások által el nem látható —\ funkcionális fel­adatokat átvállaljon, például a megye egészére, vagy leg­alábbis nagy részére kiterje­dő intézmények üzemelteté­sét. A megyei közgyűlés egyébként elektori módszer­rel épül fel: minden telepü­lés önkormányzata ad egy küldöttet, ők minimum 50 tagból álló megyei önkor­mányzatot választanak. A fél­milliónál nagyobb lélekszámú megyékben 10 ezer lakoson­ként kerül egy tag a közgyű­lésbe. A köztársasági megbízott­nak pedig nincsen más jog­köre. minthogy az önkor­mányzatok működésének tör­vényességét ■ vizsgálja. Ha törvénysértést észlel, azt jel­zi az illetékes bíróságnak. Te­hát a köztársasági megbízott léte csak abban kelthet fé­lelmet, aki sorozatosan áten­ged törvénysértő határozato­kat saját munkakörében. — Milyen segítséget ad a minisztérium ahhoz, hogy a ta­pasztalatlanul tisztségbe kerü­lők ne jussanak ilyen helyzet­be? — Módszertani segítő leve­leket küldünk ki — máris a megyék kikapcsolásával — a leendő önkormányzatokhoz. Kizárólag szakmai érvekkel és útrrm tat ásókkal kívánunk segíteni, például abban, hogy miként kell körjegyzőséget alapítani, melyek a társulás létrehozásához szükséges fel­tételek, hogyan oszthatók fel az eddigi közös tanácsok esz­közei a társközségek között, mit kell tartalmaznia a köz­ségi önkormányzatok szerve­zeti és működési szabályza­tának, hogyan kell vagyon­leltárt készíteni és hasonló kérdésekben. Persze, csodát hiába vár bárki — a legjob­ban startoló önkormányzati rendszer is csak két-három év múlva működhet úgy, ahogy már most szeretnénk. Csak a Indák tollasodnak Dollárért száll a tellpehely Nyár van és nagy a meleg. A libákat is megszabadít­ják felesleges gúnyájuktól a gazdák. Részben állatbarát­ságból, részben a tisztes haszon reményében. A pénz azon­ban gyéren csordogál. Vagy még úgy se. A Kisvárda környékén élők panaszolják, hogy nem _ tud­ják a munkájukat forintra váltani. A „talu” egyedül a környéket járó vándorcigá- nyokat érdekli, de olyan ala­csony összeget kínálnak érte, amennyiért nemhogy eladni nem érdemes, de rajtá túlad­ni sem. Egy asszony tudni vé­li, hogy Debrecenben egy ki- lónyi portékájukért a háza­lók által ajánlott százas nyolcszorosát fizetik. A túl­nyomó többség azonban még ennyit sem hallott — ennél fogva tanácstalan — és az újság hatalmában bízik. Nehezen mozdul a toll Nekilát az ügyintézésnek a szerkesztőség munkatársa. Nincs varázsereje. De leg­alább telefonja van. Először a Nyíregyháza és Vidéke Áfész-t hívja. Kiderül, hogy ott 10—15 éve nem foglalkoz­nak tolifelvásárlással és fo­galmuk sincs, hová fordul­hatnának az érdekeltek. Azért csak sikerül ötről 8 hátra jutni. A következő ál­lomás a Kelemen Feder Kft., mely Nyíregyházán a Debre­ceni út 86. alatt, vagy a 42 12-923-as távbeszélőszá- mon érhető el. Ennél a cég­nél vesznek nagyobb tételben libatollat — de csak azoktól, akikkel előre leszerződtek Így sem tudnak mindegyi­küknek azonnal fizetni. Mentségükre írandó, hogy három napon belül? kiegyen­lítik a számlát. A ludat tartók nyakán otjt a temérdek alapanyag’, a 1 tolldzseki meg maidnenj luxuscikk. Miért? . E&esámájr Szűcs Sándor, a debrecenji------------------------- „„.I I ­Égett a fa is Nyíregyházára utaztunk- ban, Vaja határában, a 49-es útnak az 41-es főútba csatla­kozásánál tarlótűzre figyel­hettünk fel. Feketéllett a „tegnap” még aranysárga bú­zaföld. Nem új dolog ez — mond­hatnánk. — Minek a szalmát ekével aláfordítani, hagyni, hogy a tárcsa nyomán cso­mósodjon, gondot okozva a gépkezelőnek? így „egysze­rűbb”. Meggyújtjuk a száraz­ságban amúgy is csőrögére szikkadt-száradt szalmát s el­tűnik az mihamar. Csakhogy nemcsak a tarló maradt „tiszta”. Leégtek az út menti bokrok — mi kár értük, jövőre más sarjad he­lyettük. De mit mondjunk a tarlószélen, útszélen zöldellő nyárfákról, lucfenyőkről? Si­ralmas látványt nyújtottak: félig megkopasztottan, meg­perzselten, levelüktől meg­fosztottam Erdészek, botani­kusok a megmondhatói, hogy a lángok mekkora pusztítást okoztak, mennyire vetették vissza a fákat a fejlődésben. S ugyan mit szólnak hozzá a fákat ültető, gondozó útügyi­ek, s mit a környezetvédők? Vagy talán azokat kellene megkérdezni, akik nem isme­rik jobb módját a tarlótisztí­tásnak, s ha nem is találtak, arra mindenképp ügyelhettek volna, hogy az útszéli fák ne szenvedjék meg „leleményes­ségük” következményeit. (máriás) BARNEVÁL mezőgazdasági vezérigazgató-helyettese vá­laszol. (Azért ő, mert a nyír­egyháziak is a BARNE VÁL- tól kaptak megbízást a fel­vásárlásra.) A minőség csapdája — öt évvel ezelőtt a ma­gyar toll még első volt a vi­lágpiacon — mondja. — Az­óta a középmezőnybe csúsz­tunk. Ennek egyik oka a kí­nai toll betörése. Emiatt zu­hantak felére a világpiaci árak. A másik ok viszont kétségtelenül az, hogy el­vesztettük partnereink bi­zalmát, mert silány minőség­gel jelentkeztünk. Az első ok még nem olyan tragikus. Körülbelül ötévenként át kell vészelnünk egy túlter­melési válságot. Ellenben: munkánk elvesztett hitelét nehéz lesz visszaszerezni. Nagyon szigorúan ellenőriz­zük a nekünk kínált áru mi­nőségi paramétereit. Egy lu­dat egy nyár alatt csak 3—­4-szer szabad megtépni és két tépés között 45 nap szü­netet kell hagyni. A comb- és nyaktollra nem tartunk igényt, mert durva. Kiszúrja a tokot és a kabátot. — Tavaly kétszáz tonna toll maradt a raktárunkban. Ennek értéke 200 millió fo­Mióta felemelték a liszt árát széltében-hosszábán re­besgetik, hogy valószínűleg követni fogja ezt a kenyér árának emelése is. Jelzést kapott szerkesztőségünk: már nem is sokat kell mind­erre várni, mert a Nyíregy­házi Sütőipari Vállalat na­pokon belül árakat emel.. Mi igaz mindebből? — kérdez­tük Horváth Zoltánt, a vál­lalat főkönyvelőjét. — Köztudott, hogy a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat 17—20 százalé­kos lisztáremelési szándékot jelentett be korábban, 1990. augusztus 21-i végrehajtás­sal. A szeszipari vállalat ugyanakkor 13,3 százalékos áremelést hajtott végre 1990. június elsejével a sajtolt élesztőnél. Emellett ismere­rint. Ezért idén csak 1300 tonnás készletet akarunk fel­vásárolni. Azokkal szívesen üzletelünk, akik szerződtek velünk, és akik betartják a követelményeinket. A porté­kájukért — a minőségtől füg­gően — kilónként 650—850 forintot kínálunk, pedig a világpiacon jelenleg nem adnak ennyit. Mi viszont nem akarjuk a dekonjunktú­ra következményeit a terme­lőkre hárítani. Egyelőre a raktárakba, majd a makói fi­nomítóba kerül a toll. A célpont Japán Makón a Hungarotex Kül­kereskedelmi Vállalat, a debreceni BARNEVÁL és Viktor Bauer osztrák üzlet­ember által létrehozott üzemben a 20—30 százalékos pehelytartalmú nyersanyag 92 százalékos pehelytartái- múvá válik. Japánba szán­ják a termékeiket, ott pedig ez a norma. Szeptember 20- án utaznak oda tárgyalni, és remélik, hogy 1991. januárjá­ban vagy februárjában elin­dulnak a szállítmányok ke­let felé. (Cikkeik egy részét azért fenntartják a belföl- diöknek.) Tavaly 20 millió dolláros exportot bonyolí­tottak le. Az idén 16—17 mil­liónak is örülni fognak. Mi következhet zárszóként? Hogy kedves gazdálkodók,, válogassanak és várjanak? tes, hogy központi elhatáro­zással energia- és üzem­anyag-áremelésre is sor ke­rült. Ezekből következően vállalatunknál is jelentősén rr egnövekedtek a sütőipari mékek előállítási költsé­gei. Ez késztet bennünket ar­ra, hogy a költségek egy ré­szének ellentételezésére a Nyíregyházi Sütőipari Válla­lat termékeinél átlagosan 12 százalékos termelői, illetve nagykereskedelmi áremelést jelentsünk be 1990. szeptem­ber elsejétől. A szabályoknak megfelelően ezt már 8 hét­tel korábban jeleztük keres­kedelmi partnereinknek, és eljuttattuk hozzájuk a rész­letes árjegyzékeket is. Hang­súlyozzuk: a mi árjegyzé­künk csupán ajánlott, java­solt a fogyasztói árak kiala­kítására. Yólasi cikkünkre Mentő­ügy Lapjukban korábban „Se­gít a szívalapítvány” feleim­mel, „Mentő, műszer, kapcso­lat” címen (csk) aláírással cikk jelent meg, melyben a következő szerepelt: . . míg az Egyesült Államokban át­lagosan hét perc alatt ér a beteghez a mentő, addig ná­lunk fél órába is beletelik, hiszen nincs se telefon, se elegendő mentőautó." Ezen állítás cáfolatára a következő tájékoztatást adom: Rendszeresen vizsgáljuk az életmentő feladat során a hívástól a helyszínre érkezés­ig eltelt időtartam nagysá­gát .Az esetek 27 százaléká­ban öt, 64 százalékában ti­zenöt percen belül a hely­színre ér a mentőegység. A cikkben írt 30 perc alatt a hívások 93 százalékában mentőhöz jut a rászoruló. A kiérkezés átlagos időtartama 14,1 perc, ami a közlekedési viszonyokat és adott esetben a távolságot figyelembe véve igen jó eredmény. Az a megállapítás, hogy az Egyesült Államokban átlago­san hét perc alatt ér a beteg­hez a mentő, csak egy konk­rét mentőállomásra és annak is egy jól körülhatárolt szűk körzetére igaz ,ezen körül­mények figyelembevételével azonban igaz Magyarország­ra is. Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága Dr. Bencze Béla főigazgató Ez a lépésünk nem érinti a fehérkenyér hatósági árát, ami marad 14,80 kilogram­monként. Úgyszintén válto­zatlanul 1,70 lesz darabja a zsemlének és a kiflinek. Né­hány példa a fogyasztói ár­emelésre tett javaslatokból: a házi jellegű kenyér — amennyiben a kereskedelem is úgy dönt — a jövőben ki­logrammonként. 22 forint, a franc ia-ker.vér darabonként 17 forint, az alföldi kenyér 21,40, az Erzsébet-kenyér 25,40 forintba kerül. Úgy­szintén emelkedik darabon­ként a nagy kifli (3,80);, az óriáskifli (7,50j, a kiesi bri­ós (4,80), a mákos bukta (7,60), a lekváros bukta (7,80), és a foszlós kalács (61 forint) kilogrammonként. Gyüre Agnes Megtörtént a műszaki próbája az új mátészalkai távközlési üzemnek. A 3000 helyi és 1200 helyközi állomással rendelkező központot a tervek szerint szeptember közepén kap­csolják be az országos távhívó hálózatba. (Elek Emil felvétele) A HÍR IGAZ... Sütőipari áremelés szeptembertől Mennyi lesz egy kiló kenyér?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom