Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-21 / 195. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. augusztus 21. látható magyar sírokon. Sajnos, a sírkeresztek nagy része nincs meg, vagy a megtalálhatók olvashatatlanok, így az oda temetettek nevét lehetetlen volt megállapítani ... Osztrogoszk temetőjében kopjafát szerettek volna állítani az értelmetlen háborúban elpusztult magyar katonák emlékére, de — a helyiek kérésére — azt végül november 1-re, a halottak napjára halasztották. A kopjafát addig Voronyezsben őrzik. Az emlékűt résztvevői a voronyezsi utazási irodától ajánlatot kaptak: az idegen- forgalmi intézmény minden nyáron kész arra, hogy fogadja az elesettek sírját felkereső magyar gyászolókat. (bd) „Beugró lányok" Hodop Tünde és Szabadka Gyöngyvér. Ez a két név nem sokat mond a legtöbb embernek. Ennek ellenére a legtöbb férfiszem őket figyelte legutóbb, a Flipper-Vel- husa showmüsorban. 23 illetve 24 évesek, imádnak táncolni, és nem bírnak fogyókúrázni. A két go-go girlnek (beugró lány) több évre visszatekintő klasszikus illetve jazz- balett képzettsége van. Egy hónapban 4—5 alkalommal táncolnak a József Attila Színház és a Vígszínház előadásain. Emellett Tünde most végezte el a Kereskedelmi Főiskolát, Gyöngyi a ma- nager-üzletkötő szakmában dolgozik. Most először történt velük, hogy két ilyen híres, — és azt mondják, figyelmes és szórakoztató — énekes mellett táncolnak, „dobják fel” műsorukat. Ügy tapasztalták. Délhúsa és Flipper mellett ez a munka öröm. A közelmúltban megyénk egyik településének rendőrparancsnokával beszélgettem a bűnügyekről, a közbiztonságról. Szóba került az is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ipari üzemek sérelmére elkövetett bűncselekmények szinte mindegyikében megállapítható a sértettek felelőssége is. Nem megfelelő az őrzésbiztonság, gyakran nemtörődömség is tapasztalható. A rendőrség a megelőzés érdekében nem tehet mást, mint felhívja az érintettek figyelmét a biztonság fokozására. De felvetődik egy másik probléma is. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy az éjjeliőrök szinte kivétel nélkül idősebb, nyugdíjas, vagy nyugdíj előtt álló emberek. Szinte önmagát kínálja a kérdés: helyes ez? Ügy vélem, nem. Ne értse félre senki, nem a pénzt sajnálom ezektől az emberektől, bizonyára majd mindegyiküknek szüksége van arra a kis nyugdíj-kiegészítésre. Hiszen nem valószínű, hogy túl nagy fizetést kapnak munkájukért. De képzeljék csak el a következő szituációt! Éjszaka van, sötétség. A telepen néhány lámpa világít, ha világít egyáltalán. Az őr, tegyük fel, ébren van. Zajt hall, mozgást észlel. Esetleg ugat a kutyája is (akinek van). Mit csinál (hat) ilyenkor egy idősebb ember? Ha van benne kurázsi, kimegy. megnézi, ki jár a telepen, ha sikerül, elriasztja. Ha nem, koránál fogva nem valószínű, hogy nagy ellenállást tud kifejteni. Eredeti helyére Az Aranybulla emlékmű Üjra a törvény kikiáltásának helyszínén, a székesfehérvári Csúcsos hegyen állították föl az Aranybulla emlékművet, Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotását. A nemesi kiváltságokat fékező II. Endre király által 1222-ben alkotott bulla tiszteletére a kikiáltás 700. évfordulóján állított emlékművet az ősi koronázóváros, de azt 1950-ben eltávolították a helyéről, s az eredeti obe- liszkből csupán néhány kőtöredék került elő éppen a közeli hónapokban. 1972-ben Szent István városalapításának ezredik évfordulóján ismét állított emlékművet az Aranybullának Székesfehérvár, de az akkor csak a Budai út egyik üres telkén kapott helyet, mert a kikiáltás helyszínére, a Csúcsos hegyre ugyanabban az időpontban felszabadulási emlékműként, második világháborús mementóként egy kimustrált tankot helyeztek el. A több tonnás acélmonstrumot az idén tavasszal eltávolították, s az Aranybulla emlékmű ismét a helyére kerülhetett. Ezért én úgy vélem, ha fontosnak tartjuk a közös vagyon védelmét, nagyobb biztonságot szeretnénk, másképp kellene a dolgot megoldani. Fiatal, tetterős emberekkel. Azt hiszem, lenne a munkára jelentkező. Kováts Dénes A Nyírségi ősz közelgő rendezvénysorozata szervező bizottságának öt tagja húzza ki a lottó 34. játékhetének nyerőszámait. A Magyar Televízió székházában sorra kerülő eseményen Takács László, a megyei tanács vb termelési és ellátási főosztályvezetője, Takács József, a Tisztelt Szerkesztő úr! jai agy megtisztel teltetés felkérése, hogy írjak érzéseimről, benyomásaimról. Bevallom, tanácstalan vagyok. Miről írhatnék én ebben a fölforrósodott, s mégsem meleg világban? Mindenki mondja, mondja a magáét, de türelme a válaszhoz senkinek sincs. Történelmi időket élünk — olvassuk, halljuk naponta százszor, s elgondolom: a nem-történelmi időket élők vajon mit gondolnak- éreznek? Tud- ják-e, akaratuktól függetlenül a történelem történik? Tudják-e a madarak, a hangyák? Tanácstalan vagyok. Miről írhatnék én a torlódó, napról napra gondok közül utat keresőknek? Miről írhatnék, hisz magam is az áradatban sodródom egyként a sokból, pihenőt, partot keresve. Nem érdekelnek a csónakokból, naszádokból kiabálók! Nem érdekelnek, hisz ők is sodródnak velünk, rajtunk, s ha nem is mind sárosak, vizesek mindany- nyian. Partra kellene érni! Föláll- ni! Körülnézni! Látja, Szerkesztő úr? Ördögi kör ez. Innen nem lehet kilépni. Ezt a játékot nem lehet másképp játszani. A szabályok a régiek, örökérvé- nyűek, csak a játékosok változnak, követik egymást a sorban. Csak a kóklerek ne lennének! Csak ne ennyien! Milyen jól meglennénk ezen a Földön... Istenem, milyen jól... Kérem, legyen türelemmel, Tisztelt Szerkesztő úr! Küldöm majd azokat az írásokat, ahogy megígértem. Nálam nagy a becsülete az adott szónak! Igazság szerint én most is azt szerettem volna, egy olyan írást, de ma nem úgy alakultak a dolgok... a történelmi idők, Szerkesztő úr! Hát csak reménykedem, egyszer mindannyian úgy élhetünk, ahogy a madarak, a hangyák, törődve dolgainkkal, s akkor már könnyebb lesz írnom is benyomásaimról, érzéseimről. Megértő türelmét köszönve, maradok tisztelője: Birtalan Ferenc Szabolcs Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettese, Csabai Lászlóné, a nyíregyházi tanács elnöke, Hámoriné Rudolf Irén, a nyíregyházi tanács főmunkatársa és Krasz- nai Tiborné, a Centrum Áruház igazgatója emeli ki a szerencsegömbből a számokat. A Zsigmond- kápoina Kormánytisztviselők és pártpolitikusok jelenlétében ökumenikus istentisztelet keretében szentelte fel dr. Puskái László bíboros, prímás, esztergomi érsek az 1365- ben I. Lajos király uralkodása alatt épült Zsigmond-ká- polnát a Budavári Palota E- épületében, szombaton. A Minden Magyarok Kápolnája elnevezés valameny- nyi hívő magyar összetartozását szimbolizálja, aminek aktualitását csak fokozza Szent István közelgő ünnepének fénye — állapította meg ünnepi istentiszteletében az egyházfő. Kocsis Elemér református és Harmati Béla evangélikus püspök is megerősítette e gondolatokat imájában, s hangsúlyozták, hogy a közjjs hitből sok erő meríthető. Az ünnepi isten- tisztelet során egy Szent Istvántól származó ereklyét is elhelyeztek a kápolnában. A múzeum nyitva tartásának idején bármikor megtekinthető a kápolna. Sasvári Sándor és Tóth János. ráZsolt Várkonyi Mátyás, igen, mert sikerült a mű eredeti hangulatának megfelelő zenét írnia, s ugyanakkor a műfaj követelte összes kritériumnak megfelelni. Imre Zoltán ebben a darabban is bebizonyította, hogy kivételes tehetségű koreográfus, aki a legegyszerűbb mozdulatokat is tánccá tudja lénye- gíteni. A népes szereplőgárdából ki kell emelni a színpadon egyre természetesebben mozgó, sugárzó szépségű Malek Andreát, a festő szerepét éneklő-játszó Sasvári Sándort. Nagy Anikót, aki élete első anya szerepében nemcsak gyönyörű hangját, de tehetséges drámai erejét is csillogtatta. Kitűnő és üdítő pillanatokat szerzett Árboc Fred, az öreg kormányos, és Jim, a fiatal hajósinas szerepében Meződi József és Oláh Tibor. A társulat pedig minden tömegjelenetben remekül énekelt és mozgott. A rockopera világpremierje a Vígszínház színpadán zajlott. Az Evita, a Nyomorultak sikersorozata után sikerült olyan produkciót létrehoznak, amely ezekhez hasonlóan évekig nem kerül le színpadukról. J. Á. A Kelet-Magyarország 1990. augusztus 15-i számában félreérthető és munkánkat kedvezőtlen színben feltüntető megállapítást olvashattunk a népszavazásra készített választói nyilvántartásokkal kapcsolatban a helyhatósági választások előkészítéséről szóló tudósításban, amit a megyei tanácson kapott a lap. A valós helyzet a következő : A július 29-i népszavazásra, úgy mint az országgyűlési képviselői választások két fordulójára munkatársaim helyben készítették el a választói nyilvántartásokat, e lap hasábjain annak idején töbször jelzett problémák miatt. Ehhez az adatállományt folyamatosan karbantartottuk. Az ez év július 11-i vb-titkári értekezleten jeleztem, hogy nem tartunk igényt az Állami Népességnyilvántartó Hivatal által készített nyilvántartásra, mert egyrészt nem kértek tőlünk információt a közterületi besorolások változásairól, másrészt az adatváltozások átvezetése nem volt számunkra megnyugtató. Az előbbiek miatt vélelmezhető volt, hogy pontatlan nyilvántartásokat kapunk, ami be is igazolódott, de nem ezeket, hanem a helyben előállítottakat használtuk, amelyeket egyébként a szavazat- számláló bizottságok jónak minősítettek. A választói nyilvántartásaink elkészítése előtt kértem továbbá az illetékeseket, hogy csak a papírt adják át és majd mi elkészítjük a nyilvántartásokat, azonban e kérés nem talált meghallgatásra és így teljesen feleslegesen készítették el számunkra a központi megbízás alapján az anyagot, amely indokolatlan költségkihatással járt. Dr. Fazekas János vb-titkár Nyíregyháza Hazaérkezett pénteken a Don-kanyarból az a közel húsztagú turistacsoport, amely — Mártha Tibor, 29 éves fényeslitkei tanár szervezésében — a második magyar hadsereg tragikus pusztulásának helyszínén járt emlékúton. A csoport tagjai, a doni harctereket megjárt szerencsés túlélők, valamint az elesett szeretetteik sírját még ma is kereső hozzátartozók tizenegy napot töltöttek a Szovjetunióban, ahol barátságos fogadtatásban volt részük. A helyiek segítségével a Don folyó körzetében felkeresték a II. világháború egykori ütközeteinek színhelyeit. Jártak a voronyezsi, a linszki, az osztrogoszki, az aleksze- jevkai, az arhangelszkoi, a korotjaki, a kolbinoi, a sza- gonyi, a mihajlovkai és a sztra-nyikolszkojei temetőben is, ahol virágot, koszorút helyeztek el a még megtaMiért öreg az éjjeliőr? Szépen szárad a H—11-es Virginia dohány Hajnal La- josné magyi portáján. Hajnal Lászlóval együtt családi vállalkozásban 12 holdon termelnek dohányt az idén, amit ők maguk szárítanak le. A dohánnyal foglalkozó kistermelőknek jelentős segítséget ad a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat a MINIDOSZ—S kisszárítók gyártásával és kedvezményes forgalmazásával. Az idén 100 éves vállalat centenáriumi ünnepségsorozatának része. hogy 100 forintos centenáriumi sorsjegyeket bocsátott ki, amelyekkel — főnyereményként — egy ilyen MINIDOSZ—S kisszárítót lehet nyerni. De rotációs kapa és motoros háti permetező is a nyeremények között van. Sorsjegyeket a megye dohánybeváltó üzemeiben, a dohánytermelő gazdaságok irodáiban és a vállalat nyíregyházi központjában lehet vásárolni. A sorsolásra augusztus 31-én kerül sor a Móricz Zsigmond Színházban. (Pristyák J.) Új telephely Kisvárdán Századik születésnapján magyar színpadon Dorian Gray, Oscar Wilde teremtménye. A Rock Színház nagy fába vágta a fejszéjét, amikor vállalta a Wilde-regény alapján készült mű színpadra vitelét. A szövegkönyvet Gunar Raunke angol nyelvű szövegének felhasználásával Acs János és Várkonyi Mátyás írta, s az utóbbi varázsolt belőle rockoperát is. VaVárda Építőipari és Szolgáltató Kisszövetkezet 11 millió forintos beruházással építi új telephelyét. Az 559 négyzetméteres alapterületű épületben kap helyet a műanyagüzem, raktárhelyiségek, szociális blokk és az irodák, melyet októberben adnak át. (vin- cze) Nyíregyházái pontes a választói nyilvántartás Hazatértek a Don- kanyari zarándokok 100 forintért 300 ezer! Centenáriumi sorsjegy a dohánytermelőknek Dorian Gray Világpremier a Rock Színházban Értékeink védelmében Lottóhúzók megyénkből
