Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

Kisbatárstop A Nyírbátori Határőrség július 31-én délután a kö­vetkező rendkívüli közle­ményt adta ki: A Szovjetunió miniszter- tanácsának döntése alapján 1990. augusztus 1-jétől a szovjet és magyar állam­polgárok egyszerűsített ha­tárátlépését (kishatármenti forgalmat) ideiglenes jel­leggel leállítja Tiszabecs, Barabás, Lánya és Záhony határátkelőhelyeken. A továbbiakban Záhony mű­ködik határátkelőhelyként, de a kishatármenti átkelés csak rendkívüli esetben tör­ténhet meg. Duna-adna csúcs Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügy­miniszter kedd délután Ve­lencébe utazott. A magyar vezetők a Duna—Adria re­gionális együttműködés két­napos csúcstalálkozóján vesznek részt az olasz vá­rosban. Kedden este a Duna—Ad­ria együttműködés öt tag­állama, Olaszország, Auszt­ria, Magyarország, Jugosz­lávia és Csehszlovákia kül­ügyminisztereinek rövid ta­lálkozójával megnyílt Ve­lencében a közép-európai regionális együttműködés csúcstalálkozója. Kevesebb kenyérgabonát vettek át Akadozik a búza átvétele Javában tart a kalászos gabona betakarítása; a gabonaipar eddig a szokásosnál kevsebb búzát vett át a termelőktől. Nem arról van szó* hogy akadozik az átvétel — a szállítmányokat a legtöbb helyen folyamatosan fogadják, — a gabonaipari szakem­berek más okokkal magyarázzák — hogy a terme­lők részéről némi visszatartási tendencia érződik. A termelők továbbra is bi­zonytalanságban vannak afe­lől, hogy milyen lesz az idei termés exportszubvenciója, a keretszámok ugyan hozzáte- vőleg ismeretesek, azonban a részletekről nincsen tudomá­suk a gazdaságok vezetőinek. Márpedig addig, amíg a kér­Uj utakon a kisiparosok Megszűnt a KIOSZ megyei szervezete Meghalt a király, éljen a király. Tegnap délelőtt ugyanis Nyíregyházán a kisiparosok küldöttgyűlé­se közel 42 évi működés után megszűntette a KI­OSZ megyei szervezetét, s megalakította az Ipar­testületek Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Szö­vetségét. Ügy tűnik tehát, hogy le­zárult egy korszak, s új ala­pon egy magasabb szintű kö­zépszervezet próbálja majd összefogni megyénk ipartes- tületeit. A közgyűlésen azon­ban hosszadalmas vita előzte meg az alapszabály elfogadá­sát. Néhány küldött ugyanis az alulról történő építkezés szellemében az alapszabály­tervezet egyes pontjait elfo­gadhatatlannak tartotta, va­lamint úgy látták, hogy az ipartestületek közgyűlésének határozatait a megyei szövet­ség figyelmen kívül akarja hagyni. Végül sikerült a fél­reértéseket tisztázni, s több módosítással a küldöttgyűlés elfogadta az alapszabályt. Az Ipartestületek Megyei Szövet­sége feladatai közé tartozik többek között az általános és szakmai érdekek képviselete, mestervizsga-tanfolyamok szervezése, foglalkozik jogi és közgazdasági tanácsadás­sal, piackutató tevékenység­(Folytatás a 4. oldalon) dést végérvényesen rendező ismeretek birtokába nem ju­tóinak, addig a végső dönté­seket, értelemszerűen, csak vonakodva és megkésve hoz­zák meg. Azt, hogy a szoká­sosnál kevesebb gabonát fo­gadtak eddig a termelőktől, holott a betakarítás az idén előbbre tart, mint az elmúlt években, azzal is indokolják: a kánikula sújtotta Fehér, Pest, Bács-Kiskun és Szol­nok megyékben, továbbá az ország más területein is, ahol hetek óta tart a szárazság, az őszi betakarítású kukorica igencsak sanyarú állapotban van. Márpedig ha valóban ki- sebb lesz a kukoricatermés a vártnál, akkor a legtöbb he­lyen takar many bú zából^gve- keznek majd pótolni a kieső kukoricatételeket. íly módon a nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdaságok már most óvatosabbak a takar­mánygabona átadásánál, és gondolva a kukorica „kiégé­sére”, az őszi—téli takar­mányhoz szükséges fehérje- tartalmú gabonát igyekeznek házilag raktározni. Van olyan feltételezés, hogy a szárazság következtében a búzatermés is kisebb annál, mint amit eredetileg prog­nosztizáltak a termésbecslés­nél. Erről azonban véglegeset a gabonaiparban mondani egyelőre nem tudnak, hiszen országos összesítés, az idén már nem készül, s a területi jelentésekből biztosat mon­Álláspontunk H azánkban megkezdő­dött a kisebb vállala­tok, gyáregységek ön­állósodása. Eddig 32 válla­lat, illetve gyáregység je­lentette be önállósodási szándékát — közölték a sajtó képviselőivel hétfőn az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. A téma bizonyára megyénkben is sok embert foglalkoztat, hiszen köztudott, hogy az utóbbi bő két évtizedben az ipartelepítések során szá­mos gyáregység alakult me­gyénkben. A minisztérium vezetői közölték: az alulról kezde­ményezett önállósodás ten­dencia lehet, a „deformált struktúrájú”, nagy és szét­szórt vállalatoknak nem örül az új kormányzat. In­kább támogatják a kisebb, rugalmasabb, s főleg ered­ményesen gazdálkodó szer­vezeteket. Ez érthető. Az országos példák közt emlí­tették, hogy a Taurus Gu­miipari Vállalat szegedi . gyára is önállósodni akar. A minisztériumban hang­súlyozták : a leányvállala­tok egyelőre nem önálló­sodhatnak, de minden bi­zonnyal kiegészítik a jog­szabályt, ezt követően a leányvállalatok is önállóvá válhatnak. Emlékeztetőül talán nem árt néhányat megemlíteni a szabolcsi gyáregységek örökös gondjai közül. Az anyavállalatok többnyire a kiselejtezett, régi gépeiket hozták le a telepítéskor. A nagykállói posztógyárban például negyven éves gépe­ket is beállítottak a terme­lésbe. A gyáregységekben dolgozók bérszínvonala 20— 30 százalékkal is alacso­nyabb volt. Ezt igazságos­nak mondhattuk a kezdeti időkben, amikor a pestiek betanították a fakanál mel­lől jött lányokat, asszonyo­kat. Később, amikor a me- gyénkbeliek mennyiségben és minőségben is utolérték az anyavállalat dolgozóinak teljesítményét, nos akkor is jelentős volt, most is je­lentős a bérlemaradás. Alapvető gond volt, hogy a gyáregységekben termelt nyereség nagyobb részét elszippantotta az anyavál­lalat. Ma már nem fontos olyan szorosan kötődni az anya- vállalathoz, hiszen a kisvál­lalatok is kaphatnak ex­portjogot saját termékeik értékesítésére. A gépek be­szerzését sem fontos a köz­ponttól várni, akkor sem, ha kevés a fejlesztésre szánt pénz: lízingbe is lehet ven­ni gépeket. Jó példaként említhetjük az ISG máté­szalkai gyárát. A szalkaiak kora tavasztól nem önálló­ak ugyan, de önállóbbak. Maguk intézik a belföldi piacukat, a központ bele­szólása nélkül emelik a bé­rüket. Álláspontunk szerint bi­zonyára akad olyan gyár­egység, amely önállóan ne­hezen tudna talpon marad­ni. Fontos, hogy minden önállósodást körültekintő gazdasági megfontolás előz­zön meg. Lehet, hogy né­melyik gyáregység még nem lehet önálló — de az eddi­giektől legyen önállóbb. dani egyelőre még nem le­het. Még néhány napig tart ez a bizonytalanság, amíg a területi adatokat a gabona­ipari központokban összesítik, utána derül ki, hogy valójá­ban visszatartják-e a terme­lők a búza egy részét, vagy pedig a terméseredmények kedvezőtlenebbek a feltétele­zettnél. A telepeken egyébként az átvételnél sorbanállás nin­csen, a szerződéses gabonát és azt is, amire nem volt szer­ződéses megállapodás, folya­matosan veszik át a gazdasá­goktól. Korzóból Pizzeria Rég híján volt már Nyíregyháza olyan kávé­háznak, fagyizónak. ahová „jobb érzésű” ember is betérhet, nem kell attól tartania, hogy a körülötte lévő asztaloknál azzal a céllal üldögélnek a vendé­gek, hogy alaposan leitta- sodjanak. Tegnap viszont végre meg­nyílt a most már Kávézó, Fagylaltozó, Pizzeria névre I Gazdát cserélt a Heiner Művek Eddig csak veszteség termett Palicz Zoltán építési vállalkozó az új tulajdo­nosa augusztus elsejétől a vásárosnaményi fei­ner Műveknek. Az üzlet villámgyorsan megköt­tetett a nyíregyházi vál­lalkozó és a régi tulajdo­nos, Heiner Jenő között. A vételár üzleti titok. Pa­licz úr azért annyit elárult, hogy hasonló nagyságrendű, mint amennyiért Heiner úr a Medicortól megvette. Már­cius 16-án 30 millióért ke­rült az ajaki Heiner Jenő tu­lajdonába a naményi üzem. Az adásvételi szerződés alap­ján készpénzfizetés nem tör­tént. azt viszont az úi vevő elárulta, hogy tőkét már be­fektetett az új üzembe. A reményteljes tervekből. ígéretekből, amelyet Heiner Jenő az induláskor elmon­dott. a néhány hónap alatt többmilliós veszteség kelet­kezett. Kimondatlanul is ez az oka a hirtelen eladásnak, amelyről a kollektíva pénte­ken szerzett tudomást. Az adásvételi szerződést egyéb­ként csütörtökön kötötték meg. Borbás Bertalan. Heré­nyi József után az új ügyve­zető igazgató Szombathy Bé­la lett és sem Heiner, sem a társa, Petró Béla nem válik meg a cégtől, hanem alvállal­kozóként mindketten marad­nak. Ugyancsak nem válto­(Folytatás a 4. oldalon) hallgató Korzó presszó, s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kifejezetten elegáns és szép. Magyar—nyugatné­met közös vállalkozásban létesült az egyedi bútorok­kal, olasz gépekkel felsze­relt vendéglátóhely. Kínál János és a német Krä úr korábban már Tihanyban és Balatonalmádiban nyitott szeszmentes íagyizót, Nyír­egyházára pedig azért esett a választásuk, mert megtet­szett nekik a város, különö­sen az, hogy a tanévben csaknem ötvenezer diák né­pesíti be, akik bizonyára szívesen válogatnak majd a közel húszféle fagyiból, a különböző olaszos ételek — pizzák, makarónik, spaget­tik közül. S hogy ne váljon kocsmává az üzlet — ami általában fenyegeti az új létesítményeket —, a sze­szesitalt drágábban, az éte­leket viszont a lehetőségek­hez mérten olcsóbban fogják árulni. A fagyi gömbje saj­nos nyoc forint, viszont házi főzésű. Főhajtás Csekében (2. oldal) IXLVII. évfolyam, 179. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. augusztus 1. szerda Keserű # mézeshetek (2. oldal) Nagykorosodé leányvállalatok „Uj ízek, Bajor ízek a Szabolcs Húsipari Vállalattól! 1. sz. szakboltunkban (Jósaváros — Eperjes út) folyamatosan kapható a különleges, bajor ízesítéssel készült — Müncheni virsli, *| — Bajor májas, sáiklSsS — Maya húskenyér. Nem mindennapi, de minden napra ajánljuk a bajor termékeket! Kóstolja meg Ön is!" (2446)

Next

/
Oldalképek
Tartalom