Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-09 / 159. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. július 9. Cici ki, popó be! „A tükröt nézd!” Tantárgy a szép mozgás Nyíregyháza, KISZÖV Klub­könyvtára, Sz'oVhbat délelőtt. Kellemes zene szól. Egy-ké-há- négy, a ritmusból i>em szabad kiesni, a fejtartásra nagyon vi­gyázz. Krisztikém, a válladat légy szíves kihúzni. Gabikám, szedd össze magad, nem fáj a fejed. Az első sor indul. . . — hangzanak a tanácsok. — Most jó, ez az! Ne engem, hanem a tükröt nézd, nyolc után forgás, cici ki. popó be. Az EAST MODE—X Stúdió Gmk. manökenképzíí tanfolya­mot szervezett. — Ez a második foglalkozás — tájékoztat Zele Krisztina, a gmk. vezetője. — Jelenleg 21 nő van itt. de reméljük, a művészet elsajátításához többen is kedvet kapnak. — Szeretnénk, ha a jó alakú és kellő mozgáskultúrájú lányok nemcsak a fővárosban érvénye­sülhetnének — szól Kuglerné Nagy Tünde, a gmk. helyettes vezetője. A különböző cégek ál­tal gyártott ruhákat mi mutat- juk be. A tanfoyam résztvevőinek többsége tanuló, gépíró, de ta­lálható köztük más foglalkozású is. — A nyitott gazdasághoz, a versenyhez a jó reklám is hoz­zátartozik — mondja az oktató, Szőnyi Kinga profi manöken, a Fabulon és a Fabulissimo rek­lámhölgye. A vásárlási kedvcsi- náláshoz pedig több csinos lány kell, hiszen a cégeknek is érde­kük, hogy az emberek milliói állandóan ne egy-egy arcot lás­sanak. A foglalkozás szünetében egy magas, szőke hölgyhöz, Kertész Beához fordulok, aki a Keres­kedelmi Szakközépiskolában az idén érettségizett. A füleiben jó- kora ékszerek. — A múltkór nagyon elfárad­tam — említi. — Már könnyeb­ben megy. A kívülálló nem is gondolná, milyen nehéz szépen, kecsesen lépni, fordulni, és a ru­hát bemutatni. — Ezzel a tanfolyammal mit ér? — Már a második foglalkozás után is nagyobb az önbizalmam. Kinga olyan hibákra is felhívja a figyelmünket, melyekről eddig nem is tudtunk, valamint kinek- kinek a legelőnyösebb smink és hajviselet megválasztásához is ad tanácsokat. Szóval az idejá­rok többsége nem akar manöken lenni, de szeretne megtanulni szépen járni, mozogni, s a ruhát neki előnyösen viselni, s való­ban nőies nő lenni. Nekem vá­gyam, hogy főállású manöken legyek, ha lehet. (cselényi) A szép járást is tanulni kell. . . Napsugárral simogatott júliusi reggel a debreceni pályaudvaron, két nappal a vasutasok vasár- napja előtt Az első vágány mel­lett díszegyenruhába, ünneplőbe öltözött emberek kis csoportja nézeget a Pest felől érkező sín­pár végtelen vége felé. Közben hatalmas szerelvények fékeznek és lódulnak örökké való harc- ban, térrel és idővel. A várako­zás növekszik, már a hangosbe­szélő is mondja, köszönti: jön az árpád : Valóban. Az acél erek fölött vibráló napsütés opálos derengé­séből egyszerre kibukkan a meggyvörös-krémsárga kis mo­torvonat, vagy sínautóbusz, — ahogy a műszakiak mondjak. Valósággal eltörpül a robosztus személy- és tehervonatok között a háttérben felmagasló házak és épületek árnyékában. Ab­lakai mögött derűs arcok, bará­ti mosolyok: együtt örülni, együtt ünnepelni utazók a vas- utasok nagy családjából. Kinyí­lik az alig egy embernyi ajtó és már lépünk is fel. Szívélyes kézfogások, köszöntések a távo­li kollégáknak, de az ismeretlen vendégnek is. A motor érces-ér­cesen felmorog és már indulunk. Vajon honnan jön és hová tart ez a vonatocska — gondolkodom el a helyemre ülve. Tudom, most Budapestről Mátészalkára. De azon kívül, egyébként, a törté- nelem végtelen vágányain? Amikor készült, a világ már túl volt nagy gazdasági válságán. Itt­hon a mozik a „Lila akácot” ját- szőtték. A ,.Meseautó” érzelgős dallamát dúdolták a messzire vágyó varrólányok és fütyörész- ték a varrólányok után vágya- kQzó masiniszták. Az idill eről­tetett nyugalmába távolról már indulószerű ritmusok pattogását hozta a szél. Hitler Mussolinivel találkozott és Sztálin is nagy terveket szövögetett magában. Akkor, 1934-ben készítették az Árpádot a Ganz Gyár szakembe­rei, hogy későbbi testvéreivel együtt hirdesse a magyar szak­ember, a magyar munka becsü­letét. Aztán átvészeli a mindent pusztító háborút, majd pusztuló vegetálással a rákövetkező évti­zedeket is. A munka frontján aratott győzelem, a békeharc és TenyÉrjéslás (3.) Népszerűén észvonalnak n'eve- zik. Szív és az ész együtt jár, együtt járja útját a tenyéren a két vonal is. A fejvonal a szív­vonal alatt fut végig, szinte pár­huzamosan. Kiindulása után, a hüvelykujj és a mutatóujj alatt rendszerint átvágja az életvona­lat. Talán azért, hogy az élet eredőjének egy kicsit átadjon magából» hiszen az életet ésszel kell élni, az életben gondolkoz- íii kell! Ha a fej vonal egyenes és hosszú, akker komoly gon­dolkozóra, megfontoltságra, he­lyes ítélőképességre vall. A sorsvonalat is metszi a szívvonal, s azon áthaladva, két irányban folytathatja útját. Vagy megma­rad párhuzamosan a szívvonnl- lal, vagy lekanyarodik a csukló irányában. Utóbbi leggyakoribb költőknél, művészeknél. Miután ilyen esetben tiszta lelkületet, idealizmust, a szépségért és jó­ságért való hevületet jelez, a nőknél is legtöbbször a csukló irányában hajlik le. Rosszat ol­vasnak ki a jósok az olyan te­nyérből, ahol a fejvonal pályája közepén az életvonalba torkol­lik. Boldogtalanok, szerencsétle­nek, csalódottak fejvonala ilyen és, azoké, akik nem hisznek senkiben és semmiben. Ha az életvonal nem találkozik a fej­vonallal, akkor bátorságot, har­ciasságot jelez, önhitt, elbiza­kodott embereknél is így van. Gyenge, folytonosan el-eihalva- nyuló fejvonai látható a gyer­mekek tenyerén, akik még nem tudnak érett ésszel gondolkozni. De ilyen azoké a nőké is, akik magányosak, akiknél hiányzik a kellő értelem a nagy elhatáro­zásokhoz. Ha a fejvonal mély, erős és határozott, akkor éles az újjáépítés diadalmámora fe­ledésre kárhoztatja a hajdanvolt mesterek és polgári kultúra nyo­mát. Rozsdát virágzik, rajta az enyészet, miközben elveszítjük a világbajnoki döntőt és később a pert a történelmi ítélőszék előtt. Három éve, hogy újjávarázsol- ták. Azóta ünnepi alkalmakkor, idegenforgalmi érdekességként viszi utasait közeli, vagy távoli célállomások felé. Akkora — mondjuk mint egy kirándulóbusz kétszerese. Belső kiképzése inkább hajóra, mint vonatra emlékeztet. Hátul picike ruhatár, majd a két utastér, amelyekben valóban egy jó au- tóbusznyi ember fér el összesen. Közepén mosdó, elől kis büfé­pult és a parányi vezetőállás. Szerény elegancia, semmi luxus. A karamellszínű plüssel bevont ülések, a gesztenyebarna ajtók, az eredeti stílusú lámpabúrák egy régi kor tiszteletre méltó íz­lésvilágát mutatják. Valahogy az egész alacsonyabb, mint gondol­tam. Nem hiába mondják sín­autóbusznak. Az utastérben előzékeny fel­szolgálók kínálják a vendégeket, mintha repülőgépen lennénk. A vonat vezetője és a müszak'i kí­sérő moccanni is alig tud szűkre szabott helyükön, A sínpár, a pálya egy lehajlásnyira száguld be a kerekek alá. A motorzaj mélyebb, érdesebb a megszokott­A fejvonal észt, kitűnő emlékezőtehetséget, fejlett értelmet árul el. Ha a fej- vonal a kisujj alatt csaknem beleolvad a szívvonalba, szelíd természetet jelez. Ha a fejvonal kettős, a legnagyobb szerencsét mutatja, örökséget, váratlan meggazdagodást, pénzt, kincse­ket. Boldog, szerencsés lesz-e a házasságom, ezc olvassák ki a tenyérjósok ebből a vonalból, mely a kisujj szélén húzódik végig. Fontos vonala ez a te­nyérnek azok szempontjából is, akik házasodás előtt állanak, de azokéból is, akik már pap elé vitték szívük (vagy eszük) vá­lasztottját. A kisujj alatti dom­bocskának Merkur-domb a ne­ve. A házassági vonal erre fut. Ha tisztán és egyenes vonalban éri el, akkor boldog házaséletet jelez. Hosszú házasságvonal tör­vényes házasságot mutat. Görbe vonal özvegységet. Nem jó jel. ha a házassági vonal a kisujj alatt elágazik. Az ilyen azt je­lenti, hogy sohasem lehetnek egymáséi, akiknek szíve össze­forrt a szerelemben. Ha a há­zassági vonal megtörik: elválást olvasnak ki belőle, ha egy má­sik vonal kettészeli, akkor a há­zasság boldogtalan. A válás min- dig annak a hibájából történik, akinek kezéről a jel leolvasha­tó. Nőtlenség vagy vénlányság jele a kisujj alá húzódó házas­ságvonal, melynek hiánya ugyanezt árulja c' a chiromantia nyelvén, azzal a súlyosbító kö­rülménnyel, hogy törvényes kö­teléken kívül álló élettársaikkal sok bajuk lesz. nál. Az Árpád egyenletes brum- mogással furakodik a napsütöt­te tájba termést ringató mezők közé. Az utasok beszélgetéssel mu­lasztják az időt. Parlament, de- mokrácia, kormányzat, gazdaság — hallatszanak innen is, onnan is a divatos fogalmak — meg a vállalkozó vasút. A jövő tervei! Közeledünk Mátészalkához. A szó most már az ünnepségre, a pályaudvar avatására terelődik. Almafák, deszkatér. házak és már itt is vagyunk. A forduló után feltűnik az ünnepségre vá­rakozók sokasága, mögöttük az új pályaudvar elegáns körvona- la. Az ünnpelőket egyre köze- lebb-közelebb látjuk. Az új épü­let üvegtábláiról az érkező kis vonatra megilletődötten hunyó- rog a fény. A vonatozás múltja s jövője találkozott. Az utasok leszállnak, az Árpád magára ma­rad. Az Is lehet, hogy hallja a íuvöszene dallamát és a tapso­kat. Akkor — ha csak néhány önfeledt órára is — rendben van minden. Aztán kíváncsi nézelő- dők jönnek. Az Árpád mint egy régi meséből visszatért játszótárs, a sokat tapasztaltak derűjével túri, hogy egyre jobban körbe­fogják az emberek. Réti János Utazás az Árpádon # Sínautóbusz a történelemből —aMMBHaiiiüi.iii.Miaw.iaMBgg—m—BsasaaBB——ag—m\* ■ ■■min um — n« (Folytatás az 1. oldalról) Az említett gyermekelőadás a Macska Jancsi lesz. amit Lengyel Ferenc direkt ne­künk írt. Gajdos Béla szín­művész ezzel az opusszal mutatkozik maid be rende­zőként. Következik Robert Thomas Gyilkostársak' című krimivígjátékának életre kel­tése. Ezzel a műfajjal még nem próbálkoztunk, fogal­munk sincs, hogy fog sike­rülni. Beszéljünk a Krúdy Szín­padról is! Ott játsszák majd Gozzi felnőtteknek írt mesé­iét. a Szarvaskirályt. A ren­dező Lendvay Zoltán lesz, aki még főiskolai hallgató. A másik stúdiószínpadi bemu­tató Duras: A tér című drá­mája. A szerzőről csak any- nyit: Beckett szerint ő a vi­lág legnagyobb élő írója. Indítunk egy új sorozatot. Címe: Jöjjön el Nyíregyhá­zán pesti színházba! Gondo­lom. mondanom sem kell, hogy fővárosi művészek kapnak majd lehetőséget a vendégszereplésre. Eszenyi Enikő és Kaszás Attila Niko- demi: Hajnalban, délben, este című művét játssza maid. A Buszt József vezette Független Színpad az Ember tragédiájával és a Rómeó és Júliával jelentkezik. Gáspár Sándor. Dörner György cs Bán János Mrozek: Mulatság című produkcióját hozza el nekünk. Lesz külföldi vendégünk is: a lengyel Divádló na Zabradli Színház. A futball­kapus magányossága című pantomimes monodrámával érkeznek ide. Hadd mondjam még el két újításunkat: más stílusú pla­káton hirdetjük a bérleti előadásokat. Nem a színház­épület megszokott fotója a háttér. Két figurát látunk, akik éppen Tháliát szolgál­ják. A terjesztést pedig gyöke­resen megváltozott módon képzeljük el. Hogyan? Még legyen titok. Gyüre Ágnes „Lehel, hogy a mai ppslában van a lelmondásom?" II PLATFORM - ELSŐ KÉZBŐL Interjú V. N. Sosztakovszkijjal, a Moszkvai Pártfőiskola rektorával „Mély Szervezeti, ideológiai, er­kölcsi válság van a pártban” — vélekedik az 53 éves politikus, aki az elmúlt időszakban az SZKp keretein belül működő Demokratikus Platform egyik vezéralakjává vált. Eredetileg gyógyszerész, aspiranturát vég­zett filozófia szakon, dolgozott a Társadalomtudományi Akadémi­án, a Központi Bizottság appa­rátusában és 1986 óta rektor. Az utóbbi időben reformel­képzeléseivel vált népszerűvé, szerzett magának sok-sok hívet és nem kevés ellenfelet. Inter­júnk a kongresszust közvetlenül megelőző napokban készült. — Vjacseszlav Nyikolajevics. Ismertesse a magyar olvasók­kal a Demokratikus Platform elképzeléseit. — Az SZKP keretein belül mű­ködő Demokratikus Platform az egyetlen a pártmozgalomban, amelyik elismerte, hogy mély krízis, szervezeti, ideológiai, er­kölcsi válság van a pártban. En­nek alapján megfogalmazta az átalakításhoz szükséges teendö­Ügy gondoljuk, feltétlenül el kell vetni azt az ideológiát, amely a pártban évtizedeken át uralkodott. Ki kell iktatni a páit életéből a demokratikus centra­lizmust, minden olyan "ormát, ami a centralizmus erősödését, működését szolgálja. Fellépünk a párt föderatív ala­pon való megszervezése mellett, olyan pártra van szükség, amely a tagköztársaságok kommunista pártjainak egyenrangú szerveze­te. Meg kell szüntetni a párt munkahelyi-területi felépítését. Átmeneti szakasz közbeiktatásá­val, bár az nem lesz könnyű, a hangsúlyt a területi szerveződés- re kell helyezni. Nem vagyunk ellene annak, hogy a munkahe­lyen alapszervezétek működje­nek, de annak igen. hogy zavar­ják a termelőmunkát. A munka­helyen dolgozni kell! Fellépünk a politikamentes­ség érdekében a pártbizottságok diktátuma ellen a hadseregben, a KGB-ben, a Belügyminisztéri­umban, az ügyészségeken, bíró­ságokon és más hasonló állami szervezetekben. Ami a szervezeti felépítést illeti, úgy gondoljuk, a parttag maga döntse el. melyik szervezetben kíván dolgozni, fi­gyelembe véve saját képességeit. A párt a tömegek hatalmát fe­jezze ki! A KB és egyéb bizott­ságok váljanak végrehajtó szerv- v€, A felmerülő .kérdéseket a tagság akarata szerint oldják meg. — Kikre számíthat a Demok­ratikus Platform programja megvalósításában ? — Meglehetősen széles támoga­tással rendelkezünk a nagyváro- sokban, a képzettebb rétegek, mindenék előtt az értelmiség kö­rében. A tudományos, műszaki életben, a művész- és újságíró- berkekben a kommunisták 42— 43 százaléka támogatja a plat­formót. Lényegesen kisebb a ha­tásunk a munkások között és jelentéktelen a vidéki pártszer­vezetekben. Ami a munkásokat illeti, ez azzal kapcsolatos, hogy ók most a független szervezet-iik létrehozásával vannak elfoglalva. Példa erre a Kuznyecki szénme­dencében májusban tartott ösz- szejövetel, ahol megalakult a Munka Konföderáció. — A közelmúltban tartott konferencián különböző véle­mények hangzottak el a De­mokratikus Platform további sorsát illetően, ön hogyan lát­ja ezt? — Alapvetően három tendencia jelent meg. Az egyik szerint (ide tartozik a platform 55—60 száza­léka) a kongresszuson alternatív javaslatcsomaggal kell megjelen­ni, olyan követelésekkel kell előállni, amelyeket esetleg ez a fórum el tud fogadni. Ha ez nem következik be, akkor ezek az emberek úgy gondolják, hogy el kell hagyni a pártot, új politikai szervezetet kell létrehozni. A konferencia résztvevőinek egyne­gyede úgy látja, a platform kö­vetőinek száma nagyobb mint hisszük, és a párt soraiban kell maradni, függetlenül attól, hogy milyen határozatok születnek. És körülbelü 15 százalék véle­ménye — ennek hangot adtak a konferencián is —, hogy a pá??ból mihamarabb ki kell vál­ni. Minél előbb, annál jobb, sőt talán már el is késtünk ezzel a lépéssel. — Ha már szóba került, ön mit vár az SZKP XXVIII. Kongresszusától? — Mi várható a kongresszus­tól? Meglehetősen érdekes szitu­áció részesei vagyunk. Első lá­tásra úgy tűnik a kongresszusi küldöttválasztó gyűlések demok­ratikus módon zajlottak le. A gyűléseken sok helyen alternatív jelölés útján választottak kül­dötteket és nem pártkonferenci- ákTm, mint korábban. Mivel „kö­telező” felső utasítások nem voltak, az adott pártbizottságok­tól függött az előkészítő munka és ők „természetesen” nem fe­ledkeztek meg az apparátus ér­dekeiről. így aztán a delegátu­sok között meglehetősen magas a hivatásos pártmunkások ará­nya, több mint 40 százalék. Sok a különböző rendű-rangú vezető, miniszterek. vállalatigazgatók, kolhozelnökök, katonatisztek is. akiknek többsége „sokcsillagos”. ök együttesen a kongresszusi résztvevők 65 százalékát teszik ki, és bár különböző emberek, ez mégiscsak a többséget jelenti. Ezek a küldöttek nyilvánvalóan a „megelőzés” pozíciójából köze- literiek majd a kérdésekhez, sze­retnék megvédeni a „vívmányo­kat”, a régi struktúrát. Persze kell egy kis megújulás, kell egy kis demokratizálás . . . De olyan radikális változást, amilyet a Demokratikus Platform képvisel, nem valósítanak meg. — Hogyan viszonyul ehhez az egyszerű párttagok sokasága? — Az emberek körében él a remény, hogy a párt megrefor- málódik, megszabadul régi hibái- tói és bekövetkezik egy .komo­lyabb. demokratikus megúju­lás. Ám én attól tartok, hogy bár az SZKP kongresszusán ’esz­nek éles viták. elhangzanak majd kemény kritikai megjegy­zések, mégiscsak békés szavazás lesz majd arra a dokumentum­tervezetre, amelyet a Központi Bizottság nyújt be. Mindez, vé­leményem szerint csalódást okoz majd a párt soraiban, és elég je- lentős kiábrándulást a nép köré­ben. — Végül egy személyes kér­dés. Hogyan látja ön saját jö­vőjét, hisz elég sok támadás érte az utóbbi időben. — Különböző pletykák terjeng­tek menesztésemről, sőt május- ban maga Ligacsov adott hírt hallgatósága előtt elmozdításom­ról, de amint látja még most is a dolgozószobámban beszélgetünk, bár lehet, hogy éppen a mai pos­tában van a felmondásom. — Köszönöm a beszélgetést. Abonyi István MSZP-fórum (Folytatás az 1. oldalról) sadalom széles rétege akar­ta. Azért pedig egyáltalán nem a Szocialista Párt a fe­lelős, hogy a parlament a szabadságolások és a nyári munkák idejére, július 29-re tűzte ki a népszavazást. A sok hozzászóló őszintén elmondta a párttal, a belpo­litikai helyzettel kapcsolatos gondját, aggodalmát. El­hangzott olyan vélemény, hogy a Szocialista Párt or­szággyűlési képviselőinek hangját alig lehet hallani, mások szerint pedig még él a vereség szindróma. Ez utób­bira mondta azt egy felszólal ló, hogy nem a múlttal kell foglalkozni, hanem az adott helyzetből kiindulva előre kell tekinteni. Volt. aki ügy látta, hogy a munkásokkal kell a kapcsolatokat erősíte­ni, különben könnyen szét­hullhat a párt. A megyei pártfórumon meghívott vendégként részt vett Szili Sándor, az ország- gyűlési képviselők szocialis­ta frakciójának tagja. Fel­hívta a figyelmet arra a vá­lasztási tapasztalatra, hogy az emberek nem személyek­re, hanem egy olyan rend­szer ellen szavaztak, amely­ben csalódtak — a Szocialis­ta Párt tagjaival együtt. Utalt arra, hogy még a Nép- szabadság/ sem foglalkozik igazán a párt képviselőinek felszólalásaival, a parlament­ben a képviselők sorozatos támadásoknak vannak kité­ve, nehéz széles körű nyilvá­nosságot találni. Gondot je­lent, hogy a Szocialista Pár­tot az ellenzéki pártok ellen­zékeként tartják nyilván. Bármennyire is komolyan dolgozik a frakció, egy inter­pelláció benyújtásához 50 képviselő aláírása szükséges, s ezért elakadnak az ügyek. Már a bizottsági üléseken lesöprik a Szocialista Párt javaslatait, a kormánypárti képviselők magabiztosak, pe­dig a döntéseik — a szocia­listák szerint — esetenként tele vannak hibával. (mml) Színházi program

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom