Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-05 / 156. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. július 5. Megyei képviselőkkel a Parlamentben Hz önkormányzat lelke A PARLAMENT E HETI ÜLÉSSZAKÁN elkezdődött á helyi önkormányzatokról szó­ló törvényjavaslat tárgyalása, Ez sem lesz könnyű menet, hiszen több száz módosító in­dítvány előterjesztése vár­ható. —• Csináljunk már va­lamit! Ezt várja tőlünk a nép — szögezte le bevezető szavaiban Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője. Bizony várja. Annál is in­kább, mivel az Országház fo­lyosóján a képviselők azt suttogták, majd az ülésen be is jelentették, hogy itt jártak a bányászok, és leállnak a munkával, ha ez így megy tovább. A munkások türel­metlensége figyelmeztetés mindenkinek. (Azóta tárgya­lásod kezdődtek az illetékes miniszter és a bányászok képviselői között, s megol­dódni látszik a feszültség. A szerk.) Sokan a most napi­renden lévő önkormányzati törvény elfogadásától és majdani bevezetésétől remé­lik az igazi rendszerváltozást. A belügyminiszter expozéjá­ban az önkormányzat lelké­nek nevezte az önállóságot. Hogyan értelmezi ezt dr. Nagy István MDF-es parla­menti képviselő, aki egy sza­bolcsi községben — Nyirka- tán — él, és a mindennapo- ,kon tapasztalhatja az egysze­rű falusi emberek gondját? — A törvény eltörli a szovjet-típusú tanácsi rend­szert, ami a magyar hagyo­mányokat nem vette figye­lembe — mondja. — A köz- ponti közvetlen irányítás megszűnése után jelentős jo­gokkal. hatáskörökkel ren­delkeznek majd a települő­sek. A mezőgazdaság talpra- állításában látom az önkor­mányzatok erősségét, s fon­tos, hogy a gazdálkodási for­mát is a falu döntse el. Az a véleményem egyébként — folytatta a szabolcsi képvise­lő — hogy a törvényjavaslat­ban a városközpontúság ér­vényesül, nem fogalmazód­nak meg eléggé a falvak ér­dekei. Ezért megpróbálunk tovább küzdeni, és gondunk­ra felhívni az Országgyűlés figyelmét. MÉG A KOALÍCIÓS PÄRT IS kifogásolta a törvényja­vaslatot. A kisgazdák részé­ről Torgyán József frakció- vezető hiányolta, hogy a „polgármester” címszó alatt nem szerepel utalás a szak­képzettségre. Felhívta a fi­gyelmet, ” nehogy úgy jár­junk, mint a négyelemis ta- tanácselnökökkel. Nem sza­bad döntési hatalmat adni felkészületlen emberek kezé­be. A FIDESZ úgy ítélte meg, hogy valójában ez a javaslat nem más, mint az 1971. évi tanácstörvény bújtatott vál­tozata. Vagyis ez a kormány is centralizálni akarja kezé­ben a hatalmat. — Miből gondolják ezt? — kérdeztem megyénk egyet­len FIDESZ-es képviselőjétől. — Túl általános a törvény — mondja Mádi László — túlságosan is keretjellegű. Ezt várhatóan elfogadja az Országgyűlés, mégpedig két­harmados szavazással. De nem lehet tudni, hogy milyen tartalommal lesz megtöltve. Erről ugyanis külön jogsza­bályok sorozata dönt majd, amelyek konkretizálják az önkormányzatok jogkörét, fe­ladatait. Ezek elfogadása vi­szont már csupán ötven pJüsz egy szavazattal törté­nik. Így az ellenzék — ha va­lamelyiket nem tartja át­gondoltnak, igazságosnak — nem tudja megakadályozni, hogy érvényre jusson. Gulyás Józseftől azt tud­tam meg, hogy a törvényja­vaslatnak a vármegyére és gazdálkodásra vonatkozó fe­jezetét a szabad demokraták nem fogadják el, az SZDSZ teljesen új koncepciót ter­jeszt elő. Döntően az a kifo­gásuk, hogy deklarálni kí­vánják a decentralizációt, ugyanakkor ezzel párhuza­mosan a kormány beavatko­zási lehetősége a kinevezett főispán személyével kapcso­latban rendkívül kiterjedt. Az önkormányzat gazdasági alapja sincs kellően körvo­nalazva, a települési hátrá­nyok mérséklésére vonatko­zóan a tervezet semmit sem tartalmaz,, ami például Sza- bolcs-Szatmár-Bereg eseté­ben komolyan kifogásolható. — Az igaz, hogy a 85. pa­ragrafusban szerepel: kiegé­szítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hát- nyos pénzügyi helyzetben lé­vő települést — folytatja a beszélgetést Kállay Kristóf képviselő, alfi egyben a költ­ségvetési-, adó- és pénzügyi bizottság tagja is. — Csak­hogy a mértékéről, a miként­jéről már nem nyilatkozik a jogszabáíyjavaslat. A terve­zett kormánydöntések is sú­lyosan érintik megyénket. Hiszen a Minisztertanács a költségvetés hiányát ezzel is mérsékelve megvonja az ál­lami támogatást több kedve­zőtlen adottságú tsz-től, vál­lalattól (hatról négymilliárd- ra csökkentik ezt az össze­get.) Szerintem félretéve minden politikai nézetbeli ellentétet, valamennyi sza- bolcsi képviselőnek most kel­lene összefogni és kidolgozni egy közös állásfoglalást, in­dítványt. EZT A VÉLEMÉNYT erő­sítette meg Vargáné Piros Ildikó a fehérgyarmati körzet parlamenti képviselője, aki a T. Ház gazdasági bizottságá­nak tagja. — Hátrányos helyzetünk a kedvezőtlen közgazdasági környezetben csak tovább fokozódik. Féltem a helyi ön- kormányzatok önállóságát. Mivel a mi térségünkben az emberek a minden állampol­gárnak kijáró átlagos ellátás­ban, támogatásban sem ré­szesülnek (gondoljunk csak az iskoláinkra, az egészség­ügyre . . .) . Az állam által finanszíro­zott, vagyis az alapellátást szolgáló feladatkörökre kell nagyon figyelni, kedvezőtlen esetben bekövetkezhet az, hogy az önkormányzatoknak kell ezeket felvállalni. Ha azok gazdasági fedezete nem lesz meg a települések fenn­tartása is veszélybe kerülhet. Ezért valóban megkülönböz­tetett figyelmet érdemelnénk, ha már eddig megfeledkeztek rólunk, mivel „rossz helyen” az, ország keleti részén élünk és a nyugati .kirakatpolitiká­ba” sem fértünk bele. — Az önkormányzati tör­vényt egészében kell nézni, valóban vannak benne olyan dolgok, amelyeket garanciá­lisadban kell szabályozni. — fejtette ki álláspontját dr. Szendrei László MDF-képvi- selő. — A keretjelleget elfo­gadhatónak tartom, mert megalapozza a leendő közsé­gek önállóságát. Részletei­ben szabályozni ezt nem le­het, még ha az ellenzék úgy is gondolná. Ami a tá­mogatás megvonását illeti, igazságos az, hogy egy ter­melőszövetkezet csak azért kapjon 20 százalékos felárat, mert esetleg nem tud jól gaz­dálkodni ? A kedvezőtlen adottságú területen, ahol az egyéni gazda nevelte a ser­tést, kapott 64 forintot a le­adott tiszta súlyért, a tsz meg erre kapott 20 százalékot ugyanabban a faluban. Egyenlő feltételt jelent ez? A hátrányos helyzetből sa­ját erőnkből valóban nem tu­dunk kilépni. Ennek a me­gyének az ország tartozik azzal, hogy segítsen. Ezt az igényt folyamatosan fenn fogjuk tartani. Bojté Gizella Antall József miniszterelnök július 4-ikén a Parlamentben fogadta Angelo Acerbi érseket, a Szentszék apostoli nnn­ciusát. Bajmegállapítás és szeretetotthon Több észrevétel érkezett a Kereszténydemokrata Nép- párt részéről a tervezett ke­resztény kórház gondolatával kapcsolatban. Ezek közül kö­zöljük az alábbiakat. NYÍRBÁTORBAN a kórházát „kivizsgáló funkcióban” jó­részt helyettesítő, kb. 30 ágyas, maximálisan műszere­zett (röntgen, ultrahang, gasztroszkóp, laboratórium stb.), kellően szakképzett orvosokat foglalkoztató sürgősségi, ún. „baj megállapító” osztály építése képzelhető el. mely szervesen kapcsolódna az épületben lévő egészségügyi komplexumhoz — amit az egészségügyi intézet főorvosa korábban már több fórumon szorgalmazott. Az osztály lehetővé tenné a jelenleginél jobban felszerelt és megbecsült, alapellátást nyúj­tó körzeti, vagy háziorvosi ren­delőkből, a területről bekerült betegek maximum 72 órás or­vosi megfigyelését, korszerű, gyors kivizsgálását, meghatá­rozott orvosi beavatkozások el­végzését. Nagy esélye lehet egy panzió­szerű szeretetotthon létesítésé­nek, tekintettel arra, hogy a megyében 350—400-an 1—1,5 évig várakoznak szociális otthoni elhelyezésre. Ezt az előzetes elképzelések szerint 1995-ig ere­deti funkciójában megszűnő BM határőr laktanya szabad­dá váló épületeiből lehetne ki­alakítani. Az elgondolás a ke­reszténydemokraták helyi szer- vezetőtől ered. A szóban forgó épületekben megfelelő átalakí­tások után 150—200 személyt lehetne igényesen elhelyezni. Nagy Béla dr. kereszténydemokrata orvos, Nyírbátor EGYES PARTOK a keresz­ténység zászlaja alá húzódva akarnak kórházat építeni. Vagy ez a helyhatósági választások előtti politikai fogás, vagy a tanácsi vezetés és a kórházak vezetőinek átmentése? A KDNP megyei vezetősége nem látja a reális megvalósít­hatósági esélyt, kivitelezhetősé­get és szükségességet. Nem kell senkit emlékeztetnünk az or­szág gazdasági helyzetére, az egészségügyi tárca pénzügyi lehetőségeire, a „tűzoltási” kötelezettségekre, a társadalom- biztosítás „kölcsönvett pénz­ügyi forrására”. Arra sem kell emlékeztetnünk itt a megyé­ben, hogy mennyi az elesettek, az egyedül élő idősek, a kiszol­gáltatott nyugdíjasok száma. Ezért mi csupán a szeretet­otthonoknak adunk szabad utat. Azt szorgalmazzuk, ha kell gyűjtünk rá, gondozást, ápolást tudunk vállalni. Dr. Szilágyiné Császár Terézia Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöke MADRID: A spanyol vasútak (RENFE) szakemberei vizs­gálják a július 3-án bekövetkezett vasúti baleset színhe­lyét. A Zaragozából a főváros felé tartó személyvonat be­lerohant egy tehervonatba. A szerencsétlenség hat halá­los áldozatot követelt. Újra a hitoktatásról A Kelet-Magyarország Szer­kesztősége szerdán délelőtt az alábbi nyilatkozatot és állás- foglalást képviselőktől, a Par­lamentből kapta. A sokakat ér­deklő és érintő témáról szóló dokumentumokat teljes terje­delmükben tesszük közzé Ol­vasóink hiteles tájékoztatására. Nyilatkozat A Kereszténydemokrata Néppárt Elnöksége és Parlamenti Frakciója az iskolai hitoktatással kapcsolatban az alábbi kö­zös nyilatkozatot teszi. 1. A hitoktatás mindenekelőtt kormányzati kérdés és teljes mértékben egyetértünk és támogatjuk a kormányzat ed­dig megtett lépéseit. 2. Szükségesnek tartjuk az egyházak autonómiájának teljes biztosítását, amely kérdésbe az is beletartozik, hogy egyes egyházak és vallási felekezetek önállóan határozhassák meg, kívánnak-e, és milyen módon az iskolákban hittant oktatni. Ezt a jogukat biztosítja — a többpárti megálla­podáson is alapuló — vallás szabad gyakorlásáról szóló ^örvény, de úgyszintén több nemzetközi egyezményben is a Magyar Köztársaság erre kötelezettséget vállalt. Ezért nemcsak kormányzati, de törvényességi kérdésnek is te­kintjük a hitoktatás biztosítását. * 3. Az oktatás társadalmi feladat, ezért az adófizető állam­polgárok bizonyos körének joga van úgy is dönteni, hogy kívánja az oktatásba a hittant beépíteni. Ez a megoldás megfelel a demokratikus államok nemzetközi gyakorla­tának is. 4. Nem értünk egyet azzal a sajtókampánnyal, amelynek célja nem lehet más, mint az úgynevezett szocialista tí­pusú iskolarendszer konzerválása. Minden ellenkező állí­tással szemben a hitoktatás a gyermekeket nem oszthatja meg — miként a cserkészcsapatok megjelenése sem osz­totta meg —, mert születő demokráciánk akkor bontakoz­hat ki, ha képesek vagyunk a másság elviselésére és a gyermekeket is erre tanítjuk. 5. Az ország súlyos erkölcsi válságban is van. Ebben a helyzetben különösképpen szükséges, de egyben kívána­tos is, hogy az egyházak szabadon fejthessék ki tevé­kenységüket az egész nemzet javára. Aki ellenkező állás­pontot foglal el ebben a kérdésben, nem számol az abor­tusz, a válás, az alkohol, a mentálhigiénés, a bűnözési, az öngyilkossági statisztikánk társadalmi hatásaival. Mind­ezekért a kérdésekért is felelősséget vállalva, arra kérjük választóinkat, hogy helyileg is támogassák és biztosítsák az egyházak szabad működését és tegyenek még mindent céljaik támogatására. KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT Elnöksége és Parlamenti Frakciója Á hitoktatás szabadsága, avagy kötelező ateizmus Hetek óta sajtóhadjáratot folytatnak az SZDSZ és újságírói a hitoktatás ellen. Tiltakozásuk lényege: a hitoktatás iskolai gyakorlása sérti a polgárok szabadságjogait. Idéznénk a Kelet-Magyarország 1990. július 03-án megjelent SZDSZ-tiltakozásból: „A hitoktatás szabadságát a hívők és nem hívők állampolgári egyenlőségének, valamint az állam és az egyházak elválasztásának szellemében kell biztosítani.” Azután jön a hosszú fejtegetés, melynek lényege: a szabad- ság kritériuma, hogy az iskolák ateista szellemben neveljenek. Valóban: Rákosi, Gerő, Révai, Aczél György és Kádár János iskolái is ateisták voltak. Mi, kormánypárti képviselők ilyen szabadságot még az SZDSZ kegyelméből sem kívánunk. Jobb szeretnénk, h^ az SZDSZ úgy lenne szabad, hogy másnak ne korlátozza szabadságjogát. Bízza az SZDSZ a szü­lőkre, hogy ők döntsenek szabadon: akarják-e hittanra já­ratni gyerekeiket, s abba az iskolába akarják-e járatni, mely­nek fenntartásához legalább annyi adóval járulnak hozzá, mint az ateisták. Legyen joga a gyerekek kiskorúsága idején a szülőknek el­dönteni, hogy gyerekeik bizonyítványába bekerüljön-e a hit­tan osztályozott tantárgyként. A szabadság kritériuma meg­ítélésünk szerint nem azonosítható az ateizmus kizárólagos szabadságával! Szabaddá még az SZDSZ sem válhat úgy* hogy mások szabadságát korlátozza! Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kormánypárti képviselői: Szűcs M. Sándor Dr. Szilassy Géza Dr. Takács Péter Dr. Móré László Dr. Torgyán József Dr. Kávássy Sándor Dr. Mezey Károly Jakab Ferenc Seszták László Várkonyi István A SZERKESZTŐ MEGJEGY­ZÉSE : a közoktatási miniszter pedagógusnapi (ezek szerint félreérhető) megnyilatkozása hitoktatás ügyben az indulatok elszabadulását vetíti előre. A szerdai számunkban közrea­dott SZDSZ-tiltakozás és a most közölt KDNP-nyilatkozat, valamint megyénk kormány- párti képviselői közös állásfog­lalásának nyilvánosságra hoza­tala után két jelentősebb írás­sal készül szerkesztőségünk, hogy a téma sokoldalú megvi­lágítása után a magunk részé­ről legalább időlegesen lezár­hassuk a nyilatkozatsort, amely már-már pártharcokba és ok­talan gyanúsítgatásokba tor­kollik — holott nyilvánvaló: ez nem old meg semmit. Kö­rültekintő és jó döntést kellene hozni — a Parlamentben, kul­turált vita eredményeképpen. 1990. július 5„ csütörtök NYÍREGYHÁZI RADIÖ 17,00: Hírek, könyvszemle, zene. — 17,30: Hírek, tudósítá­sok, lapszemle. — 18,00—18,30: Hangraforgó. Kulturális maga­zin. — Műsorelőzetes. Szer­kesztő: Veszprémi Erzsébet. MAGYAR TV 9,00: Képújság. — 9,05: Tévé­torna nyugdíjasoknak. — 9,10: Dagi. Amerikai kisfilm (ism.). — 9,35: Szia, Mami! — 10,05: Enyém a vár. — 11,35: Mozga­tó. — 11,45: Képújság. — 16,25: Képújság. — 16,35: Pannon Krónika. — 16,45: Vijesti. Hírek szerbhorvát nyelven. — 16,55: Üt a döntőig. — 17,55: A világ nagy városai. — 18,50: Reklám. — 19,00: Gyermekhittan. — 19,05: Esti mese. — 19,15: Lot­tósorsolás. — 19,20: Reklám.— 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. — 20,05: Magyar évszázadok.— 20,25: Holnap bejön? — 22,10: Reklám. — 22,15: Hazai tükör. — 23,35: Híradó 3. TV2 17,00: Képújság. — 17,15: TV2. Benne: Reklám. — Riportok.— Időjárás. — Zene. — 17,45: Mo­zaik. — 18,00: Telesport. — 18,25: Gyerekeknek! — 19,00: Kamerával a világban. — 19,46: Dilip Mehta a fotóriporter. — 20,28: TV2. — 21,00: Híradó 2. — 21,20: TV2. Benne: Nézze meg az ember! — 21,50: Nap- zárta. — Kb. 22,35: összefog­laló az angol nemzetközi te­niszbaj nokságról. SKY—EUROSPORT 6,00: Üzleti világhíradó. — 6,30: Európai üzleti hírek. — 7,00: DJ Kát Show. — 8,00: Mókagyár. — 9.30: Tour de France kerékpárverseny. — 10,30: Vidám sportegyveleg. — 11,00: Roland Garros. Tenisz- bajnokság. — 15,00: ökölvívás. — 16,00: A világ sportja. — 17,00: Labdarúgó vb. — 19,00: Mobil 1 autó- és motorsport híradó. — 19,30: Vidám, zenés sportegyveleg. — 20,00: Tour de France. — 21,00: Tenisz duku- mentumtár. — 22,00: Női bir­kózó vb. — 23,00: Labdarúgó vb. — 23,30: Vasemberek és vashölgyek. — 0,30: Ausztrál foci. — 1.30: Műsorzárás. SUPER CHANNEL 6,00: E-csatorna. — 6,30: E. B. C. — 7,00: Napkezdet. 8,00: Hírek, időjárás. — 8,30: Egyveleg. — 9,00: Hírek, idő­járás. — 9,15: Egyveleg órán­ként hírekkel. — 17,30: Nyári hullámhosszon. — 19,30: Hírek, időjárás. — 19,45: Időlánc. — 20,00: A Bermuda háromszö­gön túl. Amerikai film. — 22,00: Hírek, időjárás. — 22,15: Véres pénz. Bűnügyi film. — 23,15: Keserédes. Üj-zélandi film. — 23,45: Egyveleg. — 0,15: Hírek, időjárás. — 0,30: Időlánc. — 1,45—7,00: Egyveleg. TV5 16,05: Hírek. — 16,15: Teli Vil­mos földjén. — 16,40: Telesz­kóp. — 17,15: Számok és be­tűk. — 17,35: Ez nem igaz! — 18,00: Kincskeresés. Vetélkedő. — 19,00: Teleturisztika. — 19,30: Hírek, időjárás. — 19,40: Beszá­moló a Tour de France-ról. — 20,00: Címlaposok. — 21,00: Amerika—Afrika videovetélke- dő. — 22,00: Tv-híradó. — 22,30: Időjárás. — 22,35: Hiány­jelek. Irodalmi magazin. — 23,50: Alice. Kulturális maga­zin. — 0,35: Műsorzárás. SAT1 6,00: Jó reggelt a SATl-gyel! — 8,30: Hírek, időjárás. — 8,35: Szomszédok. — 9,00: Hírek. — 9,05: Szeretethajó. — 9,50: Egészségvédelem. — 10,00: Hí­rek. — 10,05: Tévébolt. —10,30: Vidám népszínmű. — 12,15: Szerencsekerék. — 13,00: Tévé­tőzsde. — 14,00: Műsorelőzetes. — 14,05: Perrine. Rajzfilm. — 14,30: Főzőcske. — Í4.40: Sze­retethajó. — 15.30: Boszorkányt szeretek. — 15,55: Tévébolt. — 16,05: Füstölgő coltok. — 17,00: Hírek, időjárás. — 17,10: Szom­szédok. — 17,35: Autósoknak. — 17,45: Műsorelőzetes. — 17,50: Egy Duke ritkán jár egyedül. — 18,45: Híradó. — 19.05: Sze­rencsekerék. — 19,50: Időjá­rás, hírek. — 20,00: T. J. Hoo­ker. Krimi. — 20,55: Hírek. — 21,00: Ferris lóg. Amerikai víg­játék. — 22,45: A nap hírei, sport, időjárás. — 22,55: Elát­kozott örökösök. Krimi. — 23,45: T. J. Hooker. — 0,35: Műsorelőzetes. M O Z IrM O S O R Krúdy mozi: MARSLAKÓ A MOSTOHÁM (am.) Ea.: 16, 18 és 20 óra! Béke mozi: BÜNVADÁSZOK (ol.) Ea.: 16 óra! GOODBYE EMMANUELLE (18 év, fr.) Ea.: 18 és 20 óra! Kert mozi: RAIN MAN (am.) Ea.: 21 óra! Videoház: TANGÓ ÉS CASH (am.) Egész nap vetítjük! Nagykálló: GYILKOS LÖ­VÉS (am.) Vásárosnamény: HIGGY NE­KI, HISZ ZSARU [am.. 16 év) Csenger: SZARV ASVADÄSZ I—n. (16 év, am.) Tiszavasvári: FERGETEGES KÖZEPCSATÄR (ol.) Mátészalka: VADNYUGAT FIAI (am.) Fehérgyarmat: SZORUL A HUROK (am.) Nyírbátor: K—9 (KUTYÁM JERRY LEE) (am.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom