Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-31 / 178. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. július 31. ElsiittMott emlékezés Ha kint vagyunk a vízből Hek-hecc Hecc hal: 24 Ft (10 dkg). Ez áll a sóstói parkfür­dő meleg vizű medencéjéhez közeli pavilonsor leg- terebélyesebb bódéjának ártáblázatán. A gyermekmedencénél ugyanezt az étket más, — ugyancsak hibás — helyesírással hirdetik, de leg­alább négy forinttal olcsóbban adják. „A költő Fejéregyházán át az ügető orvos mellett sza- adt, amikor a lóháton mene­külő orvos őt elhagyta, va- ószínűleg Héjjasíalva irá­lyába rohant tovább. Az ül­döző dzsidások elől az or­szágúiról ösztönösen balra, a Kukoricás felé igyekezhetett. Ebben a pillanatban száguld- hattak elébe a Küküllő men­tén a bekerítésre küldött má­sik dzsidás ezred első lova­sai. Vagy már elérte a kuko­ricást, és abból űzték vissza az országút felé? Mondtuk, a lovasok valószínűleg épp a ruhája miatt nem kegyelmez­tek neki. Többre becsülték azt, amit zsebében sejthettek annál, ami szívében és elmé­jében élt és élhetett volna még évtizedekig; csak hu­szonhat éves volt. Nem véde­kezhetett.” Illyés Gyula re­konstrukciós szándékú láto­másából való ez a részlet. Petőfi halálának körülményei — mindnyájan jól tudjuk — csaknem másfél évszázada foglalkoztatják a magyarsá­got. Már a múlt század köze­pén felbukkant a beszámo­lókban egy szibériai ólombá­nya, ahol Petőfit látták. Az eímúlt években Morvái úr nagy apparátussal igyekezett a titok nyomába jutni. De- hát van-e titok? Petőfinek már a születése körül is vita zajlott. Több település versengett érte, vé­gül Kiskőrös győzött. A költő halála azonban jel­képes erejű. Petőfinek a csa­tatéren kellett meghalnia, úgy, ahogyan ő is remélte. A magyar közvélemény soha­sem tudott volna megbirkóz­ni egy új élet, új házasság, a továbbélés gondolatával. Pe­tőfi halálában lett halhatat­lan. Akik rajongásig szeret­ték (nem beszélve itt most a politikai szándékok sandasá- gairól) halottnak akarták őt tudni. Másak az élet, másak a legendák törvényei. Száznegyvenegy évvel eze­lőtt a segesvári csatatéren egy időre eldőlt Magyaror- : szag sorsa. A történelem ma­ga alá temette a költőt is. A hét végén Segesvár hatá­rában a csata emlékművénél ötezren emlékeztek az ütkö­zetre. Petőfi versei hangzot­tak el, hangosan is, befelé suttogva is. (n. L a.) Kereskedő építők A közeljövőben a nyíregy­házi ÉPÍTEK kisvállalat francia fürdőszoba-berende­zéseket kap a KEMÉV kül­kereskedelmi szervezetének közreműködésével. Egy ló- nyai kft. ugyancsak a külke­reskedő csoport közvetítésé­vel gépeket visz a Szovjet­unióba és rönkfát hoz be onnan. A csehszlovákoknak tetőszigetelő munkálatokat végez a KEMÉV, ellentétel­ként gépek várhatók. Egy ózdi kft. betonacél-terméke­it a KEMÉV-esek bizomá­nyosként szállítják ki az NSZK-ba. i Általánosan jellemző, hogy a maszekok, akik a házacs­kákat bérelik két-három fo­rintnyi különbséggel kínálják ugyanazt. A drágább helye­ket messziről meg lehet is­merni: azoknál szól a zene. hagzi hajósi, Szandi és egyéb most dívó slágerek. Személy szerint inkább azt honorál­nám külön, ha nem propagál­nák a nótákat ennyire, de- hát... Kispénzinek hagymás vér Drágább helyekről esett szó az előbb. Ebből az következ­ne, hogy olcsóbbak is van­nak. Azért egyik kereskedő sem rendezkedett be kedvez­ményes kiárusításra. De jó érzékkel megáldott üzletem­berek egyaránt gondolnak a kispénzűekre, az átlagos ke- resetűekre és azokra, akik megengedhetik maguknak a luxust. Ilyennek tartom Szathmáry Zoltánt, akinek a nevét az általa üzemelte- ! tett három Thermál elneve- | zésű pavilon egyikéről olvas- ! iám le. Nála lehet olcsóbb hecket kapni. Igaz, hogy ő heknek írja. Szathmáry úr a majdnem üres zsebűeknek hagymás vért süttet és körömpörköltet főzet, mindkettőből harminc forint egy porció. A félig üres zsebűek bográcsgulyást ehetnek egy ötvenesért, eset­leg babgulyást hetvenegy fo­rintért. Akinek majd leszakad a zsebe a vagyonától, kérhet pacalpörköltet száztízért, rántott bordát kilencvenné­gyért, vagy lacipecsenyét ugyanennyiért és mindezt le­öblítheti száztizenhat forintos dobozos Holsttein sörrel. Hines igazi verseny A tónál minden többe ke­rül, mint a szomszédban. Ott nincs igazi verseny. Négy bó­dé álldogál a hűvösben. Azon a napon, amikor szemlémet tartottam, az egyik ráadásul zárva is volt. A másik há­romnál sem tolongtak a ve­vők. Sőt: sehol a strandon nem törték magukat. A tulajdonosok közül egy- néhányan mérgelődnek is ele­get. Szidják a SZAVICSAV- ot is. Azt mondják, a cég 1 rajtuk akarja behajtani azt a 9 milliós veszteséget, amit j a fürdő fenntartása jelent. ; Több mint kétszeresére emel- j j ték ebben a szezonban a bér- i í leti díjakat. Ráadásul már ] éjjeliőrről sem gondoskod nak. Se terítő, j se pincér Sajnálom, hogy megszűn: az étterem. Asztalok és szé­kek lkadnak neg. de azért ■térítők és pincérek is kelle­nének. A messzi tájakról ér- j kezők és azok. akik egysze­űen csak szeretik minden­nek'megadni a nodját, talán j egyetértenek velem. fv mozgóárusokat és a min- den szolgáltatásra kiterjed: 1 j tarifa-megjelölést is gyakrab- j í ban elnézném. Hogy a mi kis j : gyógyfürdőnket egyre jobb j szívvé ajanlgathassam. «. Gyüre Agnes i Egészséges városlakók lesznek Vadonatúj, szemre is tetszetős egészségházat ad­tak át nemrég rendeltetésének Mátészalkán. A ré­gi, romos állapotú épület helyén ezekben a hetek­ben már lázas építkezés folyik: a kórházrekonst­rukció keretében sebészeti tömböt építenek a SZÄ- ÉV dolgozói. Az új egészségház teljes mértékben a megelőzést szolgálja. Azt a célt, ame­lyet a magyar egészségügy­ben eddig oly gyakran megfogalmaztak, s amelynek megvalósításáért néhol igen keveset tettek. Mátészalkán szerencsére más a helyzet. Néhány hónappal ezelőtt már korszerű szűrőállomás kezdett munkához, most pe­dig a leendő és egészen fia­tal szálkái honpolgárokra irányul kiemelt figyelem. Az új, több millióért fel­épített intézményben ugyan­is a terhesgondozás és nő­védelmi tanácsadás mellett gyermekgyógyászati szak- rendelés is működik, s a különféle laboratóriumi, il­letve szűrővizsgálatok el­végzésére is lehetőséget te­remtettek az egészségügy helyi felelősei. Az évekkel korábban be­vezetett, úgynevezett szü­léselőkészítő foglalkozások, valamint a terhgstorna is méltó körülmények között folyhat ezentúl. A tágas, vi­lágos tornateremben végre­hajtott gyakorlatoknak kö­szönhetően nemcsak köny- nyebbé, hanem fájdalom­mentesebbé is válhat a szü­lés. Az izmokat karbantartó torna mellett pszichológiai felkészítésen is részt vehet­nek a kismamák, akik egyé­ni beszélgetéseken kaphat­nak terápiát lelki bajaikra. Évek óta létező gond volt Mátészalkán egy szakkép­zett logopédus hiánya, aki az új létesítmény átadása után azonnal megkezdte a munkát. A szálkái egészség­házban megfelelő számú, képzettségű szakember fára­dozik azon, hogy a mátészal­kai gyerekekből egészséges felnőttek legyenek. Kovács Éva — Harasztosi Pál A vakmerő ember mimilyen vakmerő ember! fWM — olvastam a férfi­ról, aki sárkányrepü­lővel indult útnak Holly­woodba. Milyen vakmerő! mondják Schirilláról, ami­kor átussza a jeges Dunát. És milyen vakmerő! — ki­áltunk fel Tarzan régimódi kalandjainak szemlélése­kor a televízió előtt. Ezek vakmerők? Igazán vakmerő ember a szomszédom, összegyűjtött élete során százezer forin­tot szemfedőre, koporsóra. És tudják, hol tartja a pén­zét? A bankban . . . (if) Kosárral a magasban. TASZ dolgozói a 49­es úton a közvilágító lámpakart cserélik a városban. (H. P.) Á csodadoktor Dr. Babicz Bélát Dunake­szin lévő magánrendelőjé­ben kerestük fel és két páci­ens fogadása közti rövid szü­netben életéről, titkairól íag- gattuk. Kíváncsiak voltunk arra az emberre, akit az el­múlt évtizedekben általános tisztelet és hírnév övezett, akit a környéken csak csoda­doktorként emlegettek. A rendelő polcait több száz titokzatos orvosi műszer, esz­köz és készülék tölti meg ros- kadásig. — Ma a táskáját sem keli megvennie az orvosnak — kezdi a beszélgetést Babicz doktor. —- Régen minden mű­szert a saját pénzemből vásá­roltam meg ahhoz, hogy dói-' sózni tudjak Pedig eredeti ieg nem is orvosnak készül­tem. Nyíregyházán szülei e n szüleim tősgyökeres tirpák parasztok voltak. Apám :.e- reskedőnei: szánt, ezért a fel­ső kereskedelmi iskolát vé­geztem el. Érettségi után, 1926- ban sak úgy vettek vol­na fel *lső munkahelyemre, a bankba ha fél évig ingyen dolgozom. Ezen nagyon fel­háborodtam és kértem szüléi­mét. hogy gimnáziumi lönbözeti érettségit tehessek és tovább tanulhassak. . gy 1927- ben beiratkoztam a deb­receni egyetem orvostudo­mányi karára. Szegény fiú lévén, nagyon jól jött. hogy koszt és lakás fejében gya­kornokként dolgozhattam a gyógyszertani és közegészség- ügyi intézetben, természete­sen fizetés nélkül. Ez a gya­korlat a későbbiek során nagy hasznomra volt, hiszen itt elsajátíthattam a labormunka csínját-bínját. Avatásom után orr-fül-gége szakorvosi képe­sítést szereztem és vissza­térve Nyíregyházára. 1957-ig ott dolgoztam. — A háborúban is orvosként szolgált? — Hogyne. 1938-tól a há­ború végéig kisebb megsza­kításokkal orvos főhadnagy­ként. hol a hátországban, hol az orosz fronton, hadikórhá­zakban dolgoztam és szeren­csére sebesülés nélkül meg­úsztam. Rettenetes élmé­nyekben volt részem. — Mi történt 1957-ben? — Júliusban letartóztattak és a népfelkelésben való rész­vételem miatt, gyalázatos bí­rósági cirkusz után. hat évi börtönbüntetésre ítéltek. A hat évből több mint két évet töltöttem le Márianosztrán, az osztályidegenek börtöné­ben, onnan 1959-ben. am­nesztiával szabadultam. Míg én a börtönben ültem, a fe­leségemet zaklatták, üldöz­ték. internálni akarták. Ál­landó félelemben élt. Sza­badulásom előtt néhány hét­tel. télvíz ideién háromszo­bás lakásunkból - embertelen módon kilakoltatták. A bú­torokat, ruháinkat rokonok­nál. ismerősöknél tudta csak elhelyezni. Röntgenkészüléke­met szabadulásom után egy íáskamrában találtam meg. — Hogyan szabadult ebből a reménytelen helyzetből? — A további zaklatások, üldöztetések miatt jobbnak láttam elhagyni szülővároso- mat. Vác mellé Kösd köz­ségbe kerültem körzeti or­vosnak. Nagyon megszeret­nem az ott akó. becsületes, szorgalmas embereket. Két év uán a járási főorvos — tud­va, hogy három szakorvosi képesítésem és röntgenorvosi vizsgám is van — Dunake­szire helyezett. — itt azután minden iára fordult! — Nem egészen! Első mun kahelyem a Bem utcai, régi szakorvosi rendelőintézet pincéjében volt. A szenes­pince volt a várószoba, két lócával, madzagon csüngő villanykörtével, a mosókony- ha pedig a rendelő. Fél év múlva költözhettem a Kál­mán utcai rendelőbe, ahol aztán nyugdíjazásomig nyu­godt körülmények között gyógyíthattam, kezelhettem, vigasztalhattam az alagi em­bereket. Persze voltak még problémáim is. Hiszen a bör­tön mellett azzal is büntet­tek. hogy elvették vezetői en­gedélyemet, ezért éveken ke­resztül biciklin látogattam a betegeket, a gidres-gödrös alagi földutakon. — Főorvos úr! Akár két évtizedet is letagadhatna a korából, olyan friss, derűs, kiegyensúlyozott. Talán a gyógyszerektől? — Dehogy! Az egészséges és hosszú élet titkát a mun­kában látom. Azt ajánlom minden nyugdíjas nőnek és férfinak, hogy semmiképpen se hagyja el magát! Dolgoz­zon! Ne várja a karosszék­ben. tétlenül ülve a halált. Erdész Mihály—Kollár Albin (A Keszi Valóság című lapból)

Next

/
Oldalképek
Tartalom