Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-30 / 177. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. július 30. Ez történt megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) Unatkoztak — anekdotáztak A 48-as számú nyíregyházi szavazókörzetben nagy ritkán lép be csak valaki az ajtón. Azok is inkább az idősebb korosztályból. Bennük a beidegződés még erős, szavazni illik, állampolgári kötelezettség. A bizottság tagjai mondják: az elmúlt szavazáson 10 és 12 óra között egy pillanat nyugtuk sem volt, nem úgy, mint most. Unatkoznak, anekdo- táznak, vicceket mesélnék. Most 11 óra tájban alig egyhetede jött el a választásra jogosultaknak. — Ha csak 1—2 százalék hiányozna hat órakor a határként szabott ötvenhez, akkor 8-ig meghosszabbítjuk a szavazókor nyitva tartását, dehát erre nagyon kicsi az esély — mondja Szabó Imre, a bizottság vezetője. A legtöbb probléma azzal van, hogy mit is jelent egyáltalán a kérdés, amelyről dönteni kell. Ahogy én látom, lesz itt még egy-két szavazás, úgy hogy legközelebb egyértelműbben feltehetnék a kérdést! • S ne a nép nevében, ha kérhetnénk! — Nevetséges ez a szavazás — mondja a véleményéhez nevét nem adó úr —, de mivel én korrekt és hű állampolgár akarok lenni, megteszem, ami az én részem. De nem szeretem, ha bohócnak néznek, ha viccelődnek velem. Ha egyszer demokráciáról beszélnek, akkor ne csak úgy a púit alól vegyünk már elő egy köztársasági elnököt, akivel nekem semmi gondom nincsen, csak a módszerrel, ahogy a posztjára került. Hatpárti megegyezés esetén elfogadnám. De kettőnél? Néhány házzal arrébb, az 51-es számú választókerület szavazóhelyiségéből gyerekkocsiban unokáját toló hölgyet állítok meg. — Az nem tetszik nekem, hogy az, aki a korábbi választás előtt azt hajtogatta, döntsön a nép, most egyszeriben miért változtatott véleményt? — S vajon miért csak az ön korosztálya az, amelynek tagjai eljönnek szavazni? Én nem tudom, mert nem nekünk kellene, nekünk már csak fogynak az évek. Aki saját sorsáról dönthetne, saját jövőjéről, az nem jön ma el. A Parlamentben olyan szimpatikusán, következetesen harcoló fiatalság nagyobbik része az életben teljesen passzív. Ezért nem ők a hiA várakozás pillanatai a nagy cserkészi szavazókörzetben. básak, hanem mi. Mi neveltük őket ilyenre, mert nem akartuk, hogy átéljék azt, amit nekünk át kellett élni, de sajnos elkényelmesedtek. Lehet hogy nem ártott volna nekik, ha egy kicsit keményebben neveljük munkára őket. Mesterséges érdektelenség A szavazókor titkára, Nagy András tartja magát az előírásokhoz, arra kér, hogy ha valóban érdekel engem a véleménye, akkor szívesen felhív az urnák lezárása -után. S meg is teszi. — A véleményem az, hogy ez egy mesterségesen érdektelenségbe fullasztott választás volt. A kormány nagyon tudatosan tette erre az időpontra, s nem szeptemberre, amikor a helyhatósági választásokkal együtt megtörténhetett volna. Most a feleslegesen kidobott pénzt az ellenzék nyakába lehet varrni. Azzal a rendelettel, hogy a más helyen való szavazásra jogosító igazolást csak személyesen lehet kérni mind a sorkatonák nagy részét, mind a kórházban fekvő betegeket kirekesztették. Erőszakolt az elérendő 50 százalék is. Ott, ahol évente legalább négy szavazás van? Egy évtizedek óta működő demokráciában a 35 százalékos részvétel már jónak számít. Hogy lehet elvárni akkor nálunk ötvenet? A népszavazási összeállítást készítették: Cserve- nyák Katalin, Nábrádi Lajos, Tapolcai Zoltán, fotók: Harasztosi Pál. Ellesett pillanatok Két idős fejkendős asszony tétován álldogál a Luther- ház előtt. Bemutatkozom, és elmondom, hogy a hétfői lapba egy összeállítást készítünk a szavazásról. — Nem voltunk mink szavazni, kedves. öregek vagyunk már. nekünk mindegy. hogy Kutya Pista lesz az elnök, vagy más. úgysem élünk már sokáig — mondja az egyik. — Borbányasiak vagyunk — veszi át a szót a másik — de. ha már itt van. kedves, aláírjuk valamelyiket, mutassa, hol kell! — Én nem aláírást gyűjtök, néni! A véleményére vagyok kíváncsi. — Ja, és akkor most mit ír? — Jegyzetelem, amit mondanak. — Aha, érdekes! — neveti el magát a néni, majd társába karol és folytatja útját. * — Olyan nagyon nagy eredményt nem látok még — mondja egy magát megnevezni nem kívánó asszony — sőt. talán rosszabb a helyzet. mint volt. Friss kenyeret már csak reggel kap az ember. És ez nem jó jel... Sok ismerősöm azt mondta, nem is jön el szavazni. Én eljöttem. mert gyermekkoromtól kezdve félelemben éltem. Persze, ki tudja, mivel teszek most jót. Azzal, hogy szavaztam, vagy inkább nekem is otthon kellett volna maradnom. * Halász György fiatal ember két kisgyermek édesapja. Sietve szavazott, hogy a felesége — aki otthon maradt a gyerekekkel — még délelőtt eljöhessen leadni voksát. — Igennel szavaztam — mondja — nem akarom, hogy a pártok huzavonája legyen az elnökválasztás. II készülő földtörvény társadalmi vitája Széles körű társadalmi vitára bocsátják a készülő földtörvény tervezetét, amelyet olvasóink tájékoztatására a lapban is közzétcszünk. Minden észrevétel fontos, ezért a vita lebonyolítói és a tapasztalatok összegező! azt kérik, a törvénytervezettel kapcsolatos állampolgári észrevételeket a Megyei Földhivatal — Nyíregyháza, Báthori u. 13. — címére juttassák el olvasóink. Akiknek erre valamilyen okból nincs lehetőségük, azokat szívesen látjuk az augusztus 1-jén, szerdán délután 3 órakor Nyíregyházán, az SZMT-székház nagytermében rendezendő társadalmi vitán. TÖRVÉNYTERVEZET A TERMŐFÖLD TULAJDONRENDEZÉSÉNEK EGYES KÉRDÉSÉIRŐL 1. § A törvény hatálya kiterjed arra a termőföldre, amely: a) állami és szövetkezeti tulajdonban van, b) 1978. március 1. napját követően mezőgazdasági nagyüzem vagyoni hozzájárulásaként gazdasági társaság — kivéve a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságokat — tulajdonába került. 2. § E törvény alapján kérelemre termőföldtulajdont szerezhet az a belföldi természetes személy vagy szervezet, aki (amely): a) mezőgazdasági nagyüzem tagja, alkalmazottja, nyugdíjasa (a továbbiakban együtt: igénylő); b) akinek termőföldtulajdonát 1947. december 31. napját követően — földfelajánlás, vagy — földrendezés, vagy — földmegváltás címén, kivéve az 1967. évi IV. törvény alapján kisajátítási áron megváltott területet, vagy — az 1956-os népfelkeléssel kapcsolatos elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény, illetve az 1945. és 1963. közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény hatálya alá tartoznak, amennyiben termőföldtulajdonukat a semmissé nyilvánított büntetőítélettel, vagy — kártalanítás nélkül, vagy aránytalanul alacsony ellenérték fejében államigazgatási intézkedéssel, ide nem értve a kisajátítást, és a közút céljára történő igénybevételt vonták el. (A továbbiakban együtt: eredeti tulajdonos). c) a b) pontban megjelölt tulajdonos örököse (A továbbiakban : örökös) d) azok a mezőgazdasági tevékenység folytatására vagy elősegítésére létrejött szervezetek (legeltetési bizottságok, erdőbir- tokosságok, tej szövetkezetek stb.) amelyek termőföld tulajdonát 1947. december 31-ét követően jogtalanul vonták el. (A továbbiakban együtt: megszűnt szervezetek.) 3- § (1) Az igénylő 12. § a) pont] az alábbi feltételek megléte esetén — a (2) bekezdésben meghatározott térítés ellenében — szerezhet egy hektár Ötezer négyzetméter tulajdont: a) tagsági viszonya, illetőleg munkaviszonya 1987. december 31. napján már fennállt, vagy ezt követően létesítette első tagsági vagy munkaviszonyát, feltéve, ha a tagsági viszony létesítését megelőzően sem állt munkaviszonyban és b) termőföld tulajdonnal nem rendelkezik, illetőleg tulajdona az említett mértéket nem éri el és, c) munkáját túlnyomórészt a mezőgazdasági nagyüzem mező- gazdasági alaptevékenységében végzi, vagy d) munkáját nem, vagy túlnyomórészt nem a mezőgazdasági nagyüzem alaptevékenységében végzi, de a mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodási területével érintett településen lakik, és kötelezettséget vállal az igényelt termőföld megművelésére. (2) A térítés mértéke a termőföld kataszteri tiszta jövedelem (a továbbiakban: AK érték) 1000—2500 szorzatának megfelelő forint összege. (3) A (2) bekezdés szerinti térítést a Földművelésügyi Minisztérium által kezelt Földvédelmi Alapba kell befizetni. 4. § (1) Az eredeti tulajdonos [2. § b) pont] tulajdonjogát legfeljebb 100 ha termőföld mértékéig térítés- és költségmentesen kell visszaállítani. (2) Az eredeti tulajdonostól igénybevett erdők tulajdonjoga — az erdőbirtokossági erdők kivételével — nem állítható visz- sza. Ilyen esetben az igénybevett erdő AK értéke kétszeresének megfelelő szántó vagy gyep művelési ágú termőföldet kell az eredeti tulajdonosnak biztosítani az (l) bekezdésben meghatározott mértékig. 5. § (1) Az örökös T2. § c) pont] örökrésze erejéig, de legfeljebb 100 ha mértékig a következő feltételekkel szerezhet termőföld tulajdont: a) mezőgazdasági termelést folytat, vagy kíván folytatni, és b) vállalja az e törvény alapján tulajdonába kerülő termőföld hasznosítását, és c) vállalja az öröklési illeték megfizetését. (2) Erdőre vonatkozó igény esetében a 4. § (2) bekezdését kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés szerinti feltételt a mezőgazdasági termelés helye szerinti önkormányzat igazolja. 6. § Megszűnt szervezet [2. § d) pont] csak újjáalakulás esetén kaphatja vissza korábbi, Illetve annak megfelelő AK értékű termőföld tulajdonát. 7. § (1) Az e törvény alapján benyújtott termőföld iránti igényeket a következő sorrend szerint kell kielégíteni: — a) a mezőgazdasági alaptevékenységben dolgozó igénylő; b) az eredeti tulajdonos; c) az örökös; d) a mezőgazdasági alaptevékenységben nem dolgozó igénylő; e) megszűnt szervezet; (2) Az (1) bekezdésben foglalt igények kielégítése után fennmaradó termőföldterületből az igénylők f(l) bek. a) és d) pont] a 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértéken felül is szerezhetnek tulajdont a 4. § (2) bekezdésében meghatározott térítés ellenében. (3) Az igények .kielégítése után fennmaradó termőföldek közül (a) a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonában levők továbbra is szövetkezeti tulajdonban maradnak; (b) az állami tulajdonban lévők pedig a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzat tulajdonába kerülnek. 8. § „A” változat (a 13. § ,,A” változatának elfogadása esetén) Földtulajdon rendezésére első fokon eljáró hatóságként minden olyan önkormányzati egységben, amelynek területén e törvény hatálya alá tartozó termőföld található, Földrendező Bizottságot (a továbbiakban: Bizottságot) kell alakítani. „B” változat (a 13. § ,,B” változatának elfogadása esetén) Földtulajdon rendezésére minden olyan önkormányzati egységben, amelynek területén e törvény hatálya alá tartozó termőföld található, Földrendező Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell alakítani. 9. § (1) A Bizottság két tagját az igénylők közül, két tagját a helyi önkormányzat tagjai közül a helyi önkormányzat testületé választja meg. A Bizottság tagja ezen felül a helyben legtöbb szavazatot kapott három parlamenti párt által kijelölt egy-egy személy, továbbá a település területén működő legeltetési társulat elnöke, valamint a tulajdonrendezéssel érintett mező- gazdasági nagyüzem képviselője. A bizottság tagját a választó, illetve a kijelölő szerv visszahívhatja. (2) A Bizottság titkári teendőit községekben az önkormányzat igazgatási szervének vezetője, városokban, fővárosi kerületekben az önkormányzat mezőgazdasági igazgatási feladatokat ellátó igazgatási szervének vezetője látja el. (3) A Bizottság elnökét tagjai közül választja, meg (4) A Bizottság ülésén az érintett körzeti földhivatal képviselője tanácskozási joggal vesz részt. io. § A termőföld iránti kérelmet — a 2. §-ban előírt feltételek igazolására alkalmas okirat (okiratok) egyidejű csatolásával — a termőföld fekvése szerint illetékes földhivatalnál e törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. n. § A Földhivatal a beérkezett kérelmeket a 10. §-ban megjelölt határidő lejártát követő 90 napon belül művelési ág és a jelenlegi tulajdonosok (használók) szerint csoportosítva átadja az igényelt termőföldek fekvése szerinti Bizottságnak. A kérelmek átadásával egyidejűleg közli a termőföld helyrajzi számát, a fekvésének beazonosítására alkalmas egyéb adatot, a művelési ágát, a kataszteri tiszta jövedelmét (a továbbiakban a termőföldre vonatkozó adatokat) valamint azt is, hogy a tulajdoni részként azt melyik gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv, vagy társadalmi szervezet területéhez csatolták, illetőleg a termőföldet jelenleg ténylegesen ki, milyen jogcímen használja. 12. § (1) A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet vezet, és a hatáskörébe tartozó ügyekben többségi szavazással dönt. (2) A Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább a tagok kétharmada részt vesz. (3) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A Bizottság — az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas módon — határozattal dönt a visszajuttatott termőföldről, a kérelmező tulajdonhoz való jogosultságáról, a termőföld kiméréséről és ennek költségviseléséről, az esetleges beruházásokból és a kataszteri tiszta jövedelem változásából adódó értékkülönbség megállapításáról, illetőleg megtérítéséről, a birtokbaadás időpontjáról, valamint megállapítja a termőföldért fizetendő térítést és dönt a kedvezményekről. 13. § „A” változat A bizottság eljárására egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak azzal, hogy a visszajuttatott termőföld kijelölése ellen fellebbezésnek nincs helye. A tulajdonjog visszaállításával kapcsolatos egyéb kérdésekben a Bizottság határozatától számított 30 napon belül a megyei (fővárosi) Földrendező Bizottsághoz címzett fellebbezéssel lehet élni. A megyei (fővárosi) Földrendező Bizottság határozatától számított 30 napon belül a termőföld fekvése szerint illetékes Bírósághoz keresettel lehet élni. „B” változat A Bizottság eljárására egyebekben az államigazgatási eljárás álEurópai Egyesült Államok! El akar jutni ebbe az országba? Szeretne ennek az országnak állampolgára lenni? Szeretné maga is építeni? A Radikális Párt ezen munkálkodik. Szeretné ön is megpróbálni? SZERETNÉL TÖBBET TUDNI? (RJ A KÖVETKEZŐ CÍMRE: RADIKÁLIS PÁRT 1075 BUDAPEST, TANÁCS KRT. 11/1. talános szabályai vonatkoznak azzal, hogy a visszajuttatott termőföld kijelölése ellen fellebbezésnek nincs helye. A tulajdonjog visszaállításával kapcsolatos egyéb vitás ügyekben a termőföld fekvése szerint illetékes bírósághoz keresettel lehet élni. 14. § A beérkezett igényeket az e törvény hatálya alá tartozó termőföldekből kell kielégíteni. A birtokbaadás időpontjának meghatározásakor, valamint a kijelölés során figyelemmel kell lenni a helyi viszonyokra, a kijelölt termőföld művelésének gazdaságosságára, továbbá, hogy a kérelmező tulajdonjoga művelési áganként lehetőleg egy tagban kerüljön kimérésre. 15. § Az e törvény alapján szerzett termőföldet a tulajdonszerzéstől számított öt évig a föld fekvése szerinti önkormányzat kártalanítás nélkül önkormányzati tulajdonba veheti, amennyiben a tulajdonos — tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonos — művelési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget. 16. § A Bizottsági eljárások befejezéséig az e törvény hatálya alá tartozó termőföldet elidegenítési és terhelési tilalom terheli. 17. § Az e törvény alapján rendezett termőföldeket természetben kell "kimérni. 18. § (1) A visszajuttatott termőföldet tehermentesen kell az eredeti tulajdonosnak visszajuttatni. A terhek rendezése az addigi tulajdonos vagy kezelő feladata. (2) Az eredeti tulajdonos a visszajuttatott termőföldre kötött haszonbérleti szerződést — a visszajuttatástól számított egy éven belül — hat hónapos felmondással a gazdasági év végére felmondhatja, ha a termőföld megművelésére maga kíván vállalkozni. Egyébként a haszon- bérleti szerződés az eredeti megállapodásnak megfelelően érvényben marad. 19. § (1) Felhatalmazást kap a Bizottság arra, hogy különös méltánylást érdemlő esetben —• nyugdíjas igénylő esetén az e törvényben Írtaknál kedvezőbb tulajdonszerzési feltételeket állapítson meg; — 2. § hatálya alá nem tartozó személyek e törvény alapján történő tulajdonszerzési jogosultságát is megállapítsa; — legfeljebb öt éves időtartamra részletfizetést engedélyezzen. (2) A visszajuttatott termőföld és az eredeti tulajdonostól elvont termőföld között jelentkező értékkülönbözetet a Bizottság — szakértők bevonásával — állapítja meg. Ennek összegét a másik félnek az köteles megtéríteni, aki az árkülönbözettel gazdagodott. Az értékkülönbözet tárgyában keletkezett vitában a bíróság dönt. (3) Ha az eredeti tulajdonos részére igénylése alapján termőföldet juttattak vissza, ameny- nyiben a jogtalan tulajdonelvonás során kapta a csereföldet, azt az önkormányzat részére kell átadni, a pénzbeli megváltást pedig a kifizető szervnek, vagy jogutódjának vissza kell fizetni. 20. § Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben megállapítsa azoknak a különleges célú (környezetvédelmi, kutatási-fejlesztési, oktatási stb.) állami tulajdonú termőföldeknek és a hozzátartozó vagyonnak a körét, amelyek tekintetében továbbra is indokolt az állami tulajdonú fenntartása, és az érintett miniszterekkel egyetértésben kijelölje e termőföld és egyéb vagyon kezelőjét. 21. § (1) Ez a törvény kihirdetést* napján lép hatályba. A törvénynek a földhivatalok közreműködésével és az ingatlannyilvántartás vezetésével kapcsolatos végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a földrendező bizottságok, (a megyei fővárosi földrendező bizottságok) szervezésével és működésével összefüggő feladatok végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter a belügyminiszterrel együttesen gondoskodik. (2) Az e törvény végrehajtásából adódó valamennyi költséget a központi költségvetésből kell biztosítani. (3) Az e törvény alkalmazásában használt fogalmakat a földről szóló 1987. évi I. törvényben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.
