Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-18 / 167. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. július 18. CABANATUAN, Fülöp-szigetek: A mentőosztag egy tagja vizet ad az egyik, romok alá szorult túlélőnek július 16-án, miután a Eichter-skála szerinti 7,7 erősségű földrengés rázta meg Luzon szigetet és romba döntötte az egyetem egyik hatemeletes épületét. Jelentések szerint 200-ra emelkedett a halálos áldozatok száma és több mint 550 ember sebesült meg. A keddi nap csendesebben' indult a Parlamentben, mint a hétfői. Bár a tavalyi költség- vetés elszámolásával kapcsolatban is elhangzott: ne legyen apatikus a parlament. mivel egy másik kormány már befejezett dolga- jról van szó. Megint el szalasztóink egy lehetőséget — niondta az egyik képviselő .• —*4 hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, tehát állna itt végre: milyen állapotot is örökölt az új kormány, milyen adósságokat görget maga gjött Jenőre' ilyenkor visszaköszönhet a mostani engedékenység _ figyelmeztetett « honatya. Dr. Takács Péter (MDF) ieL>v£Ó!a!áson töprengett. Az foglalkoztatja a nyíregyházi képviselőt, hogy miként lehetne elérni: legalább a/ ötezer Jőnél'kisebb településikén' adókedvezménnyel 'segítsék aj rfnfnkahely teremtő beruházásra vállalkozókat. Tíz-tizenöt évre szóló adókedvezményt tartana indokoltnak a képviselő. ha a vállalkozó a plusz, p,veréséget a vállalkozás fejlesztésébe fektetné/'EZ. a hátrányos helyzetit településeken — amelyekből megyénkben is sok van — mindenképpen a vállalkozások felélénkülését hozná, egyben új munkahelyeket eredményezne. Aktívabbak „voltak képviselőink a módosító javaslatok benyújtásában. Módi László (F.IDESZ) írásban tett módosító indítványt az önkormányzati törvénytervezetéhez, kifejezésre juttatta: nem tartja szerencsésnek a társadalom- biztosítás egyes bevételeit önkormányzati hatáskörbe utalni addig, amíg nincs megteremtve a társadalombiztosítás önkormányzata, amely felelős gazdá- , já lehetne bevételeinek. Kása Ferenc (MSZP) szintén módosító indítványt tett a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának létrehozásával kapcsolatban, főként a tagok kiválasztásának garanciáit kívánta jól meghatározni. * * * lis !<•-:>..• Várhatóan forró nyara , i.ilesz a sajtónak. Erre csupán két példa, milyen ellentétes indulatok csaphatnak össze. Hétfőn és kedden is előkerült néhány ; • sokszorosított , . röplap a Parlamentben: szerzői arra szólítják fel az állampolgárokat, hogy — mintegy össznépi mozgalomként — egy hétig, augusztus 6-tól 12-lg ne vegyenek meg semmilyen újságot. Mindezt azért, mert az ismeretlen szerzők szerint „az új, többségi koalíciós kormány ellen a sajtó rendszeresen és tudatosan, sokszor körmönfont cikkekkel hadjáratot kezdett. Tiltakoznak az ilyen tisztességtelen módszer ellen, amely a sajtószabadsáe álarcában tetszelegve Végeredményben alé£j.sa a most induló demokráciát .. /’ Se más — immár aláírt —- nyilatkozatban is szó esett a sajtóról. A Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti képviselőcsoportja megállapítja: „Korábbi aggasztó jelek után a kormány sajtót érintő intézkedései támadást indítanak az épphogy megszületett sa j tószabadság ellen Csupán a két nagy lapkiadó vállalat kormány-hatáskörébe vonásával már ű sajtó nyolcvan százalékát ellenőrzi a kormány, s nyilván hasonló sorsot szán a Magyar Szocialista Párt volt megyei lapjainak i$. A (kormány lépése veszélyezteti azt a szabadságot, amelyet a sajtó a pártállam elleni harc éveiben kivívott.” — hangzik egyebek között az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportjának dokumentuma. * * * Más, könnyebb téma. A képviselők a feszített munka ellenére is érzik, nem mondhatnak le a tanulásról sem. Nem csak szakmai kérdésekről van szó, de még az apróbbak is fontosak, érdekesek lehetnek. A FIDESZ például beszédtechnikát taníttat képviselőinek, mert érzik, hogy nem elég jó javaslatokat tenni, azokat jó előadásban kell előterjeszteni. Az MDF képviselői közül pedig többen nyelvet tanulnak — ennek éppen megyénkbeli képviselő, Szűcs M. Sándor a mozgatója. És még egy apró tény, ami talán a nagy napirend- dömpingben elsikkadhat: o szakmai tudás megbecsülése. Az újonnan kinevezett, megválasztott állami főhivatalnokok között több olyan van, aki kitűnő eredménnyel diplomázott. Legutóbb a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének részletes életrajzában láttam, hogy mindketten „summa cum laude" diplomáztak. Jó ezt látni, hallani, amikor mostanában diákkörökben „nem divat” mindenütt jó tanulónak lenni. De talán még az lesz.. M. S. Lesz-e háziorvosunk? Dr. Kiss Gyula, a parlament szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának elnöke. Képviselővé választása előtt az MDF egészségügyi programszerkesztő bizottságát vezette. Sok orvos és szakértő segítségével dolgozták ki az egészségügy megújításának koncepcióját, amit most az egészségügyi kormányzat — feltehetően úgy mint a kormányprogram részét — igyekszik majd megvalósítani. A tervekről Kiss Gyula szombaton Nyíregyházán folytatott eszmecserét, az orvoskamara szervezésében. Munkatársunk hétfőn és kedden a Parlamentben kétrészes interjúban kért részletesebb válaszokat a közvéleményt is érdeklő kérdésekre. A tervek valóra váltása közelebbi mint gondolnánk: várhatóan e héten csütörtökön már a kormány elé kerülnek az elképzelések, s ha ott zöld utat kapnak, azonnal megkezdődik a gyakorlati munka. (Folytatás az 1. oldalról) lalt a VSZ megújításában, és bejelentette, hogy legkésőbb a jövő év végéig kiíép a VSZ katonai szervezetéből. Az a centrumkolíció, amely most Magyarországot kormányozza — minden nehézsége és hibája ellenére — nagyon egyértelmű euró- pa biztonsági politikát tűzött programjára — mutatott rá A.rúúil József. Az Európai Közösségekkel kapcsolatban Antall József bejelentette: Magyarország azt tűzte ki célul, hogy az EK-val folytatandó tárgyalások eredményeként 1992. január elsejétől érvényes, kétoldalú megállapodást kössön vele, s ezt követően „1995-től eséllyel pályázzon a tagságra is". Magyarország — fejtette ki a kormányfő — Ausztria után szeretne taggá válni. Antall József olyan integráció mellett foglalt állást, amely nem ellentétes az atlanti gondolattal, Észak- Amerika és Európa egységének szükségességét emelte ki. Szólt arról is, hogy Magyarország a kisebbségi kérdéseket illetően mindig is számíthatott az Európai Parlament támogatására, a kisebbségi kérdések megoldásának egyetlen reális módja az európai egység megteremtése. Felszólalását követően Habsburg Ottó bejelentette, hogy az Surópai Parlament Politikai Bizottsága hétfőn egyhangú határozati javaslatot fogadott el Magyarország és az Európai Parlament kapcsolatairól. Habsburg Ottó ennek hiteles szövegét átadta a magyar kormányfőnek. A tervezetet minden bizonnyal 'változat-, lan formában hagyja majd jóvá szeptember elején az Európai Parlament plénuma. * * * Antall József miniszterelnök szerda reggel látogatást tesz a NATO főhadiszállásán — jelentették be kedden Brüsszelben. Az Észak-Atlanti Szövetség közleménye szerint Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával találkozik majd Antall József a szervezet központjában. A mintegy háromnegyed órásra tervezett program lesz Antall József szerdán befejeződő brüsszeli látogatásának utolsó eseménye A kormány soron következő ülése tárgyalja maid a Kártalanítási Hivatal létrehozására vonatkozó javaslatot. Egyes becslések szerint Magyarországon 1945 és 1963 között több mint 1 millió jogsértést követtek el a hatóságok. Az eddigi rehabilitációk nyomán mostanáig máris több mint 150 ezer ember jelentkezett kártérítésért különböző államigazgatási szerveknél. Az MTI információja szerint a leendő hivatal foglalkozna valamennyi ilyen üggyel. Az új kormányintézmény azokat az eseteket tartaná különösen fontosnak, amelyekben az állampolgároknak politikai nézeteik miatt gazdasági hátrányokat kellett elszenvedniük. A hivatal teljes erkölcsi — és az ország anyagi lehetőségeihez igazodó anyagi — rehabilitációt fog nyújtani. Az anyagi — Az nyilvánvaló, hogy biztosítási rendszert kell az egészségügyi rendszer finanszírozására létrehozni — mondta rövid nemzetközi, hazai. történeti áttekintés után a parlamenti bizottság vezetője. — Ez egyszerűen azt jelenti, hogy amikor az állampolgár egészséges, akkor befizet valamilyen összeget egy bankszerűen működő biztosítóhoz, ennek fejében — ha megbetegszik — a befizetett összegből (természetesen nem személyre lebontva, hanem átlagosan) gondoskodnak a gyógykezeltetéséről és a táppénzéről. — A befizetés most 'ls na. gyón magas, 43 p';JSZ 10 százalék, mégis csaK nagyon szűkösen futja Ezután elég lenne? — Nem így gondoljuk. Inert hiszen eddig is fizettük és még a fenntartására is éppen csak elég volt, fejlesztést. javítást az egészségügyben ilyen százalékarányok mellett sem várhattunk. Éppen ezért mielőtt az új biz- tosítási rendszer felépül, c.z általunk tervezett biztosítók számára vissza kell adni az állami vapyon eav részét azon a jogcímen, hogy egv- kor az állam ezt államosította. tehát tulajdonképpen az állampolgároké. másodszor azért, mert nem halmozta fel az évtizedeken át elvont igen magas összegű társadalom- biztosítási célra befizetett pénzeket, nem csinált belőle tökét, és nincs ma egy fillér tartalék sem — egyszerűen elveszett. Mi háromszáz milliárd forintra gondoltunk a nemzeti vagyonnak abból a részéből, ami rentábilisan működtethető. Tehát vállalatok. kereskedelmi intézmények részvényei formájában. Három év alatt évente száz- milliárd forint részvényt kapnánk, nem készpénzt, Békülékeny hangnemben írt a németkérdésröl és a német újraegyesítés elfogadását szorgalmazta keddi számában a Krasznaja 2vezda. kártérítés természetesen különböző formákat ölthet. Még az idén meg fogják vizsgálni azoknak az alacsony nyugdíjé embereknek az ügyét, akik hosszú börtönbüntetésük miatt kerültek nehéz helyzetbe. Az elképzelések szerint az ő nyugdíjemelésüket a társadalombiztosítási alapból finanszíroznák. A csütörtöki kormányülés csak a hivatal létrehozásáról dönt a további részietek, a költségvetés kidolgozása csak ezután kezdődik majd el. Az mindenesetre már most is bizonyos. hogy az úi hivatal felállításával nem növekszik az államapparátus létszáma, mert az alkalmazottakat más allamigazgatási szervektől csoportosítják át. Az információ szerint a hivatal vezetésére Kiss Gyula tárca nélküli miniszter kapna megbízatást. mert az nincs a költségvetésnek. hanem az úgyis Privatizálásra kerülő állami vagyonnak körülbelül 15 százalékát. Ez alapozná meg azt, hogy a biztosítók a pénzt tőkeként forgatva a hozadéká- val ki tudják egészíteni az egészségügy fenntartási költségei c. Természetesen ez esetben is a napi befizetések. tehát a biztosítási hozzájárulás jelentené a szükséges pénzek nagyobb részét Több biztosítót szeretnénk egymás niellett működtetni. — Tehát ismét lenne saját biztosítója például a MÁV dolgozóinak? — Igen. Terveink szerint például a MÁV visszakapná önálló biztosítóintézetét, azzal. hogy nem csak MÁV- dolgozók lehetnének tagiai. hanem nyitott lenne mindenki számára, illetve a MÁV- tagok nem csak ott köthetnének biztosítást, hanem bárhol. Akinek nincs jövedelme, mert munkanélküli, gyermek vagy nyugdíjas, ahelyett az állami költségvetés fizetné a biztosítási dijat. De ugyanolyan jogi kártyát kapna, mint az, aki maga fizet. Ezzel a kártyával aztán mái szabadon kereshetné meg a kezelőorvost a „háziorvost", körzeti orvost, választhatna, hogy kihez kíván menni, mert akkor már nem a biztosított anyagi lehetősége (az, hogy mennyi pénz van a zsebében) határozná meg, hanem az, hogy a biztosító helyette fizet. Ugyanakkor az orvost azzal tenné a magánorvosává, a saját orvosává, hogy őt választotta. Ettől nem kellene külön paraszolvenciát. hálapénzt adni. hiszen az orvosnak az lenne az érdeke — mert ő aszerint kapná a pénzét a biztosítótól —, hogy hány beteget lát el. A cikk egy naptól az után jelent meg. hogy Gorbacsov Kohííúi folytatott tárgyalásain zöld fényt adott az egve- sített Németország NATO- tagságának. A szovjet katonai újság a II. világháború utáni helyzetet rendező potsdami döntéseket elemezve hangsúlyozza: itt az ideje, hogy csillapítsuk az egységes Németországgal szembeni félelmeinket, hogy megtanuljuk elfogadni az elkerülhetetlent. A Krasznaja Zvezda szerint most az erőfeszítéseket arra kell összpontosítani, hogy megbízható külső garanciákat teremtsenek a német egyesüléshez. A lap magáról az egyesülési folyamatról megállapítja: a kérdést a történelem oldotta meg. s csupán azon lehet csodálkozni, hogy Európa legerősebb államának mesterséges megosztása ilyen hosszú ideig tartott. — Hogyan illeszkednének az új rendszerbe a kórházak? — Ugyanezek tennék lehetővé, hogy a kórházak, amelyek nem egy központi rendszerben működnének, hanem mindegyiknek más-más tulajdonosa lenne: a helyi ön- kormányzat. vagy az állam, vagy alapítványok, vagy akár magánszemélyek, illetve azok társulásai is. Ezek is abban lennének érdekeltek. hogy minél több beteget fogadjanak, hiszen a jövedelmük ettől függ. A kórház érdekelt lenne abban is, hogy minél jobb, magasabb színvonalú, szakmailag minél tökéletesebb ellátást nyújtson. A kórház- abban lesz érdekelt, hogy beszerezze a korszerű műszert, amivel gyorsan, hatékonyan tud dolgozni. Verseny alakulna ki, amelynek alapja az, hogy mindenki tulajdonosa annak, amit csinál. Tulajdonosa a saját rendelőjének a körzeti orvos, vagy ha nem vállalja ennek rizikóját, akkor elszerződhet a tanácshoz a későbbi önkor mányzathoz bérmunkára, de akkor a haszon nagyobb része a tulajdonost, a tanácsot illetné. Vagy bérelhet rendelőt, összeállhat több más kollegájával és építhet, nyithat így rendelőt, tehát mindenképpen elindul egy pezsgés ezen a területen. A biztosítók meg fogják követelni, hogy az orvos, a háziorvos ellássa azokat az orvosi feladatokat, ami az ö szakmai, munkaköri leírásában szerepel. Eközben licencvizsgákat, képesítést igazoló vizsgákat kell tennie. Ennek fejében viszont megkövetelhetné a biztosítótól amikor szerződést köt vele, vagy amikor az ő nevében a kamara szerződést köt. hogy oly módon fizessék meg ezért a munkájáért, hogy ne szoruljon rá a hálapénzre, illetve, hogy figyelembe vegyék á képzési, továbbképzési költségeit, a könyveket, a tanfolyamok idejét, tehát, hogy egy elviselhető, méltányos életszínvonalat tudjon elérni magának. — Hány beteg ellátása alapján lehetne ez Önök szerint reális? — Egy körzeti orvos a számításaink szerint 1500 beteg vállalása árán érhetné el. Ezért 1500—2000 beteg között gondoljuk maximálni a vállalható betegszámot. Egy ilyen lélekszámú országban, mint a miénk 34 ezer orvos sok, 28 ezer bőven elég, ez egy nyugat-európai átlagnak megfelelő szám lenne. Tehát fenyegetne munkanélküliség, de hogy, ez ne ggyszere és hirtelen alakuljon ki, maximálni kell az egyszerre vállalható betegek számát. — Mennyi idő alatt lehet mindezt megvalósítani? — Nemcsak lehetőség, hanem kényszer is van rá. hiszen a társadalombiztosítás jelenlegi rendszeréről szóló törvény, december 31-től hatályát veszti, lejár. Január elsején már egy fillér nem lenne, valami módon új törvényt kell úgyis alkotni, s ha már újat alkotunk, igyekezzünk olyat alkotni, amiben ez az új rendszer benne van. Marik Sándor Következik: Ki válasszon kórházigazgatót? Mivel foglalkozik majd a Kártalanítási Hivatal? Kártérítés a lehetőségek szerint Csökkenő félelmek r a r Elektroakusztikai Gyár FELVÉTELRE KERES 3—5 éves vezetői gyakorlattal, szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkező SZÁMVITELI OSZTÁLYVEZETŐT. Jeleutkezni lehet: személyzeti vezetőnél, Nyíregyháza, Derkovits u. 132—136. (2266) A rendszerváltás terve az egészségügyben (1.) Földrenaés a Fülön-szjoeteken Ilj Sittig
