Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-16 / 165. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. július 16. A profi manöken Ledéren Amerikában Az East Mode-X Stúdió GMK Nyíregyházán a KI- SZÖV Klubkönyvtárában manökenképzést indított. Az oktató Szőnyi Kinga fő­városi profimanöken, a Fa- bulon és a Fabulissimo reklámhölgye. Vele beszél­gettünk. — Hogyan kezdte, s miként fedezték jel? — 1982-ben végeztem az artistaképzőben, ahol manö­keneket is oktatnak. Előtte egy évvel fotózgattam. Máz­lim is volt, azonnal külföld­re kerültem. Dolgoztam az NSZK-ban, Japánban, Auszt­riában és az USA-ban. Nyu­gaton nagyon szigorúak a követelmények. Megszabják a testmagasságot és a csípőmé­retet. Például a cslpőméret maximum 90—92 cm, a test- magasság pedig minimum 175 cm lehet. — Az öné kemény pálya, milyen megpróbáltatásokkal jár? — Nem hiszem, hogy bár­miről is lemondtam volna. Persze, ez alkati kérdés is, mert van akinek egy életen át fogyókúráznia kell. Egy keményebb időszakot a ter­hesség után éltem át, mert az alatt 1—2 kg-ot csak isi szed az Gőnber. Annyi, hogy kenyeret nem. nagyon ettem, de fogyókúrára nem volt szükségem. • A jó ízeket sze­retem, semmit sem vontam meg magamtól. — Ezen a pályán mi a csúcs? — Kinek mi, a céltól, s az álomtól függ. .Van.aki itthon akar. sztár, "lenni,; Iván aki külföldi sikei'ekr^' is" tör. — A manökenek iránt mi­lyen a kereslet? — Egyre nagyobb. A cé­geknek, vállalkozóknak a gazdasági... versenyben való sikeres helytálláshoz jó rek­lámokra is Szükségük van. Érdekük, hogy a tömegek ne mindig egy arcot lássanak. — Nyilvánvaló, hogy bizo­nyos kór* elérése után válta­nia kell. Akkor mit fog csi­nálni? — Tanítok. Pesten van egy fotómodell-iskolám, de nyi­tottam egy manökenképzőt is, mert azzal szembe kell nézni, hogy a nálam fiatalab­bakat szívesebben hívják. jÚgy érzem, még 3—4—5 évem van. A második gyere­kem megszületése után már csak tanítani .fogok. Szeret­nék nyitni; egy modellügy­nökséget is. ' ' — A népszerűségnek van hátránya? — Én nem tapasztaltam. Jó dolog, ha az ember megy az utcán és a Fabulissimo reklám alapján megismerik. — Egy sztori van a tar­solyban? — Az USA-ban voltam, s az ott élő nagybátyámmal (aki pap) akkor találkoztam először. Meghívtam egy be­mutatóra. Ott egy bőr jellegű visp’.éiben kellett fellépni, melyet ránk kötöttek. A ko­reográfiában indián tánchoz hasonló karmozdulatok sze­repeltek, miközben egyszer csak a bőrdarab leesett ró­lam, én ott álltam ledéren. Attól kezdve az előadást vé­gigsírtam. Arra gondoltam, vajon a^ pap Nagybátyám mit szól ehhez? Nem elég hogy áz unokahúga manöken, s divatbemutatóra invitálta, hanem ráadásul egy ilyen kellemetlenség miatt is szen­vednie kell. A nézők átérez- ték gondomat, s több nő könnyezett. Egyébként hatal­mas sikert arattunk. Hála is­tennek, a bátyám egy órát késett, s így a „tragédiámról” lemaradt. (Cselényi) Egyszemélyes válogatott csapat m _ őst még nem tudhat- fyV juk, mire emlékezünk IWM majd később az 1990-es Nagy Futballünnep ese­ményeiből, ezt ma még csu­pán egy pár hetes londoni kislány mondhatná bizony­sággal, ha tudna beszélni. De- hát előtte a jövő. Történt ugyanis, hogy egy angol szur­koló, apai minőségében úgy döntött: családi ünnepé teszi az 1990. évi Labdarúgó VB jeles napjait. Születendő fiá­nak az angol válogatott játé­kosának nevét adja, az első helyen a Gary-vel, Lineker után. Köztük természetesen a tartalékokkal 4s. Négy lány után végre fiút várt, és ezt az örömöt kívánta tetézni a fo­cirajongással. Amikor a Staf­ford-; klinikáról felhívták, hogy örüljön, mert apa lett, nem vesztette el sem az esz­méletét, sem a lélekjelenlétét a hírre, hogy megérkezett az ötödik lány is. Betelefonált a labdarúgó Szövetségbe, és el- Kcrte a válogatott feleségek és menyasszonyok névsorát. Így tehát a Bridger-kislány az anyakönyvben a következő neveket kapta: Julie, Sarah, Sandra, Wendy, Heather, Ri­ta, Karin, Maxine, Denise, Shelley, Sue, Michelle, Rachel és Suzie. „Majd, ha felnő, döntse el saját maga, hogy melyik nevet akarja használ­ni” — így a boldog apa. Megérdemelte volna a kis- Juliet, Sarah, satöbbi, hogy legyen sikeresebb a fiúk olasz- országi szereplése. Éjszakai körjárat (Folytatás az 1. oldalról) — Kevés a rendőr — mondja Bornemissza Lajos. — Előfordul, hogy a kollégák több napig pi­henés nélkül dolgoznak. 22 óra 30 perc. Gyalog a Kos­suth térre megyünk, ahol fiatal párok sétálnak. A park közelé­ben egy fiatalember a Ladája rendszámvilágító lámpáját Ja­vítja. — Volt valami? — kérdezte két rendőrtől Csabai Lászlóné. — Nem — így Sztrehószki And­rás és Szokol István felelete. A kapitány a Lada tulajdono­sától arról érdeklődik, az intéz­kedéssel kapcsolatban van-e ki­fogása? — Nincs — szól a fiú. udvaria­sak voltak. A városi tanácsnál járunk. — Március 15-én éjjel ellop­ták az új, hímzett Nyíregyháza zászlót — említi az elnöknő —, a napokban pedig beverték az egyik ablak üvegét, de nem vit­tek el semmit. A sétálóutca kihalt. Az IBUSZ bejárata közelében a járdán Wartburg parkol. A rendőrök felírják a rendszámát, s a „tu­lajt” feljelentik. Sóstó felé tartunk. Csabainé az önkéntes rendőrökről érdeklődik. — Van, aki szívvel, lélekkel IMPORT HASZNÁLT RUHA FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSSÉ^’ Ha ön megvásárol 1 vagon (kb. 124—13 tonna) használt ruhát, nemcsak 60,— Ft kg -f- ÁFA áron kapja, hanem szállítás költségeit is átvállaljuk! ~ ~ n ■ Szállítás: a megrendeléstől számított 1 héten belül. Fizetés: az áru feladásától számítottl hónap múlva Kis tételben (1 q felett) továbbra is 99,— Ft kg rh ÁFA áron vásárolhat! _ , HELÉNA Ipari Szövetkezet / r \ Szombathely, Báthory I. u. 10. y-7 Y Tel.: (94)-14-997 Fax.: (94)-24-990 (A megyei kórház és a Gól vendéglő mellett!) (2363) csinálja, de akad, akivel n?m sokra megyünk — tájékoztatja a kapitány. — Legalább a három lakótele­pen, az örökösföldön, a Jósává- rosban és a Ságvári telepen pol­gári őrséget kellene szervezni — veti fel Csabai Lászlóné. A ka­pitány egyetért vie. — Mivel tudnák őket segíteni? — kérdezte az elnöknő? — Szakmai tanácsokkal, ha­sábrádióval. kocsiküldéssel. De annak tényleg csak akkor van értelme, ha a polgári őrség az emberek önkéntes segítőszándé­kán alapul. A sóstói ifjúsági parknál Dem- jén Ferenc éneke iläliik: ..A szerelem vonatból nincs kiszál­lás ...” — A koncerten most úri kö­zönség van, nem ittas, úgyneve­zett 45 fokosok — újságolja Nagy Antal főtörzsőrmester. — Lehet, az Edda együttes hangversenye­kor már több gondunk lesz. A helyszint a gyakorlóőrs és kör­zeti megbízottak biztosítják. A Blaha Lujza sétányon Szabó Mihály kutyás járőrrel és a kollégájával Németh Lászlóval találkozunk. Ha a parkbeli buli­nak vége. Szabó a nyíregyházi vasútállomásra megy. A volt KISZ-táborban a gya- korlóőrs szálláshelyén Illés György megemlítette, hogy rádi­ón hallották: valaki a Kert ut­cán autókat nyitogatott. A jelzést a rendőrségi ügyelet taxisoktól kapta. Menjünk oda — születik rtieg az elhatározás. Amikor a tanárképző főiskolá­nál járunk, a rádión keresztül ar­ról értesülünk: a Stadion utcá­ban családi civakodás után vala­kit kórházba kellett szállítani. A Kert utcán már két URH- kocsi is van. Egy részeg katonát igazoltatnak Egy szemtanú lát­ta: az autók ajtaját ki akarta nyitni. — Nem is tudok vezetni — ha­S kiskatona. — Balkány- ban lakik, s onnan stoppal jött Nyíregyházára. A Kértmozinál vagyunk. A rádió újra szól. Egy férfi egy nőt és két gyereket késsel a la­kásból kikergetett. Oda is URH- autó kell. Széchenyi utca, majd vasútál­lomás. Az épület előtt barnabőrü emberek álldogálnak. Rossz rá­juk nézni. Az ajtónál egy nagy­hasú, asszony egy férfinek leke­ver egy nyaklevest, s kérdőre vonja: miért nem megy haza? A felsőbb szinten lévő váróterem­hez vezető lépcsőn talpalatnyi hely sincs. Gyerekek. terhes asszonyok, fiatalok, öregek, nők és férfiak egymás ölébe hajolva alusznak. Egy idős ember az utasellátó pulton horkol. A zö­mük karpátaljáról érkezeti. Az egész olyan mint egy menekült­tábor. A polgármesterasszony több emberrel elbeszélget. Arcán meg­értés, jóindulat. Egy nő elmond­ta, hogy egy-egy átruccanáskor 600—700 forintot keres, melyből a magyar boltokban apróságokat vásárol, náluk az otthoni üzle­tekben szinte semmit sem lehet kapni. Csabainé azon gondolkodik, ezeknek az embereknek miként lehetne valamilyen szállást biz­tosítani9 Ugyanis az állomási állapotok aggasztóak. A Rákóczi út szélén szőke fia­talember áll. Csabainé észreve­szi: a lába véres. Visszafordu­lunk. A jobb bokájáról szinte hiányzik a hús. A kérdésekre elmondta: Debrecenből stoppal jött, s Tokajba, a barátnőjéhez Igyekszik. A szülei külön élnek. A fiúról árad az alkonolszag. A lába megbicsaklott, s úgy sérült meg. A sebről ítélve ez mesének tűnik. A srácot mentővel kór­házba vitetik, csaknem elájult. — Ellenőrizni kell hol, mi tör­tént vele — adja ki a parancsot a kapitány. Az örökösföldön haladunk. Minden ablak sötét. — Ha megcsináljuk a parkolót és a garázsokat, jelentősen javul a helyzetet — mondta az einök- nő. Újra az ügyeletén vagyunk, ahol a lábsérült fiú ügyével fog­lalkoznak. Visnyovszki József a debreceni rendőrséggel is fel­vette a kapcsolatot. Hírt kapunk arról, hogy a forrónyomos cso­port Nyírpazonyban rablás kap­csán tevékenykedik. Július 12-én reggel 8 óra és jú­lius 13. nulla óra 45 perc között 37 helyre kellett URH-gépkocsit küldeni. Máskor ez a szám eléri a 60—70-et is. A Belügyminisztériumhoz ren- dőriétszam-növéiési kéréssel for­dultunk — informál Csabai Lászlóné —. mivel Nyíregyházán a lakosság és a bűncselekmé­nyek számához képest kevéc -a rendőr. A nagy lakótelepeken pedig polgári őrséget kellene létrehozni. — Jelenleg a városban 11 rend­őr van szolgálatban, de lega­lább 40-re lenne szükség — és öt URH-autóra — állítja a kapi­tány. — Amint láttuk, az állomáson nem igazán hajléktalanok, ha­nem inkább átutazók vannak — szól Csabai Lászlóné. — Sajnos, nincs annyi pénzünk, hogy a szálláshelyzetükön alapvető' változtassunk. '^en Cselényi György „He díszképviseletet” Elnöki nyilatkozat a kisebbségvédelemről Kárpátaljai fiatalokkal ta­lálkozott a napokban Kálló- semjénben dr. Fodor Gábor (Fidesz) parlamenti képvise­lő, az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallás­ügyi bizottságának elnöke a Ratkó Józsefről elnevezett olvasótáborban. Itt készült az alábbi röpinterjú. * Hogyan kerül ide hozzánk, a „végekre”? — Kállay Kristóf, ennek a környéknek az országgyű- lési képviselője, akinek a je­löltségét itt a Fidesz is tá­mogatta, ő hívta fel a fi­gyelmemet, hogy lesz itt egy ilyen tábor, és nagyon örülnének, ha eljönnék . . . * Hadd ragadjam itt meg az alkalmat, hogy a legilletéke­sebbet kérdezzem: hogyan va­lósul meg a parlamentben a hazánkban élő kisebbségek képviselete? — A nemzetiségeknek, vagy etnikumoknak a parla­mentben kb. 20 képviselő­jük van, románok, szlávok, cigányok stb. Az új parla­ment elvetette azt a régi gyakorlatot, amely szerint minden nemzetiségből be­hívtak egy-egy képviselőt — az „díszképviselt” volt. A mostani képviselőket az ál­lampolgárok választották. A parlament elindult egy olyan úton, amely az elmúlt évti­zedekben nem volt jellem­ző, hogy az itt élő nemzeti­ségek, etnikumok meg tud­ják őrizni azt, ami őket nemzetiségiekké teszi, a nyelvüket, a saját kultúrá­jukat. * Ebben a táborban kárpát­aljai magyarok vannak. Ezzel kapcsolatban vetődik fel a kisebbségvédelem kérdése. Mit tudunk tenni értük? Ed­digi mulasztásainkat az új kormány, a parlament és az ön elnökletével működő bi­zottság hogyan tudja jóváten­ni? — Jó a helyzetünk, sokkal jobb, mint az elmúlt évtize­Á Napvonal A kisujj alatti tenyérszé­len. a tenyerünk egész hosz- szában levő domborulatnak Hold-domb a neve. Ebből kell eredni az igazi Nap vo­nalnak. mely ilyen esetben mérhetetlen gazdagságot je­lent. Végződni a gyűrűsujj alatt szokott, mégpedig az ott dudorodó Napdombon. Kiin­dulhat az életvonalból is. sze­rencsés jel szintén, de ez esetben nem magunknak kö­szönhetjük a szerencsénket. Napvonal a tenyér közepe tá­ján viszontagságokról regél azok előtt, kik hisznek ben­ne. Pénztelenséget, bukáso­kat. kellemetlenségeket je­lent. Erős. hosszú és határo­zott Napvonal a rendkívüli embereké. Elmosódott és ha­tározatlan : árnyékos életet jelez, az éltető derű. a me­lengető. boldogító, egész lé­nyünket beragyogó napsugár hiányát. Éles szem. hosszú gyakorlat kell ahhoz is. hogy a Napvonal jelentőségét kel­lőképp fel lehessen ismerni, hiszen egy kis erősödés. vagy gyengülés már nagy különb- ségekt rejt magában. Ágas- bogas, zavaros Napvonal el­lenségeink diadalát, kárörö- nöt. irigységet jelez. A vonal piros színe főhajtást, simulé­konyságot mutat. A Nap vo­nal végén levő csillag — ha előfordul — azt jelenti, hogy minden hiába, munka, szor­galom. tGnetség. Amit ke^eJ._ Vés verejtékkel szereztünk azt egy szép nap<'jll elveszít­jük és belees’jf,^ a remény­telen. narvaian éjszakába. dekben volt. Nem köt ben­nünket egy olyan kötelék, amelyik az elmúlt időszak­ban erősen korlátozta azt, hogy fellépjünk a határain­kon kívül élő magyarság ér­dekében — konkrétan a szovjet nyomásra gondolok, a Varsói Szerződésre .amely már széthullóban van, és az úgynevezett szocialista vi­lágrendszerre. Ezután Ma­gyarország a saját útját járhatja, amibe az is bele­tartozik, hogy a határokon túl élő magyarokkal foko­zottan kell törődnünk. — Fontosnak tartom, hogy a kisebbségvédelemnél ne csak az emberi jogokat, ha­nem az úgynevezett kollek­tív jogokat is figyelembe kell venni, olyan megoldá­sokra kell törekedjünk, amelyek egy kisebbség ese­tében nemcsak az egyén, hanem a közösség helyzetét is a nemzetközi jog által elismert normák alapján szabályozza. — Elsődlegesen: Magyar- országnak példát kell mu­tatni a magyarországi nem­zetiségiekkel való bánás­módról — habár én ellene vagyok az olyan típusú gon­dolkodásnak, mint amit leg­utóbb pl. Iliescu elnök ki­fejtett, hogy annyi jogot adunk a nemzetiségieknek, mint amennyit a szomszédos országok megadnak a náluk lévő nemzetiségieknek. Ügy gondolom, ezt nem ilyen módon kell mérni, hanem ál­talános, egyetemes normák, az emberi jogok nyilatkoza­ta, a nemzetközi egyezmé­nyek szerint. De akkor is tudnunk kell, hogy amit itthon teszünk, az kisugár­zik a határon túlra. — Másodsorban a határo­kon túl élő magyarság sor­sának javítása érdekében a parlamentnek és a kormány­zatnak mindent meg kell tenni azért, hogy tegyen le­hetőségük kapcsolódni az anyaországhoz. Főleg a Fi­desz és. az említett parla­menti bizottság erősen tö­rekszik arra, hogy a kor­mányzatot ilyen irányba be­folyásolja. Lehetőséget kell adni a fiataloknak arra, hogy Magyarországon tanul­hassanak, hiszen a környező országokban, ahol jelentős magyar kisebbség él, sehol sincs lehetőség a felsőokta­.tásban az anyanyelven részt venni'. Meg kell oldani, hogy a hazai kulturális termékek, könyvek, újságok minél na­gyobb számban jussanak el a határon túlra. — Ezeken kívül nagyon fontosnak tartjuk, és minden erőnkkel segíteni próbáljuk a politikai szerveződéseket is — ebben a Fidesz sok anyagi és technikai segítsé­get nyújt a környező orszá­gokban, főként a fiatalokat megmozgató politikai szer­vezeteknek, Romániában, Kárpátalján és a felvidéken is, hogy a magyarok az ér­dekvédelmükre és politikai véleménynyilvánítás céljából létrehozhassák önálló, füg­getlen szervezeteiket. • Van-e tudomása arról, hogy a táborba érkezett fia­talokat az állam egyetlen fillér nélkül Gíigedte ki, egy ru.tC5i sem válthattak be? — Nem, erről nem tu­dok . .. Sokat várok az itt elhangzó információktól. Remélem, hogy itt a tábor­ban olyan dialógus teü ki közöttünk, ar .. derül és ieazá' ,elybo1 kl' ’ . f .mól ez érdekel iálf. 'éy Ők hogyan lát- : mit kellene nekünk eP.ni és hogyan látják ők a saját sorsukat. Természete­sen az itteni értesüléseimet a továbbiakban igyekszem majd hasznosítani. Baraksó Erzsébet I Vi»I! U§ it#'JIUU

Next

/
Oldalképek
Tartalom