Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-26 / 148. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. június 26. XXII. Fidem Helsinki London után Nyíregyházán? A világ éremművészeinek kongresszusát Colorado Springs után most rendezték meg Helsinkiben. Magyarország éremművészei e rangos rendezvényen száz éremoldallal szerepelnek a másfél ezer alkotás között. Magyarországot a kongresz- szuson egy gyűjtő‘és nyolc kiállító szobrász képviselte. Nyíregyházáról Sebestyén Sándorral vettünk részt a munkában. Nyíregyháza városi tanácsának levelét Kutas László szobrászművész a magyar delegáció nevében a kongresz- szus elé terjesztette. A testület úgy döntött, hogy a következő kiállítást és kongresszust 1992-ben Londonban tartja. Az 1994-es kongresszus rendezésére Magyarország, illetve Nyíregyháza csak akkor számíthat, ha Londonban, legkésőbb az angolokéhoz hasonló meggyőző programjavaslatot terjeszt elő. Az esélyünk nagy, mert ezen a kongresszuson és kiállításon is megkülönböztetett figyelemben volt részünk. A tárlat rendezői az első termet a magyar művészeknek biztosították. Sajnálatos, hogy olyan tárgyak is bekerültek a magyar anyagba, melyek az éremplakett műfaji határait meghaladják. Ezek bizony nem öregbítik a magyar művészet hírnevét. Ideje lenne már prekoncepciók nélkül a tárgyakat zsűrizni, nem a személyes kapcsolatokat előtérbe helyezni. Csak így fordulhatott elő, hogy a világ legszebb pénze idei díjával kitüntetett Fritz Mihály nincs a kiállítók között. Nemcsak a magyar anyagban fedeztem fel ezen a tárlaton olyan munkákat, melyek Sóstón készültek. A kongresszuson rész vett Ivanka Mincheva is Bulgáriából. Örömmel láttam Bogumil Nikolov mellett Wolf Eike Kuntsche, Rajner Radack, Ladislav Snopkova, Éva Ha- velkova, Jarnuskievicz Anna, Edvard Gorol és más. Sóstón járt művész munkáit és sajnálattal vettem tudomásul, hogy Liisa Linkolla finn és több, nálunk járt svéd és norvég művész alkotásaival nem találkoztam. El kell gondolkodni, hogy a sóstói meghívásoknál is az első szempont és az egyetlen a szakmai t,udás legyen. Az olaszok között Giacomo Manzu portréját készítő Gi- annantonio Bucci, Emilio Greco, Angelo Grlilli munkái mellett sok szép érem emlékét őrzöm. Megjegyeztem James Hardin Wheeler újzélandi művész nevét, Ron Dutton továbbfejlesztette sótói tapasztalatait. A határainkon kívül élő magyar művészek: Pederi Hunt Dóra, Somogyi Marika, Lisztes István, Bódi László, Michael Mészáros, Óra Markstein munkái is figyelemre méltók. A kongresszus és a kiállítás bizonyította, hogy a magyar művészek e műfajban a világ élvonalában tevékenykednek. Tóth Sándor A kongresszus hivatalos érme Névviselési per is. Újdonságok a cégbíróságon Szinte naponta találkozunk új cégtáblákkal megyeszerte, vagy olvassuk a hirdetéseket különböző vállalkozásokról. A megyei cégbíróságon arról érdeklődtünk Tóthné dr. Juhász Zsuzsanna cégbírótól, összesen hány új cég működik már szűkebb pátriánkban, s melyek a legkedveltebb vállalkozási formák. A múlt heti összesítés alapján több, mint 1080 új céget jegyeztek be. Ezeken kívül 54 állami vállalat, 4 egyes jogi személy vállalata, 17 leányvállalat, 75 szövetkezet, valamint 64 kisszövetkezet létezik. 120 termelőszövetkezetünk van, ennél több csak Bács-Kiskun megyében (131) az összes többi megyében ennél lényegesen kisebb a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma. Ezek idén kerültek át a cégbírósághoz, ugyanis megszűnt a törzskönyvi nyilvántartás. Csökken a nem jogi személyiségű cégek száma, ide tartoznak a GMK-k, VGMK-k, valamint a betéti társaságok, viszont ugrásszerűen megemelkedett a kft.-k száma. Míg 1988-ban mindössze 5— 6 kit. működött a megyében, ma már 325 a számuk. Egyébként ez a legkedveltebb társasági forma, ugyanis nagyon jó a felelősségi konstrukciója: csak a bevitt vagyonával felel a tagság. Közülük is több a nagy törzstőkével létrejövő, s javarészt kiterjedt a tevékenységi körük. Tavaly lépett életbe a társasági törvény, amely szerint szerződésmódosítási kötelezettsége volt több, mint 400 cégnek. December 31-e volt a határidő a szerződésmódosításra, s aki ezt nem tette meg, automatikusan törölték a nyilvántartásból — ez 123 céget érintett, többségük VGMK volt, s ide tartoznak a polgárjogi társaságok is, amelyeket azért nem tart nyilván a cégbíróság, mert nem folytathatnak üzletszerű tevékenységet. Felvetődik a gondolat, hogy ennyi céget nyilvántartani csak számítógépen lehet. Sajnos, megyénk cégbíróságának munkáját még nem segítik a gépek, bár ígéretet minden megye kapott rá, gépet viszont csak Pest és Baranya. Számítógépen van azonban az országos cégnyilvántartás, az új bejegyzett cégek listáját pedig rendszeresen megjelentetik a Cégközlönyben. Nem olcsó mulatság ez a szolgáltatás, ugyanis a GMK-nak ötezer, kft.-nek 10 ezer, részvénytársaságoknak pedig 15 ezer forintot kell fizetniük az egyszeri megjelenésért. Ennyi új vállalkozásnál alkalmasint előfordul, hogy két-három cég ugyanazt a nevet választja magának, s volt már ebből névviseleti per is. A cégbíróság dolgozói azonban igyekeznek elkerülni a névazonosságot, és sokat segít az országos számítógépes nyilvántartás. Az új vállalkozások 70 százaléka a megyeszékhelyen működik, de kisebb községekből is jegyeztettek már be új cégeket. Legnépszerűbb a kereskedelmi tevékenység, sokan nyitnak büfét, italboltot, és még mindig szaporodnak a butikok. Egyelőre kuriózumnak számít még megyénkben az egyetlen •— nemrég alakult — nyelvoktató, népművelő munkaközösség, valamint járrfiűvezetés oktatására létrejött munka- közösség. Az alakulás mellett előfordul, hogy felszámolnak cégeket, felszámolásuk azonban a megyei bíróság dolga, a cégbíróságnak csak a megszűnést jelentik be. (csk) Sorscsapás a családnak Hegtagadta tőlük az értelem világosságát Az udvari játszótér ugyanolyan, mint bárhol a megyében. A gyerekek homokoznak, macskaügyességgel kúsznak fel a műszóitokra. Felnőttek lesik minden mozdulatukat. Békés idill. De csak első pillanatra. Amint a gyermek felnéz, a tekintete elárulja: értelmi fogyatékos. A nagydobosi otthonban 78-jüknek teremtenek valódi otthont a nevelők, akik közt gyógypedagógus, gyermekfelügyelő, szakács, fűtő van, mert hogy itt a dolgozók is avatott mesterei a fogyatékos gyermekek nevelésének. Akár diploma nélkül. Közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyerekek élnek itt. A 80 személyes otthonban 72-en, optimális állapot. Hogy mégsem hétköznapi az életűk, arról már Juha Pál igazgatóval beszélgetünk. Gyámságra szorulnak — Először is érdemes tisztázni, hogy ezek a gyerekek nem a hagyományos értelemben betegek. Genetikai okok vagy szülési sérülés eredményeként értelmi fogyatékossá váltak. Állapotukban — a leggondosabb orvosi, pedagógiai íoglalko- zás után — sem képzelhető el javulás. Sorsuk eleve elrendeltetett. Ök azok, akik életük végéig gyámságra szorulnak, önálló életvezetésre képtelenek. Nehezíti a helyzetet, hogy a családból ideérkező gyermekek mellett 44 az állami gondozott. Óvodás kortól a 18 évesig élnek az otthonban. S utána? Akit hazavár a családja, az anyuka felmondja a munkahelyi állását és otthon marad a beteg gyermekfelnőttel. Egyetlen percre sem maradhatnák magukban, mert veszélyfelismerésük minimális, komoly eredmény, ha megtanulnak tűzzel, vízzel, szerszámokkal bánni. Vagy az állami gondozottak tovább vándorolnak, általában a szakolyi szociális foglalkoztatóban kötnek ki. — A társadalmi beilleszkedés számukra igen nehéz, de nemcsak az előítéletek miatt — folytatta az igazgató. — Cselekvőképességükben korlátozottak, ezért nem kaphatnak személyi igazolványt. így az állam megfosztja őket egy sor jogtól, ami a személyihez kapcsolódik. Hogy mást ne mondjak, nem szavazhatnak. Ám az állami gondozottaknak mégis csináltatunk személyit, mert a felnőttkor küszöbén sokukat szétszór a sors, és ha nem tudják magukat igazolni, egyből öszeütköznek a törvénnyel. Fejlett ösztönélet A színes ábrákkal díszített folyosók és osztálytermek megszokott iskolai képet mutatnak. Maroknyi csoport — mindössze nyolc tanuló — az egyikben. Csóka Erzsébet osztályfőnök az írásfüzetet veteti elő. Alig hiszek a szememnek: a fiúk zsinórbetűi szabályosak, munkájuk külalakját megirigyelhetnék az iskolákban. De hogy mit róttak a papírra, azt már sajnos, nem értik mindannyian. A szavakat lemásoljak, de az értelmükkel sincs mindenki tisztában. — Éppen ezért speiális tantárgyakat oktatunk — mutatja a naplót a fiatal tanárnő. — Az olvasás és írás elemei, számolás-mérés, beszédfejlesztés és környezet- ismeret, mozgásritmus, ábrázolás-alakítás, kézimunka a legfontosabb ebben az iskolában. Jó esetben eljut a gyermek arra a szintre, hogy egyszerűbb szöveget olvas, leír valamit, néhány tételt összead. — Az itt töltött évek alatt heroikus munkával érjük el, hogy a gyermek tudjon illedelmesen viselkedni, kulturáltan enni, tudja magát ellátni. Ha visszakerül a családba. ott majd képes legyen a házimunkában segíteni, kertet művelni, az állattarKoromsötét és síri csend volt. A hold sem világított. Egyszercsak. mint derült égből a villámcsapás, a lucernatáblát erős fénycsóva pásztázta. Sőt. felénk közeledett. A lélegzetünk elállt, s a szivünk a torkunkban dobogott. Minden pillanatban vártuk a lövést... N. Attila, a nyíregyházi Munkás Vadásztársaság tagja a június 16-án éjjel 23,30 órakor a Nagyszállás és Oros közötti határrészen történtekre emlékszik. — Az említett időpontban B. István vadásztársammal terület-ellenőrzést tartottuk — folytatta N. Attila. — Valakik egv gépkocsiból nagy íényerejű kézi keresőlámpával világítottak. Meg voltunk róla győződve: orvvadászok védtelen vadakat keresnek. N. Attila elmondta, hogy a vadorzók autóját a íölduta- kon távolról, kilométereken át (sötét lámpákkal, csupán kézi féket használva) követték. A titokzatos valakik egy erdőrészhez értek. Ott a ke- resőlámpáiuk fényét a fákra irányították. Ekkor a vadászok kocsijukat álcázandó egy rozstáblába tolattak. A rejtélyes fény ismét feléjük közeledett. Az utat szintén megvilágították: hogy ha ott vad mozdul, azonnal lőhessenek. — Amikor közel értek hozzánk — említi N. Attila —, a kollégámmal együtt a kocsijuk elé ugrottunk. Rögtön megálltak, s kiszálltak az autóból. — Mit keresnek itt? — tudakoltuk. majd felszólítottuk őket: igazolják magukat. — Mi közük hozzá, a határt talán nem szabad járni? — válaszolták. — De szabad. csak nem ilyen körülmények között, és nem az önökéhez hasonló szándékkal — mondtuk, s hozzátettük —. ha maguk tisztességes úton járnak, akkor megmutatják a gépkocsijuk csomag- és utasterét. A csomagtartót készségesen kinyitották, de ott a vadászok bűnjelet nem találtak. Az orvvadászok a kocsi jobb első ajtaját — mondvf n: rossz a zár — nem akarták kinyitni. Mi kötöttük az ebet a karóhoz. míg végül a zár mégiscsak engedelmeskedett. — Ekkor egy csűr-- töltött ötmilliméteres kispuska-kaliberre átalakított ;puskát vettünk észre — közölte N. Attila. — A vadász: u-sam a fegyvert a levegőbe elsütötte. Ezután a jobb első ülésen ülő férfi lábánál egy lelőtt, vérző fácántyúkot, meg egy keresőlámpát leltünk. Mindkettőt elvettük tőlük. Ellenállást nem tanúsítottak. — A puskát és a fácánt az erdőszélen találtuk — közölték. — Érdekes, húsz éve járom a határt, de frissen lelőtt vadra, valamint puskára még nem bukkantam — szólt az egyik vadász. — Kérték, kísérjük őket hazáig, és ott átad ják a személyi igazolványaikat — említette N. Attila. — Néhány kilométer megtétele után azt gondoltuk: a lakásukra kockázatos menni, ezért tudattuk velük, nem megvünk tovább Kiszálltak a kocsiból, s mondták: bármire hajlandók, csak az esetből ne legyen problémájuk. Mi hajthatatlanok voltunk: mondtuk, az elkobzott bűnjelekkel a rendőrségre megyünk. A kapitányságon feljelentést tettünk. A rendőrség velük szemben eljárást kezdeményezett. N. Attila közölte: a vador- zás nagy méreteket öltött. Néhány kiló húsért jól szituált emberek képesek bűncselekményt elkövetni, sőt azt lőfegyverrel való visszaéléssel megtetézni. Néhány hete B. István vadászmestert az úgynevezett Csikós-laposi részen — miközben malaclesen ült — orvvadászok puskájából csaknem halálos lövés érte. (cselényi) tásban szerezzen ismereteket. Egyszerűbb ételek főzésére is megtanítjuk őket. Ha a természet megtagadta tőlük az értelem világosságát, kárpótolni próbálja az értelmi fogyatékos gyermekeket a rendkívül fejlett ösztönökkel, érzelmekkel. Nagyon erősen kötődnek a gondozóikhoz, a tanáraikhoz. Ám amint a serdülőkorba jutnak, megsokasodnak a problémák. Fiúintézet, tehát a társat, partnert csak azonos neműben keresik. Van is bajuk Sza- kolyban később, ahol a lányokkal nem tudnak elfogadható kapcsolatot kialakítani. Házasságot nem köthetnek, ezt a törvény tiltja. Azt viszont nem tilthatja meg, hogy párkapcsolatot létesítsenek, és gyermekeik szülessenek. Akik genetikai ismétlődés miatt szintén az értelmi fogyatékosok táborát növelik. Megpróbálják az érzelmi életüket gazdagítani úgy is, hogy ettől az évtől kezdve rendszeresek a bibliaórák. Szabados Zoltán evangélikus és Börzsönyi János református lelkész hetente jön az otthonba. Dia- és videó- vetítéssel, hangszeres zenével, a templomi áhítat megteremtésével, igyekeznek a gyerekeknek érzelmi pluszt nyújtani. Legalább annyit, hogjr szeressék embertársaikat, tiszteljék a felnőtteket és az időseket, becsüljék meg egymás munkáját. Van akit kitaszítanak Éppen vendégek érkeztek Girincsről, a hasonló sorsú gyermekeket nevelő intézetből. Varsányi Gyuláné igazgató a szakmai kapcsolatok bővítését emeli ki. Több vendégpedagógus megerősíti, hogy ezt a missziót csak sziklaszilárd lélekkel lehet nap nap után folytatni. Ezért fontos, hogy a hasonló hivatást gyakorlók találkozhassanak. A szülő, amikor a két-há- rom éves gyermekről kiderül, hogy lemarad társaitól, még reménykedik, hátha meggyógyul. Ám a különbség nem változik. Sorscsapás a családnak az értelmi fogyatékos gyermek. Van, akit szeretet övez, míg másokat kitaszítanak. Örökbe fogadni sem sikk őket. Ezernyi bajjal küszködő népgazdaságunk nem kényezteti el munkalehetőséggel őket, noha egyszerűbb bedolgozást is vállalnának. Így most béreltek a helyi tsz-től három hold földet, ahol burgonyát, paradicsomot, kukoricát termesztenek. Ez utóbbit a sertéshizlaláshoz. Tenyésztenének nyulat a szálkái áfésznek, ha lenne hozzá ketrec! A 60 meggyfa jövőre termőre fordul, lesz belőle friss gyümölcs és befőtt a konyhára. Az anyagi haszon mellett a szó szoros, értelmében munkára nevelik a gyerekeket. T. K. Glutinüzem Mátészalkán Egy hete ismét a finn RA- ISIO céggel tárgyaltak a Szabolcs megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vezetői. A néhány hónapja megkötött társasági szerződés alapján egy kft. irányítaná a Mátészalkán felépülésre kerülő glutinüzemet. A nemrég megkötött finn—magyar hitelmegállapodás alapján elképzelhető, hogy az új beruházáshoz a gépeket finn hitelből finanszírozzák. Ennek kidolgozását mielőbb szeretnék befejezni a társaságban résztvevő felek. Vérző fácán Totten ért orvvadászok
