Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-25 / 147. szám

s Kelet-Magyarország SPORT 1990. június 25. Maradona kipasszolta Brazíliát Véget értek a csoportmérkőzések, most már élesben megy a játék a világbajnokságon. Két lehetőség maradt a csapatok­nak: élet vagy halál, továbbjutás vagy kiesés. Szombaton és vasárnap négy csapat halt meg és négy került a legjobb nyolc közé. Az újabb kör nyitómeccse ismét szenzációt szol­gáltatott. mert a világbajnoki döntők történetében először ju­tott afrikai együttes a nyolc közé. Kamerun, ez a csodacsapat. A Szelidíthetetlen Oroszlánok hosszabbításban győzték le a kolumbiaiakat. A másik szombati mérkőzésen a csehszlová­kok ötgólos meccsen győzték le Costa Ricát és készülhetnek a következő összecsapásra. Vasárnapra két csemege is maradt, a brazil—argentin és a nyugatnémet—holland rangadó. Skuhravy három fejese CSSZSZK—Costa Rica 4:1 (1:0) Bari, 20 ezer néző, v.: Kirschen (NDK-beli). CSSZSZK: Stejskal — Kocian, Kadlec, Straka — Ha- sek, Moravcik, Chovanec, Kubik, Bilek — Skuhravy, Knoflicek. Costa Rica; Barrantes — Monte- ro, Flores, Chavarria, Obando-— Ramirez, Gonzalez, Marchena, Cayasso, Chávez — C, Jara. Cse­re: Obando h. Medford (46.), Chavarria h. Guimaraes (65). Sárga lap: González (6.), Hasek (51.), Kocian (56.), Straka (68.), Marchena (75.). A közép-amerikaiak kezdtek jobban, ám a 11. percben kezdő­dött a Skuhravy-gála, egy be­adás után öt méterről fejelte első gólját a csehszlovákok csatára, 1:0. Az első játékrész sem ho­zott rossz játékot, de szünet után még inkább élvezetessé vált a mérkőzés. Az 55. percben egyenlített Costa Rica, González szépen fejelt tizenegy méterről, 1:1. Néhány perccel később Skuhravy második érvényes fe­jes gólját könyvelhette el — az első félidőben egyet lökés miatt nem adtak meg — és ismét ve­zettek északi szomszédaink, 2:1. A 76. percben az olaszhonban légióskodó Kubik bebizonyította, aki jól tud rúgni, annak nem kell szabadrúgás-variáció, 18 méterről csavart a bal felső sa­rokba, 3:1. A lefújás előtt hét perccel Skuhravy úgy döntött, átveszi a vezetést a góllövőlis­tán, ötödik vébé-találatát ismét fejessel szerezte, 4:1. Nagyszerű mérkőzésen nyert a tetszetősen focizó csehszlovák válogatott a szintén kiválóan játszó közép-amerikaiak ellen, akik nagyon jó partnernek bizo­nyultak a látványos összecsapás­hoz. A csehszlovákokra a nyu­gatnémet-holland találkozó győztese vár a következő kör­ben. Milla apó újabb két varázslata Kamerun—Kolumbia 2:1 Nápoly, 20 ezer néző. v.: La- nese (olasz). Kamerun: N’Kono — Tataw. Onana, N’Dip — Ma­kanaky, Kana Bylk, M'Bouh, M’Fédé, Ebwelle, Maboang — Oman Biy.kl Kolumbia: Hígulta — Herrera, Escobar. Perea — Alvarez, Fajardo, Gi. Gomez, Valderrama, Rincon, Ga. Gomez — Estrada. Csere: M’Fede helyett Milla (54.), Fajardo h. Iguarán (60.), Makanaky h. Djonkap (68.), Ga. Gomez h. Redin (80.). Sárga lap: Kana (Biyik (45.), N’Bip (47.), M’Bouh (64.). Perea (73.). Ga. Gomez (75.). Onana (117.). A rendes játékidőben egy-két villanástól eltekintve nem sok minden történt. A nagy meleg miatt álmosító játszadozást lát­hattak a nézők, és bizonyára volt olyan, aki a tévé előtt, a karosszékben elszundikált. Aztán jött a hosszabbítás, amelynek az első tizenöt peroe még nem dön­tött, a második már annál in- kábbó Ebbe a negyedórába zsú­folták össze a játékosok mind­azt. amit a rendes játékidőben bőven lett volna alkalmuk meg­csinálni. A 106. percben a kame­runiak élő legendája, a majd negyvenéves Milla villant egyet, és nyolc méterről bombázott a kolumbiai kapuba, 1:0. Két perc­cel később jött a megszokott má­sodik Milla-gól. Az öreg kileste a már korábban látott Higuita- trükköt, a mezőnyben cselező kapustól elcsente a labdát, majd a hálóba gurította, 2:0. A vég előtt négy perccel Valderrama forintos labdáját Redin értéke­sítette, 1:2. Kamerun együttese újabb nagy csodát tett, bejutott a legjobb nyolc közé. Egy gyengécske meccs után, amelyen negyedóra focit láthatott a publikum, és ez idő alatt az afrikaiak voltak jobbak. A négy közé jutásért az angol—belga meccs győztesével mérkőznek. Robson már hazautazott Bryan Robson, az angolok ki­váló középpályása hetek óta panaszkodik az Aehillesére. Az zókeny ín már az előkészületek során is sok galibát okozott. Vasárnap délelőtt azután — tü­zetes orvosi kontrollvizsgálato- ka-t követően — Robson haza­utazott, s már a jövő hét ele­jén újabb műtétre kerül sor. Brazil kapufáit, egy amentia aal Brazília—Argentína 0:1 Torino, 64 ezer néző, v.: Qui- niou (francia). Brazília: Taffa- rel — Mauro Galvao — Ricardo uomez, Ricardo Rocha — Jor- ginho, Dunga, Alemao, Valdo, Branco — Müller, Careca. Ar­gentína: Goycochea — Simon, Alfredo, Olarticoeehea — Mon- zon, Giusti, Troglio, Burruchaga, Basualdo — Caniggia, Marado­na. Csere: Mauro Galvao helyett Renato, Alemao helyett Silas (mindkettő 84. p.), Troglio h. Calderon (62.). Sárga lapok: Ri­cardo Rocha (38.), Mauro Galvao (51.), illetve Monzon (27.). Giusti (29.). Goycoechea (86.). Kiállít­va: Ricardo Gomez (82.). Az első tíz percben remekeltek a brazilok, sorra-rendre vezet­ték veszélyesebbnél veszélye­sebb akcióikat. Miután három ígéretes lehetőséget elpuskáztak, egy kicsit visszafogottabbá vált játékuk. A 17. percben egy bal oldali akció végén Dunga fejese a jobb kapufán csattant. A világ- bajnoki címvédő argentinok csil­laga. Maradona feltűnően pasz- szívan játszott, tisztes távolság­ból követte az eseményeket, majd a 25. percben az oldalvo­nalnál cipőt cserélt . . . Az 52. percben akár két gólt is szerezhettek volna a brazilok, de előbb Careca, majd Alemao lövé­sét a kapufa segítségével hárí­totta Goycoechea. Ügy tűnt, a brazilok fölénye gólt eredmé­nyez, amikor a 80. percben Ma­radona nagyszerű átadásával Caniggia otthagyta a brazil vé­dőket. kicselezte Taffarelt, és az üres kapu közepébe emelt (0:1). Két perc múlva Basualdo ugrott ki középen, Ricardo Gomez há­tulról elkaszálta, ezért kiállítot­ták. A 83. percben Mafadona szabadrúgását a bal felső sarok­ból tornászta ki Taffarel. Két perccel a lefújás előtt Müller ajándékba kapott egy labdát, de 5 m-ről mellé lőtt. A találkozó összképe alapján Brazília érdemelt volna győzel­met és továbbjutást, ám a világ- bajnoki címvédő argentinok ki­tűnően „altattak’*, s a végén nem egy, de két gólt is lőhettek Dung^ az első félidő­ben a kapufára fejelte a labdát. volna. A kétszeres világbajnok argentinok a legjobb négy közé jutásért a spanyol—jugoszláv ta­lálkozó győztesével mérkőzhet­nek. NSZK - Hollandia 2:1 Lapzártakor érkezett A Mondiale ’90 hétfői verseny­napján újabb két összecsapással folytatódnak a nyolcaddóntő küzelmei. Írország—Románia, Genova, 17 óra A két válogatott azonos cipő­ben jár, hiszen a sportág törté­netében először jutottak túl a döntő első fordulóján. S most, hogy már nem lehet számolgat­ni, azaz 90 vagy 120 perc után lezárhatja a rivális a sorompót, nos, ez a tény egyik szövetségi kapitányt sem teszi idegessé. A eseményekről így nyilatkoztak a szakvezetők: Jenei Imre (Románia): — Lát­tam az írék valamennyi csoport- mérkőzésének videofelvételét. Nem lettem túl okos tőle. Rug­dalják, vagdossák előre magasan a labdát, és olykor gólt lőnek. Régóta ismerem ezt a stílust, de hogy az általam kieszelt taktikai elképzelések beválnak-e, az a jö­vő zenéje. Jackie Charlton (ír :'): — Ha azt kérik, mondjak öt jel­lemző dolgot a románok csapat­játékáról, akkor ez az vá­laszkérdésem: mondjak, de mi­lyen élményből . . .? Románia ab­szolúte „fekete ló”. Amolyan ke­let-európai stílust játszanak, ah­hoz hasonlót, amit a szovjet csa­pat is bemutatott. Az bizonyos, hogy a Hollandia elleni találko­zó óta folyamatosan feljövőben vagyunk. Nagy öröm. hogy meg­leltem végre az igazi ékemet, Niall Quinnt. Olaszország—Uruguay, Róma, 21 óra Azeglio Vicini (Olaszország): — Az uruguayiak ellen pokolian ne­héz dolgunk lesz, mert én egy­általán nem becsülöm le őket! Elég adalékul annyi, hogy öt olyan futballistájuk van, akik az olasz bajnokságban szerepelnek! Hát, ez a tény az. amitől fáj a fejem! Oscar Washington Tabarez (Uruguay): — A római Olimpiai Stadionban fellépni, már maga ez a tudat is bénító, mondhatni: egygólos hátrány ... Az olasz válogatott a világbajnoki cím elnyerésére esélyes. A mi hétfői feladatunk az lenne, hogy ke­resztezzük útjukat. Az eddig lá­tottak alapján a hazai csapat az esélyesebb, bár furcsán hat, bogy pont én mondok ilyesmit. Tttz Jelentős, 50 ezer dollárra rúgó kárt okoztak a brazil újságírók egy torinói szállodában. A Hotel Nazionale 3. emeletén vasárnap­ra virradóra tűz ütött ki. ame­lyet csak hajnali két órára tud­tak megfékezni a tűzoltók. Azon az emeleten csakis dél- amerikai újságírók laktak, és az első vizsgálatok szerint egy gon­datlanul eldobott cigaretta okoz­ta a bajt — nyilatkozta Renzo Zamplcini, a szálló tulajdonosa. Arról nincs hír. hogy a vétke­seket megbüntetik, vagy elma- rasztalják-e. Ellopott krokodilok Nagy veszteség érte egy bang­koki krokodilfarm tulajdonosát. Amíg a gazda a televízió előtt a világbajnokság eseményeit néz­te. betörők jártak nála, s elvit­ték a hüllőket. A károsult 2000 dollár jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Egyébként Thaiföldön nem ritkaság a kro­kodilrablás, ugyanis többen az állatok eladott bőréből gazda­godtak meg. Villáminterjú a kameruni legendával Roger Milla unikum. A kame­runiak 39. életévben járó táma­dója eddig négy gólt rúgott. Ket­tőt Romániának, kettőt Kolum­biának. — Melyik Milla-duó volt a ne­hezebb? — kapott kérdést a csa­tár. — A románok elleni. Akkor még bizonytalan volt, továbbju- tunk-e. Miként képest ilyen re­mek teljesítményre? — Megbeszéltük a szövetségi kapitánnyal, hogy legfeljebb 30 percekre tesz be. De hát az élet másként alakult! Volt. hogy többet is kellett játszanom. A vb előtt a legnagyobb gondot az okozta, miként, ébreszthetem fel magamban a régi harci tüzet. És mi segített? — Az, hogy éreztem: a társak bíznak bennem. Egyáltalán: számított-e arra, hogy Olaszországban is szere­pelhet? — Nem. De ha így alakult, hát vállaltam a kihívást. Ennyivel tartozom a népemnek! Mi lepte meg a legjobban a Mondiale eddigi eseményei so­rán? — Az afrikai válogatott remek­lése. Egyiptom csodásán játszott. önök sem panaszkodhatnak! — Minden mérkőzésre más és más taktikát dolgozott ki a ka­pitányunk. övé az érdem. Mi végrehajtottuk az általa vázolt elképzeléseket. A Mondiale joggal nevezhető pályafutása csúcspontjának! — Már 1982-ben is igen jó for­mában játszottam. Máig „vissza­sírom”, hogy spanyol földön a Perunak rúgott gólomat érvény­telenítette a bíró ... Folytatja? — Ha megfelelő ajánlatot ka­pok külföldről. És hol játszana szívesen? — Olasz vagy — újra — fran­cia csapatban. De ha az Egye­sült Államokból keresnének meg, oda is szívesen elmen­nék. Van-e esélye újabb szerződé­sek megkötésére? — Ezt az ügynökök jobban tudják. Mi jelenti az új és új kihívást? — Az a tény, hogy az emberé nek mindig találnia kell valamit, amiért lelkesedhet, fáradozhat. Ott lesz-e Kamerun a legjobb négy között is? — Hadd kérdezzek vissza: önök hitték volna a vb-rajt előtt, hogy a négy közé kerülünk? „Ugyan" leérem... Bajnok—csalással? Nemcsak a profiknál, az NB-s bajnokságokban, hanem a lab­darúgás végvárainál, az alacsonyabb osztályokban is akadnak olyan kirívó esetek, amelyek nem a játékra irányítják a figyel­met. Nemrégiben a nyírbátori városkörzeti bajnokságban történt: a két rivális az utolsó fordulóban több mint negyven gólt lőtt az ellenfeleknek, mégsem sikerült egyiküknek sem elérni a hőn óhajtott bajnoki címet. Az érintett négy együttes — merthogy a gólokat nemcsak adni, kapni is kell — büntetőpontokat kapott, elmarad a bajnoki éremosztás és senki nem kapott lehetőséget a feljutásra, nem indulhatott az osztályozón. A közép-szabolcsi első osztály utolsó fordulója is hozott ügyet, amely a pályán kezdődött és a tárgyalóasztalnál ér majd véget. Hiába nyert Nagycserkesz, és egy ponttal megelőzte Nyirib- ronyt, nem érezheti magát bajnoknak. Az ibronyiak megóvták az Apagy ellen l:l-gyel véget ért zárómeccsüket, ugyanis az apagyi csapat egyik játékosa szabálytalanul szerepelt a mérkő­zésen. A találkozón az egyik néző rájött, hogy elszólta magát, hogy Ugyan János ősszel még ófehértó színeiben, egy másik bajnokságban kergette a labdát. Az ibronyi vezetők nem voltak restek, utánajártak a dolognak, és bizonyítékokat szereztek. An­nak rendje-módja szerint beadták óvásukat, ahogy illő, csatoltak minden hozzávalót: fénymásolatot arról, hogy a játékosnak meg­van a kartonja ófehértón, és nincs kartonja Apagyon. Semmiféle dokumentum nem igazolja, hogy át-, vagy leigazolták volna Apagyra. Aztán a fegyelmi bizottság ülésén váratlanul érintette őket, a bizonyítékokat nem találta elég terhelőnek a szövetség, elutasították óvásukat. És most kapaszkodjanak meg: egy 1955- ös szabályt tartva szem előtt, miszerint ha valaki ötször játszik hamisan egy csapatban és nem bukik le, akkor hatodszor már hivatalosan játszhat a csapatban. Az elutasításról kaptak egy iktatószám nélküli levelet, amely­ben huszonkét órát neveztek meg szamukra fellebbezési határ­időig. ök a szokatlan és szabálytalan határidőt tartva beadtóK a fellebbezést és várnak az újabb eredményre. Pedig az ügy tu­lajdonképpen egyszerű. A szabályok szerint a játékos jogtalanul szerepelt, az ibronyiak a megfelelő időben és módon óvtak, ezért a meccs két pontj.át 3:0-ás gólkülönbséggel meg kell, hogy kap­ják. Akkor viszont ők végeznek az élen, és nem Nagycserkesz. És jön a gond. mert a cserkesziek vasárnap már osztályozót ját­szottak a megyei II. osztályba kerülésért. Az ibronyiak igazuk birtokában a végsőkig elmennek, közben az idő telik, az osztá- lyozónak visszavágója is lesz. A döntés ezért is lenne sürgős! De mi lesz azután? Ha helyt adnak Nyíribrony óvásának, jön az újabb probléma, mi lesz az osztály ózó val? Ez utóbbira volna egy elképzelés. Mivel a nyírbátoriak bajnokságából nem indult senki az osztályozón, ezt a helyet utólag be lehetne tölteni az ibrányiakkal. Ekkor a kecske is jóllakhatna és a káposzta is megmaradna. Ehhez azonban az ibronyiaknk előbb meg kell nyerniük perüket. — mán — A Mondiale — nyírségi szemmel Szűrőkön a lelátóra A labdarúgó szurkolók Mekkája most a Mondiale. Aki teheti, az amúgy is cso­dálatos Itáliában tölti vaká­cióját, összeköti a kelleme­set a „hasznossal”. A világ- bajnokság résztvevői közül néhány országból tízezrek is elutaztak, hogy ott lehesse­nek. Mi nem vagyunk érde­keltek ezen a világtalálko­zón, ám a magyar szurkolók közül is sokan a helyszínen nézték és nézik majd a meccseket. Két nyíregyházi fiatalember tíz napot töltött a Mondialen, pénteken ér­keztek haza. Egyikük meg­osztja velünk élményeit, és úgy vélte, a neve nem érde­kes, amit látott, az sokkal inkább. — A tíz nap alatt hány mér­kőzésre futotta időtökből és pénzetekből, mely találkozó­kat láttátok a nézőtérről? — Három meccset néztünk meg, Cagliariban az angol—hol­land, Nápolyban a román—ar­gentin, Torinóban pedig a skót— brazil találkozót. Én elfogult, angol szurkoló vagyok, ezért ők tettszettek a leginkább. Az írek elleni meccsüket figyelembe vé­ve, sokkal jobban játszottak, két találkozó csalódást okozott, a játék és az eredmény is, mert a skótoknak és a románoknak szurkoltam és mindkét csapat kikapott. — A rendezők nagyon fo- gadkoztak, hogy felkészülnek, a stadionokban nagy bizton­ság lesz. így volt ez? — A nagy biztonsággal a nem a saját válogatottját buzdító, úgymond, átlagszurkolónak el is vették a kedvét. Ahhoz, hogy a helyemre ülhessek, négy biz­tonsági szűrőállomáson kellett átjutni, ahol alaposan megvizs­gáltak mindenkit. Szinte sem­mit sem lehetett bevinni a lelá­tóra, volt olyan nő, akinek a táskájából még a hajkeféjét Is kivették. A stadionok egyébként szuperek, mindhárom teljesen új és semmiféle kifogást nem lehe­tett találni. — Mennyire okozott gondot a jegyvásárlás, mennyibe ke­rültek a belépők? — Nem volt nehéz megszerez­ni a jegyeket erre a három meccsre, igaz, a 23 márkás leg­olcsóbb jegyet 40 márkáért (hi­vatalos árfolyamon 2200 forint) sikerült megszerezni. Persze aki a végsőkig kivárt, közvetlenül a kezdés előtt már árában vehette meg. Egyébként az árakat jól felhúzták a vébére, a megszo­kottnál minden drágább volt. A római állomáson a zuhanyozóra ki volt írva, hogy 3 ezer líra, ám amikor bementünk, közölték, a felírás rossz, 7 ezer lírát kell fizetni. Az étlapokon szinte min­den Mondiale-specialitás, ami legtöbbször makaróniból, paradi­csomból és sajtból áll: Az ol­csóbb helyeken is 8—10 ezer lí­rát kérnek el egy ilyen specia­litásért. (Ezer líra 53 forint.) — Saját szemmel is láthattad a szigetországi szurkolókat. Valóban olyan félelmetesek, egyáltalán, mennyire volt biz­tonságos a stadionok környé­kén? — Az angolokra mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy félelmetesek. Többségük 16—17 éves tini, akik cseppet sem vol­tak ijesztőek, bár a rendezők nagyon tartottak tőlük. Olyan maguknak valók, eléggé sava- nyúak, én csak énekelni láttam őket, balhézni nem. Igaz, jó né­hány lopott, betört, az italokat eltüntették, de hogy kik voltak, azt nem láttam. A hollandok és az írek sokkal barátságosabbnak tűntek, ők leginkább családostul érkeztek, és sok volt köztük a középkorú. Ami a közbiztonsá­got illeti, az is szuper volt, min­denhol rengeteg volt a rendőr, a stadionok környékén pedig a ca- rabinerik. Meglepő volt, hogy szinte minden rendőr beszél an­golul vagy németül, és nagyon segítőkészek. Én a tíz nap alatt semmilyen összetűzést nem lát­tam. — Mennyire hozta lázba az olaszokat a világbajnokság, mi­lyen a hangulat? — Az igaz, hogy az ásványvíz­től a női bugyiig minden hirdeti a világbajnokságot, ám úgy vé­lem, az egésznek sokkal na­gyobb a füstje, mint a lángja. Jó néhány meccset láttam tévé­ben, mert az tény, hogy minden kocsmában ott a tévé. Az elsőt, az olasz—amerikait még Trieszt­ben néztem, de nem volt az a nagy őrület, amit elképzeltem, vagy amit az újságokban lehe­tett olvasni. Az olaszokat saját csapatuk mérkőzésein kívül nem nagyon érdekli a többi találko­zó, szerintem egy Milan—Inter rangadó sokkal jobban tűzbe hozza őket. Az viszont igaz, hogy Palermóban Schiiacci-őrü- let van, minden pólón ő látható, a szicíliaiak roppant büszkék fiukra. Ami még érdekes, az olasz csapatok közül a Juven­tus a legnépszerűbb, majdnem mindenhol az ő képüket látni, ők a Juve, az olaszoknál a Fradi — Hat csapatot élőben is lát­va, mit tippelsz, ki lesz a győztes? — Bár az angoloknak szurko­lok, szerintem a nyugatnémetek nyerik a világbajnokságot. Olyan csapatuk van, amelyikben nincs egy rossz pont, ráadásul a kis- padon is klasszisok ülnek. Az olaszoknál nagy a tét, és sze­rintem ezt a terhet nem fogják bírni. Majd meglátjuk. Mán László Ma újabb két meccs i Szabolcs-Szatmár-Bereg társadalmi-politikai napilapja M Főszerkesztő: DR. ANGYAL SÁNDOR. Főszerkesztő-helyettes: MARIK SÁNDOR. Kiadja a Szabolcs Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: DR. KÁRPÁT! IMRE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Zrínyi u. 3-5. 4401. Szerkesztőségi postafiók: 47. Lapkiadó postafiókszám: 25. Telefon: 11-27/. Sportrovat: 10-329. Hirdetésügyben: 10-150. Telex: 73-344. Készült a Nyírségi Nyomdában. Nyíregyháza, i Ároku. 15. Felelős vezető: JÁGER ZOLTÁN. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban és ! hírlapkézbesitőnél. Budapesten: XIII. Lehel u. 10/a. 1900. Előfizetési díj egy hónapra 105 forint, negyedévre 315 forint, fél évre 630 forint, egy évre j 1260 forint Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza INDEXSZÁM: 25059 HU ISSN 0133-2058.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom