Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-01 / 127. szám
1990. június 1. Kelet-Magyarország 3 Az Erőmű foglyai TORKOT SZORÍTÓ művet tartok a kezemben. Jól lehet 35 éve élek Tiszalö- kön. s ez idő alatt számtalan csoportot kalauzoltam az Erőműben, a legutóbbi időkig mindössze annyit mondhattam, hogy az építkezésen politikai foglyok is dolgoztak. A hangyaszorgalmú. lelkes lokálpatrióta Görbedi Miklós — akinek Tiszalök a századok tükrében című kötete alig egy éve jelent meg — közel tízéves gyűjtőmunka eredményeként végre föllebben- tette a fátylat a sokáig tabuként kezelt témáról. A dokumentumkötetben hitelesen felelevenített történetek a szörnyűségek tárgyilagos leírásával a rémtettek olyan sorozatát tárják az olvasó elé. amelyek méi7 Dante fantáziáját is fölülmúlják. Felvonul a sza- dizmus teljes kelléktára, amelyek olvasásakor önkéntelenül is az iár az ember fejében, hogy mindez hogyan történhetett meg a huszadik század közepén. És vajon milyen lelkiismerettel élhetnek azok az egykori ávósok. akik mindezeket elkövették? Akik gondolkodás nélkül lőttek a védtelen foglyokra, amelynek eredményeként öt ember halála és mintegy negyven sebesülés szárad a leikükön. Akik ezeket a szerencsétleneket úgy „temették” el, jobban mondva tüntették el tetemeiket, hogv maradványaikat a leg- ' kitartóbb kutatások ellenére sem sikerült fellelni. Nevüket és emléküket csupán az elmúlt év október 4-én a hajdani tábor helyén felállított emlékoszlop és az NSZK-ban alakult „Október 4” Baráti Társaság tagjai őrzik. A korabeli sajtó „természetesen” rablázadásnak minősítette az esetet. AMIKOR 1950-BEN. a hosszú évekig tartó szovjet hadifogság után visszatértek Magyarországra, álmukban sem gondolták, hogy a szülőföldön újabb három év „földi pokol” vár rájuk. Ki gondolt volna legrémesebb álmában arra, hogy emberből állattá alja- sítják őket. hogy megszólításuk minden, csak nem emberi. Mindez pedig azért, mert sváb származásúak, vagy Jugoszláviában, magyarlakta településen látták meg a napvilágot. Nem lehet döbbenet nélkül olvasni a könyvet, s nem lehet folyton arra gondolni. hogy mindezeket a rémtetteket azonos nép fiai követték el. És hiábavaló volt a helybeliek nem kis kockázattal járó segítőkészsége is. hiszen minden megtört a rabtartók „éberségén”. A napi pár száz kalórián kemény munkát végző rabok közé a kövesútról beszórt almát az őrök a latrinába dobták, az ávósok szakácsnője által véletlenül „kint felejtett” mákos tésztára homokot lapátoltak. Az 1953. októberi események után a Rákosi-klikk nem merte tovább feszíteni a húrt és az NSZK erélyes fellépésére feloszlatták a tábort. k ' MA MÁR HALVÁNYULNAK a fájó emlékek, s ha megbocsátani nem is tudnak „Hosszúnak”. „Boxer- nek” és társaiknak, a bosz- szú vágya nem él bennük. Amikor sóhajtva becsukom a könyvet, arra gondolok, hogy a kötet mottója a1 klasszikus latin mondás „Memento móri!” („Emlékezz a halálra!”) is lehetne. (Görbedi Miklós: 1020 nap az őrtornyok árnyékában.) Doszlop Miklós Űj fogászati rendelővel gyarapodott Űjfehértó. Dr. Stelli József a harmadik fogszakorvos a nagy lélekszámú községben. (Harasztosi Pál felvétele) Kenyerünket add men Két napon át tanácskoztak, május végén a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Megyei Szövetségéhez tartozó a laptervezetek szb-titkárai. A tag- szervezetenként megtartott eszmecserék során a jelenlévők rövid úton döntöttek bizonyos szervezeti és működési kérdéseikről, majd' az ágazat napjainkban legégetőbb gondjait, gazdálkodó egységeik, intézményeik és a tagságuk súlyos problémáit vették górcső aló. Nagy a bizonytalanság az agrárágazat dolgozóinak körében — derült ki szinte valamennyi hozzászólásból, mely a földreformmal, a privatizációval, a foglalkoztatási nehézségekké!, a termékértékesítési gondokkal, a tartós és általános fizetésképtelenséggel, a magas kamatterhekkel, valamint az alacsony jövedelmekkel kapcsolatban alakult ki és hat már-már bénítólag vala- memn yl ő j ükre. Bár a piacgazdaság kialakításának és a tulajdonviszonyok rendezésének szükségességét nem vitatják, a MEDOSZ-tagság aggódik a megfelelő előkészítés nélkül végrehajtásra tervezett átalakításokkal járó veszélyek miatt. A jelentős vagyoni és szellemi tőkével rendelkező, ez idáig jól működő agrárágazatot ,a radikális reformok következtében, nehogy olyan megrázkódtatás érje, mely a termelés és így az ellátás jelentős visszaesését vonja maga után. Éppen ezért a fokozatos átmenetet tartják jónak, ahol a meglévő értékekre építkezve megmaradhat a korszerű nagyüzem és lehetőség nyílik jól működő családi vállalkozások és farmergazdaságok kialakulására. A földtulajdonnal kapcsolatos tisztázatlan kérdések gátlótag hatnak a nagyüzemek távlati elképzeléseirev beruházásaira. Nem egy közülük foglalkoztatási nehézséglékkel küzd. A termelőszövetkezeti tagok bevitt földtulajdonnal nem rendelkező hányada, továbbá az alkalmazottként foglalkoztatottak és az állami gazdaságok dolgozói félnek a holnaptól. Nem tudják lesz-e egyáltalán munkájuk, vagy jobbik esetben az új cselédék sorsa vár rájuk. lobi és társai Üj kistraktor gyártását kezdi meg farmergazdaságoknak a Tobi nevő kiserőgépé- ről ismert veszprémi ROBIX Mezőgazdasági Gépgyár. A kéttengelyű, 6—8 kilowattos kistraktor alkalmas több hektáros farmergazdaságok művelésére. A traktor NSZK-li- cenc alapján készül. Használt mezőgépek exportját tervezi a nyugatnémet Raiffeisen szövetkezeti hálózat hannoveri központja. Az eladásra kínált termékek jelentős része használt vontató és mezőgazdasági gép. Suttogással terjedő hír Van védelem a pletyka ellen Fehérgyarmaton — egy országos lap cikkére hivatkozva — megdöbbentő dolgokat suttognak : „Egy férfit megmérgeztek, a rendőrkapitány, a volt tanácselnök, valamint a tsz-vezető érdekszövetsége. . . stb.” Üton-útfélen érdeklődtem, mi állhat a hírek hátterében? A szálak egy bűncselekményhez vezettek, melyről lapunkban többször beszámoltunk. A történet röviden. 1988. március 11-én Kiss László Fehérgyarmat közelében megerőszakolta, majd tettleg bántalmazta az ötvenhat éves Sz. Jánosnét, aki a sérüléseibe belehalt. A Legfelsőbb Bíróság Kiss Lászlót tizenkét évi börtönbüntetés- “W'ítélte. Fehérgyarmaton azt beszélik, hogy Sz. Jánosné kapcsolatba került a város „rendőrmaffiájával” és annak az asszony halálához köze van, csakúgy, mint Veres Károly önkéntes rendőr elhunytóhoz. Pásztor István fehérgyarmati rendőrkapitány nem lepődött meg, ő már hamarabb értesült a híresztelésről. *' — Szerintem a pletykákra Papp Gyula (Széles Jánosné testvére) több vállalatnak és intézménynek, hatóságnak elküldött, a város rendőrállományát és személy szerint engem is rágalmazó levele adott alapot. Állítása képtelenség, hiszen az életellenes bűncselekményeket, így természetesen Széles Jánosné halálának körülményeit — hatáskörénél fogva — a megyei rendőrfőkapitányság vizsgálta. Mi részfeladatokban működtünk közre. A nyomozás egész folyamatában a megyei főügyészség törvényességi felügyeletet gyakorolt. Széles Jánosné és Veres Károly önkéntes rendőr halála között nincs összefüggés. Veres öngyilkos lett, akinek családjában sajnos nem ez az első eset, s korábban neki magának is volt öngyilkossági kísérlete. Ivott. . . — Az engem ért rágalmazás ügyében a Debreceni Ügyészség Nyomozó Hivatala vizsgálatot indított — folytatta Pásztor István. — A „maffia” jelző a kapitányság személyi állományát mélységesen felháborította, és azt visszautasítja. Engem azzal is vádoltak, hogy közöm van egy elítélt börtönbe való bevonulásának halogatásához, holott erre a rendőri szervezeteknek nincs lehetősége, mivel az a börtönbíró hatáskörébe tartozik, összegzésképpen: az egész ügyön mosolyogni kellene, mert ez rémálomnak is abszurd. Elszomorító azonban, hogy alaptalan, a tisztességes emberek becsületébe gázoló híresztelések szárnyra kaphatnak. Széles Lajos, Fehérgyarmat nyugalmazott tanácselnöke: ’ — Vajon ki(k)nek állhat érdekében az, hogy a nevemet ilyen súlyos bűncselekménnyel hozzák kapcsolatba? Tunyogmatolcson születtem. Fehérgyarmaton negyven évig vezető beosztásban, emberek ezreinek ügyével, becsülettel segítő szándékkal foglalkoztam. Négy ciklusban országgyűlési képviselő voltam. Elkedvetlenít, hogy az emberek egy része a rosszindulatú híreszteléseknek hitelt ad. A rágalmakat a leghatározottabban visszautasítom, s a személyiségem védelme érdekében az ügyészségen magánindítványt terjesztettem elő. — A pletykák engem is sértenek — közölte Klapka György, a fehérgyarmati tsz elnöke. — Szerintem bizonyos köpönyegforgatók a vezetők lejáratásával akarják magukról a figyelmet elterelni. Szeretném, ha kiderülne, hogy a vádaskodás mögött ki, vagy kik húzódnak meg. Az ügyészséghez én is magánindítvánnyal folyamodtam. Cs. Gy. Hány nyelven beszélnek Kispaládon? Igazságkereső indulatok „Távozz tőlünk sátán" — fejeződik be a kisgazda Oláh Endre levele, melyet Kispaládról irt szerkesztőségünknek. Soraiból egyértelműen kiderül, nem szimpatizál a „Szatmári’ szakszövetkezet elnökével, akivel kapcsolatban másfél gépelt oldalon keresztül sorolja fenntartásait. A botpaládi „Űj Barázda" Téeszt. mint arról korábban már lapunkban is beszámoltunk. elmúlt év közepén felszámolták. a korábbi évek veszteséges gazdálkodása miatt. Az egv évvel korábban a nagyüzem élére állított Juhász Imre már nem tudta megakadályozni az elődei által „összehozott” csődöt. Csupán egyet tehetett annak érdekében. hogy termelő üzem nélkül ne maradjon a határ menti két település, megalakította a szakszövetkezetei, amelyik megvásárolta a volt téeszvagvont és folytatta a termelést a Paládokon. Szedjük csokorba a levélíró vádjait: „A szakszövetkezetnek csak az lehetett tagja. aki vállalta a 300 ezer forint újrakezdési kölcsön felvételét. A szakszövetkezet megalakulásával semmi sem változott, csak a cégtábla. Megalakulása után 10 millió forintért vásárolta meg a té- eszvagyont. Az elnök fizetése annyi, mint egy országgyűlési képviselőé, amihez még vállalati gépkocsi használata is társul. Tetszés szerint használhat gebinföldet, ami jelenleg is 15 holdra rúg, nem beszélve a ráfordítási költségekről, melyek utólag már nem ellenőrizhetők. Ez év januárjában visszaigényelt földeket úgy mérték ki az érintettek részére, hogy előzőleg nem beszélték meg velük.” — Mielőtt a téeszvagyon árverezésre került volna, meg kellett alakítani a szakszövetkezetei, hogy komoly vásárlóként léphessen föl az ország különböző részeiből, persze csak a jobb eszközökért jelentkező érdeklődőkkel wromolyan kacérkodom. fí a gondolattal, magán- nyomozó irodát kellene nyitni. Ez az egyetlen vállalkozás, amelyhez jóformán töke sem kell. Csak ötlet. De most gyorsan keli valamit csitiálni, amíg nem kezdenek el gombamód szaporodni az irodák, s ezzel együtt nem lesz tele szeméttel a piac. Mert könnyű belekezdeni, de nehéz tisztességesnek maradni benne. Mert lehet tisztességesen csinálni. Tudom, hihetetlennek hangzik, amikor az első dolog, ami a magán- nyomozásról mindannyiunk eszébe jut, az a házastársi hűtlenség. A hűtlenség bizonyítása. Kukucskálással. Elkapott pillanatokkal. Kompromittáló fotókkal. Ha én nyitnék irodát, abban minimum egy ügyvéd, egy nyugalmazott rendőr százados, s egy pszichológus dolgozna. Az ügyvéd arra kell, hogy megvizsgálja: a kedves ügyfél kérése nem ütközik-e törvénybe, illetve az ügynek milyen jogi vonatkozásai vannak. Az exrendőr tartaná a kapcsolatot a helyi kapitánysággal, hiszen csak velük együtt dolgozva Miszter X nyomoz lehet „tisztességes” munkát végezni. Felvállalnánk olyan ügyeket, amelyek nem tartoznak az ö hatáskörükbe, amelyekre nincs emberük, de cserében megkapnánk mindazokat az információkat, adatokat, amelyekhez minden földi halandó hozzájuthat. S visz- szatérve a kezdeti problémához, a pszichológus épp azért kell (természetesen plusz szolgáltatásként), hogy necsak a házasságtörés tényét állapítsuk meg, hanem (a nyomozásra a feledés fátylát bontva) segítsünk a házaspárnak életük nehéz időszakának átvészelésében. Milyen feladataink lehetnek még? Néhány érzékletes példa. Késő éjjel egy hölgy gyalog akar hazamenni a baráti társaságból, de nem akad kísérője. Tőlünk, megrendelésre, kedélyesen csevegő útitársat kap, aki testi erejével, illetve jelenlétével megóv az eseteges támadóktól. Valakit életveszélyesen megfenyegettek? Állandó testőröket kap. Ha akarja, láthatókat, ha akarja, láthatatlanokat. Ha egy koncertre rendezőgárda kell, aklior sincs gond. Ki írogat feljelentő, rágalmazó leveleket? Kiderítjük. A Pesten már működő nyomozóirodát egy kuncsaft azzal a kéréssel kereste meg, hogy koccanásos baleseténél a másik autó tulajdonosa hamis betétlapot adott oda. Felkutatására a rendőrség nem vállalkozott. Az iroda igen és meg is oldotta. S ha belegondolunk, egy ilyen iroda csökkenti a munkanélküliséget. Alkalmi munkákat tudok ajánlani 14 éves kortól, felfelé. Még a nyugdíjasoknak is. Természetesen garantálom az inkognito teljes megőrzését. Lassan már reklámszövegekben kezdek gondolkodni. Pedig még bele sem kezdtem. Tapolcai Zoltán szemben — meséli a szak- szövetkezet megalakulásának körülményeit Juhász Imre elnök, miután túlteszi magát első feiindultságán a levél megismerése után. — A 22 alapító tag maga határozott úgy. hogy csak azt veszik be a szövetkezetbe, aki hajlandó hozzájuk hasonlóan fölvenni a 300 ezer forintos újrakezdési kölcsönt. Erőszakról szó nem volt. a kölcsön felvételéről minden- iki maga dönthetett. — A fizetésemet, mely 21 ezer forint, a közgyűlés szavazta meg — tér vissza a levélbeli vádpontokra az elnök. — Ugyanúgy, ahogy azt is eldöntötte, használhatom a szövetkezet gépkocsiját, haza is járhatok vele Fehér- gyarmatra. A tetszés szerint használt földekkel kapcsolatban azt mondhatom el. itt azt fogadták el, hogy 5 hektár földet igénybe vehet minden tag és alkalmazott, ha a termék értékesítését a szövetkezeten keresztül bonyolítja le. Ezt a lehetőséget magam is kihasználtam, tehát valóban van mintegy 9 hold területem nekem is. 5000 forint megállapított használati díj fejében. — Hiába volt kijelölve a földvisszaigénylők részére négy tábla is — kapcsolódik a beszélgetésbe az időközben hozzánk csapódó termelésirányító. Bikás Zoltán. — mégsem voltak elégedettek az emberek. Akik gebinbe használták a kiosztásra kijelölt földeket. azok ellenezték, akik ott kanták volna vissza földjüket, azoknak meg nem volt elég jó. így van ez a gépi szolgáltatásainkkal is, mert mindig is rendszer volt, még a téeszidőben is. hogy kívülállóknak magasabb tarifáért dolgozunk. Igazságkereső indulatokat éreztem a szavakban. Kiknél. hol van hát az igazság nagyobb fele. vagy egésze. — erre az újságíró aligha válaszolhat. nem az ő tiszte az igazságtevés. De az odavezető út megtalálásában segítője lehet a helyi embereknek. Ez vezette tollát... Galambos Béla
