Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-22 / 145. szám

1990. június 22. Kelet-Magyarország 3 A nyári szünidő, a sza­badságolások: kora ki­tűnő lehetőség arra, hogy a szülők és gyermekek a nélkülözhetetlen kikap­csolódás. pihenés mellett egymásra is nagyobb figyel­met fordítsanak. Legfőbb ideje! A családok válságáról. a házasságok felbomlásáról, a kallódó gyermekekről, sajnos, még ma is csak beszélünk, pedig már jó ideje figyelnünk, sőt cselekednünk kéllett volna. Nem most kezdődött, bár tagadni is kár, az utóbbi évek alaposan felgyorsítot­ták a folyamatot. Valami­kor nagy vívmánynak szá­mított a nők munkába állá­sa. s bizonyos fokig való­ban jogos volt az öröm. Nemcsak azért, mert ezáltal a családok jövedelme is megnövekedett, sokkal in­kább azért, mert a lányok, asszonyok egyenjogúvá let­tek. Csakhogy mostanra je­lentősen változott a helyzet! Ma már nemcsak az vállal munkát, aki úgymond sze­retné megvalósítani önma­gát. sajnos, azok is rákény­szerülnek, akik szívesebben lennének főállású anyák, háziasszonyok. Nem a gé­pek. futószalagok, rajzaszta­lok. s kutatóműhelyek vilá­gában. hanem családjuk, gyermekeik körében szeret­nék leélni életüket. Nem a termelési adatokra, hanem csemetéjük első. botladozó lépésére, első szavára, mo­solyára kíváncsiak. Akkor lennének igazán boldogok, ha reggelente nem a leg­nem befolyásolja a család megélhetési gondja. Ugyan, hol vagyunk most ettől? Az anyák többet dol­goznak. mint valaha, s a munkaidő letöltése után a második, sokaknak a har­madik műszak következik. Miért történhet mindez? Azért, mert a munkahely szebb álmából kellene éb­reszteniük gyerekeiket, azért, hogy még műszakkez­désre időben a gyárba ér­jenek. Tudom és vallom, nem lehet, s nem is szabad az úgynevezett nőkérdésben általánosítani. A nők sem egyformák. Van, aki dolgoz­ni vágyik, akad. aki család­anya szeretne lenni, s nem kevés azoknak a száma, akik a hivatást és anyasá­got is kitűnően-össze tudták hangolni. A választás azon­ban csak akkor reális, ha semmiféle külső kényszerítő tényezőről nem beszélhe­tünk, ha a nők döntését —. ha még létezik egyálta­lán —. minimális bért fizet, esetenként mindössze arra szolgál, hogy „Öregségünkre meglegyen a nyugdí j .. Nem ők tehetnek róla. hogy a békés, biztonságos öreg­kor helyett mind gyakrab­ban jön a korai halál... S hogy a felnőttek haj­szája mellett olykor nem öröm. csak gond és baj a gyerek? Ugyan, ki tud már ezen csodálkozni. Sajnos, a nyár ékesen bizonyítja: a terek, parkok, lépcsőházak tele vannak kulcsos gyere­kekkel. s még jó, ha a la­kásban van telefon, s a ma­ma időnként ellenőrizheti, mit csinál, merre van a lá­nya. fia. Nyaralás, pihenés? Egyre távolodó fogalmak. A ko­rábban kedvelt és népszerű szakszervezeti beutalók oly mértékben megdrágultak, hogy sokan ma már képte­lenek azokat megfizetni. A külföldi nyaralásról, tenger­parti fürdőzésről, idegen or­szágok megismeréséről meg csak a kiváltságosok álmod­hatnák. Pedig az együttlétre. az egymásra figyelésre rendkí­vül nagy szükség van. A családok felbomlásának ugyanis egyik legfontosabb oka egyebek között a reg­geltől estéig tartó rohanás­ban, az anyagiak megte­remtéséért folytatott küzde- illemben rejlik. H a számon tartanák, merre van. mit.csinál a gyerek, kik a bará­tai. ha nemcsak adni. kö­vetelni is tudnánk és akar­nánk. Ha nemcsak orvosol­ni. hanem megelőzni is tud­nánk a bajt. S ez még pénz­be sem kerül! Kovács Éva ..Nem vagyok sztálinista maradvány!” Egy agrárszakember füstölgései „NEM VOLTAM KISDOBOS SEM, nemhogy piros köny­ves, de amilyen hangulat az országban kialakult a földdel, téeszekkel, vezetőkkel kapcsolatban, amilyen elképzelések­ről, véleményekről manapság hallani, egyszerűen elképesztő. Azzal, hogy a választásokat, nem a régi hatalom birto­kosai nyerték, teljes mértékben egyetértek. Ám a falvak népe nem biztos, hogy jól felfogott érdekét átgondolva cse­lekedett, mikor a voksát leadta. Persze ebben hibázott a szakma, az Agrárszövetség is. mikor nem fejtett ki, csak késve, kellő felvilágosító munkát. De miért? Nem ért rá a válaszási kampánnyal foglalkozni, mert a szakemberek az­zal voltak elfoglalva, hogy el legyen vetve minden, ahogy illik, s két kalász teremjen ott. ahol eddig egy volt. Ebben a nagy lébomtáísi lázban olyan nyilatkozatok hang­zanak el, amelyektől kinyílik a bicska az ember zsebében. „Minden téeszvezötö a régi rendszer maradványa” jeleníti, ki a parlamentben a földművelésügy egyik új, jeles képvi­selője. Egyszerűen felháfborító! AZON MOST MAR CSAK FÜSTÖLÖGHETÜNK — mért eldőlt(?) —, hogy a magyar mezőgazdaság sorsát egv rész ■ ben kívülállókból alakult kisebbség programja határozhat ■ ja rneig. Pediig az általuk idejétmúltnak kikiáltott nagyüzemi agrártermelés, ahol szakértelemmel és fegyelmezetten te­gezték ebben az. országban, állíthatom — meri erről volt alkalmam személyes tapasztalatokat szerezni — van elvan jó, mint az amerikai átlag. ' , NEM ELÉG AZT SZÖNOKOLNI, hogy a magyar paraszt­ságnak csak a kedvét kell visszaadni és- árubőség lesz. Ha nem tudják értékesíteni, lesz olyan bőség, hogy a szó szo­ros értelmében fölveti majd a termelőket. A kívülállónak, az örökösök álltai visszaigényelt;-kapott földeiket még meg is értem. „Talált pénz”, és az emberek szeretik ennyire magúikat. Annák azonban mi értelme ■tan, hogy leverik a karókat a békési héttonás búzatáblában?, Ebben a téeszben is meliorációval, dréncsövek lefekteté­sével 1000 hektár földet tettünk rendbe úgy, hogy a régi vizenyős legelők helyén ma gyönyörű búza, napraforgó te­rem. Ha eztt felparcellázzák egyéni gazdáknak, ^nem tudom, hogy lesznék karbantartva a csatornák, talajcsovek? A TÁRSADALMI IGAZSÁGTALANSÁGRÓL csak any- mjyi-t. Valóban potom pénzért váltották meg a földet, de az „üzleft” végűi is létrejött. Mi magyarok is egy fehér lóért vettük az országot, de most -hiába jönnek reklamálni a rossz csere miatt az utódok, a pénztártól már távoztak. Ha van az országnak erre bővön pénze, rendben van, kártalanít­sunk. Aikikor viszont nem elégendő megállni a mezőgazda- ságinál, akkor mindenkit érintsen, akitől elvettek házat, üzletet, egyebet.. Pénz viszont még másuia sincs, ezért hagy­ni kell az egészét. HAGYNI KELL A PIAC TÖRVÉNYEIT érvényesülni eb­ben is. Menjen tönkre a nagyüzem, és próbálkozzanak más- iként termeim az emberék ott, ahol a Szakemberek gyengék, harácsolok, a tagság pedig nem ismeri a fegyelmezett, szor­galmas munkáit. Ah cd viszont közmegelégedésre, jól gaz­dálkodik értelmetlen a szétverése. Ha menni kell, végül is nem esek kétségbe, nekem is jár — ezért vették fel nehezen annak idején az egyetemre — száz hold föld Nyíregyháza miéllett, ha úgy döntenek. Igaz, máir út van rajta, de legfeljebb állítok egy sorompót és sze- ‘dem majd a vámolt. DE FÉLRE A TRÉFÁVAL. Őszintén mondom, ha valaki­nek odafönin eszébe jultna, lehetne tálát! úgy is agrárprog­ramot készíteni, hogy az ország tényleg a saját erejéből jól és eredményesen gazdálkodó üzemedből összehívnának száz vezető szakembert abból a megfontolásból, hátha tud­nák valamit, van néhány használható tapasztalatuk, elkép­zelésük, én boldogan melnmék, mint jó néhányan még eb­ből a megyéből. Meggyőződésem, hogy volna értelme. A fentieket egyszuszra elmondta: Bállá Gábor agrármér­nök Kótajban. Lejegyezte: Galambos Béla újságíró Nem kell már Nyíregyházára utaznia a nyírteleki lakosok­nak gyógyszerért. Hétfőn megnyílt ,az egészségügyi köz­ponton belül működő új gyógyszertár. (Balázs Attila felvé­tele) Tévévásárlási akció — tagtoborzással Kezdődik a futbail-világ- 'bajnokság. Tévéakció. Nincs ebben semmi megvetni való. „Nézze a Mundiált új színes­készüléken! Régi, használt tévéjét, beszámítjuk az új ké­szülék árába. Előnyös. Amíg a készlet tart!” — szólt a ve­vő-, illetve tagtoborzás! fel­hívás az újságban. Nemcsak tévére szólt az akció, hanem más híradás­technikai cikkekre is. Elha­tároztuk, nézzük meg köze­lebbről is. Jobban megnézve, már nem olyan szép a meny­asszony, ahogy szokták mon­dani. Kiderült, hogy aki té­vét vagy más műszaki cik­ket akar vásárolni, be kell lépnie a takarékszövetkezet­be. A részjegy ára ötszáz fo­rint. A folyósított kezelési költség azon a napon, ame­lyen érdeklődtünk néhány óra alatt két százalékról öt- sz^zalékra emelkedett. Hitel­feltételeik rosszabbak, mint a Kelet Áruházé (18,5), a ta­karékszövetkezeté 25 száza­lék. Az ötszáz forintot visz- szakapjuk .egy év múlva in­flálódott (50 százalék?) ér­téken. Kérdés: milyen előnye származik az állampolgár­nak, ha belép a takarékszö­vetkezetbe? A tagtoborzás ilyen formájával az elmúlt másfél-két év során nem ta­lálkoztok, pedig több mint ötven párt alakult széles e hazában. Az akciót nyélbe­ütötték, a Gávavencsellő és Vidéke Takarékszövetkezet és a Nyírfa Áruház vezetői. Dr. Feigel Mihály főiskolai docehs Számunkra az egyik leg­izgalmasabb kérdés, Hogyan látnak bennünket az olva­sók, mi a véleményük a pártokról, a sajtóról. Hat­részes soroziatunikbain, mely­ben ihat parlamenti párt me­gyei vezetői vá laszolnalk hat kérdésiünkre, most ez következik. * A sajtó szerepét hogyan képzelik el, mi módon szol­gálhatja a legjobban a válasz- tásokra készülve a közvéle­ményt, a nyilvánoságot és az állampolgárok érdekeit? FIDESZ: A parlamenti választáso­kon bevált módszert jónak tartjuk. Mindenképpen szük­séges, hogy minden párt egyenlő arányiban legyen jelen a sajtóban. • Természe­tesen nemcsak a Kelet-Ma- gyarorszógban gondolko­dunk, be ikellene vonni a Nyíri Futárt is. Fontosnak tartjuk, Hogy a pártok köz­leményei kommentár nélkül jelenjenek meg, és ne pedig olvasói levélnek álcázva, mint ahogy az korábban előfordult. Minden párt bel- ügye, hogy fizetett hirde­tést miikor és milyen terje­delemben jelenít meg. Fel­tétlenül szükséges lesz egy sajtóetikai bizottság létre­hozása az érdelkelték köz­reműködésével. FÜGGETLEN KISGAZDA FÖLDMUNKÁS ÉS POL­GÁRI PÄRT: Mi úgy fogjuk fel a most következő helyihatósági vá­lasztásokat, hogy akit meg­választanak, annak feladata az ott élőkről a születéstől a halálig mindenben gon­doskodni. Ezért úgy képzel­nénk el, Ihogy a sajtó, a Kelet-Magyiarország is sok­kal nagyobb súlyt fektetne a választások előkészítésé­re, mint tette ezt az or­szággyűlési képviselőik vá­lasztása előtt. Nem volt a választópolgárok körében kellően tudatosítva, mi a tét, az emberek nagy ré­sze tájékozatlan volt, a sajtó nem foglalkozott kellően a polgárok felkészítésével. Mi­helyt az önkormányzati tör­vény megszületik, el kell kezdődnie a sajtóban a tájé­koztató és magyarázó cik­kek közlésének, úgy, hogy az egyszerű emberek is megértsék a tartalmát. Meg kell ismertetni az emberek­kel, ml fog történni, mi az emberek tennivalója. És természetesnek tartjuk, Halőr Egyszerre nyú­lunk a táskába, egyszerre húzzuk ki ugyanazt a könyveit. Persze, hogy beszédbe ele­gyedünk. Meg­hányjuk, vetjük, hogy a szerző által említett mozdula­tokból valóban kö­vetkeztetni lehet-e a másik ember gondolatára. Egy hölgy — méghoz­zá a legszemre- valóbb fajtából — nyit be a kupé­ba. Bocsánatké- rően mondja, hogy az egész ko­csiban nincs raj­tunk kívül egy teremtett lélek sem, s fél egye­dül maradni. En­nek mi csak örül­ni tudunk. S kezdetét ve­szi a kísérlet. Min­den előzetes meg­állapodás nélkül harmincas köz­gazdász útitár­sammal egyetem­ben éber szemek­kel lessük a hölgy minden mozdula­tát, a gyakorlatba átültetendő a szer­ző receptjét. A felső testének, il­letve lábfejének tartásából egyér­telműen látszik, hogy útitársamat tartja szimpati- kusabbnak. Ke­resztbeveti lábát, a szoknyáját alig észrevehetően fel­jebb húzza. A köz­gazdász szeme felvillan. Tudom, hogy mire gondol. Ha most a hölgy elkezdi cipőjét himbáltatni a láb­fején, nem lehet kétségtelen afelől, hogy kacérkodik. S elkezdi. Érzem felesleges vagyok. Két udvarias szó­val angolosan tá­vozom a büfébe. Kellő időt ad­va a szerelmesek­nek, érkezem visz- sza. A hölgy se­hol, csak útitársam vöröslő arccal. A szemetesből ki­villant az ominó­zus könyv sarka. Elkapja a pillan­tásomat, majd dü­hösen legyint: — Az ördögbe[ is, csak melege volt! (tapolcai) hogy a sajtó. a Kelet-Ma- gyaronszág minden vonat­kozásban abszolút pártatlan alapállást foglal el, és min ­den pártnak egyenlő esé­lyeket biztosit. KERESZTÉNYDEMOK­RATA NÉPPART: A sajtónak most is kiemelt szerepe lesz a helyhatósági választások előtt és alatt. Szükséges lenne, amikor a helyhatósági választási tör­vényt a parliament elfogad­ja, arról fcúyamatosian, rész­letesen tudósítani, figye­lembe véve azt, hogy a Ke- iet-Magyarország olvasói­nak nagy része egyszerű, jogi ismeretekkel nem ren­delkező állampolgár, akinek a-törvény magyarázata is szükséges. A választási kampány ideje alatt pedig arra kell ügyelnie a sajtó­nak, hogy valamennyi párt­nak és független indulónál: abszolút esél yegy enl őségét adjon. MAGYAR DEMOKRATA FÖRUM: A sajtárnak — a helyi sajtónak — a helyhatósági választásokon sokká] dön­tőbb lesz a szerepe, mint eddig. Éppen ezért a válasz­táson induló pártok, szerve­zetek és a siajtó vezető mun­katársai együtt kell, hogy meg ható r ózzák a d emökra tikus együttműködés for­máit. Ha szolgálni akar a sajtó, akkor ezt az alkut néki is föl kell vállalni, mert félő, hogy autonómia lesz, de demokráciát a Tisztelt Ház nem adhat a településeknek. Föl keli vállán i azért is, mert félő, hogy az eddigi családi maf­fiák, u vidéki oligarchák, a falu bárók, a minden áron hatalmon maradni akarók terepe mariad a helyi Ma­gyarország. Ezért remél­jük hát, hogy a sajtó az iga­zi demokrácia műhelyévé válik e nagy feladat során. MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT: A sajtó igazodik. Ezt akár törvényszerűnek is tekint­hetjük. Hangsúlyozott füg- . getlensége ellenére egyelőre inkább a -győztes pártok kedvére igyekszik fenni, semmint, hogy egyenlően kritikus távolságtartásra törekedne. Természetesen ez egy általánosítás, tisztelet a kétségtelenül meglévő, ámbár .kevesebb számú ki­vételnek. Nem különben a Kelet-Miagyairország. Szeret­nénk, ha megtalálná végre saját hangját újságíróinak állásfoglalásában. Félő, hogy veszít a súlyából, ha nero jön rá idejében, hogy szuve­renitását nem (csak) a Szo­cialista Pártól szemben kell érvényesítenie. Ezt már ré­gebbet! megtette. SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE: A sajtónak is, a válasz­tóknak is, a pártoknak is van már tapasztalatuk a politikai újságírás e külön­leges módjáról', amit a kampány idős za! ka jelent. Az olvasók bizonyára hálá­sak lennének a lapnak, ha a pártönismertetések jhielye-tt a helyhatósági választások­ra készülő időszakiban in­kább a- polgármesterjelöl­teket, a tisztségviselő-jelöl­teket mutatnák be, amint a város, a falu ügyeiről vi­tatkoznának egymással. A partokat .már megismerték az emberek, arra ott volt a képviselőválasztás. Következik: Hogyan védjük törékeny demokráciánkat? Közreadja: vBaraksó Erzsébet Kót választás között (5.) B párt nap kérdés Hogyan szolgálhat jól a sajtó?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom