Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-21 / 144. szám

1990. június 21. Kelet-Magyarország 3 Egy év alatt kétszer is felfüggesztették állásából A munka nélküli miniszterhelyettes Lakáshoz jutni még nehezebben? Kötelező előtakarékosság Egy éve még Tabajdi Csa­báról beszélt az ország. Grósz Károly három hónap­ra felfüggesztette, aztán miniszterhelyettesi rangban kinevezték a Nemzetiségi és Etnikai Titkárság veze­tőjévé. Néhány hete mun­kanélküli ... A kisvárdai nemzetiségi színházak fesztiválján nagy feltűnést keltett a nemzetisé­gi sorsról elhangzott előadá­sával. A szünetben sikerült néhány szót váltanunk. — Most, hogy kikerült a dön­tési helyzetből, hogyan ítéli meg a nemzetiségiek lehetősé­geit? — Annak idején elindítot­tunk egy olyan folyamatot, ami feltárta a magyarorszá­gi nemzetiségi és etnikai ki­sebbség helyzetét, különös te­kintettel a cigányság súlyos problémáira. Az évtizedes hazudozások után végre be­ismertük, hogy Magyarorszá­gon súlyos adósságok vannak a határainkon belül élő nem­zetiségi kisebbségekkel szem­ben. Elkezdtünk egy olyan gyakorlatot, hogy semmilyen döntést nem hozunk az érin­tettekkel való előzetes kon­zultáció nélkül. Ennek volt a fóruma a Nemzetiségi és Et­nikai Kollégium. Ami a határainkon túli nemzetiségieket illeti: tá­maszkodva arra a külpoliti­kai fordulatra, ami Szűrös. Horn. Pozsgay nevéhez fűző­dik a nyolcvanas években, a határainkon túl élő magyar­sággal való foglalkozás nem kampány feladattá vált, ha­nem a magyar külpolitika egyik fő stratégiai irányává. Ami a kérdést illeti: Csoó- ri Sándorra hivatkozom, aki a szellemével, etikájával, tar­tásával politizált mindenféle kormányzati pozíció nélkül... Sajnos az MDF-SZDSZ paktumban nincs megoldva a nemzetiségiek parlamenti képviselete. Abszurdnak tar­tom. hogy nincs egyetlen ro­mán. szlovén, cigány képvi­selő sem. Akik pártszinekben jutottak be, természetszerű­leg pártérdekeket juttatnak szóhoz. — Mi a véleménye a mostani belpolitikai helyzetről? — Engem riaszt a sok pi- ros-fehér-zöld, túlcsordul, hiányzik a szakértelem és a minőség, a cselekedet. Nem elegendő a magyarkodás, ha nem párosul felelősségérzet­tel, nem ér egy fabatkát sem. Most sokan foglalkoznak a határainkon túl élő magya­rokkal, köztük olyanok, akik fél éve még tudomást sem akartak arról venni, a ha­tár túloldalán magyarok is élnek . .. — Mivel foglalkozik jelenleg*» — Munkanélküli vagyok. Korábban Grósz Károly, most az Antall-kormány füg­gesztett fel a beosztásomból. Egyik gesztus sem engem mi­nősített . . . Nincs komoly ál­lásajánlatom. Nem gondol­tam, hogy rám számit az új kormány, de abban bíztam, hogy az átmeneti helyzet miatt sem szenvedhet csor­bát a kisebbségek ügye. Nem tudom, mivel foglal­kozom ezután. Tizenhat éves diplomáciai tevékenység van mögöttem, de engem nem ri­aszt a fizikai munka sem. Nagy István Attila Nem kap kiemelt törlesz­tési támogatást, akinek nem lesz 12tezer forint előtakaré­kosság lakásépítésre, vagy -vásárlásra?! Mint ahogy az OTP ille­tékesei elmondták: a Mi­nisztertanács módosította a lakáscélú támogatásról szó­ló rendeletet. A legjelentő­sebb változás, hogy kie­melt törlesztési támogatás — a gyermekes családoknak lakásépítésre, vagy -vásár­lásra felvett kölcsön törlesz­tésére — 1991. július 1-től csak annak nyújtható, aki lakáscélra havonta legalább egyezer forintot félretett takarékbetétben, és a meg­takarítás időpontja 1991-ben elérte az egy évet. (Ez 1992- től évente egy-egy évet nö­vekszik, míg az öt évet el ■nem éri.) A támogatás mértéke to­vábbra is a gyermekek szá­mától függ, és az a havi tör- lesztőrészletet csökkenti. Az első öt évben egy gyermek esetén negyven, kettő esetén hetven, három vagy több gyerek esetén nyolcvas szá­zalékkal, míg a második öt­évben az előbbi arányok felével, vagyis húsz, har­mincöt, negyven százalék­kal mérsékli a havi befize­tés összegét. A 11—15. évben az általános tizenöt százalé­kos törlesztési támogatás jár. Ez a támogatás egy gyer­mekes csalódok esetén há­romszáz-, íkettőnél négyszáz.-, három vagy többnél ötszáz­ezer forint kölcsönig, de leg­feljebb a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség, vagy lakás­ár hetven százalékáig lehet alkalmazni. A fentiek ismeretében tehát az érdekelt családok­nak ez év júliusától meg kell kezdeni az ezer forin­tos havi előtakarékosságot. Ezzel kapcsolatban néhány gyakorlati kérdés felme­rült: Az OTP a következő le­hetőségeket tudja ajánlan i: ifjúsági takarékbetét, lakás­célú előtakaTékossági betét és az új otthon takarékbe­tét formákat. Minden meg­oldás a havi befizetésre épül, ezért annak utólagos egyösszegben elhelye2iése nem lehetséges. (Legfel­jebb előrefizetési lehetőség van.) A SZERK. MEGJEGYZÉ­SE: Újabb elképesztő ren­delkezés, amely növeli a bü- roifcráciát. s megnehezíti a lakáshoz jutók sorsát. Nem­régiben döntött az Alkot­mánybíróság a kamatadó visszafizetéséről. Vajon e rendeletmódosítás nem er­re a sorsra fog jutni? D. M. m AUTOBUSZ-PÄLYAUDVAR ÉPÜL MÁTÉSZAL­KÁN a Közúti Építő Vállalat kivitelezésében. A ti­zenhárom indítóállást a legkorszerűbb jelzőberende-i zésekkel szerelik fel. Az utasok július 6-tól vehetik birtokukba. (Balázs Attila felvétele) Folytatjuk cikksorozatun­kat. Hat napon át a hat par­lamenti párt megyei vezetői válaszolnak hat kérdésünkre, méh et az olvasók körében végzett előzetes tájékozódás után tettünk fel. Megismétlódhetnek-e a tava­szi parlamenti választásokon (január 11—április 6. között) ta­pasztalt pártvillongások, sárdo­bálások, illetve hogyan kíván­nak fellépni a párt színeiben a választások tisztaságáért? FIDESZ: Túlzás sárdobálásról be­szélni. inkább egyes jelöltek beíéketítése volt jellemző. Reqjéljük, hogy ezek nem is­métlődnek meg. Mi akkor sem'vettünk részt ezekben és most is távol tartjuk magun­kat a mocskolódásoktól. Ter­mészetesen ha a Fideszt, vagy-jelöltjeinket támadás ér­né, arra reagálni kell, de nem azonos eszközökkel, vissza- mocskolódással, hanem hatá­rozott ellenérvekkel. Mi kije­lentjük, hogy részt vállalunk minden olyan csoportosulás­ban, amely a választások tisztaságát hivatott felügyel­ni. Ezen kívül a saját kam­pányunk tisztaságával, visz- szaíogottságával szeretnénk példát mutatni a többi párt­nak. FÜGGETLEN KISGAZDA földmunkás és polgá­ri PART: Nekünk nem kenyerünk más mocskolása. Mi a pártok jelöltjeit, más pártokét is be­csületes embernek tekintjük. Mi továbbra is a keresztény erkölcs talaján álló párt va­gyunk, ez eleve kizárja an - nak a lehetőségét, hogy más ember becsületében gázol­junk. Más dolog a felelősség- revonás, ha arra szükség van. Ilyenkor szemtől-szembe áll­janak. és úgy tisztázzák a vi­tás ügyeket. Mi a bé­kességre törekszünk. Az elkövetkezendő választások tisztasága érdekében mar fel­vettük a kapcsolatot, tárgyal­tunk az MDF-fel, az SZDSZ­A sportban pontvadá­szatnak nevezik, ami­kor egv-egy csapat, vagy versenyző mindent igyekszik elkövetni azért, hogy a tabellán, a sorrend­ben a lehető legjobb helyre küzdje fel magát, megszi­lárdítsa ott a helyét. Pont- vadászat tapasztalható a politikában is — mondja ismerősöm. S miután látja csodálkozásomat, nyomban hoizz'átesz egy jelzőt: itt a jópontvadászatnak lehet­tünk a szemtanúi. Rögvest felidézi, hogy a legutóbbi parlamenti választások után a postás nem győzte hordani a gratuláló távira­tokat a győzteseknek, akik köztudottan az új hatalom emberei. Amiben persze nem volna semmi különös, hiszen így kívánja a tisztes­ség, ám a feladók között voltak akik azért küldték a jó kívánságokat, hogy már­ts megkezdjék a jó pontok szerzését maguknak az új hatalom embereinél. Jópontvadászat a politikai küzdelemben mindig is volt. Akadtak, akik sietve tesznek tiszteletköröket ba­ráti körben és nyilvánosan, — mind többen állítják s nem is ok nélkül — ez alól a sajtó sem kivétel. Most például egyszeriben népes tábora lett azoknak, akik földiül] a jdon szakértőkké igyekeznek válni, bár soha­sem álltak földközelben, s hangosan, ragaszkodnak a „47”~hez. Találkozni egyre több „népben., nemzetben gondolkodóval", aki jófor­mán tisztában sincs az álta­la sokszor koptatott fogal­mak lényegével, A privati­záció mellett kardoskod­nak. akiktől soha semmit el nem vették, de most min­dent akarnak maguknak, mondván, hogy a rendszer- váltás megszüntet minden­féle tiltást, szabad a gaz­da. nem a módszer, hanem az eredmény a fontos. Is­merősök aztán a tétova pontszerzők is. akik a par­lament nétfői ülésén még a kormány zópárt-beliekkel szimpatizálnak, kedden már az ellenzékiek érvelését tart­ják egyedül üdvözítőnek, mert mégsem tudni, hogyan is lesz majd száz nap után. Hosszú ez a sor, de néz­zünk át a másik oldalra is. Ott egyesek azt mondják, aki jó pontot akar szerezni magának, válogatás nélkül rugdal Íja a letűnt állam- pártat és jogutódját. Alig­ha vitatható, hogy sok-sok bajunk az egykori, szocia­listáinak nevezett diktatóri­kus társadalmi berendez­kedésben gyökerezik. Ezt a társadalom már tisztán lát­ja. szavazatával el is utasí­totta, de nem tart igényt rá. hogy — mint az első táncos — ugyanabból a sa­rokból — a napjaink gond­jait elemzők is öröikké a múlt felhánytorgatásából induljanak ki, s kivált­képpen nem igénylik ezt az elöremutatás helyett. Ta­pasztalni ezen a másik ol­dalon azt is, hogy „bátor" kritika éri a kormányt, amely egy szájból egyszer­re fúj hideget és meleget (megfontoltan, nem kap­kodva haladni, ugyanakkor nem késlekedni az átalakí­tással, felgyorsítani a pri­vatizációt stb.) Csakhogy eközben azt sem ártana vé­giggondolni, az adott körül­mények között mit tehet egy felelős kormány, amely azért mégis békés körülmé­nyeik között igyekszik meg­valósítani a rendszerváltást, megteremteni akár ilyen átmeneti ellentmondások révén Is az élőbbre jutás politikai és anyagi feltéte­leit. Tehát nincs itt minden rendben a jópontvadászat körül sem, mert azt is el­marasztaló véleménnyel il­letik, amikor valaki a jó­ra bólint rá, s nem fúj ar­ra tüzet csak azért, mert az nem tőle származik. A rendszerváltás egzisztenci­ális zavart is okoz sok embernél, s mi sem ter­mészetesebb, hogy min­denki igyekszik biztonság­ban érezni és tudni magát. Ehhez azonban aligha van szükség arra, hogy min­denki pálfordulásszerűen megtagadja tegnapi önma­gát, s letegye a nagy es­küt az éppen aktuális ha­talom mellett. Erre már volt példa legutóbbi törté­nelmünkben, kár volna újból ebbe a végzetes hi­bába esni, lelkileg még rokkantabbá válni. Ehe­lyett sókkal tisztessége­sebb, ha kiJki a maga ön­becsülése és mértéke sze­rint számot vet tetteivel, amelyeket az esetek túl­nyomó többségében ko­rántsem kell megtagadni. Hiszen tiki csupán egy volt a sok száz ezer és millió közül, aki csak tette a dol­gát a lehetőségek határain belül, néki nem kell „én már akkor megmondtam", „engem örökké háttérbe szorítottak” és ehhez ha­sonló, erőltetett érvekkel lihegnie most azokért a bizonyos jó pontokért. Van persze más út is ama jó pont megszerzésé­hez. Mondjuk úgy, hogy múltbéli mártírságunk szüntelen hangoztatása helyett most a munkában bizonyítsuk képzettségün­ket, rátermettségünket, tisztességünket. Vagy ke­ressük az alakuló új gaz­dasági formáció lehetősé­geit, bátran merjünk vállalkozni, kockáztatni, váltani és újrakezdeni, ismerve az egyre inkább valós értéken honoráló piac igényét. Eközben természetszerűen kriti­kussá válik az ember, mert saját bőrén érzi egy-egy kormány — vagy miniszteri intézkedés ha­tását. De kár volna csu­pán amiatt kételkedni ok nélkül is, mert most ez a „divat','. Szerencsére a de­mokráciának nemcsak há­tulütői, nehézségei vannak, hanem olyan előnyei is. hogy ki-:ki nyugodtan, félelem nélkül fejtheti ki véleményét, mondhatja el érveit. Csakhogy ez két­oldalú dolog, hiszen lékin­tettel kell lenni arra is, ha a másik ember, egy állami intézmény, párt vagy parlamenti frakció jót akar. Angyal Sándor PONTOK Elkerülhetö-e a sárdobálás? szel. a kereszténydemokra­tákkal, és keressük a kapcso­latot a Fidesszel is. KERESZTÉNYDEMOKRA­TA NÉPPÁRT: Valószínű, ha nem is olyan mértékben, mint a parlamen­ti választások előtt, de megis­métlődhetnek a pártvillongá­sok, sárdobálások. Mind­ezeket az időszakos, szélsősé­ges elemeket még a több szá­zadon keresztül finomodó nyugati demokráciákban sem sikerült teljes mértékben ki­küszöbölni. Mi azonban a parlamenti választások előtt sem álltunk be a sárdobálók közé. S bár sokan a sze­münkre vetették, hogy nem használtuk az amerikai, nyu­gati kampány- és reklámfo­gásokat. csendességünk azon­ban ezeket a vádlókat is meglepő sikert hozott szá­munkra. magyar demokrata FÓRUM: Jó lenne, ha az MDF sza- bolcs-szatmár-beregi szerve zeteinek továbbra is sajátja maradna az a politikai gya- korlat, amelyik nem doktri nákban gondolkodik, ame lyik nem a kívánt valósághoz való pártviszonyokban gon­dolkodik. Bízunk benne, hogy a helyhatósági választások he­lyi kampánya nélkülözi majd a sárdobálásokat, a valahon­nan gerjesztett párt villongá­sokat. A márciusi tavaszi nagytakarítás most ősszel a főutcáról a mellékutakra Jog kiterjedni. Ellentétben az or­szággyűlési választásokkal, ifi a választok nem annyira a pártokra, hanem inkább az általuk ismert és becsült sze­mélyekre fognak szavazni. A személyek egyéni programjá­ra és egész valójára. Az or­szággyűlési választáson a pártok magukat ismertették, időnként a mások lejáratásá­val. Most az derül majd ki. hogy a pártok mennyire is­merik az embereket, ez Lesz a választások tisztaságának fokmérője. MAGYAR SZOCIALISTA PÄRT: * A kérdésben megfogalma­zott pártvillongás, sárdobálás elkezdődött. Tessék beleol­vasni a Kelet-Mag.varország- ban közölt némely olvasói le­vélbe. Egyébként a kérdés megválaszolására a Szocialis­ta Párt áligha illetékes. A múlt választási ciklusban sem merült ez fel a- Szocialista Párttal kapcsolatban, ez nem tartozott az eszköztá­runkba. Csak magunkért, a saját stílusunkért vállaljuk a felelősséget. És legfeljebb csak remélhetjük azt, hogy az önmérséklet, a kulturált hangnem elöbb-utóbb polgár­jogot nyer a nyilvánosságban SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE: Igyekezni fogunk az ellen­felek szidalmazása helyett arról beszélni, hogy mi n véleményünk a falvak, váro­sok. a települések helyi prob­lémáiról, illetve arról, hogyan lehet azokat orvosolni. Az országgyűlési választások előtt valóban volt jónéhány ízléstelen kortesfogás, ezek jelentős része ellenünk irá­nyult. Azonban el kell mon­dani, hogy ebben a megye­ben igazán nincs szégyenkez­ni valónk az ország egészé­hez képest a választások színvonalát tekintve. Következik: Hogyan szolgálhat a sajtó? Közreadja: Barakso Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom