Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-20 / 143. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. június 20. (Folytatás az 1. oldalról) hozzá. Antal József kijelen­tette: bármilyen rossznak tartja is a népszavazási tör­vényt, tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népsza­vazást szorgalmazó több mint 100 ezer aláírást. Ugyanak­kor nem lenne célszerű, sőt egyenesen zavart okozna, ha a referendumra a helyható­sági választások előtt kerül­ne sor. Épp ezért javasolta, hogy a népszavazást decem­berben tartsák meg, s addig az ideiglenes köztársasági el­nököt ruházzák fel a teljes elnöki jogkörrel. Minkatársnnk jelenti a Parlamentből Lelkész a hitaktatásról A hitoktatás ügye — mint alapvető emberi jog — többször is visszatért az alkotmánymó­dosítás vitájában. Igaz, egy kis félreértés is hozzájá­rult ehhez, néhányan a hit­oktatás tanrendbe kerülését úgy értelmezték, hogy köte­lező lesz vallásoktatásban részesíteni a gyermeket, s emiatt szót emelték. Ér­tetlenül hallgatta ezeket a tiltakozásokat Szűcs M. Sán­dor lövőpetri lelkész, Vásá- rosnaimény környékének or­szággyűlési képviselője. — Érthetetlen számomra ez a hadakozás a hitoktatás ellen. Évszázados vágya az embernek az egyház tanítá­sának megismerése. Vá­lasztókerületem településein is igény lenne egyházi isko­la nyitására, mert tudják az embereik, hogy akiket ott képeznek, a legnehezebb időkben is megállték a he­lyüket. A Parlamentben ülő képviselők között lega­lább ötvenen tanultunk egyházi iskolákban. Csanádi Imrét idézném, akit a tákosi templom megpillantása ihletett a Hajdani templom című vers megírására. Szavaltam már temp­lomban is néhányszor: „Megtartódon benne becsület, magyarság Ország lappangott ott, ahol nem vala ország ö árváit az Isten vezérel­vén hitben lett bástya és bátorság”. — Tehát nekünk nagyon fáj az, hogy ilyen támadá­sok érnek bennünket, ami­kor pedig éreztük, az egy­ház szorításában mennyi nyomorúság volt. Egy évvel ezelőtt Szegeden volt egy egyházi kerekasztal-beszél­getés, és egy római katoli­kus püspök mondta, hogy amikor a szocializmus jött, azt hitte, hogy egy szél fogja meglengetni az egy­ház fáját, de olyan villám lett, amelyik több ágát le­tört. Nem kell félnünk, to­leránsabbnak kell lenni, és az emberek itt fogják meg­találni az igazi utat. Itt le­szünk testvérek és így tud­juk áthidalni a bajokat. — Mi lelkészek — való­színű, hogy ki fogunk adni egy nyilatkozatot, most be­szélünk erről, de ha újabb támadás éri a hitoktatást, felszólalok, mert ez tartha­tatlan. Én 1973-ban kerül­tem ki, mint exmittált, azóta hordtunlk gyermekkonferen­ciára gyerekeket. Berek­fürdőn volt 2 hét turnus és .mi állandóan zaiklattuk a püspökeinket, hogy még egy hetet kérjenek a minisztéri­umtól. Térden állva kellett könyörögni, mégsem kaptak, miközben milliók mentek el az úttörőtáborokba. Mi át- böjtöltük ezt az időszakot, nekünk most kellenek kán­torok, énektanárok, gimná­ziumok, és annyi minden kellene. Megdöbbenve tapasztalom, hogy a Népszabadságban, amely sokak véleménye sze­rint egyik legnagyobb na­pilap lett, minden másnap megjelenik egy fanyalgó cikk. Nem tudom hová ten­ni. Nekem meggyőződésem, hogy ha a hittan alternatív lesz, a szülőik beíratják a gyerekeket. Végre bekerül a hittan a tanrendbe első, második és harmadik órá­ba. Én három faluban okta­tom feleségemmel és tudom, milyen kegyetlen dolog ötö­dik-hatodik órában a gyere­keket fáradtan megkapni. — Két éve jöttem Miskolc­ról, s a vonatban azt mond­ta egy néni: lelkész úr, itt addig nem lesz változás, míg a vallásoktatást be nem ve­zetik. Régen úgy volt, hogy aki hittanból megbukott, an­nak osztályt kellett ismételni. Mi ezt nem kérjük vissza, de azt igen, hogy visszakerül­jön a hitoktatás a tanrendbe. Én mint lelkész ezt azért forszírozom, mert én az élet árnyoldalát látom a születés­től kezdve. Látom, amikor 4—5—6 hónapos terhes meny­asszonyt kell esketnem, ami­kor nem születik gyermek, amikor a vénlegények sorá- val vagyunk tele, amikor a 35 éveseket temetnem kell. — Antall Józsefnek volt egy mondata, hogy a szov­jetek leveszik kezünkről a bilincset, és szabadon foghat­nak kezet, meglátja, egyetlen nép nem fog úgy parolázni velük, mint mi. De nekünk nem csak a kezünkön, hanem a lábunkon is bilincs volt. Nekünk szabadulni kell és hisszük, hogy ennek sok ál­dása lesz. — Évtizedes elmaradásokat kell behoznunk, ezért nem tudjuk mi lelkészek elfogad­ni, hogy már az első lépések­nél ilyen támadás éri a hit­tanoktatást. A történelemben bármeddig visszanyúlhatunk, az egyház, nem élt vissza ez­zel a lehetőséggel. Mi is csak élni akarunk vele. Lejegyezte: Balogh József Az alkotmánymódosítás feletti részletes vita kora délután fejeződött be. Az Országgyűlés határozatban nyilvánította ki, hogy a más­fél napos vitában elhang­zott javaslatokkal kapcso­latban nem kíván újább bi­zottsági tárgyalást, így a napirend előadója Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) vá­laszolt az elhangzottalkra. Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a mint­egy félszáz módosító javas­latról, s közülük hozzávetőle­gesen tizenötöt fogadtak el, a többit elvetették. Többször is nekifutott az Országgyűlés a címerről szó­ló két változatban előterjesz­tett javaslat megszavazásá­nak. Sem a Kossuth-oímmer sem a koronás kiscímer nem kapta meg a szükséges sza­vazatot, pedig arra ismételt kísérletet is tettek. így to­vábbra is az eddigi címer ma­rad a magyar állam jelké­pe. Este hat óra után néhány perccel következett a hatá­rozathozatal. A megszavazott módosításokkal együtt 280 igen, 34 ellenző szavazattal, 24 tartózkodás mellett az Or­szággyűlés elfogadta az al­kotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Szűrös Má­tyás bejelentette, hogy a par­lament hétfőn folytatja mun­káját: a képviselők további, már előterjesztett törvényja­vaslatokat tárgyalnak meg, a várhatóan sor kerül a Leg­felsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a meg­választására is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkástanácsok A lighanem sok honatya sajnálta tegnap, hogy címer—ügyben a múlt hét hétfőjén nem hall­gattak Kállay Kristóf nagykál- lói képviselőre, aki előre fi­gyelmeztetett: nem tudnak döntést hozni a kétharmados arány miatt. Megoldást is ajánlott: csak az egyik cí­merjavaslatra szavazzanak, s ha az megkapta a többséget, legyen az az új cfmer, ha nem, akkor automatikusan a másik. Ez esetben azonban egy soronkövetkező szava­zásnál az ország népének kell­jen jóváhagyni a döntést. „Be­jött” a képviselő jóslata: ép­pen azoknak kell még jóidé­ig elviselni a vörösesiiagos címert, akik legkevésbé akar­ták. Ez is „benne van” a parla­menti demokráciában ... M. S. közös állásfoglalása Június 14-én, csütörtökön Nyír­egyházán találkoztak a nyíregy­házi Fémmunkás, demecseri Ke­ményítőgyár és nyírmadai Álla­mi Gazdaság munkástanácsának képviselői érdekeik egyeztetésé­re, hogy 16-án, szombaton meg­rendezett Munkástanácsok Or­szágos Szövetségének választmá­nyi ülésén közös álláspontot képviseljenek. A munkástanácsok véleménye szerint a dolgozói tulajdont biz­tosító törvényekre van szükség, amely elsőbbséget és egyenlő kedvezményeket biztosít a mun­kásoknak a nagyjövedelműek­kel az állami tulajdon privatizá­lásában. Különös tekintettel a gazdasági tagsággá történő átala­kulásra, ahol jelen pillanatban a közös tulajdon spontán privati­zációja folyik a megújuló ural­mi elit irányításával. A gazdasá­gi átalakulásoknak biztosítani kell a munkások ellenőrzését és vétóját a munkástanácsok bevo­násával, még a döntéselőkészítés fázisában. A nem hatékonyan működő mesterséges üzemhalmazok vál­lalati, szövetkezeti központjait meg kell szüntetni, hogy a me­gyében' kitermelt jövedelmeket ne vonhassák el. Biztosítani kell a gyáregységek önállósulási jo­gát. A vállalati tanácsok helyét de­mokratikusan választott mun­kástanácsok foglalják el. Ha ilyen szervezet nincs az adott gazdálkodónál, a munkások ér­demi képviseletét biztosító intéz­ményekre van szükség. A jól működő mezőgazdasági üzemeket nem szabad hátrányo­san megkülönböztetni. A szövet­kezetek tulajdona a szövetkezeti tagságé, és csak ő rendelkezhet vele. Az kapjon földet, aki meg­műveli. A munkástanácsok jogosítvá­nyait törvényben kell szabályoz­ni, a munkástanács-tagoknak védettséget kell biztosítani. Amíg ez nem valósul meg, az illetékes minisztériumok foglaljanak ál­lást a kérdésben. A szakszerve­zeti jogosítványokra igényt tar- tunk csakúgy, mint a szakszer­vezeti vagyon egy részére. A szakszervezeti vagyon a munkás­ság köztulajdona. A vállalatok által képzett jóléti alapból a munkástanácsok részesüljenek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége, mint nyomásgyakor­ló csoport, alakítson ki kapcso­latokat a miniszteriális döntés- előkészítő intézményekkel és az illetékes döntéshozó fórumokkal, személyekkel. Az állásfoglaláshoz csatlakozott a demecseri Fonógyár, a nyír- egyházi SZÖVAUT, a HAFE munkástanácsa. Vélemények az elnökválasztásiéi A népfelség elvén Az Etelközben mindössze hét vezér kötött vérszerződést, mely lehetővé tette a magyarok Kár­pát-medencébe való bevonulását és a hatalom megszilárdítását. Kérdés, hogy 1990-ben elegen­dő-e a hét képviselőcsoport „ve­zérének” a megállapodása egy nemzeti összefogáshoz és kibon­takozáshoz? A jelek arra mutat­nak, hogy a „vérszerződés” nem jön létre, mert 1990-ben a nép inkább ragaszkodik a népfelség elvéhez, mint néhány parlamen­ti képviselő indítványához. Ez a néhány parlamenti képviselő az MDF—SZDSZ megállapodás alapján terjesztette be az 1949-ik évi alkotmány legújabb módosí­tását. A múlt évben az ellenzék óriási vívmánynak tartotta, hogy a népszavazás intézményét el­fogadták, illetve az ellenzéki tár­gyalásokon a „népfelség elvét” a legelső okmányban rögzítették. Most kérdésként merül föl: a kormánykoalíció továbbra is ér­vényesnek tartja-e a népfelség el­vét, vagy már akkor is politikai fogásnak tekintette-e? Ez nem véletlenül merülhet fel a szava­zóban. Hiszen a választások ide­jén a köztársasági elnök intéz­ményét egyik párt sem állította a választás középpontjába, ugyan­akkor a novemberi népszavazá­som csak az elnökválasztás idő­pontjáról szavaztunk. Mi a KDNP Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei szervezetének ál­láspontja ebben a kérdésben? Tudatában vagyunk annak, hogy a KDNP kormánykoalí­cióra lépett az MDF-fel, és meg­állapodása szerint az MDF— SZDSZ megállapodás fő'^b irány­elveit elfogadja. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a megállapodás, melyet az MDF és az SZDSZ kö­tött bizonyos értelemben ellen­kezik a párt hagyományaival. Ugyanis 1946-ban a párt jogelőd­jének egyik képviselője elismer­te, hogy az államformából nem kíván pártkérdést csinálni, de a köztársasági elnök intézményét célszerűbbnek tartja, ha népsza­vazás útján döntik el. Most utó­lag el kell ismerni, hogy ez az álláspont helyesnek bizonyult, hiszen — amint a történelem is tanúsítja — amikor a parlament választott kormányzót, illetve köztársasági elnököt, az először a rossz emlékű keresztény kur­zushoz, utána pedig a diktatúrá­hoz vezetett. A jelenlegi helyzetben úgy gon­doljuk, hogy a népfelség elvéből kell kiindulni. Ezek alapján a KDNP megyei szervezete és a pártfrakció néhány tagja úgy gondolja, a népfelség elvéhez, mint a népakaratot leginkább megtestesítő elvhez, márcsak a párthagyományok alapján is és lelki indíttatásból továbbra is ragaszkodik. Ezáltal szorgalmazzuk mind­azon törvények főbb elveinek a népfelség elve alapján a nép elé történő terjesztését, amelyek az NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — Filmlevél. — 17,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — 18,00: Mikro- objektív. Gazdasági közelképek. — Műsorelőzetes. Szerkesztő: Várkonyi Zsuzsa. MAGYAR TV 9,00: Képújság. — 9,05: Tévé­torna nyugdíjasoknak. — 9,10— 10,35: Szünidei matiné: — 9,50: Telemim (ism.). — 10,05: Vál­tozatosság és alkalmazkodás az állatvilágban (ism.). — 10,35: Hármas „csatorna” (ism.). — 11,20: Stúdió ’90. — Televízió kulturális hetilapja (ism.). — 12,20: Képújság. — 16,15: Kép­újság. — 16,25: Déli videóújság. — 16,35: Správy. Hírek szlovák nyelven. — 16,40: Sorstársak.— XX. Veszprémi Tévétalálkozó. — 17,00: Salome. Tévéjáték. — 18,10: Birodalom Rt. Kanadai film — 3. rész (ism.). — 19,05: Reklám. — 19.10: Esti mese. — 19,20: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. — 20,05: Vala­ki mondja meg . . . Almási Éva műsora. — 20,35: A hét műtár­gya. — 20,40: Reklám. — 20,50: Itália ’90. Brazília—Skócia mér­kőzés. — 22,50: Szemtől-szem- ben. — 23,40: Híradó 3. TV2 Kudlik Júliával és Rózsa Péterrel 17,00: Képújság. — 17,15: TV2. Benne: Reklám. — Riportok. — Időjárás. — Zene. — 17,45: BUMM!!! — 18,00: Telesport.— 18,25: Gyerekeknek! — 19,30: A viharlovag. Francia kalandfilm — 6. rész. — 19,55: TV2. — 20,00: T(4esport. — 20,45: TV2. — 21,00: Híradó 2. — 21,20: TV2. — 21,30: Napzárta. — XX. Veszp­rémi Tévétalálkozó. — 22,15: Halállista. Tévéfilm (ism.). — 23,30: TV2. SKY—EUROSPORT 6,00: Üzleti világhíradó. — 6,30: Európai üzleti hírek. — 7,00: DJ Kát Show. — 9,30: Labdarúgó vb. — 18,00: Német túrakocsi bajnokság. — 19,00: IAAF Atlétikai Nagydíj. — 20,30: Labdarúgó vb-hirek. — 21,00: Labdarúgó vb. — 1,00: Ausztrál foci. — 2,00: Műsorzá­rás. SUPER CHANNEL 6,00: E-csatorna. — 6,30: E. B. C. — 7,00: Napkezdet. — 8,00: Hírek, időjárás. — 8,30: Halló, Ausztria, halló. Bécs! — 9,00: Hírek, időjárás. — 9,10: Egyveleg. — 13,30: E. B. C. — 14,00: Egyveleg. — 16,00: Forró drót. — 17,00: Hullámhosszon. — 18,30: Kék éj. — 19,30: Hírek, időjárás. — 19,45: Időlánc. — 20,00: A környezet kilátásai. — 20,30: A Der' Spiegel hírmaga­zinja. — 21,00: Hírbeszéd. — 21,30: Üzleti magazin. — 22,00: Hírek, időjárás. — 22,15: A kör­nyezet kilátásai. — 22,45: Der Spiegel. — 23,15: A Financial Times magazinja. — 23,45: Hír­beszéd. — 0,15: Hírek, időjárás. — 0,30: Kék éj. — 1,30: Idő­lánc. — 1,45—7,00: Egyveleg. TV5 16,05: Hírek. — 16,15: Üzleti hírek. — 17,15: Esély a dalok­nak. — 17,45: Főzőlecke. — 18,00: Számok és betűk. — 18,20: Félix és Ciboulette. — 18.35: Ez nem igaz. — 19,00: Lökhárító. Autósok magazinja. — 19,30: Hírek, időjárás. — 19,40: Ezt tudni kell. — 20,00: Különleges megbízott. Aktualitások. — 21,00: Objektív. Egészségügyi tudományos magazin. — 21,30: Felfedezés. Tudományos maga­zin. — 22,00: Tv-híradó. — 22,30: Időjárás. — 22,35: Szenteste. Varieté. — 23,55: Ex libris. — 0,55: Műsorzárás. SATl 6,00: Jó reggelt a SATl-gyel! — 8,30: Hírek, időjárás. — 8,35: Szomszédok. — 9,00: Hírek. — 9,05: Szeretethajó. — 9,50: Ház­tartás. Horoszkóp. — 10,00: Hí­rek. — 10,05: Tévébolt. — 10,30: Algírtól délre. Angol kaland­film. — 12,15: Szerencsekerék. — 13,00 : Tévétőzsde. — 14,00 : Műsorelőzetes. — 14,05: ALF. - Emlékezés Melmacra. Film. — 14,30: Egészségvédelem. Horosz­kóp. — 14,40: Szeretethajó. — 15,30: Boszorkányt szeretek. — 15,55: Tévébolt. — 16,05: örült vadnyugat. Western. — 17,00: Hírek, időjárás. — 17,10: Szom­szédok. — 17,35: Kertbarátok­nak. — 17,45: Műsorelőzetes.— 17,50: Az Enterprise űrhajó. Sci-fi. — 18,45: Híradó, időjá­rás. — 19,05: Szerencsekerék. — 19,50: Időjárás, hírek. — 20,00: Mike Hammer. — 20,55: Hírek. — 21,00: Kapjátok el Charlie Tallyt! Angol filmkomédia. — 22,45: A nap hírei, sport, idő­járás. — 22,55: Az élet megy tovább. Francia játékfilm. — 0,25: Mike Hammer. — 1,15: Műsorelőzetes. SZOVJET TV 4.30: 120 perc. — 6,30: Labda­rúgó vb: Jugoszlávia—Egyesült Arab Emirátusok. — 7,30: Lab­darúgó vb: Ausztria—Egyesült Államok. — 8,30: Háború (té­véfilm 3. rész). — 9,45: Rajz­film. — 9,55: A. Hendock író sorsa. — 10,30: Híradó. — 13,45: A polgárháborúban . . . (film 1. rész). — 14,50: Rajzfilm. — 15,00: Angol nyelvlecke. —16,00: Híradó. — 16,30: Az ember és a törvény. — 17,45: A háború (tévéfilm 4. rész). — 19,00: Hír­adó. — 19,40: Reklám. — 19,46: Aktuális interjú. — 19.55: A IX. Nemzetközi Csajkovszkij-ver­seny. — 20,15: Labdarúgó vb: Brazília—Skócia. — 23,00: Hír­szolgálat. — 23,25: A háború hosszú útjai (tévéfilm 1. rész). — 0,40: N. Zadornov író. —1,45: Koncertfilm. SZLOVÁK TV—1 9,00: Svéd tévésorozat (ism.). — 10,15: Az éveket nem lehet megállítani. — 16,45: Süketek tévéklubja. — 17,10: A nap per­cei. — 17,20: Miért ölték meg önt, tábornok? (dokumentum­film). — 17,45: Budulaj vissza­térése (szovjet film 2. rész). — 19,00: Esti mese. — 19,10: Tor­na. — 19,20: Időjárás. — 19,30: Tévénapló. — 19,50: Mit szól hozzá, Werich úr? (FF). — 20,05: Derék madarak (NSZK tévéfilm). — 20,55: Diszkórit­mus. — 21,20: A párbeszéd stú­diója. — 22,00: Események, kommentárok. — 22,30: A füle­müle-ház rejtélyei (angol tévé­sorozat). SZLOVÁK TV—2 16,45: Közép-szlovákiai maga­zin. — 17,00: Grand Prix Bra­tislava (nemzetközi atlétikai verseny helyszíni közvetítése). — 19,30: Mi, 1990 (találkozás ér­dekes emberekkel és témák-, kai). — 20,45: Brazília—Skócia, vb labdarúgó-mérkőzés. — 22,55: Sport. — 23,50: Svédor­szág—Costa Rica, vb labdarú­gó-mérkőzés (felvételről). MOZIMŰSOR Krúdy mozi: DRÁGÁM A KÖLYKÖK ÖSSZEMENTEK (arn.) Ea.: 16, 18 és 20 óra! Béke mozi: NEM VAGYUNK MI ANGYALOK (am.) Ea.: 16, 18 és 20 óra! Kert mozi: LAMBADA A TILTOTT TÁNC (am.) Ea.: 21 óra! Videoház: ARANYFIÜ (am.) Egész nap vetítjük! Fehérgyarmat: ROCKY IV. (am.) Kisvárda: VÉRES JÁTÉK (am.) Mátészalka: BŰNTÉNY A TÁMASZPONTON (am.) Nyírbátor: A RAGADOZÓ (am.) ország, s benne minden egyes ember jövőbeni sorsát döntően meghatározzák. Mi a KDNP Sz-Sz-B megyei szervezete a párt hagyományai alapján elvetjük, elutasítjuk, hogy az alkotmány társadalmi szerződés, nem fogadjuk el a „döntsön a nép” elvét sem, ugyanakkor nem akarunk a nép­hez, mint legfőbb ítélőbíróhoz fellebbezni sem. Ugyanakkor valljuk, hogy minden hatalom az Istentől ered a nép által, vagy­is a nép általi hatalomhoz, mint közbülső fejlődési fokhoz, tör­ténelmi hagyományaink alapján ragaszkodunk. Ügy gondoljuk, hogy ehhez megfelelő intézmény az ellenzé­ki tárgyalásokon a múlt évben elfogadott népfelség elve, illetve a parlament által törvénybe ik­tatót népszavazás intézménye. Kereszténydemokrata Néppárt dr. Szilágyiné Császár Terézia az országos elnökség tagja Az emberek tudják... Olvasom a BM választási iro­davezetője nyilatkozatát, mely­ben szinte minden anyagi-techni­kai érvet felsorol az MSZP alá­írásgyűjtő akciójával szemben — olvasom és csodálkozom. Csodálkozom, mert úgy érzem, hogy múlt év ősze óta hirdetett elvek változnak meg. Ma van, aki támogatja a köztársasági el­nök nép által való választását, van, aki nem. Van párt, amely akciót is indít érte, van. aki el­mondja, hogy mibe kerül ez az or­szágnak pénzben és politikai sta­bilitásban. így lenne ez rendjén, ha nem volna túl friss a tavaly őszi népszavazás néhány eseménye. Akkor mintha jóval hangosabb lett volna a népszavazást köve­telők hangja, mint azoké, akik ennek költségeit emlegették. Nem is nagyon illett a költségekről beszélni, hiszen — mint néhány politikus mondta — csak a múl­tat (hatalmat?) őrizni akarók próbáltak az anyagiak fölemlege­tésével akadályt állítani a jogos elv érvényesülése elé: „Döntsön a nép!” Ha akkor igen, most miért nem? Talán azért, mert a meg­szerzett pozíciókat őrizni kell? A jelenlegi kormánynak látatlanul is ellenfele a nép szándéka alap­ján választott és ezért politikai­lag súlyos államfő? Megtévesztő érveléssel az ország kormányoz- hatóságát félti a nép akaratától? A népszavazás költségei mini­málissá tehetők. Nem fogadható el az az érv, hogy a népszavazás eltereli a figyelmet/ az ónkor­mányzati választásokról. Jobb lenne úgy felfogni a kettő ösz- szekapcsolását, mint egy techni­kai lehetőséget, amellyel költsé­geket lehet megtakarítani. Az emberek nyilván tudni lógják miről és kiről kell szavazatukkal véleményt mondani, fel tudják majd mérni azt, mi a súlya a döntésüknek — mivel értelmes, felnőtt választópolgárodról van szó. Költségekbe verni egyébként sem az aláírásgyűjtést kezdemé­nyezők akarják az országot. Ha a parlament érintetlenül hagyja az alkotmány idevágó passzusát, a nép választhat. Tukacs István a Szocialista Párt nyíregyházi szervezetének taeia önreklám? Bizonyéra nem én vagyok az egyetlen, aki nagy felháborodás­sal veszem tudomásul, hogy Ki­rály Zoltán képviselő erőszakos magatartásával, az aláírásgyűjté­sével az országot egy újabb anyagi és erkölcsi tortúra felé akarja sodorni. Egyszerű állampolgárként üze­nem neki: Az ország érdemes lakossága már választott, szava­zott akkor, amikor képviselőit elküldte a Parlamentbe, azzal a megbízással, hogy képviselje minden ügyében. így legitim parlamentünk van, bízzuk a köz- társasági elnökválasztást rájuk, ne azokra a honpolgárokra x-re, y-ra, akik a jelöltekről csak propaganda szinten vannak in­formálva. Elhangzott a Parlamentben egy olyan félrevezető megjegy­zés, hogy a mai parlament nem a nép akaratát teljesíti, testesíti meg, mert az ország lakosságá­nak 40 százaléka el se ment sza­vazni . . . Kérdem én, ennek a 40 százaléknak a kezébe akarják adni a döntést, akik az előző költségesen megszervezett válasz­tási lehetőséget tunyaságból, ér­dektelenségből nem vette igény­be? Ez a 40 százalékos tömeg jobban el'tudja dönteni, ki al­kalmasabb az elnöki tisztségre, mint az általunk küldött, orszá­gunk színejava politikusaink: közgazdászaink, jogászaink, ag­rárszakembereink, szellemi mél­tóságaink, képviselőink? Mit akar Király Zoltán.és az MSZP, önmagát reklámozni?! Nem volt elég a 40 esztendő rá? Kérem tisztelettel, akadályoz­zák meg az aláírásgyűjtésből fa­kadó szavazást, mert minden vo­natkozásban logikátlan és feles­leges! Lippai Margit nyugdíjas tanítónő Fényeslitke Módosították az alkotmányt rrm hallgassunk^ NÉZZÜNK MEG 1990. június 20., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom