Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-14 / 138. szám

,-.~ver- .zmány Pé- .. .»mikor 1938-ban ... anyaországhoz, az ot-' .nkus teológián végezték ta­mkat. 1945 után az akkori püspök, Dudás Imre nem számíthatott arra, hogy létrehozzon egy főiskolát. Sem anyagilag, sem politikailag nem volt olyan a helyzet. Olyannyira nem, hogy 1948-ban államosítják az egyházi is­kolákat, 1949-ben pedig feloszlatják az egy­házi szerzetes rendeket. Feloszlatják a gö­rög katolikus női, illetve férfi szerzetes ren­deket is. Ekkor, 1950-ben (teljesen megma­gyarázhatatlan történelmi szituációban, mi­kor minden jel arra vallott, hogy nem sza­bad ilyen intézményt létesíteni) Dudás Mik­lós püspök a saját rezidenciájának egy ré­szét adta át, hogy Itt hozzák létre a Hajdú­dorogi Görögkatolikus Egyházmegye első hittudotmámyi főiskoláját. Nagyon kezdetleges körülmények között indult az első magyar görög katolikus főis­kolán az oktatás. A szeminárium három tanteremből állott, volt két nagyméretű há­lószoba, amelyet a városban korábban meg­szüntetett görögkatolikus ifjúsági kollégium bútoraival rendeztek be. Szeptemberben az első napok azzal teltek, hogy a hallgatók szalmazsákokat készítettek — legyen min aludniuk. A szegény, de lelkes hívek anya­gilag is támogatták a főiskola működését. Könyvtár is létesült és megindult a teológiai oktatás. 1950-ben még csak két évfolyam indult, az első és második évfolyam, a töb­bi évfolyamok hallgatói Budapesten marad­tak. S három év alatt fejlődött az intézmény igazi hittudományi főiskolává. Pregun Isván, a hittudományi főiskola rektora tájékoztat arról, hogy milyen okta­tás folyik ebben a negyven éves iskolában. Irányítása a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz tartozik, ámely/ a római előríások- nak megfelelően szabja meg a tanmenetet. Eddig ötéves volt az oktatási idő, most szep­tembertől hat évre emelkedik fel. Az oktatá­si idő meghosszabbodásának célja, hogy mi­nél alaposabb és elmélyültebb teológiai kép­zést tudjon adni a teológusainak, hiszen a többi tudományággal szinkronban a hittu­domány is óriási fejlődésen ment át. külö­nösen a II. Vatikáni Zsinat utáni időben Az első két évfolyam hallgatói alapos filo­zófiai felkészítésben részesülnek, a második év végén pedig szigorlatot is kell tenniük fi­lozófiából. Ez a filozófia magában foglalja a matefizikától' kezdve az antropológián és az elméleti pszichológián át a filozófia min­den jelentős ágát. Az első, második évben még ehhez járulnak a következő tárgyak: átfogó, szentírási ismeretek, egyháztörténe­lem, majd a harmad, negyed, ötöd, illetve ..yiiKUSoknak soha nem voltak . a papi utánpótlást illetően, volt elég jelentkező. Sokan ezt az- »agyarázzák, hogy házaséletben a papi -oigálat talán könnyebb. Ám a rektor sze­rint ez inkább azzal magyarázható, hogy Magyarországon a görög katolikus családok­nál születik a legtöbb gyerek. A teológusok átlagos testvérszáma 3,86 az országos átlagé 1,8 körüli. A római katolikusok átlagos testvérszáma 211. A nyíregyházi hittudomá­nyi főiskolán egyébként most 29 hallgató van, Budapesten 12-en tanulnak, öten kato­nai szolgálatot teljestíenek, és öten várakoz­nak papszentelésre. Az előző évekhez vi­szonyítva most valamivel többen, 19-en je­lentkeztek a főiskolára. Átlagosan 12—14-en szoktak. Mint ismeretes, a görög katolikus papok választhatnak a házasság, vagy a magányos állapot között. Mindenesetre a házasságot s papszentelés előtt kell megkötni. A közvélemény a teológusok életéről úgy godolkozik, hogy azok állandóan a temp­lomban ülnek, vagy a bibliát olvassák. Nos. ez egyáltalán nem így van. Az intézetben a mai életre igyekeznek nevelni őket. A te­ológusok is hordozzák magukban a fiatalok pozitív és negatív tulajdonságait. Igaz a kis- papok meghatározott napirend szerint él­nek a szemináriumban. Reggel hatkor vari az ébresztő és este 11-lkor lámpaoltás, igaz, a teológusok életében fontos szerepe van a kápolnának, ott kezdik és ott végzik a napot. Délelőtt tartják a főiskolai órákat (szombaton is tanítanak). Ebéd után délután háromig van kimenő (csütörtökön hatig), ilyenkor lehet sportolni, barátokkal talál­kozni. A főiskola jó kapcsolatot tart fenn a tanárképző főiskolával és a 4-es számú ál­talános iskola énekkarával. (A főiskola fér­fikara a város kulturális életében is jelen­tős részt vesz és mint emlékezetes a Nika kórus a Ki Mit Tud-on a legjobb lett a sa­ját kategóriájában. A kispapok polgári öl­tözködése olyan, mint bármely más főiskolá­sé, legfeljebb annyiban különbözik, hogy mindig tisztes öltözékben kell megjelenniük. A haj- és a szakállviseletet is a jóízlés kere­tén belül kell kialakítani. Mondják, a jó pap holtig tanul. A nyír­egyházi főiskolán is igyekeznek a legmaga­sabb szintű szellemi képzést biztosítani szá­mukra. Különös gondot fordítanak a nyelv- tanításra, a papoknak beszélniük kell lega­lább egy-két európai nyelvet. Szeretnék el­érni, hogy minél több teológus megszerezze a közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát. A modem európai nyelveken kívül úgyneve­zett szentírási nyelveket is tanítanak, így a görögöt, a latint és a hébert. Pregun István szerint az is fontos, hogy az intézmény nem idegenként és megtűrt fő­iskolaként van jelen Nyíregyháza életében, hanem társadalmilag is elismert, megbecsült tényezőként. Bodnár István uuii,c;,e 3Z€r..,i. eDDen az épület­ben kap helyet az"ügyészség (amely rendkí­vül áldatlan helyzetben van hosszú évek óta) és a városi földhivatal, amelynek óriá­si iratanyaga és nagy munkát végző munka­társai sem fértek el a régi helyen. Mindkét jelentős intézmény jobb elhelyezésével tulaj­donképpen az állampolgárt becsüljük meg — hangzott el legutóbb a városi tanács illeté­keseitől. A legújabb verzió szerint a föld­szintet, s az első három emeletet a földhi- vatál, a negyedik, ötödik, hatodik, hetedik és a nyolcadik emeletet az ügyészség kapja meg, s a kilencedikre költözne fel az MSZP megyei irodája. Ügy tűnik, ezt az ajánlatot ma egyedül a földhivatal fogadja el. Nincs könnyű heyzetben a tanács sem itt. sem másutt. A legtisztább ügy a Sóstói úti egykori jegyzőtanfolyam, majd pártiskola, s a legutóbbi időkig oktatási igazgatóság sor­sa, hiszen ezt az MSZP is. a tanács is felső- oktatási intézménynek szánta, így került fel az új cégtábla: Debreceni Orvostudományi Egyetem Főiskolai Kara. A rangos intéz­mény — kell-e bizonyítani? — a város, a megye gyerekeinek, egészség- és szociális ügyének segít. A vendégházból reprezenta­tív kiszálló lett. a művelődési funkciót be­töltő körzeti pártházak közül a Széchenyi utcai már a FIDESZ székháza. a Bocskai 25. szám alatti házra pedig a Szabad Demokra­ták Szövetsége — amely eddig az Irodaház­ban működött — adta be az igényt. Ami tel­jesen indokolt — mondják, —csakhogy itt jelenleg az MSZMP városi irodája és ta­nácskozó terme van. Igaz. e párt nem lett úgynevezett parlamenti párt, viszont ..kila­koltatása” nagy taglétszáma miatt is fejtö­rést okoz a téma felelőseinek, s jogos a párt álláspontja: csak akkor hajlandók tárgyalás­ra, ha megfelelő cserelehetőséget kapnak. De soKat je». Ez esetben juthattak volna t- leges megoldáshoz, kormányrendelet szerint íven „ alapján a parlamentbe jutott pártok szervei­nek ideiglenes elhelyezését december 31-ig meg kell, a be nem jutottakét kérelmükre meg lehet hosszabbítani. Addig is — mivel az irodaházbán véletlen megüresedés foly­tán felszabadultak helyiségek — végleges megoldást keresett a város, itt azonban nem talált megértésre. A Kisgazdapárt az egyko­ri SZMT (ma is szakszervezeti tulajdonban lévő) Bethlen utcai iskoláját és művelődési házát célozta meg, mivel úgymond ez az épület a párté volt. (A telekkönyvi bejegy­zés a gazdakör tulajdonjogát mutatta ki az épület egy részére. (Hogy itt hogyan alakul a helyzet az a jövő titka — helyesebben a SZOT-vagyon sorsa, majd a tulajdonjogi helyzet tisztázása dönt — csakúgy mint az, hogyan álakul a volt MHSZ Arany János utcai székházának — amely jelenleg is vi­lágsikerekét aratott sportolóknak és gépjár­műoktatásnak, valamint több gazdasági tár­sulásnak ad hajlékot — ügye. A szovjet lak­tanya körüli legfrissebb hír, hogy azt 1991 májusában adják át a városnak (a városi illetékesek ismerkedése a házzal a napok­ban megy végbe) és ha a tanácson múlik, kisvállalkozóknak adnák oda munkahelyte­remtésre. Sokszínű, itt-ott kusza is a kép, de az utca emberének határozott véleménye, hogy a pártállam lebontását követően az egykori mozgalmi épületek hasznosításé most már ne a pártok presztizs-szempontjai, hanem a városi összérdekek vezéreljék. Kopka János Nem tudják a házakat igazságosan elosztan i, hiszen nincsenek egyforma épületek, hason­ló igényű pártok __nehéz döntés.>„Egy a bizonytalan sorsú mozgalmi házak.közül: a volt MHSZ rezidenciája...

Next

/
Oldalképek
Tartalom