Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-13 / 137. szám

1990. június 13.

Kelet-Magy arország

3

Kik kaphatnak nyug díj-kiegészítést?

Jóvátétel a politika

áldozatainak

Többen érdeklődtek olvasóink közül a Történelmi Igazságtétel Bizottság jóvá- tételi tevékenységéről a napokban közölt cikkeink nyomán: kinek jár igazságszolgáltatás, hol, hogyan lehet elintézni, hogy az egykori jogfosztottak most nyugdíj- kiegészítésben részesüljenek, hol, milyen papírokat szükséges beszerezni, mit hogyan kell dokumentálni? A kérdésekre dr. Kőrössy Kálmán, a megyei tanács vb-titkára válaszol.

O Kik jogosultak'arra, hogy a társadalombiztosítási (munkaviszony, szolgálati viszony) helyzetüket ért sérelmüket rehabilitációs eljárás kezdeményezésével rendezzék?

— A Minisztertanács 65 1990 sz. rendelet alap ján azok kérhetik ezt az eljárást, akiket személyes szabadságukban jogtalanul korlátoztak. Részletesen: akit 1945. január 1.—1953. december 31. között rendőrhatósági őrizetben fogva tartottak (internáltak): akit ugyanabban az időszakban lakóhelyéről, tartózkodási helyéről az ország más helyén rendőrhatósági felügyelet alá helyeztek (kitelepítettek) ; akit Magyarországon, illetve elhurcolva, szovjet katonai bíróság elítélt, és aki büntetését részben vagy egészében a Szovjetunióban töltötte : akit polgári személyként. katonaként. leventeként munkavégzésre a II. világháborúval összefüggésben a Szovjetunióba hurcoltak (malenkij robot) illetve ott hadifogságba eseti; akit internálás, kitelepítés céljából őrizetbe vettek, ha az internálásra, kitelepítésre nem került sor. Az 56-os eseményekkel összefüggésben azok kérhetnek jóvátételt, akik ellen jogerős bírói ítélet született, illetve akiket lefokoztak, továbbá, akiket őrizetben tartottak, ha nem is került sor bírósági ítéletre.

O Az új jogszabály szerint most azok is kapnak jóvátételt, akik azt korábban kérték, de elutasították* őket?

— Most ők is jogos igényüket érvényesíthetik. Fontos: az elutasító határozatokat nyilvántartják, tehát most automatikusan előveszik, az elutasítottaknak nem kell újra kerelmet benyújtaniuk. Az előbb felsoroltak köre a rendelet szerint itt bővül. Azok is kérhetik a jóvátételt, akik nem részesülnek nyugellátásban. a nyugdíjfolyósítótól kapott rendszeres szociális ellátásban. akik után házastársi pótlékot, jövedelempótlékot nem fizetnek, továbbá azok. akik szüleik személyes szabadságának korlátozása helyén és idején születtek, illetve akiket szüleikkel együtt fogva tartottak, szabadságukban jogtalanul korlátoztak.

O Hol, mikor leh^t a kérelmet benyújtani?

— A cím: Belügyminisztérium Titkársága, igazgatási osztály, 1903 Budapest Pf. 314. A jogérvényesítésre nincs határidő megszabva, de ajánlatos most június 30-áig beküldeni, mert ebben az esetben 1989. augusztus 1-fűtől visszamenőleg jár a biztosított kedvezmény (250—500 forint nyugdíjemelés), a később érkező kérelmeknél csak fél év a visszamenőleges határidő.

O Hogyan kell megírni a kérelmet?

— Van egy formanyomtatvány, ami a tanácsoknál és a rendőrkapitányságoknál megtalálható. de egyéni beadványokat is elfogadnak. Tartalmazza a nevet, születési időt és helyet, a személyes szabadság korlátozásának kezdetét, végét, helyét, és csatolni kell a rendelkezésre álló dokumentumok (katonakönyv, elbocsátó levél) fotómásolatát, fénymásolatát. Ilyen fénymásolatot a helyi tanácsok is készítenek. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy megyénkben a TIB tagozata segít az ügyintézésben, csütörtöki napokon a megyeházán 9—15 óra között. De csak a bonyolultabb ügyekkel forduljanak ehhez a szervezethez, a legtöbb ügyben a helyi tanácsi tisztviselők és a rendőrkapitányságok ügyfél- szolgálatai is intézkedhetnek. Ha nincs semmilyen dokumentum, igazoló papír, akkor két tanú vallomást tehet a tanácsházán, azzal igazolhat- ják a .jogfosztottak állítását.

O Sok a panasz, i\0£y régen elküldték már a papírokat, de nem kaptak választ mindeddig. Ennek mi az oka?

— A BM-től kapott tájékoztatás szerint eddig 30 ezer kérelem érkezett, és még ugyanennyire számítanak. Sok időt vesz igénybe az ügyek intézése, ezért az érdekeltek megértését kérik. Hátrányba senki nem kerül amiatt, mert hosszadalmas az eljárás. Újabb kérelmeket ne nyújtsanak be.

O És mi történik azokkal, akik munkaviszonyban, szolgálati viszonyban állnak és jogosultak a jóvátételre?

— Részükre is kiállítják a

hatósági bizonyítványt, ők a jogszabályban biztosított kedvezményre nyugdíjuk megállapításától jogosultak.

Amennyiben a kérelmező nem ért egyet a BM határozatával, a kézhezvételtől számított 30 napon belül" kérheti a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól annak felülvizsgálatát, 3 példányban benyújtva a jogorvoslati kérvényt a Belügyminisztérium Titkárságán, a megadott címen.

BE.

Féloldalas rendelet

Családeltartó gyerekek

Panaszkodik az egyik tanácselnök, hogy a kis községükben egyre több olyan» sokgyermekes család van, alhol nem a szülőik, hanem a kisgyermekek tartják el a felnőtteket. Amióta bevezették, hogy az alanyi jogon járó családi pótlék, azaz munkaviszony nélkül, állampolgári jogon is fizeti az állam a pótlékot, egyre több fiatal szülő (az apa után az anya is) otthagyja a munkahelyét, az elfogadható megélhetéshez szükséges pénzikereseti állást, és azóta csaík a családi pótlékból él a család.

De még ha ebből élne! Az amúgy is cincogó pénz egy része a kocsmába vándorol és az apa mellett, az anya is egyre gyakrabban a pohár után nyúl. Demoraliizálódük a család, a gyermékek megszokják, hogy munka nélkül is meg lehet élni, hiszen 4— 5 gyerek esetén 9—12 ezer forintot is kap a család.

Félreértés ne essék, nem sajnálom én a gyermekektől a pénzt, sőt úgy gondolom, hogy a gyermekenkénti alig több mint kétezer forint ma már jóformán semmire sem elég, cipőt is alig lehet venni belőlet De nem tartom megengedhetőnek, hogy a gyermek neveléséhez hozzájáruló összeget jórészt a szülők éljék fel, és a biztos pénzforrás reményében munkaviszonyukat megszüntetve létminimum alatti életszínvonalra juttatják így a szaporodó családot. A lakásból szép lassan eladogatják a bútorokat és már a gáztűzhely vagy a mosógép is luxuscikknek számít.

Sajnos egyre több helyen tekintik pénzkereseti forrásnak a gyermeket. 14—15 éves cigánylányok szülnek csak azért, hogy némi pénzhez jusson a család. Belátom, társadalmunkra nézve is szomorú adalék, hogy vannak, akik erre kényszerülnek. Ám még szomorúbb ez az anyára és az apára nézve, a legnagyobb fokú jellemtelenség, hogy a gyermekeknek juttatott garaskából henyél a felnőtt.

De a legtszamorúbb mégis a gyermek szempontjából, ha még a táplálkozáshoz szükséges minimumot sem teremtik meg számukra, s 'bizony nagy hátrányakal indul az életben. Nem is beszélve a neveltetés további költségeiről, az öltözködésről, az iskoláztatásról. Vajon végig- gondolják-é a szülők, amikor a családi pótlékra építve otthagyják a munkahelyüket, vágj- gyermeket szülnek, hogy vajon milyen lesz a gyermek sorsa, mi lesz belőle? Árokparton végzi -e?

Vagy alkoholizmus okozta májzsugorodásban ?

Nem vagyok biztos abban, jó-e ez az új törvény. Nem kellene-e mégis ragaszkodni ahhoz, hogy igenis dolgozzon a szülő, ha családi pótlékot akar, Vagy legalábbis tegyen meg mindent annak érdekében, hogy hozzájáruljon a család fenntartásához. De uram bocsa, azt sem tartanám bűnnek, ha időnként elszámoltatnák az italozó atyát, vagy anyát, árulja már el, miből veszik a fél- deciket?

Bodnár István

Az év első szállítmányát indította útnak a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet az olaszországi Veronába. A Mussati cég által rendelt rémraklapokból havonta ezer darab készül. (Balázs A. felv.)

Máz küzdelem a munkáért

Az építők mélyben és magasban

Építők: az újat teremtük, az omladozol újjávarázsolok, a mélyben csövet fektetők, magasban tetőt ácsolok. a tervrajzok fölé hajolok, a maltert cipelök, a vasat hegesztők... És persze a (munkásbuszon szundikálók, a sört vedelők, az okkal és ok nélkül sokat szidot- tak. ök azok, akik kulcsrakészen átadják ezrek és ezrek korszerű otthonát, iskolát, gyárat „varázsolnak" betonból, fából, vasból, üvegből.

Négy emeletnyi magasban, a nyíregyházi Dohány utcán, a lakásépítkezésen lambériát készít Reszkető Mihály ács, a SZÁÉV dolgozója. Néha bizony tornai mozdulatok at tesz. hogy boldoguljon, és díszes faelemek oldják a beton szürkeségét. A szekercét és a kis szögestáskát a mestersége címerébe rajzolhatm glök a házam előtt, tg javítgatok egy

szerszámot, de közben a szemem sarkából látom, hogy szemközt a járdán egy ismeretlen ember csúszik- mászik.

Talán elvesztette a kulcsát, és most keresi — gondoltam. Vagy egy tizfillérest keres. Nem, nem, egy tizfilléresért agy felnőtt ember már nem kúszik a járdán.

De emberünk semmit nem keres, csak egyenesen kúszik, mintha meghatározott cél felé tartana.

— Hé barátom! Maga miért csúszik-mászik a földön? — kérdem kíváncsian.

Az ismeretlen anélkül, hogy abbahagyná a kúszást, a bal vállán keresztül visszaszól:

— Megszoktam, hogy így haladok előre... Szokás dolga. Ez a magyarázat nekem több mint furcsa.

— És azt akarja mondani, hogy így idejében eljut mindenhová, ahová akar? Lehet, hogy már várják, és maga késik!

Az idegen higgadtan csúszott tovább.

— Ellenkezőleg, amióta csúszom-mászom, mindig és mindenhová idejében érkezem.

Csak most veszem észre, hogy igaza van.

Ügyesen közlekedik, éppen olyan gyorsan, ahogy én lépegetek felé. De ez a mi párbeszédünk nem egyenlő színvonalú, hiszen ő lent van, és én fönt vagyok.

Nem tudom levenni a szemem róla, nagyon érdekel ez az emberfajta.

— És előfordul néha, hogy lábra áll? — érdeklődöm.

— Csak akkor, ha a nyilvánosság előtt kell szerepelnem.

— És ha véldául a feleségével együtt megy valahová, akkor is a földön csúszik? De hiszen az nem lehet valami kellemes, ha maga csúszik, a felesége meg lépked maga mellett.

Az idegen ügyesen megkerül egy pocsolyát, és a vállán keresztül odaveti nekem:

— A jó feleség élettársival vállvetve csúszik-mászik.

— És ha nagy a forgalom? Nem fél, hogy elüti egy autó?

— Attól nem félek —

hangzik a nyugodt válasz — a statisztikai adatok szerint ebben a városban havonta 37 ember szenved sérüléseket, közlekedési balesetek miatt, de köztük egyetlen a földön csú- szó-mászó sincs.

— Hol lakik? — kérdezem.

— Ott szemben, abban a rózsaszínű villában.

Ez nem lehet igaz. Az egész kerületben az a legszebb villa.

— És mennyit keres havonta? Már ha ez nem titok.

Lehajoltam hozzá, hogy jobban halljam, amti válaszol. Ugyanis tudom, hogy a magas fizetésekről nem szeretnek túl hangosan beszélni, inkább csak suttognak róluk. Amikor megmondta, mennyit keres, hirtelen elgyengültem, megbicsaklott a lábam, éreztem, hogy nem tudom magam fenntartani, térdreestem, és ezzel vele egy szintre kerültem.

— Nincs ellene kifogása, ha én is együtt csúszom magával? Beleegyezése jeléül bólintott. Egy pillanatig figyelte ügyetlen mozgásomat, majd elmosolyodott:

— Nem tesz semmit, minden kezdet nehéz... De ne féljen, idővel megtanulja.

3. P.

nánk. Megnőtt azt ázsiója ennek a mesterségnek, hiszen ismét divat a magastető. Látható jóérzés tölti el, hogy szakmáját fontosnak tártjaik.

Meg is oldja a nyelvét és szívesen szól szakterületéről Mindenek előtt arra biztatja közvetítésünkkel is a tervezőket és építtetőket, hogy magastetőket építtessenek. Állítja, hogy csak ezek a tetők nem áznak be és jobban is mutatnak, mint a lapos- tetők. A faanyagra nem panaszkodik, ügyesen ki tudják hozni e faanyagból a csavart lépcsőzsalut, a látványos előtetőt, hiszen méretre simulnák a, lécek.

Magasban fúj a szél

Dicsekvés néiikül említi, hogy szakmunkástanulókat is vezényeltek brigádjába, s három volt tanulója Végzés után itt maradt dolgozni. A szakma szeretetére is tanította őket. Büszkén mondja: nézzük csák meg a gávaven- csellői iskola tetejét, amit tavaly őszre adtak át. Vagy csodáljuk a közeliben az új házat, ahol már a brigádjával felra'kta a meggypiros cserepet.

E két helyen is látható szakmája szépsége. Csak hát nem becsülik kellően e szakmát — vált át zsörtölődlővé. Hangsúlyozza, hogy itt á magasban jobban fúj a szél. néha .visszaverődnek a napsugarak, a fizetés mégis csak 6—8 ezer forint nettóiban. Nem érti, hogy más vidékeken miért akad több-építeni való. Szerinte itt a megyében még sok új ' iskolát, orvosi rendelőt, boltot 'kellene építeni. Reméli, épül majd itt sokminden és az ő szaktudására, keze munkájára lehet számítani.

Fiatal, mozgékony szakember Hársfalvi Péter, az ÉPSZER műszáki igazgatóhelyettessé. ö is bizakodó a jövőt illetően. Optimizmusát szakszerűen megfogalmazza:

— A szerkezetváltáshoz, az elmaradott térség felzárkóztatásához feltétlenül szükségesek lesznek az építészeti beruházások is. Hozzáteszi: ezt azért is hangsúlyozza, mert most az építőipar nincs rózsás helyzetben.

Szavatosság 5 évig

— Az építőipar nagyon is ádáz harcra van kényszerítve. más iparágban nincs ekkora verseny a munkáért. Nálunk a szavatosság 5—10 évre elhúzódik. Más iparágban nincs ekkora szigor, ki visz vissza a gyárnak egy hatéves tévékészüléket, vagy egy hétéves gépkocsit, meghibásodás esetén? Néha azért nem tudunk első osztályú munkát végezni, mert az építőanyagipar. például a pala- gyár másodosztályú anyagot ad nekünk. S több építő- anyagipari vállalat monopol helyzetben van.

Némi büszkeséggel színes fényképeket vesz elő az igazgatóhelyettes. A képekkel illusztrálni akarja, hogy nemcsak kudarcok, sikerélmények részese is. Magyarázza, hogy a képeken a debreceni Arany Bika melletti Bartók Terem látható. Ezt a klasz- szikus stílusban épült termet az ÉPSZER szakemberei precíz munkával, közmegelégedésre újították fel.

Iz apribb mánkét is...

Vajon kapnak-e a debrecenihez hasonló megrendeléseket? — adódik a kérdés. Most a pénzszűke világban elvállalják az apróbb munkákat. Remélik, hogy később „nagyhalak” is akadnak a horogra. A terveknél egy közérdekű információt is hallunk az igazgatóhelyettestől: — Vásárosnaményban közvetlen piacra akarunk építeni lakásokat.

Régi lakások közelében épül Nyíregyházán a művészeti szakközépiskola. Az impozánsnak ígérkező, majdnem kész épület előtt a kivitelező KEMÉV kőművese, Nyámku Miklós mondja:

— Csökkennek a beruházások. dé azt gondolom, a munkanélküliség réme minket közvetlenül még nem fenyeget.

Nábrádi Lajos