Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-12 / 136. szám

1990. június 12. Kelet-Magyarország JEGYZET Nyugtalanító és biztató Miközben az új kormány programjában a mezőgaz­dasági termelés piac élénkítő hatását a tulajdonviszo­nyok reformjában képzeli el, a kisárutermelés nem­hogy előre rendülne, inkább stagnál, vagy visszafelé fej­lődik. Így van ez legalábbis az állattenyésztésben. Ri­asztó például, hogy az 1989. évi március 31-i állapothoz viszonyítva országosan tovább esőteken a szarvasmar - haállomány. A kisárutermelők az előző évinél jóval ke­vesebb vágómarhát, tejet és sertéshúst értékesítettek. Ez év első ikét hónapjában a’kisüzemi 'vágómarha-érté­kesítés 600 tonnával volt kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. Tehéntejből ugyanezen időszak alatt 19 tnilliió literrel kevesebbet vásároltak fél. A sertések száma ez év március 31-én 8 millió 457 ezer volt, 96 ezerrel ke­vesebb, mint egy évvel korábban. A nagyüzemi csök­kenés csak kismértékben volt nagyobb, mint a kisüze­mi. Ami mégis bíztató, és reményt keltő, hogy a kis­üzemekben a szarvasmarha-állomány egy év alatt két­ezerrel nőtt, az anyakocák számának növekedése a kis­üzemekben 3 ezer. Ebből arra lőhet következtetni, hogy hti lassan is, de fordul a kocka. A kisárutermelők nem adják fel, újra és újra vállalkoznak, és bíznák abban, hogy a Tnanhahizlalás, a tejtermelés, a sertéshizlalás jövedelmezőbb lesz. Éktől függétüenül a nagyüzemi ma­gatartást — a nagymértékű állománycsökkentést — csak a .kisüzemekkel nehéz lesz ellensúlyozni. Haragospiros és mézédes volt az idén a földieper. A Medárd előtti május végi meleg napok kedveztek az egyik legízletesebb gyü­mölcsnek, egészséges, fo­gyasztásra és konzerválásra egyaránt alkalmas duzzadt szamócaszemeket szedhettek a gazdák. Or határában, a s/amócaföldet vállalkozók bérlik a termelőszövetkezet­től. A felvételen is látható Czine Józsefné, Magyar Já- nosné. Erdei Istvánné és Ge­re Sándorné a termeléssel elégedett, az árakkal már ke­vésbé. Pedig a szamóca az idén sem volt olcsó a boltok­ban. Primőrként (május ele­jén) 200 forintos árral indult, de szamócát dumping idején sem lehetett a piacon 40 fo- ritnál olcsóbban kapni. Földieperszüret őrben Most időszerű Szamócaindázás és telepítés A legkorábban érő gyü­mölcsök szedése, értékesítése, feldolgozása már megtörtént, idén egresből jó közepes volt a termés, a minőség megfe­lelt a hazai piaci és export­igényeknek. A felvásárlók elfogadható árat fizettek, az export minőségű egrest kilo­grammonként 28—29 forint­ért vették. A szamócának az egrestől is jobb volt a piaca, primőrként a szántóföldi gyümölcsöt 100—Í20 forinttal fizették meg kilogrammon­ként, de a dömpingár sem volt kevesebb 40—45 forint­nál. Igazolódott tehát a szak­embereknek az évekkel ko­rábbi véleménye, hogy kis­gazdaságokban is érdemes egrest és szamócát telepíteni. Egy-két száz négyszögöl eg­res vagy szamóca többszörös és biztosabb jövedelmet ad attól, amit egy gazda a zöld­ségféléktől remélhet. Az alábbi cikk nénány jó tanács szamócaügyben a kertész- kedőknek. ★ A szabadföldi szamóca érik, sőt leérett a kertekben. De az indaképződés is meg­indult a földiepertöveken, s aki már foglalkozott ennek a finom illatú, zamatos gyü­mölcsnek a termesztésével, az tudja, hogy ..pokollá vál­hat az élete”, ha magára hagyja a telepítvényt. A le­gyökeresedő indák tömege „dzsungellé” teszi a szamó­cát. Mi ilyenkor a tennivaló? Mindenekelőtt el keil dön­tenünk, hogy szükségünk van-e saját telepítéshez, el­ajándékozásra, netán értéke­sítéshez szaporítóanyagra, az indák végén képződő le­gyökeresedő új növényekre. Ha SZAPORÍTANI AKA­RUNK,. akkor célszerű meg­vizsgálni a bokrokat, és azo­kat megjelölni anyatőként, amelyek szép gyümölcsöt, bő termést érlelnek, s ezeken hagyjuk meg a tövenként 10 —12 indát. A kevésbé értékesnek ítélt bokrok indáit egyszerűen tépjük el. Amenyiben nem szándékozunk szaporítani, akkor valamennyi bokorról folyamatosan távolítsuk el az indákat, hogy zavartalanul végezhessük a növényápo­lást, kapálást, a kórokozók, kártevők elleni védekezést. Az indák — köztudottan — önszaporítóak, a növénykék legyökeresednek, augusztus­ra megerősödnek, s e hónap második felében, szeptember elején kerülhet sor a telepí­tésre, jól előkészített talajba. A házikertben fontos a helykihasználás, de szamóca esetében ettől lehetőleg te­kintsünk el és 35—40-es tőtá­volság mellett legalább 60 centiméteres sortávolságra ültessük a növényeket, hogy biztosítsuk a sorközök kapá­lását. Samu András Fajtabemutató A Sluis és Groot holland vetőmagtermeltető és vető­magforgalmazó cég zöld­ségfajtái nem ismeretlenek a megyei kistermelők köré­ben. Az export- és kon­zervuborka jó részét a me­gyében is holland vetőmag­gal termesztik. A cég ke­reskedelmi képviselete most zöldborsó fajtabemutatóra hívja partnereit As ácsai kísérleti állomáson a hol­land borsófajtákat hazai és más külföldi borsófajtákkal versenyeztetve mutatják be. A fajtabemutató június 13-án Ócsán (Ócsa és Alsó- némedi között) a kísérleti telepen lesz. Ettől függetle­nül a telepen június 11-től június 30-ig egyéni és cso­portos látogatókat, érdeklő­dőket bármikor fogadnak. II méhésze k bánatára Idén bő három héttel ko­rábban ébredt a természet, mint máskor. Jellemző volt ez a gyümölcsfák virágzá­sára és minden fa, így az akácfa virágzására is. Az akác május végére a leg­több helyen elvirágzott. El­tért a megszokottól az is, hogy ezúttal nem április, hanem május bizonyult sze­szélyes hónapnak és ez a méhészkedőknek nem ked­vezett. Májusban kevés volt a méheknek a „hordás­ra” alkalmas nap, kaptá­ronként csak 14—20 kilo­gramm akácmézet gyűjtöt­tek, s ez alig több, mint a korábbi évek átlagának egyharmada. Az akácméze­lés május végére befejező­dött, megtörtént a pergetés is. Felvételünk a baktaló- rántházi Flóra tanyán az akácméz átvételéről készült. Fotó: Harasztosi Pál Rz agrárvilág hírei A LŰDTARTÓ VÁL­LALKOZÓK vigyázza­nak, mert az idén túl­termelés várható: 2 mil­lióval több naposlibát keltetnek, mint tavaly. Az elmúlt évi tollterme- lés 50 százalékát még nem adták eL A pecse­nyelibákat a VI—VIII. hónapi értékesítésre ál­lítsák elő, más időszak­ban értékesítési problé­mák várhatók. * * * A BIOTERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁT mutatta ki egy izraeli vizsgálat. Az izraeli nemzetközi kutatóköz­pont mintegy 200 bio­farm tanulmányozásával arra a meggyőződésre ju­tott, hogy a kemikáliák nélkül termesztett növé­nyek átlagosan mindösz- sze 14 százalékkal hoz­nak kevesebb termést. Ezzel cáfolták a termés- eredmények jelentős visszaesésének hiedel­mét. * * * HÖRCSÖG- ÉS ME- ZEIPOCOK-invázió vár­ható, mivel a tavalyi időjárás kedvezően be­folyásolta a szaporula­tot. A szakemberek fel­mérései alapján elsősor­ban Hajdú-Bihar és Bé­kés megye egyes terüle-. tén várható sok hörcsög. Elképzelhető, hogy eze­ken a területeken kémi­ai védekezés is szüksé­gessé válik. A mezei po­cok kártételei Borsod- Abaúj-Zemplén, Veszp­rém, Heves és Csongrád megyében a legerőseb­bek. * * * A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÓK ma­gánexportjának meg­könnyítését kérelmezi a Magyar Kertészek Egye­sülete. Szerintük lehető­vé kellene tenni, hogy a vállalkozók által meg­termelt zöldség, gyü­mölcs, szőlő, dísznövény, virág és szaporítóanyago­kat a vállalkozók sza­badon vihessék ki, s a termelésükhöz szükséges anyagokat, eszközöket a szükséglet szerint vámmentesen hozhassák be. Vásárolt árut azon­ban csak exportjoggal rendelkező vállalaton keresztül exportálhas­sanak. Ennek jelentősé­gét mutatja, hogy példá­ul amikor Budapesten a szép gerbera ára szá­lanként 4 forint, Bécs- ben 5 schilling. LAPSZEMLE A Magyar Farmer A Magyar Mezőgazdaság című hetilap mellékletében jelent meg a Magyar Farmer (először május 9-én). A szer­kesztők ígérete szerint a négy oldal színes fotókkal bőven illusztrált, információgazdag melléklet a gazdaszemlélet erősítésére törekszik. Ezt az első számukkal igazolták. A bontakozóban lévő — ma még csak halvány csíráiban létező — farmergazdálkodás igazi tanácsadója, informáló­ja lehet az új lap. Mi az első szám sok érde­kessége közül — nem titkol­tan — abból a tízparancso­latból közlünk hármat, ame­lyet a Tim Hayward, a nagv- britanniai Peat Mpwick McLintock cég neves szakér­tője a vállalkozóknak meg­fogalmazott. Az első paran­csolat így hangzik: „Ne töre­kedj a forgalom nyakló nél­küli növelésére. Bölcsebben teszed, ha tisztes, de biztos haszonra koncentrálsz.” Má­sodik parancs: „Ne végy fe! több hitelt.” És végül a hetedik parancs: „Csökkentsd készleteidet és gondold át újra vásárlási kötelezettsé­geidet. Csak a legszüksége­sebb anyagokat, alkatrésze­ket rendeld meg ..." Miért éppen ezt a három parancsolatot idéztük? Ta­pasztalatunk a vállalkozások köréből (főleg a zöldségpia­con és ehhez kapcsolódva a zöldségtermesztésben), hogy a kereskedők, de a termelők is a gyors, az azonnali meg­gazdagodás reményében te­vékenykednek. Hát ez nem megy. Annak ellenére nem megy, hogy főleg a kereske­dők néha a tisztességes ha­szon háromszorosával sem elégszenek meg. Ami pedig a hiteleket illeti. Egyre drá­gább a pénz. A jelenlegi ka­matok mellett egyáltalán nem biztos, hogy a beruházó, a kölcsönt felvevő a terme­lésből olyan hasznot lát, amely a hitelek kamatos ka­matának visszafizetéséhez elegendő lesz. Végül a készletcsökkentés­ről, az anyag- és alkatrész­vásárlásról. Valljuk be őszin­tén, pazarló gazdaság a miénk. A nagyüzemi terme­lés rászoktatta az embereket arra, hogy semmi sem drága. Példa erre számos mezőgaz­dasági melléktermék figyel­men kívül hagyása, gépeknél, eszközöknél a kapacitás ki­használatlansága. Arra sem ügyeltek nagyon, hogy a ké­miai szerek hatékonysága megfelelő volt-e, megtérült-e a műtrágya, a gyomirtó szer, a permetszer ára. Nagyüze­meink többségében ma is milliós értékű a raktáron lé­vő olyan anyag vagy gépal­katrész, amely inkurens, fel- használhatatlan és eladhatat­lan. Egy farmer nem enged­heti meg magának, hogy pa­zarló legyen, vásárlásainál meggondolatlanul cseleked­jen. Védekezés BI 58 EC Nagyító alatt a levélpoloska A recés levélpoloska első­sorban azoknak a gyümölcs- termesztőknek okoz gondot, akiknek a kertjében körtefák vannak. De egyértelműen megállapítható, hogy bizo­nyos években, az almán, a szilván, a berkenyén, a megy- gyen sőt a rózsán is feltűn­hetnek károsító egyedei. Kárképe igen jellegzetes, mi­vel a recés levélpoloskák szí- vogatásának következtében a levelek kifakulnak s ólom­fényűvé válnak. Ha viszont közelebbről megnézzük a fer­tőzött leveleket, úgy azt ta­pasztalhatjuk, hogy a leve­lek színén apró sárgás foltok észlelhetők, melyek a későb­biekben összefolynak. A levelek fonákán fekete sűrű, légypiszokra emlékez­tető ürülékszemcsék vannak, amelyeken a károsítok le­vedlett lárvabőrei is megta­lálhatók, a recéspoloska la­pított testű lárvái és 3—S mm hosszúságú kifejlett egyedei mellett. A poloskák fejét és torát sajátos vékony recés kiemel­kedések díszítik, melyről a károsító neve is származtat­ható. Szárnyfedőik részben fedik egymást, sarkaik leke­rekítettek, átlátszóak a felü­letükön; a már említett, fi­nom hálózat igen jól megfi­gyelhető. A szárnyak felső és alsó negyedében sötét sáv észlelhető. Szipókájukat nyu­galmi helyzetben a hasolda­lon húzódó barázdába fekte­tik. Lárváik a kifejlett álla­toktól csak kisebb méretük­kel, s szárnyaik hiányával térnek el. A kifejlett rovarok a fák kéregrepedéseiben telelnek át. Megjelenésükre először tavasz végétől számíthatunk. Tojásaikat a levél fonák szö­veteibe mélyesztik, s a lár­vák kikelése június közepén“ várható. A poloskák teljes fejlettségüket július elejére érik el. Ezek július végén raknak tojást, így második nemzedékük lárvái augusz­tus végén lépnek fel. Szep­tember végére kifejlődnek s telelőre vonulnak. A kárte­vők ellen 0,1 százalékos BI 58 EC-vel sikeresen védekez­hetünk. Dr. Széles Csaba 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom