Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-09 / 107. szám

1990. május 9. Kelet-Magyarorsxág 11 hip .^OlvasíiDk írják Kíméletesebben Többször olvastam az önöik lapjában, hogy szót emeltek a környezet tiszta­ságáért, a természet védel­méért. Jelen levelemet is ilyen ügyben írom. Szomorúan vette — vet­ik — tudomásul, hogy a hiriistvándi Rókás-réten az t ikét oldaláról kivágták a szép nyárfákat. Sokak sze­rint ez a rövid szaíkasz volt a szatmári utak egyik leg­szebb ike! Arra gondolni sem merek, ihogy nem tele­pítenek új fákat, csak kér­dés, mikor. Vagy tmilyen szempontok szerint cselekszenek, akik — más esetben is — a fák ki­vágását elrendelik... A mi vidékünkön erősen i megritkultak a fák, a bokT nőik. A „korszerű” agro­technika egyre inkább ki­szorítja a természetet saját helyéről. Erdő-mező vadja is nehezen talál búvóhelyet, bár az is igaz, lassan, min­den nyúlra két vadász jut. De térjünk vissza a fák­hoz! Érthetetlen volt szá­momra az is, mikor évek­kel korábban a Palád-Csé- cse csatorna partján a tSz „nekiesett” a diófáknak... Tudom, szorító a gazdasági helyzet, de hát a diófa te­remve is érték! Azt mond­ják, aki fát ültet, az bízik a jövőben. Nagyapáink bíz­hattak, mert kincseket hagytak ránk. Mi ne paza­roljuk el! Kérem a Kelet- Magyarországot, mint a me­gye legolvasottabb lapját: emelje fel a szavát a szat­mári fákért, és a maga sa­játos eszközeivel akadályoz­za meg az esztelen pusztí­tást! Itt a turisták évszaka a nyár. Nemsokára kerékpáro­sok és gyalogosok keresik fel szőkébb hazánk irodal­mi és történelmi nevezetes­ségeit. A természet is cso­dálni való errefelé. A szép Tisza-part, bukógát, diófa- ligetek. A Rókás-rét nyár­fáiban már nem tud gyö­nyörködni senki... Nem tart árnyékot az arrajá- rónák. Tisztelettel: Tukacs László Tiszacsécse Vissza a kezdetekhez TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Mint a városalapítók ké­sei leszármazottja, dr. Lukács Ödön, Nyíregyháza története című munkájának olvasása során érzékeltem az elmúlt évek káros intézkedéseinek egyikét, amikor is a városalapítást kezdeményező gr. Károlyi Ferenc, valamint az ő ez irányú lépéseit támogató Dessewfjy család emlékét megörökítő ut­ca, illetve tér elnevezésének megszüntetését kezdeményez­ték, igazolva a városatyák abszolút korlátoltságát, tájéko­zatlanságát (pl. lásd, a Bethlen utca esetében is). A nevetséges és káros intézkedés korrigálására javaslom ezeknek a régi térelnevezésének újra életrehívását. Tekintve azonban, hogy a régi Károlyi, illetve Dessewffy tér elneve­zéseknek a megváltoztatása a város, illetve megye jelentős szülöttei szobrainak az oda-, illetve áthelyezésével indokolt­nak látszik, helyes lenne a szobor áthelyezésével összefüg­gésben a megyei tanács előtti, volt Bessenyei térnek az em­lítettek egyikéről való jogfolytonos elnevezése. Egyébként az említett — a megyei városi művelődési köz­pont (MVMK) gondozásában reprinfcként kiadott — Város­tort cnet-nek minden városát szerető polgárnak a könyves­polcán lenne a helye. Ugyancsak nevetséges és méltatlan volt a Deák Ferenc­ről elnevezett utcanév megváltoztatása is. Többek között szeretném tudni a SZU-bain vajon hány helységben neveztek el utcát Makarenkó-ról és nálunk hány ember tud nevezett, országunkat érintő, életkörülményeinket bármilyen jelleggel befolyásoló munkásságáról. Tiszteletteljes üdvözlettel Garamvölgyi András Nyíregyháza, Bessenyei tér 7 b. 11/10. Egy szülő sem szól A SZÜV épülete előtt Nyíregyházán hetek óta áll egy fémkonténer. Napközbe­ni pihenésre használhatják valamelyik építővállalat munkásai. Délután azonban, amikor a környékbeli gyere­kek birtokukba veszik a fü­ves területet, már nincs ott közülük senki, és azt sem láttam, hogy valaki őrizné. A gyerekek pedig gyakran ök- lömnyi köveket, nagyobb ka­vicsokat hajigáinak a konté­ner oldalához. Óriásit düh­ben, és lyukakat mélyít a sok kő a konténer oldalába, már rossz ránézni. Számomra ért­hetetlen, miért nem szól va­lamelyik szülő a gyerekekre, hogy ne rongálják játszóked­vükben. A gyerekek valószí­nűleg nem fogják fel, milyen kárt csinálnak a kőhajigálás- sal. És ha a vállalat keresni kezdi a gyerekek szüleit, hogy behajtsa a kárt? Eny- nyire nem volna szabad sze­met hunyni egy szülőnek sem afelett, mit csinál a gyermeke. M. Miklós Nyíregyháza Fittyet hánynak a KRESZ-re! Nem tudom, csak nekem és a kollégáimnak a tapasztala­ta, vagy másoké is, hogy néhány — főleg nyugati autócso­dával furikázó — úrvezető az utóbbi időben feltűnő módon hány fittyet a közlekedési szabályoknak. Leginkább a gya­logosok ennek a kárvallói. Például szűk utcákon, de a nyír­egyházi belváros kellős közepén is jó ha ügyel a saját testi épségére, mert ezek az autósok olyan sebességgel szágul­doznak (vannak persze kivételek), hogy az ember épp csak elugorni tud a kerekek elöl, holott mondjuk, épp neki vol­na elsőbbsége. Tegnap reggel a MÁV-állomás előtt kellett kikerülnöm egy fehér autócsodát gyalogos társaimmal egye­temben, mert majdnem teljesen elfoglalta a zebrát a járda- szegély előtt. Magyar rendszáma volt, tehát azt sem lehet mondani, hogy egy külföldi autós, aki nem ismeri a ma­gyar KRESZ-t. Szeretnénk, ha a megfelelő szervek felfi­gyelnének ezekre az új szokásokra. Kovács János Nyíregyháza, Árpád út NÉMETH RITA REMÉNYKEDIK Még egy kicsi anyucikából Nincs nagyobb fájdalma egy szülőnek, mint ami­kor a gyermeke megbetegedik. Különösen ha olyan kór támadja meg, amely az életét is veszélyezteti. Viszi orvostól-orvosig, s ha valahol felcsillan egy reménysugár — amibe belekapaszkodhat — máris rohan oda. Mindez Németh Zoltán és felesége szer­kesztőségünkhöz küldött levelének olvasása közben jutott eszembe. A Németh családot Nyírte­leken a Benczúr Gyula utca 19. szám alatti lakásukban keresem meg. Vidám hancú­rozás hallatszik ki a gyer­mekszobából, ahol az ötéves Rita és a négyéves Viktória játszanak. — Rita a beteg. De szem­re semmit sem lehet észre­venni rajta. Éppen úgy mo­zog, szaladgál mint óvodás­társai — mondja csendesen az édesapa. Kilenc hónapos volt, amikor észrevettük, hogy valami gond van a ge­rincével. Először Debrecen­be hordtuk, majd a Kelet- Magyarországban olvastuk Szalai Réka kaposvári kis­lány történetét. Ók adták meg dr. Orosz Mária címét Buda­keszin. A doktornő vizsgálati eredményeként kiderült, gyermekünk gerincfejlődési rendellenességgel született. Két csigolyája nem alakult ki rendesen. Ez a növekedés­kor oda vezethet, hogy a ge­rincoszlop előre csúszik és bénulás vagy súlyosabb tra­gédia következhet be. — A doktornő műtétet ja­vasolt, amit csak megerősített az NSZK-ból hazalátogató dr. Jeszenszky Dezső magyar specialista véleménye. A Bad Wildungeni klinikán ösztön­díjasként dolgozó orvos köz­benjárására megérkezett az intézet fogadó nyilatkozata is. A műtét lényege: testemből kivett csontdarabbal alátá­masztják a gyermek csigolyá­ját. — Nagyon nehéz helyzet­ben vagyunk, mert a bea­vatkozás kockázatos — foly­tatja az édesapa. De azt is elmondták: a későbbiek so­rán akár egy rossz mozdulat­tól összeroppanhatnak a csi­golyák, s akkor már minden késő. Mivel ilyen műtétet Ma­gyarországon nem tudnak el­végezni, csak NSZK-ban ezen a gerincklinikán, mindez na­gyon komoly összeget jelent. A kapott nyilatkozatból ki­derül, hogy a kivizsgálás és az operáció — amennyiben nem lesznek komplikációk — első alkalommal a 12 hetes turnus 35 ezer márkába fog kerülni. Ezután hazaengedik a gyermeket, s hat hónap múlva újabb 14 napos keze­lés következik, s ez újabb tíz­ezer márkát jelent. Az ösz- szes költség magyar pénzbe átszámítva 1,8 millió forint. De ebben nincs még benne a repülőjegy és a kísérő kiadá­sai. — Ismerve családunk anyagi helyzetét — fűzi to­vább a gondolatot az apa — nem rendelkezünk ennyi pénzzel. Telefonon megkeres­tük az Egészségügyi Minisz­tériumot, ahol elmondták. ahhoz hogy kiengedjék a gye­reket egy szakbizottsági ja­vaslat szükséges. A hivatalos szerveket (Vöröskereszt, Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ság, Gyermekek Egészségé­ért Alalpítvány) csak ezután lehet megkeresni. Mivel a minisztériumban arról is tá­jékoztattak, hogy a fenti szervektől a várható összeg csak töredéke lesz a kiadá­soknak. A többi hasonló sor­sú gyermek szüleinek tapasz­talatai alapján mi is elkezd­tük a gyűjtést. Az adományoknak nyitot­tak egy csekkszámlát az OTP Megyei Igazgatóságán (OTP Nyíregyháza 449—98009—4913 —3) ahova elküldhetik a fel­ajánlásokat. A pénz átutalási postautalványon is befizethe­A Záhonyból este hat óra után Mándok felé közlekedő autóbuszjáratot — pedig ez az egyik legjobban kihasz­nált járat volt — az egyik napról a másikra megszün­tette a Volán. A probléma nagyon sok embert érint, mindazokat az utasokat, akik a 18,30 és 19 óraikor Záhonyba érkező vonattal Nyíregyháza felől jönnek, és tovább szeretnének köz­lekedni Mándok felé. A vasútnak háromnegyed nyolckor ezen a vonalon já­rata van, amivel térítés nél­kül mehetnek haza a vas­utasok, és az ő munkaide­jük végéhez igazodik az in­dulása. A mi drága bérle­tünk nem érvényes erre a tő, amire rá kell írni „Né­meth Rita gerincműtétéhez”. Ha meglesz az összeg az MNB hivatalos árfolyamon valutára váltja. — A felhívásokat elküldtük a televízióhoz, a rádióhoz, újságokhoz, a helyi tanács­hoz és a munkahelyhez — teszi hozzá az anya. Szeret­nék végig a gyermekkel, ma­radni, már beszélgettünk vele az operációról, s együtt tanulgatjuk a német nyelvet. Az első reagálók között volt a helyi tanács. Tóthné Szent- mihályi Katalintól megtudtuk a dolgozók adományán túl tanácstestület dönt majd a támogatás mértékéről. Dankó Mihály járatra, a vállalat meg két bérletet tnem térít. Az uta­zás tehát többletköltséggel jár, nem beszélve arról a majd másfél óráról, amit a munkaidő után a zsúfolt váróteremben, vagy az ut­cán töltünk várakozva a busziindullásra — írták Zsurk, Tis zasz.en tímár ton, Eperjeske és Mándok lakói nevében a 62. sz. ABC do]- gozói Záhonyból. Kérték, vagy vállalja át a bérlete­ket a MÁV, vagy indítson időben járatot a Volán. Erőss Károly, a Szabolcs Volán Vállalat igazgatója arról adott tájékoztatást, hogy a záhonyi tanács köz­reműködésével felajánlot­ták az utasoknak, a kérdé­ses hónapi bérletjegyek árát az utolsó fillérig visszatérí­tik, így megvásárolhatják ugyanazt a MÁV-tól. Való, oly kevés volt az idő a lakosság és a naponta utazók értesítésére, hogy az nem a MÁV ígéretének megfelelően sikerült. A MÁV közforgalmúsított já­rata egyébként a bolt dolgo­zóinak a zárás időpontját figyelembe véve kedvezőbb, és reggel is van megfelelő autóbuszjárat, mint utazási lehetőség, olcsóbb is. A já­rat megszüntetését egyéb­ként gazdasági és közleke­dési munkamegosztásiból fa­kadó érdek is-indokolta. A Jogász tanácsai Az illetékes válaszából Tóidra miatt nincs korkedvezmény Egy nyíregy­házi nagyválla­lat dolgozói rendszeresen túlóráznak. Mi­vel évente 300—400 túl­órát teljesíte­nek, számí­tásuk szerint harminc év alatt har­mincöt évet doigoznak. Arra kérnek választ, a túlóraidőt hogyan veszik figyelembe a nyugdíjnál, illetve jár-e a túlóra után korkedvezmény? Szerkesztőségünk jogi ta­nácsadója Nagy Mihály vála­szol : A jelenleg érvényes szabályok alapján mind a szolgálati idő, mind a munka- viszonyban töltött idő kiszá­mításánál a napi munkaidő hossza közömbös. A túlmun­ka, másodállás, mellékfog­lalkozás többlet szolgálati-, vagy munkaviszonyban töl­tött időt nem eredményez. Ilyen címen korkedvezmény sem jár. A túlóradíj mint ke- Z. M.-né mátészalkai olva­sónk kisegítőként dolgozik egy éttermi konyhán. Napi munkaideje először hat óra volt, később — amikor egyik munkatársnője felmondott — nyolc órában foglalkoztatták. Nemrég műtéten esett át, és táppénzideje alatt egy fiatal lány helyettesítette nyolc órában, majdnem ötezer fo­rintért. Olvasónk meggyó­gyult, visszament dolgozni, ám ismét hat órában foglal­koztatják, háromezer kétszáz forintért. A fiatal lány vi­szont ugyanazt a munkát, igaz nyolc órában, de „arány­talanul több pénzért” végzi el. Olvasónk jóval régebben dolgozik, idősebb és tapasz­taltabb is, bántja ez a „ki­vételezés”. Az étteremvezető, ezt hallván, azt mondta: ha nem tetszik, mondjon fel! A munkaszerződésben meg­állapított munkaidő hosszát a munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja. Ha mégis megteszi, 15 napon belül le­het a módosítás ellen peres eljárást kezdeményezni. Ha valaki elmulasztja a határ­időt, az jogvesztéssel jár, és utána a munkáltató intézke­dését úgy kell tekinteni, mintha azt a dolgozó elfo­gadta volna. Az természetes, hogy napi nyolc óráért magasabb bér jár, mint hat órai munkáért. Ezen túlmenően a munkálta­tónak nem csak joga, de kö­telessége is a végzett munka szerinti differenciálás. A bér­tétel alsó határa és a mini­mális béren falül megállapí­tott munkabér további eme­lésére a munkáltató nem kö­telezhető. A jelenleg hatályos rendelet a minimális bért teljes munkaidőre havi 4800 forintban határozza meg. Ez napi hat órás foglalkoztatás mellett körülbelül 3500 fo­rintnak felel meg, ezért a munkáltatót béremelésre kö­telezni nem lehel. Z. Nándor záhonyi levél­írónkat az orvos könnyebb munkára javasolta. Azt kér­dezi, hogyan kell módosíta­ni a munkaszerződést. A munkaszerződés vagy munka-megállapodás módo­sítását mind a munkáltató, mind a munkavállaló bármi­kor kezdeményezheti. Módo­sításra általában csak közös megállapodás alapján van mód. A munkáltató akkor kö­teles egészségi állapotának megfelelő munkakörbe he­lyezni a dolgozót, ha munka- képességének csökkenését az Orvosi Bizottság megállapí­totta és a csökkenés mértéke legalább ötven százalék. Nagy Mihály Szerkesztői üzenetek DOLLAI ISTVÁNNÉ, NYÍREGYHÁZA: A fizetés nélküli szabadság ideje alatt táppénz nem illeti meg. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság lejártát követően lesz kereső- képtelen és a munkaviszonya fennáll, természetesen táp­pénzben részesülhet. BORBANYAI OLVASÓNKNAK: Az 1. Házhely utca nem alkalmas tehergépjármű-forgalom lebonyolítására. A meg­felelő tábla immár jelzi, kitiltották a teherautókat az ut­cából. R. S. MEZÖLADÄNY ÉS K. PÉTER VÄSÄROSNA- MÉNY: Az OTP tájékoztatása szerint a jelenleg érvény­ben lévő 106 1988. (XII. 26.) MT. sz. rendelet alapján az új lakást építők, új vagy használt lakást vásárlók — ha a teltételeknek egyébként megfelelnek — szociálpolitikai kedvezményt kaphatnak. Az utólag született gyermek(ek) után a kedvezmény elszámolására csak az 1983. január el­seje után megkötött szerződések esetében van lehetőség. „C. LAKÁSOK, KEMECSE”: A hivatalos álláspont sze­rint a kőműves kivitelező munkájával kapcsolatban sem mennyiségi, sem minőségi kifogás nem merült fel. MÁTÉ JÓZSEFNÉ RÉSZÉRE: Kérjük, hogy fáradjon be a szerkesztőségbe. NAGYNÉ. NYÍREGYHAZA, SZAMUELY LAKÓTELEP: Az I. fokú orvosi bizottság szakvélményét megfellebbezhe­ti. Nem szükségszerűen azonos a gépkocsioktatók és az or­vosok véleménye az ügyben, amely úgy felháborította önt. Megértjük érzelmeit, de az óvatosságot is helyeseljük, ta­lán jobb volna az aggodalmaskodó orvos szavait higgadtan újragondolnia. (tmi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom