Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-08 / 106. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. május 8. Tartják a csapatkivoaások ütemét (Folytatás az 1. oldalról) A magyar sajtóban megje­lent. s a szovjet csapatokkal szembeni ..rosszindulatú’ írásokkal kapcsolatban Bur­lakov elmondta: „Rendkívül egyoldalú, nem objektív az információ tálalása”. Kifej­tette. hogy évente a szovjet csapatok több rmot egymilli- árd forintot fordítottak az általuk használt objektumok javítására és helyreállításá­ra. Egyebek közt ebből a pénzből az összes bérelt léte­sítmény felében bevezették a központi fűtést és a meleg vizet. Az 1968-as szerződés értelmében ezen munkák el­lenértéke beszámított a bér­leti díjba. Burlakov szerint jelenleg megkísérlik az egyezmény egyes pontjainak felülvizsgálatát. A szovjet katonai vezető hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg pénzén 370 lakóház épült, s ezek 70 százaléka — magyar tervek alapján. Bur­lakov szerint azokat a való­ságos helyzetet meghamisí­tó híreszteléseket, amelyek szerint az épületek semmire sem jók. olyan céllal terjesz­tik. hogy ne kelljen fizetni értük. Minden egyes szovjet ka­tonai létesítmény felszabadí­tása után a szovjet fél el kí­ván számolni. Voltak olyan esetek, amikor a magyar fél az objektum átadása után nem biztosította azok őrzé­sét. s „most a különböző ron­gálásokat a déli hadsereg­csoport számlájára írják”. Ezért a szovjet fél ragaszko­dik hozzá, hogy az épületek elhagyása után közvetlenül rendezzék a számlát és ne csak a teljes kivonás után. ahogy azt a magyar fél sze­retné — mondotta Burlakov. Mexikóban II. János Pál Vasárnap Mexikóba érke­zett II. János Pál pápa, hogy — mint mondotta — térdre boruljon a Guadelupei Szűz, az ország védasszonya előtt, s a kisemmizettekért, a sze­gényekért és a betegekért imádkozzék. A katolikus főpap a beik­tatása óta 114 országban járt, a hitélet újjászületésének elősegítése s az egyház befo­lyásának növelése érdekében. Legutóbb Csehszlovákiában volt. Mexikót egyszer már felkereste 1979-ben. II. János Pált a fővárosba, és ott a Guadelupei Szűz ba­zilikájába vezető ütőn mint­egy hárommillió ember - fo­gadta. Előzőleg, a repülőté­ren mondott beszédében fel­szólította a mexikóiakat, hogy építsenek „igazságosabb, test- vériesebb és oltalmazóbb” társadalmat. A bazilikában mexikói egyháztörténeti sze­mélyiségeket avatott boldog­gá. Cáfol az Aviaspac® A kft. nem n kntonni felderítés fedőszerre Bor sits László altábornagy, vezérkari főnök után az Avi- aspace Kft. ügyvezető igaz­gatója is cáfolta, hogy cégé­nek bármiféle kapcsolata lenne a magyar Honvédelmi Minisztériummal. Mint isme­retes, a Szovjetszkaja Rosz- szija néhány napja azt állí­totta, hogy a kft. a magyar katonai felderítés fedőszer­ve. Dési János, a kft. igaz­gatója az MTI kérdésére el­mondta, hogy cégének jó kapcsolata van a szovjet Re­pülőgépipari Minisztérium­mal és az Aviaexport külke­reskedelmi vállalattal is. A kapcsolat azonban kizárólag üzleti jellegű. Az ANT szov­jet szövetkezettől azt a meg­bízást kapták, hogy barterüz- letben többek között nagyobb mennyiségű személyi számí­tógépet, videomagnót, vala­mint egyszer használható in­jekciós tűt szerezzenek szá­mukra. Az ANT mindezért repülőgép-hajtóművekkel kí­vánt fizetni az árucikkek tu­lajdonképpeni szállítójának; a több millió dolláros üzlet­ben _a kft-nek mindössze köz­vetítő szerepe lett volna. . i 1 A kft. egyébként 6 millió forintos alaptőkével az el­múlt év júliusában alakult, s az alaptőke 50 százalékát egy liechtensteini kereskedő cég adta. Tiltakozik az MSZMP a különalku miatt A Magyar Szocialista Mun­káspárt ügyvezető titkársága tiltakozik az ellen, hogy a társadalmi vitákkal kapcso­latos, előkészületben lévő ja­vaslat szerint meg kívánják szüntetni az 1987. évi XI. tör­vényben előírt társadalmi vi­ták intézményét. Az Orszá­gos Sajtószolgálathoz eljutta­tott tiltakozás hangsúlyozza, hogy e törvénymódosítás kö­vetkeztében a parlamenti képviselettel Bem rendelkező politikai pártok, a társadal­mi, tudományos és érdekkép­viseleti szervezetek, a lakos­ság többsége nem fejtheti ki véleményét az Országgyűlés elé kerülő fontos törvényja­vaslatokról. Felemeli az MSZMP a sza­vát az ellen is, hogy az MDF és az SZDSZ közötti „külön- alkú” miatt az állampolgáro- .kat várhatóan megfosztják attól a lehetőségtől, hogy sze­mélyesen és közvetlenül döntsenek a köztársasági el­nök kilétéről. Csődtörvény­törvény csőd ? Az Északalföldi Regionális Kamara elnöksége három megye képviselőihez juttatta el az alábbi levelet, amely­ben kérik a képviselőket, hogy kezdeményezzék a csőd­törvény módosítását. Tisztelt Képviselő úr! Az előző parlament — a kormány előterjesztésében — utolsó intézkedései kö­zött módosította a felszá­molási eljárásról szóló 1986. évi 11, tvr.-t, így május 1- jével hatályba lépő 1990. évi XXII. törvény 63. pa­ragrafusa a fizetéseit bár­milyen körülmények miatt nem teljesítő gazdálkodók­nak kötelezővé teszi az ön- felszámolás kezdeményezé­sét. Ennek szelektivitás nélküli végrehajtása a sor­ban állások és a vállalatkö­zi tartozások jelenlegi mér­téke mellett a gazdálkodók egész sorát érinti és az egész magyar gazdaságot szétzilálhatja. jelentősen megnövelve a munkahelyet elvesztők számát. A rendelet a fizetéskép­telenség új értelmezésével nem tesz különbséget a tar­tósan fizetésképtelen vagy veszteséggel termelők és az átmeneti fedezethiányba került, egyébként nyeresé­gesen . termelő gazdasági valóságot, a normális válla-, látí finanszírozás hiányát, a kereskedelmi bankok le­csökkenteti refinanszírozási hitelkeretét. Ezért az Északalföldi Re­gionális Kamara — támo­gatva a Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalását — szükségesnek tartja a 63. paragrafus azonnali hatá­lyon kívül helyezését. Fel­kéri a képviselő urat kez- deményezően támogassa, hogy az Országgyűlés soron kívül foglalkozzék társadal­milag és gazdaságilag reális és racionális módosításával. Tisztelettel: Miklóssy Ferenc a Regionális Kamara elnöke Koncepciós perekben és kegyelmi kérvényekben buidokolva Á hatalom nem engedett Dr. Csáky Lajos immár két évtizednél hosszabb ideje halott. Emlékét és élete keserveit özvegye, Mária néni őr­zi, s halványan feldereng múltidéző estéken lánya előtt is derűs mosolya és nyugtalanul vibráló egyénisége, de iga­zán mély nyomot inkább az édesapa hiánya hagyott a bel­gyógyász doktornőben. Emlékét fényképekről kell idéznie minduntalan, mert alig múlt 8 éves, amikor súlyos beteg­ség a halálba kínozta édesapját. Emlékeznek talán rá né- hányan árvák, elhagyatottak is, akik mint a Szabolcs-Szat- már Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő 'Intézet helyettes igazgatóját ismerték meg. És emlékezik még rá néhány ba­rát, munkatárs, akik már maguk is a „Morgó” (elé forgo­lódnak álmaikban. Tíz-tizenkét embernél alig tudja több, hogy két évtized­nél hoszabb ideje nyugszik a nyíregyházi temetőben egy derékba tört pályájú ember. Sorsának lényege egy 1950 októberében történt letartóz­tatás köré szövődik, amikor a magyar államvédelmisek elfogták, két írógépét elko­bozták. szobáját feldúlták, iratait táskába rakták, és Pestre, a Fővárosi Bíróság elé hurcolták, ahol előbb .'.rendőri és államvédelmis” kihallgatással tortúrázták, majd 1950. decemberében 10 évi börtönre, vagyonelkob­zásra és 10 évi jogvesztésre ítélték. Hiába volt a felleb­bezés. hiába Volt a perújra- felvételi kérelem, 1951 júliu­sában immár harmadszor is elhangzott az ítélet: 10 év börtön. 10 év jogvesztés... Arra. hogy valami mégsem volt rendben az ítélet körül, bizonyíték, hogy dr. Csáky Lajos perét 1953 nyara után többször „átvizsgálták”, és ítéletet 1954 nyarán 5 év és 9 hónap börtönre és 10 év jogvesztésre módosították, így szabadult 1956. július 2- án. Ekkortól csendes, riadt, visszahúzódó életet élt. Jogi diplomával könyvtárosként dolgozott a Szakszervezetek Művelődési Otthonának Pe­dagógus Könyvtárában, majd annak megszűnte után a Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézethez került. Olvasom, lapozom, tanul­mányozom életének hátra maradt dokumentumait. Tu­catjával omlanak elém mun­kahelyi főnökeinek elismerő. dicsérettel teli levelei, „Ki­tartó”, „szorgalmas”, „mun­kaidőn túl is lelkiismerete­sen dolgozó”, „kiváló szociá­lis érzékkel megáldott em­ber”. . . Hagy ne soroljam a főnökök szuperlatívuszait to­vább. Hagy ne idézzem a ba­rátok. munkatársak becsülő, munkáját és emberségét ér­tékelő. csodáló sorait, melyek többnyire egy-egy kegyelmi kérvényhez csatoltattak. olyan években, amikor ilyen elismeréseket még vér sze­rinti rokonok is csak ritkán írtak alá. Dr. Csáky Lajos­nak — a dokumentumok ta­núsága szerint a legnehezebb években sem volt nehéz ilyen dicsérő minősítéseket szerezni. Csak az állami szi­gor nem nyitotta meg előtte az igazság kapuját, hiába ítélték el közben ideológu­sok, politikusok a Rákosi- rendszer minden bűnét... Hiába kezdték el a rehabili­tálásokat. .. Dr. Csáky Lajost nem volt. aki rehabiltálja. Péter János külügyminisz­ter is néma maradt, hiába volt dr. Csáky Lajos felesé­ge. mint diakonissza ápoló­nővér. Koska Mária a haj­dan volt püspöknek, későb­bi külügyminiszternek a ta­nítványa. .. Mit követett el dr. Csáky Lajos, aminek a súlyától éle­te végéig nem szabadulha­tott?! Az igazságot bírósági akták őrzik, hazugságokkal, tortúrázó vallatások kíséreté­ben kiszedett vallomásokkal keverve. Hadd szóljon erről maga a vádlott, a szenvedő, a rehabilitálásra nem érde­mesített. életének utolsó év­tizedét a kegyelmi kérvé­nyekbe rejtő dr. Csáky La­jos. Az 1949—1950 közötti időszak túlkapásai háborítot­ták fel. Csalódott a pártban, csalódott a vezetőkben, ezért írógépe elé ült, és névtelen röpiraitakat fogalmazott: „Csalódottságomnak — írta 1964-es kegyelmi kérvényé­ben —, elégedetlenségem­nek úgy adtam hangot, hogy a miniszterek, pártfunkcio­náriusok és egyéb, befolyá­sosnak látszó egyének címére névtelenül leveleket — röp­lapokat — küldöttem, és ab­ban gúnyoltam ki a hibákat és túlkapásokat, abban a hit­ben. hogy vezető pozícióju­kat és befolyásukat felhasz­nálják majd a hibák kikü­szöbölésére. Lényegében ez volt a bűnöm, ezzel követ­tem el a terhemre rótt izga­tást. és ezért kaptam 10 esz­tendei börtönt és mellékbün­tetéseket. .. Belátom, helyte­len volt. de szerettem volna a hibákra valahogyan felhív­ni az illetékesek figyelmét... Cselekedetemben mégis a dolgozó magyar néphez való hűség, és az igazi demokrá­ciához való ragaszkodás ve­zetett.” Szegény, szegény dr. Csá­ky Lajos! Nem tudta, hogy nem a néphez, nem az igazi demokráciához kellett hűsé­gesnek lenni, hanem „vezé­rek” rabszolgáivá kellett alacsonyodni, ha valaki bün- tetenül akart élni. Tudat­lanságáért — jogászi dokto­rátusa ellenére — kapótt is jutalmul 10 év börtönt a né­pi demokrácia és a Magyar Dolgozók Pártja jóvoltából. És hiába múlt el párt, hiába jött el 1956. Hiába tartotta magát távol az 1956-os forradalomtól, őriz­ve a szakszervezeti könyv­tár 10 ezer forintnál több készpénzét érintetlenül, hiá­ba voltak nagyszülei sze­gény parasztok, apja cipész, hiába iratkozott be 1945 de­cemberében a Magyar Kom­munista Pártba, hiába szer­kesztette forradalmár lel­kületű társaival az 1930-as években a nyíregyházi Forrás című kommunista- gyanús folyóiratot, és hiá­ba könyörgött felesége Pé­ter János külügyminiszter­nek, dr. Csáky Lajos az El­nöki Tanács mindenkori el­nökének, a mindenkori igaz­ság ügy miniszternek .. . So­hasem feledték, és sohasem bocsátották meg neki, hogy nem tudott hűséges rabszol­gává szelídülni... 48 éves korában megkap­ta jutalmul a 10 börtönévet, 65 éves korában pedig az idő előtti halált. Hány évet raboltak el életéből a kín­zások, hányat a lelki gyöt­rődés, az Igazság keresése?! Csak a jóisten tudja. Az emberek csak azt látták, tapasztalták, hogy meghalt egy ember, özvegyen maradt utána felesége, Koska Má­ria, és árván maradt kicsi lánya, akit egyedül nevelt fel az édesanyja. Egyedül tanítatta, egyedül kínlódott azért, hogy leánya orvosi diplomát szerezhessen ... Ha egyedüli eset lenne kicsi hazánkban dr. Csáky Lajos története, akkor is szót érdemelne. Igazságügy- miniszternek iákkor is fog­lalkozni kellene vele, a saj­tónak akkor is kutatni kel­lene rendikiv üli ségének oka­it, és jog szerinti eljárásira kellene kényszeríteni a ha­talmat bitorlókat. De mert százezrek sorsa a dr. Csáky Lajosé, a történelemnek kall igazságot szolgáltatni, s a törvényhozóknak kell meg­akadályozni, hogy magyarok körében ilyen igazságtalan­ságok megtörténhessenek. Koska Máriának, dr. Csáky Lajos özvegyéinek pedig meg kell találnia férje iga­zát, hogy megnyugodhasson a lelke, hogy megszabadít­hassa lányát, majdani uno­káit a félelmektől, félreér­tésektől, és hogy ő maga is megbékélhessen a világgal. Takács Péter történész Magyawszágról szovjet haditechnikai éltközök, titkok item kerülhettek az Amerikai Egyesült Ál­lamok birtokába. Ezt Kele­ti György ezredes, a Hon­védelmi Minisztérium szó­vivője közölte az MTI kér­désére, annak kapcsán, hogy a The Washington Post című lap szerint nemcsak Romániából, ha­nem többek között Ma­gyarországról is eljutot­tak szovjet harci techni­kai eszközök az Egyesült Államokba. A szóvivő elmondta, hogy a ’ cikkben Magyarországra vonatkozó megállapítások nagy meglepetést keltet­tek a Honvédelmi Minisz­tériumban. Sem a minisz­ter, sem a tárca más veze­tői és a Magyar Honvédség parancsnoksága sem tud olyan esetről, amelynek iso- rán haditechniikai eszközök juthattak volna Magyaror­szágról az Egyesült Álla­mokba. Ez annál is inkább lehetetlen, mert a magyar hadsereg nem rendelkezett olyan szovjet gyártmányú, vagy szovjet licenc alapján gyártott eszközökkel és be­rendezésekkel, amelyek a legkorszerűbb minősítést kaphatták volna, s így az amerikai hírszerző szolgálat érdeklődésére tarthattak volna számot. Mint ismeretes, a hon­védség harci technikai el­látottságának színvonala — már korábbi takarékossági törekvések miatt is — lega­lább 6—8, esetenként 10 év­vel elmaradt a legkorsze­rűbb szovjet harci technikai eszközökhöz képest. Ez nem jelenti azt, hogy az or­szág védelmi képessége csor­bát szenvedett volna, csu­pán arról van szó, hogy so­hasem rendelkeztünk a leg­korszerűbb eszközökkel, azok újabb és újabb típusa­it nem vásároltuk meg, sót, a már említett késéssel ju­tottak birtokunkba. Ez egyébként nem magyar sa­játosság. A legkorszerűbb harci technikai eszköz va­lamennyi kiadásának, gene­rációjának rendszeresíté­sét csak a legnagyobb ka­tonai potenciállal rendelke­ző országok engedhetik meg maguknak. A HM véleménye Sesem veit karszerű fegyvert ik 40 éves az Iparcikk ÖLTÖZKÖDJÖN DIVATOSAN, OLCSÓN! A NŐI KONFEKCIÓ BOLTUNKBAN — Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 2. sz. — 1990. május 9-től BAKFIS ÉS NŐI BLÚZOK SZOKNYÁK, VÁSZON NADRÁGOK 40—50—60% ENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK! ‘ AMÍG A KÉSZLET TART! Ne feledje, érdemes felkeresni boltunkat! Mf Lépjen velünk az ötödik évtizedbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom