Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-07 / 105. szám

Vendéoiárás Nemcsak a holló viszi a művészeti szakközéűiskolában Francia fortélyok Valóságos vendégjárás van •mostanában a nyíregyházi művészeti szakközépisko­lában. Áprilisban a cseh­szlovákiai Teplicéből fo­gadtak nyolc diákot és két pedagógust, akiknek láto­gatását a napokban viszo­nozták a nyíregyházi intéz­mény tanulói és tanárai. A múlt héten a finnországi Kajaaniból járt itt huszon­két diák és három pedagó- gus. A vendégek — a ma­gyar zeneoktatással ismer­kedve — órákat látogat­tak a zenei tagozaton, kö­zös hangversenyen vettek részt a házigazdákkal, és ellátogattak a tanárképző főiskolára is, ahol egy népzenei órát néz.tek, illet­ve hallgattak meg. Svédor­szágból négy népfőiskolái hallgatót üdvözölhettek a szakközépiskolában, amely­nek tanárai abban iß segí­tették a vendégeket, hogy megismerkedjenek a sóstói nemzetközi éremművészeti és kisplasztikái alkotótelep munkájával. Végiül. ' ám korántsem utolsó sorban: jelenleg is Nyíregyházán tartózkodik Laurent Sehkólnyik francia grafikus, aki amellett, hogy a sóstói művésztele­pen dolgozik, órákat ad a művészeti szakközépisko­lában. A Nantes-ben élő művész egy tárlatra való, igen érdekes anyaggal érke­zett Nyíregyházára; a kü­lönleges eljárással készült grafikákból a hétvégén nyílt kiállítás a Városi Galériá­ban. Az alkotók e grafikák készítésének fortélyaiba is beavatja a szakközépiskoíé- •sokat. (gm) A konkurenciáról károgott A holló ezúttal is érdekes hírt kürtőit a nagyvi­lágba. A Magyar Posta kabalamadara arról tudósí­tott, hogy az országban először adott^ki a Postai és Távközlési Főfelügyelet egy társaságnak enge­délyt helyi forgalmú levelek kézbesítésére és idő­szaki lapok terjesztésére. címzetthez. akiknek a cé­günk adja a járművet. Korábban vállalták pártok szórólapjainak, propaganda- anyagának kézbesítését. Az ügyvezető azt is elmondta, hogy korrekt a kapcsolatuk a Postával, amelynek szerintük akkora a leterheltsége, hogy a jelenlegi napi ezer levél kézbesítése segítséget jelent. A szolgáltatások bővítése kö­zött a kft. tervezi, hogy ext­ra igényeket is kielégít majd. és saját bélyegzőjét üti a le­velekre. A konkurencia megjelenő sével úgy érzem mi járunk jól. hiszen a kft. mellett a Posta is egyre jobban arra törekszik, hogy a levelek, küldemények, újságok ponto­san érjenek a címzetthez. (mattié) A Nyírtrade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. május el­sején kezdte meg a levelek széthordását a megyeszék­helyen. Az engedély meg­szerzésében aktív szerepet játszott az Adópraktika gmk, amelynek jogásza. Kovács Fe­renc adta be a főfelügyelet­hez a beadványt. — Olcsóbbak vagyunk, mint a Magyar Posta — mondta az első napok után Varga István, a kft. ügyve­zető igazgatója Nyíregyhá­zán. a Vasvári Pál 11. szám alatti székhelyükön. — Ga­ranciát vállalunk arra. hogy a leveleket 24 órán belül a megyeszékhelyen eljuttatjuk a címzetthez. Az OTP me­gyei igazgatóságával, az OTP körzeti fiókjával, az Állami Biztosítóval és az Autóklub­bal már szerződést kötöttünk, rajtuk kívül várhatóan a vá­rosi tanáccsal, a társadalom- biztosítási igazgatósággal, a Hungária Biztosítóval és az adófelügyelöséggel kötünk üzletet. Hatan, többségében egykori postások gyűjtik be délutánonként a leveleket és másnap reggel juttatják el a A nyáron pihenni vágyok kényelmét szavatolják az új nyugatnémet műanyag ker­ti bútorok, melyeknek áru­sításával a Fészek Áruhá­zak készültek fel. (Báláz« Attila felvétele) Vasárnap reggel elutazott Nyíregyházáról a német testvérváros. Iserlohn küldöttsége. Egy hétig tartózko­dott a megyeszékhelyen a hatvan fős delegáció, amely­ben tanácsi vezetők, a művészeti élet képviselői és új­ságírók vettek részt. Az utazás legfőbb célja a testvér- városi kapcsolat felvétele, s az ezt igazoló dokumentu­mok aláírása volt, ugyanakkor ízelítőt kaphattunk az NSZK-beli város kultúrájából, mindennapi életéből. A Nyíregyháza és Iser­lohn közti barátság már szinte természetes, olyan, mintha mindig is így lett volna — így fogalmazott a testvérváros polgármeste­re, Fritz Fischer a május 3-i ünnepi tanácsülésen. A kez­deti lépéseket ehhez 1985- ben a zeneművészeti és al­kotótáborok résztvevői tet­ték meg. s azóta minden évben kölcsönös látogatá­sokkal, barátságokkal mé­lyült a kapcsolat. A koráb­bi kulturális szálak most már kiegészülnek gazdasá­giakkal, egyre több szemé­lyes barátság szövődik ma­gyar és német fiatalok, csa­ládok között is. S bár egy tetsvérvárosi kapcsolat lét­rejötte szinte jelentéktelen pillanat a történelemben, mégis fontos lépés a közös Európához vezető úton. (cs. k.) A vidék sem nézheti tétlen Világkiállítás Szabolcsban? Kicsit eretnek az ötlet. Igaz, gondolni egy merészet, az még nem kerül sokba, lie hát miért ne próbálnánk meg? — győzködték biztatóan a megyék képviselőit pénteken délután Budapesten a MU- OSZ székhazában a „Világkiállítás Vidéken” című alapít­vány szervezői és néhány nagykövetség diplomatái. A rendezvényre egyébként a világkiállítás központi programirodájától senki nem jött el. Ez is mutatja, hogy mennyire a vidéknek kell kezébe venni ezt az ügyet, ha szereplője akar lenni a kiál­lításnak. Jó néhányan még azt is vi­tatják, hogy egyáltalán szükség van e most az or­szágnak egy ilven óriási ese­mény megrendelésére. Hi­szen semmi tartalékunk nincs és csak újabb hitelek segíthetnek, amelyek tovább fokozzák adósságunkat. A világkiállítással kapcsolatban a másik problémacsomó akö- ré csoportosul, hogy ha föl­vállaljuk a házigazda szere­pét. a beruházásokkal, az építkezésekkel, a különbség Budapest, Dunántúl és a ke­leti országrész között csak fokozódni fog. A tiltakozás jogos, de hát miért kellene azt kizárólag a fővárosban és környékén rendezni? Jó, igaz, arra van normális út. telefon stb., de ha folyton csak a kéregető üres mar­kunkat tartjuk, attól még nem lesz ehnek a vidéknek szállodája, telefonja. (Folytatás a 4. oldalon) Tegnap 32:19-es végeredménnyel zárult az NYVSSC és a Győri ÁÉV kézilabdacsapatainak mérkőzése Nyíregyházán a Bujtosi Szabadidő Csarnokban. Képünkön a hazai Kin­cses László készül „beakasztani" a labdát az ellenfél ka­pujába. (B-zs.) Húsz éve volt a Szamos-közi árvíz \ - ■ Biztonságos töltések — de lassan épülnek Egy hét múlva lesz húsz éve annak, hogy a Számos- közt elöntötte az árvíz. Az évforduló kínált alkalmat arra, hogy néhány adatot kérjünk a Felső-Tisza-vi- déki Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóságon: mi történt azóta. Az árvíz — mint emléke­zetes — 45 településen tette lehetetlenné a lakosság és az állatállomány vízellátását. Előbb lajtos kocsikkal segí­tettek. majd az újjáépítés so­rán, az országos program ke­retében 22 település kapott vízmüvet, s befejezték a tu­ny ogmatolcsi vízművet és a fehérgyarmati csatornamű félbeszakadt építkezéseit is. \A 132 millió forintos gyo^s- progra m eredményeképpen 30 ezren jutottak jó minősé­gű vezetékes ivóvízhez — mégpedig gyorsan. A 31 vál­lalat példás munkáját jel­lemzi, hogy Csengersimán például már 1970. augusztus 20-án felavathatták a víz­müvet, s az év végéig továb­bi 13 településen. A vízmű- vesítési program később la­kossági összefogással, társu­lati keretek között folytató­dott. Néhány adat: 1970-ben 14 megyei településen volt vízmű, öt évvel később 42, tíz esztendővel később 77 te­lepülésen. 1985-ben 140. 1989- ben pedig már 212 — tehát valamennyi számottevő — településen (a megye lakos­ságának 91 százaléka) veze­tékes vizet fogyaszthatott. A Szamos árvízvédelmi töltéseinek szervezett fejlesz­tése 1973 óta tart. \y. első ütemekben 1985-ig 58 kilo­méternyi hosszban épült ki a kétparti biztonságos töltés, a hozzá tartozó épületekkel, műtárgyakkal együtt. A töltéserősítések jelenle­gi üteme több, mint 300 mii - lió forintos költséggel 1992-ig tart. s újabb 11 kilométeren teszi biztonságossá árviz ide­jén is a Szamost. Ez az ösz- szes töltés háromnegyedét jelenti. A gyors áremelkedések és a csökkenő pénzek ellenére a legfontosabb munkák a ter­vezettek szerint elkészülnek, bár több módosítást is végre kellett hajtani az eredeti el­képzeléseken. Tekintettel ar­ra, nemcsak hazánkban, ha­nem a folyó felső szakaszán Romániában is jelentős ár- vízvédelmi építkezések vol­tak, az alsó, kiépítetlen sza­kasz veszélyeztetettsége foko­zatosan nő. Ezért — hangoz­tatják a szakemberek — kí­vánatos lenne a munkák gyorsítása, a töltések mielőb­bi kiépítése, néhány égetően sürgős partbiztosításí mű (köztük a Szamosszeg-mák- helyi) megépítésével együtt. Svéd vendégek várnak házigazdára... A hónap második felében 47 idősebb és fiatalabb nép­főiskolái hallgató érkezik Svédországból Nyíregyhá­zára. A vendégek hazánlk- gal, az itt élő emberek min­dennapjaival szeretnének megismerkedni, és kifejezett kívánságuk, hogy magyar családokkal találkozhassa­nak. Erre május 20-án, va­sárnap délelőtt kerülne sor. Ha két cég összecsap (3. oldal) amikor egy-ikét órára kis csoportokban ellátogatnának egy-egv nyíregyházi család­hoz. A városi tanács műve­lődési osztálya azzal a ké­réssel fordul a városlakók­hoz, hogy amennyiben az említett időpontban szívesen vállalkoznának erre a kö­tetlen beszélgetésre (nem vendéglátásról van szól), je­lentkezzenek a tanács mű­velődési osztályán, akár személyesen, akár telefonon. Tíz-tizenöt olyan család je­lentkezésére számítanak, ahol valamelyik szülő, vagy gyerek beszél angolul, esetleg németül, illetve tud­nak ismerősről gondoskodni, aki fordít a beszélgetésnél. XLVII. évfolyam, 105. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. május 7., hétfő] MASZEK POSTÁSOK KFT.-JE Az év telűje A KEMÉV egyik sike­res üzletága a tetőszige­telés. Munkáikkal szak­mai díjakat is megpá­lyáznak. A napokban ér­kezett az értesítés: „A ’89 év tetője” pályázaton a lapostető kategóriában a Rolitron—Roliplaszt Gyártócsarnok (Gyön­gyös) tetőjének megépíté­sével a műanyagszigete­lés kategóriadíját nyer­ték. Az elismerés érté­két növeli, hogy az ér­tékelésben a hazai szak­emberek mellett NSZK- beli és svájci tetőfedő szövetség képviselői is részt vettek. Yé get ért az iserlohni hét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom