Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-05 / 104. szám
10 HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1990. május 5. A KM vendége A lélek gyógyásza Fűm Született július negyedikén A világatlaszt vette elő érettségi után Chu Thi Khiem, hiszen a vietnámi kislánynak fogalma sem volt, hogy a külföldi ösztöndíj elnyerése után melyik városban kezdheti el az egyetemet. Moszkvától Párizsig sok hely szóba jöhetett volna. Őt azonban jó sorsa Budapestre vezérelte és a távol-keletieknek oly nehéz magyar nyelv elsajátítása után beülhetett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem pszichológia szakosai közé. 1988- ban sikerrel diplomázott, most a nyíregyházi kórház elmeosztályán pszichológus. És nagyon elfoglalt, lépten-nyomon keresik, látszik, sokrétű a munkája. —A lélektan édestestvére a bölcseletnek, az elmélyült gondolkodásnak, bizonyára ezért vettem örömmel, hogy ilyen pályára irányítottak. Az ázsiai kultúrákban pedig köztudo- ság is jobban örülnek a fiúnak, másúan nagy a jelentősége a filo- mert később az örökli a vagyont zófiának, a vallásnak, a és viseli gondját az öreg szülők- misztikumnak. Azzal a céllal kezd- nek. tem hozzá a tanulmányaimhoz, a lázadást, a burkolt vagy nyílt hogy megismerjem a hasonlósá- szembenállást csak Európában got és a különbséget a keleti és a tapasztalhatta. Noha a keleti kul- nyugati életfilozófia között. túrában nevelkedett és az ott igazai mi végre tette ezt a bájos, nak mondott dolgokat tartotta he- törékeny kislány? Eddigi élete, lyesnek, av/lág nyugati felén ráébtanulmányai és gondolkodásmód- redt: nem kell mindenbe ja jól tükrözi kelet és nyugat örök belenyugodni. Ha igazságtalansá- ellentétét. Kezdődött azzal, hogy got, jogsértést tapasztal, bátran az ötgyermekes, hagyománytisz- ellenkezhet, noha egy nőtől ezt a telő vietnámi család negyedik szü- Távol-Keleten nem veszik jó né- lötte a nyakába vette a világot és ven. mint a mesebeli legény, elindult — Persze, sok furcsasággal is szerencsét próbálni. A náluk találkoztam a modernnek tartott megs^pkott,bpsszú, egyenes, hátul világban. Nyugaton — és most összefogott hajat ,nélup6 J'fjyjdre ideértem Magyarországot is — azt vágatja Nona egy hajvágás nem tartják, minél több, annál jobb. A szérizápió, a viefriámiak szemében keleti bölcselet szerint: minél szebb, a hajviselet — szinbólum. Annak annál jobb. Mi, ázsiai emberek a megváftoztatása felér egy radiká- szépséget, a harmóniát, az er- lis tiltakozással. (Ma már Vietnám- köles! értékeket többre tartjuk, mint ban is lassacskán érződik a nyu- az anyagi gazdagságot. Itt azt látom, gáti hatás: a fiatalok farmert hor- hogy türelmetlenek sokan a másik danak, a hajukat dauerolják, s ami iránt és éppen ebből fakad az egyre az idősebb generáció szemében nagyobb számban jelentkező idefájó pont: nem tisztelik annyira az ges természetű betegség. Nem öregeket és lassan a közvélemény véletlen, hogy itt a lélekgyógyá- nem ítéli el annyira a válást, mint szók is szakosodnak, van aki sze- korábban.) xuál-, munka- vagy pedagógiai — Mifelénk a pszichológiát pszichológiával foglalkozik. A ke- elsősorban az iskolában, nevelési leti emberek nyugalma bizonyára célzattal alkalmazzák — magya- abból is fakad, hogy megpróbál- rázza Khiem, akinek a neve sze- nak önmagukon segíteni. Nem tab- rény embert jelent. — Az iskolá- Jettákkal, hanem jógával, termában azt vallják, hogy a gyermeket szetgyógyászattal, masszázzsal, szófogadónak kell nevelni. Ácsa- s mindenekelőtt sajátos életfilo- lád arra törekszik, hogy béketűrő, zófiát alakítanak ki. csendes,, a nehézségeket zokszó a civilizáció ezernyi áldása lát- nélkül vállaló'i^úyáljon.acsepere- szólagos jólétbe ringatta a modo gyermekből. A konzervatív viet- dern társadalmak polgárait. Hogy némi családokban még manap- mégsem elég a gyors kocsi, a .UzfrJüd:---------------:---------------------------------------------------------------------------------------fjíenn£ i <•-i “j A pápa-látogatásra elkészül sémiin ig&'h: Pécs középkori szobortára Még tavaly nyáron röppent föl a hír a pécsi püspökvári ásatások szenzációs leleteiről, miszerint jelentős középkori épületek maradványai és gótikus szoborleletek kerültek elő. Mindez azért kerülhetett felszínre, mert. dr. Cserháti József , . «Sjutfrttt'j i'fe pécsi megyes pujipqk hozzájárult ahhoz, hogy a korábban mindenféle kutatástól elzárt püspöki gyümölcsöskertben megkezdődhessen az ásatás. A feltárás eredményeképpen az eddig csak írott forrásokban említett középkori épületeket sikerült fellelni, azonosítani. Pécsett 1009-ben alapított püspökséget Szent István király, és ugyanekkor kezdődött meg a székesegyház építése is. A székesegyház környékén, a Püspökvár vagy Belsővár területén eredményes ásatások folytak már korábban is: De a székesegyház és a várfal közötti terület a 17. század végétől a pécsi püspök háborítatlan gyümölcsöskertje volt. Ezúttal három azonosítható épület maradványai kerültek felszínre. Az 1367-ben Nagy Lajos király által alapított pécsi egyetem az első ilyen tanintézet volt Magyarországon. A közelebbi helye mindezideig ismeretlen volt. Most sikerült a helyét meghatározni, alaprajzát tisztázni. Ami azért is jelentős, mert a középkori alapítású egyetemek között a pécsi az elsők egyike, a prágai, a krakkói és a bécsi egyetemek után, s ezeknek az elsőül alapított, 14. századi közép - európai egyetemeknek az épületei nem ismertek. Reményünk van rá, hogy rövidesen, de legkésőbb a pápa magyarországi látogatásának idejére állandó kiállításon láthatjuk viszont ezeket az emlékeket. Azt tervezik ugyanis, hogy az egyetem maradványai fölé védőépületet emelnek, amelyben berendezik a Pécs középkora és gótikus szobrai című bemutatót. videó, a szuper háztartási gép? Bizonyára így van, hisz Nyugat-Eu- rópában tolonganak egy jógára vagy misztikus ismeretekre oktató tanfolyamért. Súlyos pénzeket perkálnak le, hogy lelki gyakorlatokon, önismereti tanfolyamokon vegyenek részt. Ezek szerint mégsem elég a mindentudó robot, mert a test nyugalmához a lélek békéje is szükségeltetik. A vietnámi pszichológus számtalan tesztet végeztet a betegek egy részével. Van, akit meggyógyít a tabletta, de ha tanácstalan a doktor, a pszichológus segíthet. Sok esetben a páciens mindössze azért beteg, mert képtelen élete összegubancolódott szálait kibogozni. S mivel foglalkozhat majd odahaza, hiszen közel nyolc esztendei magyarországi tartózkodás után már vágyik vissza a Hanei külvárosában lévő szülői házba. Szeretne a szüleivel, a testvéreivel élni, s majdan egy vietnámi fiú udvarlását elfogadni. Mert a születés és a neveltetés oly erős érzelmi kapocs, hogy életét csak a hazájában tudja elképzelni. Mindenekelőtt az iskolai nevelésben kamatoztathatná pszichológiai ismereteit. — Népünk, akár a buddhisták többsége, hisz a lélekvándorlásban, s abban, hogy önmagunk békéjét, a derűs öregkort csak úgy érhetjük meg, ha saját magunk bölcsen közelítünk a világ dolgaihoz. Ki a meditálással, ki a jogával, ki a pszichológus tanácsával jut el ehhez. A vallás gyakorlása, a szertartások, a szeretetteljes templomi áhítat megzabolázza az emberi természetben rejlő romboló ösztönöket. Nyugati és keleti ember közt abban látom a különbséget, hogy az előbbi siet és ideges, mi kényelmesebbek és nyugodtabbak vagyunk, s mégis odajutunk, ahová a világon mindenki. De hogyan, milyen áron? Ez a titok nyitja. S míg erre az ember rájön, a pszichológusnak van munkája bőven... ‘ Tóth Kornélia OLIVER STONE nevét most már végképp meg kell tanulnunk. A szakma 1978-tól figyel rá, hiszen azóta Oscar-díjas, bár akkor még forgatókönyvíróként jutott az elismeréshez (Éjfél expressz). Azóta azonban elkészítette a Szakaszt, amelyért az említett díjból nyolcat ítéltek oda, s a „gyűjtögető életmódot” tovább folytatva a rendezői munkáért is megkapta a szobrocskát ez év elején, ezúttal a Született július negyedikén alapján. Nem panaszkodhatunk a forgalmazásra: nemcsak ez az utóbbi érhető el mozijainkban, hanem egy korábbi munkája, a Hívd a rádiót! is. A Született július negyedikén a legamerikaibb film, ami valaha is készült. E megállapítás nem azt jelenti, hogy egyszersmind a legértékesebb is. Ha az esztétikai mércéjével közelítünk hozzá, sokfajta fenntartásnak adhatunk hangot, de vitathatatlanul kifejezi egy nemzet szellemiségét, gondolkodásmódját. A címben a dátum a főhős születésnapjára utal, de éppen azáltal, hogy odakerült, kap különös hangsúlyt. Jelképes értelmét az adja," hogy éz az Amerikai Egyesült Államok születésnapja is. Hogy ez utóbbi mit jelent számukra, megmutatja a rendező a film elején, majd a végén is önálló, egymásra rímelő jelenetsorokban. KÖZISMERT, HOGY JÚLIUS NEGYEDIKÉ AZ Államokban 1776- ot, a Függetlenségi Nyilatkozat közzétételének napját jelenti, ehhez kötődik a nemzeti ünnep. Az talán már kevésbé, hogy van még egy nevezetes július negyediké az USA történetében J s ez az 1863-ban lezajlott gettysburgi csata befejezésének napja. Itt és ekkor dőlt el végérvényesen, hogy a polgárháborúban Észak diadalmaskodott a rabszolgatartó Dél fölött. E háború történetét mutatta be hatalmas némafilmjében Griffith, s azt a címet adta neki, hogy Egy nemzet születése (nálunk többnyire Amerika hőskora címen ismert, ha ismert). Az európai ember Amerika-képe — így a miénk is — több tekintetben pontatlan. Forrása sokkal inkább az irodalom és főként a film, mint a hiteles történelmi tanulmányok. Ráadásul nem sokra megyünk azzal, ha európai analógiák alapján akarjuk megérteni, hogyan alakult ki az, amit amerikai szellemiségnek nevezhetünk. Ezt a szellemiséget mint végeredményt Stone filmjében készen kapjuk, kifejlett formájában szemlélhetjük. NEM VESSZÜK KOMOLYAN a címet, ha fölöslegesnek ítéljük azokat a jeleneteket, amelyek a főhős gyermekkorát elevenítikfel. Az amerikai gondolkodásmód ezekből a képsorokból érthető meg igazán. Van valami, amit az ottani iskolarendszer belenevel a gyerekekbe: a győzni akarás, a kiemelkedés vágya. Valamiben a legjobbnak kell lenned, valamiben ki kell emelkedned a többiek közül! Csak a győzelem számít; a vereség, a lemondás: szégyen! Ezt hallja a diák, ezt súlykolják bele a legváltozatosabb módszerekkel. Emlékezetes villanásnyi szerepe is — éppen e szempontból — a testnevelő figurája. (Stone filmje csak megerősíti például azt a tapasztalatot, amit a Gammasugarak hatása a százszorszépekre című filmből szerezhettünk.) A. Született július negyedikén kulcsfilm. A Tcm Cruise által zseniálisan eljátszott vietnámi veterán alakjában arra a Ron Kovicra ismerhetünk, aki megírta önmaga történetét és részt vett a forgató- könyv létrehozásában is. Az ilyesfajta alkotói élethelyzet nyilvánvaló előnyei mellett egyfajta csapda, amelybe Stone bele is esik. Más egy történetet hitelesíteni kívülről, és más belülről. Mint annyiszor, itt is bebizonyosodott, hogy az élet nem mindig jó dramaturg. A művész kötelessége a cselekmény fordulatainak indoklása. Erről néha elfelejtkeznek az alkotók, annyira bíznak abban az életfedezetben, amit Kovic valóságos sorsa nyújt. Ezért nem kapunk elegendő érvet annak bizonyítására, hogy arról a mélypontról, amit az országúti köpködős jelenet rendkívül hatásosan megjelenít, miként adódik—különösképp oly gyorsan — a felemelkedés a békeharcos elkötelezett álláspontjára. A KORÁBBAN EMLÍTETT nemzeti szemléletre ráismerhetünk abban a sajátos harsányság- ban is, amely szinte minden jelenet jellemzője. Mind csak parányival tú If esz ítettebb, túlrajzoltabb, mint ahogy azt a hiteles tükrözés kívánná. Ezért válhat igazán ka- tartikussá, a tragikumot hordozóvá az az egy, visszafogottan ábrázolt élethelyzet, amelyben a meg- nyomorodott főhős elmondja a fiúkat vesztett családnak, miként lőtte ő maga le tévedésből saját bajtársát. Hálásabb lenne Stone filmjéről erkölcsi nézőpontból véleményt mondani. Szándék és megvalósulás ebben a tekintetben magasabb színvonalú, mint a művészi megjelenítés. Ebből fakad rendkívüli hatásossága. Mégsem megkerülhető munka a Vietnám-té- mát feldolgozó művek sorában. Hamar Péter Mozikban a Céllövölde című magyar film Könyvespolc Erkélyemen vendég az ég Karcsúra sikeredett Magyar József első verseskötete. Önmagában ez, természetesen, nem mércéje az esztétikai gazdagságnak. De inkább erény, mert az első gyűjteményt általában a „kibeszélés” kényszere fenyegeti. A világ birtokbavételének fiatalos lendülete nagyon gyakran háttérbe szorítja a formát, megtűri a nyelvi fegyelmezetlenséget. Már a Keleti limes első verse megfogalmazza azt a — későbbiekben is tudatosan teljesített,— szándékot, hogy a versírás nem lehet a lélek önfeledt pillanata, nem játék. A költő pokolba szállt alá, amikor önmaga és mások számára is értelmezi a valóságot: „Vers! (milyen) lépcső (hova) lépsz (költő?) hova (szállsz?) élsz! / pokolra (szállsz?) alá!” (Infernó) Magyar József nem engedi elkódorogni a szót, nincsenek felszínes megoldású képei, pongyola versmondatai. A költő uralkodik a szavakon: fegyelmezett versbeszéde nem tűri a gondolat kitérőit. Ebbe a konok következetességbe minden bizonnyal belejátszanak azok, akiktől a legérezhetőbben tanult Magyar József: Nagy László és Ratkó József. Népben, nemzetben, közép-kelet európai sorsban gondolkodik, mint nagy szellemi elődei. Csakhogy személyi számát olvasva „ötvenhárom hideg nyara” után született, ötvenhatban még gyermek volt. Megélt, primér élmények helyett főképpen az olvasmányokra támaszkodik: Jászi Oszkár, Németh László, Bibó István ihletésében formálódik a saját világképe. Helye van ebben a radikalizmusnak, amelyben a történelmi tisztánlátás igénye munkái (Jan Palacki sírkövére), de erőteljesebb az elmúlt évtizedek egyértelmű elutasítása, a kiraboltság, a meg- alázottság, a megnyomorított- ság érzése (Hullásom tudtam, Miféle idő?, Alkony). Kesernyés, önironikus Magyar József lírája: „Úgy írom ezt a verset / mintha folyók partja szakadna le / rögök barna rögök szakadnak / örökre az ismeretlenségbe / mert a kutya se kíváncsi a titkokra/, ha kényelem zülleszti az agyat / ha naponta kisebb csont jut / s ha naponta kell hadakozni / a nagyobb csontért (Éjféli elégia). Kiüresedtek a költészet lehetőségei, de arctalanná formálódott az ember is. Céltalanul sodródik a jövő körvonalazatlan partjai között. „Mit tehet a költő?”—kérdezte Juhász Ferenc évtizedekkel ezelőtt. Akkoriban még csak megkezdődött a költészet elmagányosodása. Napjainkban társadalmi méretűvé váltak a korábbi válság- jelenségek. Magyar József megállapítja a tényeket, sorakoztatja az érveket, de körvonalaiban sem sejlik fel a jövő. Azt várhatná az olvasó, hogy a költő számára a magánszféra otthonossága lehet az egyetlen menedék. A Keleti limes című kötetben azonban nincsen szerelmes vers! Csupán egyetlen költeményben villan fel a kedves mozdulatlan keze, a megtartó bizonyosság lehetőségét kínálva (Éjszakai forgolódások). A szerelmes versek hiánya minden bizonynyal nem a kötet szerkesztésbeli fogyatékossága, sokkal inkább arról van szó, hogy a gyűjteményben nincsen helyük. Abban a remé'nyt£!§fl;Yilágban, amelyben ,, kihűlt álom a. szem ”, ,,itt van egy kibontatlan élet”, „mártózik az ember szeszekbe”, amelyben ,,ölelkezik a képmutatás" nehéz a kedvesnek bármit mondani anélkül, hogy az érzelmeit meg ne sértenénk. Természetesen lehet Magyar József világképével, életfeldolgozásával vitatkozni. De gondolatait az esztétikai értékek védik, versbeszédére a metaforikus gazdaság jellemző. Ha versei olykor túlságosan feszesek még, bennük van azért egy kitágultabb szemlélet ígérete is. „Máról holnapra él a világ, / de míg vérem dagálya / csillétől csillagig visz, / látok én, vagyok: / lüktetek a hajnalban, / mint bokor erezete / erkélyemen vendégem az ég / s a gyorsan távozó villám.” (Forradalomként bukik le) (Stádium Könyvkiadó, 1989.) Nagy István Attila KI Kelet H A Magyarország
