Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-31 / 126. szám
1990. május 31. Kelet-Magyarország Rendszerváltás az oktatásban ALIG EGY ÉVE KAPOTT megbízatást a Művelődési Minisztériumtól dr. Báthory Zoltán, az Országos Pedagógiai Intézet intézetvezetője, hogy szervezze meg azt a szakembergárdát, amely rövid idő alatt képes lesz — a rohanó társadalmi változások közepette is — az iskolát átalakító. új tartalmi és strukturális koncepcióra épülő nemzeti alaptanterv kimunkálására. Első olvasásra a mű elkészült, országos vitára invitáló szóra, Székesfehérvárra (május 24—26) több. mint 1500 pedagógus érkezett (megyénkből 36). Az eseményt az újonnan kinevezett miniszterünk Andrásfalvy Bertalan. aki Győriványi Sándor munkaügyi miniszter társaságában érkezett a megnyitóra — az oktatás — rendszerváltása fontos eseményének minősítette. Az érdeklődők igaz. hogy indulás előtt alig pár nappal, de kézhez kapták a Nemzeti Alaptanterv 148 oldalas első fogalmazványát. A korábbi tantervek ..fegyelmezett” stílusát, normáit és követelményét ismerők számára furcsa olvasmánynak tűnik e kiadvány. Ami mindjárt szembetűnő, hogy hiányzik belőle a nevelés tervezése. Helyette „Értékek” címszó alatt foglalják össze és rendszerezik azokat a társadalmi normákat és szükségleteket. melyeket a nevelésnek szolgálnia kell. Mivel az iskolai nevelés alapvetően értékalkotás, értékközvetítés, értékválasztás, ennek tudatosítására az értékeknek egy sajátos rendszerét adják, amelynek főbb fejezetei: a biológiai létre, az én harmóniájára. autonómiájára, a társas kapcsolatokra, a társadalmi eredményességre, a humanizált társadalomra és Világképre vonatkozó értékek. Az iskola számára ezáltal az értékek szabadon választhatóak lesznek, szülő, helyi társadalom és iskola közösen alakítják az iskola nevelési karakterét szabályozó és meghatározó értékrendet. Az alaptanterv-koncepció másik — minden eddigitől szokatlan sajátossága, hogy nem a hagyományos tantervi rendszerben gondolkodik, hanem úgynevezett műveltségi területekben próbálja megfogalmazni azt a tudást, azaz az ismereteket, képességek. készségek halmazát, melyek hordozójává válhatnak egy dinamikus nemzeti mű- veltségtartam megteremtésének. Az alábbi kilenc műveltségi terület: anyanyelv. matematika, informatika. testnevelés, ember és társadalom, természet, idegennyelv. esztétika, technika, a szerzők szándéka szerint képes átfogni a hagyományos és a modem tudományok legújabb ágazatait. Hogy ezek hogyan épülnek be az iskola tantárgyszerkezetébe, az lényegében az iskola dolga lesz. Miként az is. hogy egy- egy tantárgy tanítására mennyi időt fordítanak, illetve hogyan osztják el a rendelkezésre álló időkereteket a különböző tantárgyak között. AZ ALAPTANTERV az alapvető tudást három szintre. három életkori iskolázási szakaszra bontva tartalmazza. Az első szakasz az elemi fokú műveltség köre. Az erre a szakaszra meghatározott alapvető tudás megtanítását — a tanulók igen eltérő képességei. motivációi és teljesítményei. valamint az iskolák különböző lehetőségei és munkája miatt 3—6 év. átlagban 4 év alatt lehet felvállalni. A második szakasz az alapfokú műveltség köre. Erre 7—10 évet. átlagban 8 évi tanítást-tanulást irányoznak elő. míg a középfokú műveltségi körnek nevezett harmadik szakaszt 12 éves tanulás után lehet zárni (de lehet hatnarabb.i?). • y. . . E laza tagolódással a nemzeti alaptanterv meglehetősen rugalmas iskolastruktúrák kifejlesztésének lehetőségét teremti meg. így nem kötődik sem a jelenlegi, sem valamely túlfavorizált jövőbeli iskolastruktúrához sem. A székesfehérvári vitán az elképzelést lényegében megerősítették. noha számos kérdésben keményen ütközött az elmélet és a gyakorlat álláspontja. Főleg a különböző tantárgyi elképzelések körül polarizálódtak a vélemények. EGYIK ILYEN és talán legfontosabb, hogy az egész rendszer csak hozzácsatolt és közmegegyezéssel elfogadott egységes követelményrendszerrel. illetve az erre épülő vizsgarendszerrel együtt vezethető be. A követelmény- rendszer kidolgozásával és egységesítésével megvalósuló kirriéríétszátíályzott iskolarendszer pedig többféle tantervi ajánlatot is befogadhat. Így a nemzeti alaptanterv mellett más műveltség szerkezeteket és tartalmakat feldolgozó tántetvi ajánlatok is megjelenhetnek az iskolákban. vagyis a tantervi alter- nativitásnak a gondolata így egészen szélsőséges formákat is ölthetve teheti sokszínűvé. gazdaggá az iskolarendszert. Ösztönözhet eltérő értékekre épülő állami, egyházi alapítvány, vagy magániskolákat. de egy iskolatípuson belül is a másság sokszínűségét teremtheti meg. Természetesen mindenben erőteljes beleszólást biztosítva a klienseknek (szülők, munkáltatók, intézmények), más szóval a tágabb értelemben vett piacnak. TERMÉSZETESEN vita tárgya volt. hogyan járhatja be ezt az. utat a ma iskolája. Csalódniuk kéllett azoknak, akik a mai viszonyok között képzelték el egy ilyen típusú iskolarendszer működését. De az illúzióktól is óvták a gyakorlat emberei a tantervkészítőket. Mindkét oldalról hangsúlyozták, hogy ez csak az iskolák autonómiájának garanciái mellett indulhat meg. Mindezt látva megfogalmazhatjuk. hogy ismét hatalmas feladatok előtt áll az isikóla. a rendszerváltás véghezvitele a társadalom legnagyobb alrendszerében nem ígérkezik könnyűnek. Dr. Kuknyó János igazgató Kelendő-e az ösztöndíj? A Heti Világgazdaság május 19-i számában, olvashatjuk, hogy a (jobb híján maradjunk ennél a megnevezésnél) szocialista országokba meghirdetett 338 helyre az idén mindössze 174-en jelentkeztek, s közülük 143-at vettek fel. S míg például az NDK-ban mind a hatvan helyet 'betöltötték (Jugoszláviában ugyancsak) addig a Szovjetunióba a lehetséges 250 helyre legfeljebb harmincán utaznak majd . . . Lengyelországban is csupán három, Bulgáriában pedig két magyar fiatal kezdd meg ősszel tanulmányait. A népszerű hetilap említett megállapításai nyomán érdeklődtünk a megye hét középiskolájában: náluk vajon milyen volt az érdeklődés a külföldi továbbtanulási lehetőségek iránt? A patinás gimnáziumok közül a nyíregyházi Zrínyiben az idén még mérsékeltnek sem volt nevezhető az érdeklődés: míg tavaly hárman is jelentkeztek külföldre, és mindhármukat fel is vették, addig az idén egyetlen tanuló sem pályázott ilyen ösztöndíjra. Ugyanez a helyzet a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában is, ahol korábban népszerűek voltak a más országbeli közgazda- sági egyetemek. A Krúdy gimnáziumban évente 2—3 gyerek pályázott külföldre, tavaly viszont már egy sem. Az idén egyetlen vállalkozó akadt, ő az NDK-ba jelentkezett. No, nem a mostanában 'kecsegtető lehetőségek miatt, hanem elsősorban édesapja példája nyomán, aki szintén ott szerzett diplomát, és a fia évek óta erre készül. A felvételi sikeres volt, így a fiatalember őszszel (valószínűleg Magde- burgban) általános gyártási folyamatok tervezése szakon kezdi meg felsőfokú tanulmányait. A kisvárdai Bessenyei gimnáziumiban szintén 1—3 jelentkező volt évente külföldre. Az idén ketten vágtak neki ők is az NDK-ban szeretnének közgazdaságtant tanulni. Nagy örömükre szintén felvették mindkettőjüket. A fehérgyanmati Zalka Máté Gimnázium tanulói közül közgazdászként, higiénikus orvosiként, újságíróként többen is végeztek már külföldön! vagy végeznék hamarosan), az idén azonban egyetlen jelentkező’ sem volt. Az ibrányi és a tiszavasvári gimnáziumból sem pályázott senki külföldre. (gm) Színe és fonákja Rohanó életünk változásai lépten-nyomon utolérhetők falvainíkbain is. Rakamazon az Ady utcában. (Elek Emil felvételei) Lecserélt autók valahol Szatmarban Beregi portán. HÚSZ KERÉKEN EURÓPÁBAN D kamionos négy pecsétje Sok az eszkimó, kevés a fóka, jellemezhetnénk a hazai kamionpiacot. Az utóbbi hónapokban töménytelen meny- nyiségben érkeztek hazánkba vadonatúj illetve már futott kamionok. A hazai utakat ellepték a magánfuvarozók, akik jelentős konkurenciát jelentenek a szállítást végző vállalatoknak. A telített hazai piac után egyre többen külföldi partnereket kerestek. A Kereskedelmi Minisztérium lecsökkentette az útvonalengedélyeket, korlátozta a hazai kamionosok külföldi munkavállalását. Azoknak, akik korábban is szállítottak kamionokkal árut a nyugat-európai országokban, mindez jelentős szigorítást jelentett, de nem azt, hogy ki keil vonulniuk a piacról. re is Egyikük, a nyírbátori Horváth István hat Mercedes kamion tulajdonosa. Két helybeli, négy dunántúli és egy budapesti sofőrt foglalkoztat, akiknek megadja az útirányt és a fuvar végcélját, a többit pedig rájuk bízza. Családi házában szinte folyamatosan cseng a telefon, hétévi munka után a fuvaroztatók keresik és ajánlataik közül a bátori vállalkozó már válogathat is. Ausztriából, Olaszországból, az NSZK-ból érkeznek ajánlatok. A paraméterek bemondása után gyorsan kell dönteni, vagy vállalja időre és a kialkudott összegért, vagy lemondja a fuvart. A bátori fuvarozó 1982-ig maga vezetett kamionokat, majd nagyobb vállalkozásba fogott és az Autóker-től illetve a Hungarocamiontól Mercedes és Rába kamionokat vásárolt. Mivel néhány éve erre magánvállalkozásnak nem volt lehetősége, a nyírbátori Új Barázda Termelő- szövetkezet nevesítette a tulajdont. A téesz berkein belül folyt a szállítás. Egy éve viszont már magánvállalkozónak is lehetősége van kamionvásárlásra. Az árak kicsit borsosak: az új Rába 4 millió 800 ezer forint, plusz ÁFA. A csehszlovák Liaz ennek fele, de a problémák viszont a duplájára emelkednek ennél a típusnál. — Belföldön nincs fizetőképes kereslet — magyarázr iszabökény, Tiszafar- kasfalva, Tiszapé- ter falva, Tivadarjaivá— jhint felfűzött gyöngyök, sórakoznak az apró magyar községek egymás hegyén-hátán a folyóhoz simulva. Móricz boldog embere, Joó György tette halhatatlanná a nevüket, aki magosligeti gyermekemberként csodálkozott rá a Botáron túli, idegen világra. Liget és Bökény között legfeljebb két-három kilométer a távolság. De csak a térkép szerint. Mert ha az ottaniak meg akarták látogatni egymást, jó kétszáz kilométert kellett kerülniük, a határon nem volt átlépés. Bökény ugyanis már a nagy Szovjetunió, Liget pedig Magyarország. De ne bolygassuk a múltat! Őröljünk, hogy megnyílt a határ, s itt állhatunk a bokányi faluszélen. Fent á gáton, Fórizs Imre bátyánk mellett. Kapuör az öreg, s roppant szigorú ember. Mert ideát nem lehet csak úgy lófrálni az ártéren, mint odahaza. A főutcáról kis keskeny út vezet az ártérnek, de fent a gáton szabályos kapu állja a jövő-menő útját. Csak a sóderszállító' teherautók nyernek bebocsátást., a többieknek „állj!” a parancs. — Jól van ez így! Még behurcolnának valami betegséget. Nézze csak, ott messze azt a gulyát! Azokat féltjük mi, nem a Tiszát irigyeljük. Leszámítva a kaput, mincsak így hívjuk ezt a darabot — int a magányos fák felé Fórizs Imre, majd messze, a Tiszán túlra mutat. Tömör falként sűrű ártéri erdő nő ott, a fák fölött vibrál a levegő: — Az meg a Köz-füzes. A falué volt az a sziget. . . Bökényi találkozás den, olyan, mintha csak otthon lennénk. A varjak tollán szikrázik a fény, & fűzfák közt kakukk szól, s a gát is ugyanúgy kanyarog, mint Csécse, vagy Mi- lota alatt. Nem csoda. Ezt is, azt is magyarok építették. Csak a Tisza más, egészen más. Nálunk szelíden hajlik, selymes homokot rak a partra, itt meg felbőszültén rohan, s mint ócska szíjostor, ezernyi ágra bomlik. A nagy, tágas legelőn od- vas fűz-, meg nyárfák, tehenek dörgölőznek a kérgükhöz. — Madainé füzesé... mi — Sziget. .. ? — nézek hitetlenkedve Fórizs Imrére. — Az hát. A fáktól nem látszik a Tisza túlsó ága. Van itt annyi belőlük, mint tavasszal szeplő a pulya arcán. Vagy maguknál nincs sziget a Tiszában? — Nemigen. Legfeljebb Milotán, meg Jándon. — Más útláp a maguké. Látja, az én nevem Imre, de hivatalos helyen csak Emerik. Az apám meg Dezső volt, de valami Dezire- ként szólították. Persze, csupán a hivatalban, mert mondhattak bármit, ő a faluban csak Dezső volt. A főútról súlyos teherautó kanyarodik le, s tart a sorompó felé. A sofőr kiköszön az öreg meg int, mehet tovább. — Rendes ruszin fiú, sóderért jött. Ismerjük egymást — néz utána Fórizs Imre, aki kolhoznyugdijas- ként látja el a kapuőri tisztet. Százöt rubel a nyugdíj, s az őrködésért hozzájön még hatvan. Ha nem is vígan, de szépen meg lehet belőle élni. —Voltam én ám maguknál a múltkor! Be szerettem volna térni Magosligetre is, de nem jutott rá idő. Volt ott a falu alatt egy harminc köblös földje apámnak, gondoltam, megnézem, mi lett a sorsa. Na mindegy, majd legközelebb. Túl az odvas fákon mesz- szi kolomp szól, fel-felugat egy kutya. Nyújtom a kezem, búcsúzom: — Aztán találkozzunk még! Rámnéz, s tűnődő lesz az arca. — Ha nyitva marad a határ, találkozunk. De ez már a fentiektől függ. Felmutat az égre, de tudom, mire gondol közben. Nagyon is a földieken múlik, hogy kezet szoríthatunk-e még újból. Balogh Géza za —, ezért mindenki valutában kéri a fuvar ellenértékét még a magyar cégektől is. Sajnos túl sok az olyan vállalkozó, aki megalapozatlanul vág bele a szállítmányozásba. Lízingeli a használt géneket és óriási hitelt vesz fel. A szerződés szent Harminchét évesen anyagi helyzete rendezett, a hat kamion értéke körülbelül 20 millió forint. Nyugalma viszont egy percre sincs. Rohanni kell munka után, óriási a telefonköltség, telexet, telefaxot bérelnie kell, az alkatrészek pedig horribilis költségek. Egy gumi a kamionra 22 ezer forint, ebből a nyerges Mercedesre 20 kell. A pénzt pedig akkor fizetik ki, ha az árut lerakták. A valutaellátmányt az MNB finanszírozza, a bevétel 10 százalékát kapja meg valutában, a többit forintra kell átváltania. A partnerek között nincs írásbeli szerződés, telefonon egyeznek meg és ez legalább annyit ér, mintha négy pecsétet tettek volna egy írásbeli megegyezésre. — A vízumbeszerzés hosz- szadalmas, nehéz beüttetni az útlevélbe az állandó vízumot — elemzi a szállításokat. — Az útvonalengedélyhez a múlt évben volt aki előző este odaállt az ajtó élé. Kocsiban alszanak A sofőrök egyedül mennek a kamionnal, tehát nekik kell megoldani mindent. A napidíjat valutában kapják, a forintösszegben a szállítás előtt egyezünk meg. Télen, nyáron a kocsiban alszanak, csak a leghidegebb éjsiíaká- kon mennek szállodába. Felesége az üzletkötője, hiszen a telefonokat legtöbbször ő fogadja és németül ő egyezkedik. Nehéz kialkudni, de nem lehetetlen tisztességes árat egy fuvarért, bár a nyugatiak a magyar szállítókat ugyanabba a kategóriába sorolják, mint a törököket, akikről tudni lehet, hogy Európában a legolcsóbbak. Közben az eszkimók száma egyre bővül, nemrég adták ki az 1031. sorszámot az egyik maszeknek, a fókák száma viszont nem nő, mégis egyre többen váltják ki a kisipart. — Nem tagadom, hogy irigyelnek — mondja búcsúzóul a távközlési technikus végzettségű Horváth István. — De inkább ez legyen a véleményük, minthogy sajnáljanak. , ni álhó Csaba 3