Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-31 / 126. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. május 31. Sereg népművészete Ausztriában Drágul a szemétszállítás Június elsejétől drágább lesz a szemétszállítás Nyíregyházán. Nagy népszerűséget bizonyára nem vált majd >ki a Közterület-fenntartó Vállalat lépése, mégis kénytelenek voltak emelni, mert idén 30 százalékkal nőtt az üzemanyag ára és drágábbak a gépjárművek is. Ha nem emeltek volna, ez komoly veszteséget okozna a vállalatmaik — tudtuk meg Soltész József igazgatótól. — Ráadásul a szemétszállítás soha nem kapott állami támogatást, mint ahogy kap például a víz és a villany. Egyelőre , még szobaszám szerint kell fizetni a szemétszállítási díjat, de keresik a vállalatnál a jobb megoldást, hiszen tisztában vannak azzal, hogy a legtöbb háztartási hulladék a konyhában keletkezik, és nem a szobában. Ráadásul nem lesz kétszer annyi szemét egy négyszabás lakásban, mint egy kétszobásban. Éppen ezért az volt a terv, hogy a kétszobás díját jobban emelik, mint a négyszobásét, a végén azonban a négyszobás lakás után járó összeget maximálták, szoba- koráb- emelt szám bi díj díj 1 224 264 1.5 336 396 2 448 528 2.5 560 660 3 672 792 3.5 784 924 4 és több 896 1056 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek és vállalkozók, farmergazdaságok FIGYELEM! A „Nyírség” Konzervipari Vállalat 1990-es gazdasági évre cékla termesztési pályázatot hirdet meg. A PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES FELTÉTELEK a vállalat termeltetési osztályán átvehetők. A pályázat beadási határideje: 1990. június 15. „NYÍRSÉG” KONZERVIPARI VÁLLALAT (1879) Bereg népművészeti kincseiből mutat be ízelítőt ezekben a napokban az ausztriai Aspam a. d. Zaya városkában a vásárosnamé- nyi Beregi Múzeum. A páratlan értékű tárgyakat egy osztrák csoport „fedezte fel” egy korábbi út során, amikor a beregi iskolatörténeti kiállítást tanulmányozták Vásá- rosnaményban. Jellegzetes beregi textíliákat, kerámiákat és íaragvá- nyokat válogattak össze az Ausztriában bemutatandó kiállítás anyagához. A megnyitón Felhősné Csiszár Sarolta, a múzeum igazgatója tartott tárlatvezetést a tárgyalkotó népművészet sajátos beregi motívumairól. Remény van a kapcsolatok örvendetes további alakulására. Az osztrák polgárokat Vásárosnaményban képviselő Franz Krendl és egy kisebb létszámú delegáció tagjai a múzeumi együttműködés mellett érdeklődést mutattak esetleges kölcsönös városi cserekapcsolatok felvételére, ennek szólhat az a gesztus, hogy ezt a kiállítási anyagot meghívták. A tervek szerint jövőre a múzeum csipke- minta-gyűjteményének szép darabjait viszik bemutatni. A parasztság vesszőfutása (4.) Ha panaszkodsz - bebörtönöznek! Bármilyen hihetetlenül hangzik, panaszkodni sem volt szabad, mert ezért is megüthetté a bokáját, aki nem tetszett valamiért valakinek, pláne ha ez a valaki maga a rendszer volt. Egy balkányi 50 éves parasztember 1955. szeptember 25-én egy kérvényt írt a Földművelésügyi Minisztérium földbirtoktagosító osztályának. Ebben megírta, hogy egy új termelőszövetkezetet alakítanak és a szükséges földterületet a község alatt a templomhoz kb. 500 —600 méterre lévő földterületből tagosítják, amit eddig a község népe legeltetésre használt. Ebből volt a lakos-' ság fogyasztásához a mindennapi tej. Ehelyett 10—15 —30 kilométerre adnának különböző földterületeket és nem tartják be a tagosítási törvényt, miszerint ugyanolyan minőségűt és .ugyanolyan távolságon belül kell kiadni a tagosítás következtében a csereingatlant. Ezt a kérvényt odaadta a mezőőrnek és a falu lakossága közül aláírta 19 ember. Az MDP-párttitkár feljelentette, kérte, hogy állítsák bíróság elé, kapjon méltó büntetést, hogy hasonló fekélyek ne fertőzzék a dolgozó parasztokat. tehát az annál nagyobb szobaszám esetébenis annyi a díj. Tervezik azonban, hogy vagy a lakásban lakó személyek száma, vagy a konyha, illetve a garázs lesz a szemét- szállítási díj kiszámításának alapja. EgyeLőre azonban be- Le kell nyugodnunk a szobaszám szerinti elosztásba. Most pedig nézzük, mi menynyit változik! Az adatok egy teljes évre fizetendő összegeit mutatnak: Azoknak, aikik év elején már egész évre előre befizették a szemétszállítási díjat, elmondjuk a különbözeiét nem szükséges kifizetniük az idén, majd hozzáírják a jövő évi díjhoz. Ha mégis szeretnék rendezni a számlát, befizethetik a kü- lönbözetet a vállalat nyíregyházi, Szarvas utcai ügyfélszolgálati irodájában. OLVASÓNK ÍRJA Rendőrhiány Valószínű, kevés nyíregyházi polgár hinné el. hogy a délutáni csúcsidőben, négy és öt óra között egyetlen rendőr sem teljesít a vasúti állomáson szolgálatot, s hogy a kis szoba, melynek ajtaján legalább négy nyelven olvashatjuk a ,.Rendőrség” feliratoi, zárva. Mostanig mindenhol úgy tapasztaltam, hogy a rendőr, az éjjel-nappal szolgálatot teljesítő rendőr, olyan elengedhetetlen „személyzete” egy valamirevaló állomásnak, mint az információnál vagy jegypénztárnál szolgálatot teljesítő tisztviselő. Az eset 1990. május 29-én délután öt óra előtt tíz perccel, a Miskolcról Debrecen felé tartó személyvonatra felszállás közben történt. Több utas hirtelen egymás után vette észre, hogy táskáját kinyitották, s másodpercek töredéke alatt már kétségbeesetten kiáltozott is az áldozat, Soron Józsefné tiszadobi idős néni, akinek kézitáskájából pénztárcáját, több mint hétezer forinttal, lopták ki. Az életerős fiatal tettesek le-fel cikáztak a vonaton, majd a Záhony felé tartó személyvonatra szálltak, vagy azon keresztül tűntek el a tömegben. A kétségbeesett áldozat a rendőrhivatalhoz rohant, de hiába. Csupán az az elégtétel sem adatott meg neki, hogy bár panaszt tegyen, hogy valaki illetékes bár „elkönyvelte” volna az esetet. Ügy érzem, ez szinte szomorúbb, mint maga a lopás. Nyilván a bűncselekmények szaporodása és a rendőrhiány között sem nehéz összefüggést találni. Az eset szemtanúi valamennyien tehetetlen felháborodást éreztünk, s védtelen kiszolgáltatottságunkra eszméltünk rá. hiszen bármelyikünkkel bármikor hasonló megtörténhet, s ami már szinte tragikus, hogy az ember vagyona és testi épségének megóvásában jószerivel csak önmagára számíthat. Ezzel azonban, gondoltam, egy jó érzésű polgár nem érheti be, s az állomásról egyenesen a rendőrségre mentem, hogy a tiszadobi néni esetét bepanaszoljam. Sajnos hiú ábránd volt ez is, minthogy ilyenszerü bejelentéseket csak személyesen lehet megtenni, amint azt ott' megtudtam. (Az áldozat persze én is lehettem volna, vagy éppen ön is. . .) De a szabály, az szabály. . . Az ügyeletes százados vállát vonogatva sajnálkozott, hát bizony tudja ő, hogy nincs rendőri ügyelet az állomáson, hiszen még a piacra sem jut Vendor. . . ö már nem háborodik fel az ilyesmin, mint jómagam. Udvariasan megköszöni, hogy elfáradtam a rendőrségre — hiába — s jóindulatúan figyelmeztet, hogy zárjam be jól a táskámat. Az eseten mégsem tudok napirendre térni, mert úgy gondolom, annyira kevés rendőr nem lehet egy százhúszezres városban, hogy a pályaudvarra, a piacra és hasonló, bűnözők által különösképpen fertőzött területekre ne jusson bár mutatóba egyetlen rendőr, a lakosság megnyugtatására. E város jó szándékú polgárságának lelki nyugalma megérdemelne ennyit. Ajtay-Horváth Magda Nyíregyháza ÜZLETI VILÁGLÁP az Megrendelhető: Hírlapkiadó Vállalat 1085 Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Szabolcs Megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 3—5. Megvásárolható: Szabolcs Megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi 1. u. 3—5. ÁFÉSZ Könyvesbolt Nyíregyháza, Zrínyi 1. u. 8—10. ÁFÉSZ Könyvesbolt Mátészalka. Raj- csy-Zsilinszki út 23. ÜZLETI VILÁGNAK A bíróság megítélése szerint a kérvény megírása még nem merítette ki az izgatás bűntettét, de az már igen, hogy más személyekkel aláíratta, így a tagosítás ellen hangulatot keltett. Az első fokon 5 évi börtönbüntetésből, másodfokon azért lett 3 év 6 hónapi börtön, mert a vádlott betegségére tekintettel enyhítette a büntetést a Legfelsőbb Bíróság. . Bilincs fel nem adott bejelentésért Az 58 éves nyírpilisi parasztembernek betagosították a földjét és kapott egy csereingatlant. 1953-ban a kormányprogram után úgy gondolta, hogy be fogják tagosí- tani az állami tábla közepén lévő 800 négyszögöl földjét is, és így egy beadványt írt a Magyar Országos Miniszter- tanács Elnökségének Budapestre és ezt a beadványt a templomból kijövő személyek előtt röviden ismertette és 30—40 ember aláírta. Anélkül, hogy a bejelentés tartalmát bárki is megvizsgálta volna, mielőtt a megadott helyre elküldheíte volna, letartóztatták és ellene büntető eljárást indítottak. A levélben ugyanis az állt, hogy a falu lakossága idegileg és gazdaságilag összeroppant, teljes kimerültségben futkosnak egymáshoz és a tanácshoz, minden esetben az a válasz, hogy lépjenek be a tsz-be. A beszolgáltatási kötelezettség szörnyűségeit írja le. hogy az adót csillagászati magas összegben állapítják meg, hogy embereket ítélnek el, azt sem tudják, hogy miért, hogy betagosították a határukat és nem engedik birtokba venni ismételten a saját földjüket és hogy helyileg szabotálják a kormányrendeletet. A bíróság megítélése szerint szemenszedett hazugságokat célzatos beállítással, becsmérelve a demokratikus államrendet, a helyi tanácsot, a rendőrséget, népellenesnek tüntette fel ezeket az intézményeket •— írta meg a beadványt a vádlott. Azzal vádolta a tanácsot, hogy visz- szaél a hatalmával, törvénytelenül magas adókat vetett ki, embereket hurcoltatott el és erőszakkal folytatta le a tagosítást és hogy a helyi hatóságok szabotálják a kormányrendeletet. Az elkeseredés = Izgatással A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a panaszjog gyakorlása körében minden állampolgárnak joga feltárni a hibákat és a hatósághoz fordulni, mert a hatóságnak joga, hogy a szocialista törvényességet biztosítsa minden állampolgár számára. Mivel azonban a vádlott több személlyel aláíratta a beadványát, túlment a panaszjogon és ez a beadványa alkalmas volt arra, hogy a népi demokratikus államrend ellen a község lakosságának körében gyűlöletet keltsen. (6 év börtönbüntetés, 8 év közügyektől eltiltás és teljes vagyonelkobzás.) A hatósági intézkedések miatti felháborodás, elkeseredés számtalan izgatás bűn- cselekményének megállapítására adott okot. Gyakran azonban nemcsak izgatást állapítottak meg, hanem más büncselekmenyeket is, leggyakrabban a hatóság elleni erőszak bűntettét. Ey idegbeteg nagyecsedi parasztasszony 3 hold földön gazdálkodott, de 1950-ben ku- lákká ’nyilvánították. 1951- ben a tanács igénybe akarta venni a kamráját raktár céljára. A megjelent hivatalos személyek előtt a vádlott ez ellen tiltakozott, majd amikor a gyerekére fajtalan megjegyzést tett a tanácstitkár, a vádlott idegrohamában azt mondta: „Az isten pusztítsa el ezt a világot, teremtsen újat. Ez a mostani vezetőség csak rabolni tud. Ha megfordul a helyzet, tudni fogom, hogy mit csinálok. Menjetek Moszkvába dirigálni, itt semmi helyetek nincs. A drága demokrácia csak kirabol mindenkit. A múlt rendszerben az urak voltak a polcon, most pedig ezek a rablók, csavargók, bitangok vannak a szegény embernek a nyakán, akiknek minden szavuk hazugság. ígérnek mindent, de nem adnak semmit. (5 hónap börtön.) Egy nagyecsedi parasztembernél 1955 február havában, mert beadási hátraléka »volt, megjelent az elszámoltató bizottság. Á vádlott kijelentette, hogy gazemberek, ingyenélők, az ő zsírjából élnek. Azt mondta, ha valamihez hozzá mernek nyúlni, fejszével szétveri a fejüket. 1955 nyarán, hogy adótartozását rendezni tudja, saját kukoricaterméséből eladott 9 mázsa 50 kg kukoricát, annak ellenére, hogy Nagy- ecsed községben tilos volt a szabad piacon értékesítem.;, mert a község még a beadási kötelezettségének nem tett eleget. Az áramkorlátozó rendelkezéssel ellentétben nem 75 watt áramot fogyasztott, hanem 255 wattot, ezért a Nyíregyházi Megyei Bíróság 4 év 6 hónapi büntetést szabott ki, kuláknak minősítették a vádlottat. Hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság megalapozatlanság — osztályhelyzet tisztázatlansága — miatt. Ünneplőben az elnök elé Egy kuláklányt azért ítélték el 2 év 6 hónapi börtön- büntetésre, mert 1953 nyarán, mikor a tanácstitkár a begyűjtési instruktorral kiment egy emberhez foglalni, a vádlott beikabált, hogy „ne engedjék, Imre bácsi elvinni a kenyerünket. Van szivük elvinni a szegényektől a kenyeret, nem kell beadni a vetőmagot, a fejadagot, mindenki védi a kenyerét.” A helyi hatóság tagjainak megsértése, de különösen a pártalkalmazottak megsértése volt rettenetesen nagy bűn. Ezért kapott 6 évi börtönbüntetést, vagyonelkobzást, jogoktól eltiltást az a nagyecsedi földműves parasztember, aki 1955. szeptember 25-én a tanácselnök hívására rossz ruhában je- ’ lent meg, az hazaküldte, nem állt vele szóba, hogy öltözzön át. A paraszt átöltözött, de templomba ment. Szeptember 27-én békekölcsönt jegyezni megjelent a tanácsházán és mocskosnak nevezte a tanácselnököt, majd kijelentette, hogy tönkretette az életét. A tanácselnök elvitette a rendőrökkel, erre a vádlott azt mondta, hogy ti vagytok az Isten, azt tesztek, amit akartok. Közreadta: Balogh József Következik: SZTÁLIN ES RÁKOSI A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALAPINTÉZMÉNYEI
