Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-26 / 122. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. május 26. Kimaradt a „kormányprogramból” Az elmaradott térségek problematikája MAdi László (FIDESZ) Szabolcs-SzatmAr-Bereg megyei képviselő felszólalása a Parlamentben EB nők Űr! Hölgyeim és Uraim! Ezt a kormányprogramnak minősített fogalmazványt egyfelől az minősíti, hogy mi van benne, másfelől az, hogy ami benne van, az milyen belső ellentmondásokat tartalmaz, de talán legtöbbet mégis az árul el belőle, ami nincs is benne. Ilyen hiányzó rész az elmaradott térségek problematikája, amit mint Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselő is kihagyha- tatiannak, megkerülhetetlen kérdéskörnek látok. Miről is van itt szó? Arról, hogy egy kemény válságmenedzselési program — amely ugyan nincs benne ebben a fogalmazványban, de jelen helyzetünkben a gazdasági szükségszerűség megköveteli — egész régiókat hozhat reménytelen helyzetbe. Ez á lemaradás félő, hogy a közeljövőben lavinaszerűen fel fog gyorsulni, s nem látom megnevezve azokat az eszközöket, módokat, amelyekkel a problémák kezelhetők lennének. A hogyanra, no és természetesen a finanszírozás forrásaira is kíváncsi lennék. Komoly kétségeim vannak a Világkiállításnak ezen elmaradott térségekre gyakorolt hatásáról — miközben persze az egész Világkiállítást nem látom egy megalapozott, átgondolt beruházásnak. Kíváncsi lennék ugyanakkor a közeljövő infrastrukturális fejlesztéseinek átfogó koncepciójára, arra, hogy mit tartalmaz ez az elmaradott térségekre vonatkozóan, Azért is vagyak ilyen kétkedő, mert az elszegényedett területeknél nem látom a csodaszernek kikiáltott önkormányzatot sem hatásos orvosságnak, mivel a szegénységgel küzdő területeknek szegény lesz az önkormányzata is. Az igazán hatékony szociálpolitika az, amely nem erősíti a rászorultságot, hanem versenyképessé tesz csoportokat, régiókat, megteremtve a integráció, a gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás feltételeit, lehetőségeit. A Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazdapárt is magát a vidék pártjaként deklarálta. Most ütött a cselekvés, a bizonyítás órája. Reményünk szerint az, ami ebből a fogalmazványból kimaradt, az majd a későbbiek során hangsúlyosan jelen lesz a kormányzati munkában. Ha nem, akkor újólag kénytelenek leszünk felhívni a problémákra a figyelmet. A vidék pártjainak, a vidék problémáira. •Az Országgyűlés legutóbbi üléséről a fenti felszólalást csak utólag sikerült megkapnunk, így teljes terjedelmében most közöljük. Vér folyt a belvárosban (Folytatás az 1. oldalról) — A köznyugalmat1 és a köz- biztonságot jelentősen rontó bűnügy pontos felderítése érdekében nagy nyomozó erőt összpontosítottunk — folytatta az őrnagy. A vizsgálat eddigi adatai szerint Pipás Zsolt, Csernyik István, Krutilla Attila és egy nőisme- rósük — a szokásukhoz híven — egész nap italoztak. A 12-es buszra felszálltak és Sóstóra akartak utazni. A jármű zsúfolt volt. Az említett három személy egyike egy általuk ismeretlen asszony fenekére csapott, míg a másik a nő nyakához nyonjta a karját. A hölgy a szemtelen, megbotránkoztató magatartást természetesen kikérte magának, amiért a férfiak az asszonyt pocskondiázó szavakkal illették. A nő ezután a 12-es busz vezetőjétől segítséget kért. A sofőr a járművet a megállónál lefékezte, majd a garázdákhoz ment, bemutatkozott, és felszólította őket, hogy a cselekményüket hagyják abba, különben leszállítja őket a buszról. Ekkor a randalírozók a gépkocsivezetővel szembefordultak, s nyomdafestéket nem tűrő, trágár szavakat kiabáltak. Amikor a gépkocsivezető le akarta őket a buszról szállítani. Csernyik István a nála lévő kombináltfogó- vel a sofőrt többször megütötte. A cselekménybe bekapcsolódott Csernyik két társa is, akik a már magatehetetlen autóbuszvezetőt ütlegelték és rugdosták. Az utasok a buszról pánikszerűen menekültek. Ekkor a megállóba érkezett a 8-as busz, melynek vezetőjével az emberek közölték a történteket. A 8-as busz vezetője a kollégája segítségére sietett. A 12-es járatra alighogy fellépett, a magából kivetkőzött társaság őt is ököllel bántalmazta. Az egyik buszsofőr 8 napon túl gyógyuló orrcsonttörést és zúzódásos fejsérüléseket szenvedett, míg a munkatársa arcán zúzódásos sérülések keletkeztek és egy foga meglazult. — A bűncselekmény a lakosság körében érthetően nagy felháborodást keltett — említette Dr. Illés Kálmán. — Az esti órákban a kapitányságra sok telefonhívás érkezett. Az állampolgárok felindultan közölték: az eseményt látták, de mivel féltek, nem mertek beavatkozni. Tanúvallomást pedig azért nem tesznek, mert szerintük a mai „humánus** törvények a bűnözőket védik, és attól tartanak, hogy a szembesítések és a bírósági tárgyalások után az elkövetők bosz- szút állnak rajtuk, vagy a családjuk tagjain. A tettesek felfogására, mentalitására jellemző. hogy az egyikük a kihallgatáskor megkérdezte: a rendőrség miért csinál ekkora cirkuszt abból, hogy ő valakinek a fenekét megsimogatta, utána pedig ,,egy kicsit bunyóztak”. A nyomozó azon kérdésére: mit tenne akkor, ha az ő barátnőjét hasonló inzultus érné, a garázda kapásból azt válaszolta: ,,aki azt megtenné, annak kiverném mind a 32 fogát.” Az éjszakai órákban a három garázdát a rendőrség őrizetbe vette. Dr. Illés Kálmán — figyelemmel a bűncselekmény súlyosságára, elkövetésének idejére, helyére és a lakosság felháborodására — a Nyíregyházi Városi Ügyészségnél a tettesek előzetes letartóztatásba helyezése érdekében előterjesztést tett. Cselényi György a kelet Aruház I _ KONFEKCIÓ-MÉTER OSZTÁLYA F Habi 1990. május 28-tól május 31-ig Lobgr J a kpvdsz-M MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Szarvas út 95. sz.) ÁRUSÍTÁST VÉGEZ. AJÁNLATUNK: Import kartonanyagok 80 cm széles 32,— Ft 3 db-os ágyneműgamitúra 386,'— Ft Luxor takaró 150X200-as méretben 1070,— Ft Luxor takaró 22QX240-es méretben 1690,— Ft Takaró 150X200-as méretben 395,— Ft Műszőrme 140 cm széles (több színben) 228,— Ft 30 f -os árengedménnyel vásárolhatnak: Bakfis szoknyát 986 Ft helyett 690,20 Ft-ért Bakfis szoknyát 984 Ft helyett 688,80 Ft-ért Női blúzt 902 Ft helyett 631,40 Ft-ért Farmernadrágot 1200 Ft helyett 840, — Ft-ért Várjuk Tisztelt Vásárlóinkat a KPVDSZ Művelődési Házban 10-től 18 óráig! (1837) Az értékek jegyében (Folytatás az 1. oldalról) városi tanács közös nívódíjait Csabai Lászlóné, a városi tanács elnöke nyújtotta át Ré- kasi Károlynak, Salamon Suba Lászlónak, Orosz Helgának, Mátrai Tamásnak. Saf- ranek Károlynak. A közön- séqdíjakat a különböző vállalatok. szövetkezetek, intézmények képviselői adták át a kedvenceknek. Díjat kapott: Csorba Ilona, Horváth László Attila. Hetey László. Juhász György, Gábos Katalin, Zu- bor Agnes, Máthé Eta, Simor Ottó. Szabó Tünde. Szigeti András. Gados Béla. Matolcsi Marianna, Kocsis Antal, Lukácsi József, Molnár Erika. Stettner Ottó, Gaál Erzsébet, Keresztes Sándor, Vlahovics Edit Rékasi Károly, Tóth Károly, Földi László. Bárány Frigyes, Csikós Sándor Pet- neházy Attila, Vennes Emmy, Peremartoni Krisztina. Horváth István. Csikós Sándor, a színház új igazgatója bejelentette, hogy a századik bemutató Szép Ernő: Patika című víg játéka lesz Schlanger András rendezésében a szeptemberben kezdődő új évadban. (Az elmúlt szinházi évad értékelését a 7. oldalon olvashatják.) Munkatársunk albániai útisorozafta (2.) Áldozat, mecset, bazár TIRANA, AZ ALBÁN FŐVÁROS igazán családias településnek tűnik, különösen este. A nemzetközi szálloda és néhány más torony- épület kivételével emberi léptékű az egész: két- és négyemeletes lakóházak, középületek. Széles sugrtr- Utak, nagy terek, buja zöld növényzet, környező magas hegyek — sajátos kép tárul elénk, bármerre nézünk. A főtéren esténként mintha az egész város randevút adna: ezrek gyűlnek össze, s beszélgetnek a szökőkutak peremére ülve. a sétányokat, utakat elfoglalva. Egy idő után tűnik fel csupán valami. ami mégis furcsa. Szinte csak férfiakat látunk — és csak kivételként néhány kisbabát sétáltató fiatalasz- szonyt. Az esti sétán keresem a sajátos helyi színeket — ám nincsenek. Többnyire egyszerű. európai szabású öltönyt viselnek a férfiak, a nők pedig jobbára kiskosztümöt. félmagas sarkú egyszerű cipőt. Nem találom a keleties hangzavart- sem, bár több helyen dominó köré hajolnak az emberek: csendes, falusi este hangulatát érzem. De azért vannak sajátos néznivalók. A nemzeti hős Szkander bég lovas szobra erőt. határozottságot sugall a főtér központi részén. Nem niesz- sze tőle a legendás Enver Hodzsa. a négy évtizeden át volt albán vezető többszörös életnagyságú szobra. Pár percet elidőzve apró történések késztetnek gondolkodásra: édesanya jön pöttöm leánykájával, aki alig éri fel a posztamenst, leteszi virágait a hajdani nagy vezető lábaihoz, verset mond. amiért anyukája megdicséri, puszit ad. s elégedett mosollyal távoznak. Tinédzser fiú jön. megcsókolja a bronzlábakat, pár pillanatig némán áll — majd folytatja útját. Nem sokkal távolabb Lenin és Sztálin hatalmas egészalakos bronzszobrai állnak egymással szemben. Előttük külföldiek fényké- pezkednek. Egyedülálló. Onnan útjuk a hajdani mecsethez vezet — földszintje vendéglátóhely. HÁROMSZÁZ EZER LAKÓJA van a fővárosnak, amely eddig igen gyors ütemben nőtt —. ám most ezt megállították, minthogy a városbaáramlást elég szigorúan kezdik szabályozni, nehogy elnéptelenedjenek a falvak. Ez a veszély persze nem fenyegetne most mindjárt, hiszen a népszaporulat nagyon magas. 1960-ban Albániának kétmillió lakosa volt. most meghaladja a Stander bég szobra Tirana főterén, a háttérben a mecset és az óratorony. (A szerző felvétele) hármat, s kétezerre várják a négymilliomodik albán állampolgár megszületését. Nagyon fiatal tehát az albán társadalom. Az utcán viszont észre lehet venni: a középkorosztály idősebb rétege egyszerűen hiányzik, a háború nagy emberáldozatokat követelt a kis országtól. Tirana az egyik legfiatalabb európai főváros. 1920-ban döntöttek mellette (addig Durräsi volt). Mindössze tízezer lakosú kis települést emeltek fővárosi rangra. Komolyabb fejlesztések negyedszázada vannak — sajnos, sok a monumentális „szocreál” épület, a szögletes beton, s aránylag kevés a helyi sajátosságokat tükröző épület. Á legújabbak között azonban már ismét találhatunk néhányat. Most az egyetemi városrész jelent úi színfoltot. Mindössze 1956-tól van egyetemi szintű felsőoktatási intézménye az albán fővárosnak. de ma már meglehetősen változatos szakokkal és egyre jobb minőséggel. Az ország jelentős áldozatokat vállalva igyekszik jó körülményeket teremteni a majdani értelmiség számára. s nemcsak a közvetlen oktatási célokat szolgáló épületeket gyarapítják folyamatosan. hanem az egyetemistákat befogadó házakat is. SOKAN KÉRDEZTÉK TŐLEM hazaérkezésem után: milyenek az albán emberek. Rövid, konkrét választ nem tudok adni. Számomra a legérdekesebb az volt, hogy korántsem olyan zárkózottak, mint ahogy gondoltam. Barátságosak, vendégszéretőek, őszintén érdeklődőek. Ha az ember az utóbbi évtizedek elzártságára gondol, hajlamos azt hinni: megközelíthetetlenek. Ám ez korántsem így van. Meglepő, hogy milyen sokan tudnak idegen nyelveket. Egy alkalommal autóbuszunk műszaki hibája tniatt szerelőre vártunk egy kis falucskában, ahol a külföldi ritka eseményt jelent. Perceken belül ott volt a falu apraja, hagyja Megindult a kézzel-lábbal mu- togatós nemzetközi eszmecsere, de hamar kiderült: az iskolás gyerekek közül jó néhányan vállalkoznak az angol, francia vagy olasz nyelvű beszélgetésre, minthogy ezeket a nyelveket tanulják az iskolában. Kerestem a déli jellemzőket is — ami nagyjából abban nyilvánul meg sok helyütt: ebéd után már aligha van munka. Az albánok ezt nem engedhetik meg maguknak. Sokat kell dolgozni, mert kevés a gép. A teraszos földek megművelése is nagyon munkaigényes. A régi, kézi munkaeszközök a jellemzők, s még napnyugtakor is népesek a földek, Ami mégis furcsa: ezt a kemény munkát jobbára asz- szonybrigádok végzik, s nem ritka, hogy az irányító két férfi, agronómus és brigádvezető a tábla végében egy fa árnyékában — dominózik. EGY ALBÁNIÁT KUTATÓ FRANCIÁTÓL származik az a találó jellemzés, hogy „Albánia a szigorú szocialista elmélet állama, de mediterrán ország is, ahol tudnak élni ... otthon éreztem, magam ezeknél a keménykötésű hegyi lakóknál, akik tudnak nélkülözni is, ha kell, de alkalom- adtán tudnak enni, inni, szórakozni, énekelni, táncolni és élvezni az életet. E nép igaz, hogy csak lassan és nehézkesen, de visz- szalépés nélkül felküzdötte magát a nyomorból a szegénységig, a szegénységből a szigorúan visszafogott jólétig és a szigorúságtól az életörömig.” Természetesen Albánia most sem a Paradicsom, de az általános lehetőségeket tekintve kiegyenlített. Érdekes a világon egyedülálló bérskálája, amely maximum kétszeres különbségeket (600—1200 le- kes fizetéseket; 1 lek kb. 3 forint) tesz lehetővé. ÚGY TŰNIK, A KIS LÉPÉSEK, de folyamatosan előre tett kis lépések politikája az albán vezetés számára nagyon is megfelelő. Marik Sándor Következik az,. Adria erkélye (Folytatás az 1. oldalról) — Lesz egy vállalat szervezeti korszerűsítés, aminek mindenképpen meg kell történnie. Ez osztályok, munkakörök összevonásával jár, ilyenformán az úgynevezett belső munkanélküliséget. fogja megszüntetni. A másik dolog, ami valóban nehéz helyzetbe hozta vállalatunkat, a gazdasági válsággal függ össze. A gépipari vonalunk szerszámgépgyártása. a tehergépkocsi javítóüzem hasznosgépjármű forgalmazása szovjet piacokra alapozódott, s az ezen a területen kialakult általános visszaesés minket is. érzékenyen érintett. A kereskedelmi ágazatunkat pedig a hazai fizetőképes kereslet drasztikus csökkenése rázta meg. A vállalati tanács június l-jén ül össze, ahol az egyes területek vezetőinek kell majd arról nyilatkozni, hány fővel tudják megoldani feladataikat, a jelenlegi rendelésállomány, illetve forgalom mellett úgy, hogy a termelés fedezeti összegét is produkálni tudják. A vállalat jelenleg is tárgyal, megy a munka után, ajánlatok már vannak. A gépészeti ágazatban dolgozóknak a munkája szeptember 30-ig biztosítva van. G. B. Napirenden a kirnyezetvédelem A megyei tanács műszaki, kommunális és környezetvédelmi bizottsága 25-én, pénteken Tiszavasváribaa tartotta soron következő ülését. A napirendi pontok között szerepelt Tisza vasvári környezetvédelmi helyzetének megvitatása. A résztvevők megállapították; a város speciális földrajzi helyzete, a Keleti főcsatorna közelsége, a közművesítettség hiányosságai, a településen áthaladó £5 közlekedési út, s az Alkaloida Vegyészeti Gyár határozzák meg a környezetvédelem legfontosabb feladatait. A gyár tevékenységét még mindig „misztikum” övezi, sok esetben mivel nem tudja a lakosság mi történik bent, könnyen szárnyra kelhetnek olyan rémhírek, amely pánikot vagy tömeghisztériái kelthet. A városban nem megoldót a csapadék és a szennyvíz elvezetése. Nem sikerül megegyezni az Alkaloida ve zetőivel a gyár szennyvízte lepére csatlakozásról. Ével óta visszatérő gond a jó id< beálltával újra érezhető í téglagyári agyaggödörbe el helyezett „biológiailag név tisztítható szennyvíz" bűze A városi tanács a közel múltban környezetvédelm társadalmi bizottságot hozot létre, hogy a város és a gyái környezetvédelmi kérdései ben eljárjon. Várható, hogj az üzemre olyan társadalm nyomás nehezedik (a pár tok és a lakosság részéről) hogy a régen húzódó problé mákat egy-két éven belü meg kell oldani. • (dm) Kevés munkát sok dolgozó ■ ; Elbocsátások a VAGÉP-nél?
