Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-25 / 121. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. május 25. Védelem két volt miniszternek Az új kormány első, ala­kuló ülését követő csütörtö­ki sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy az előző Miniszter- tanács elnöke és külügymi­nisztere különleges védelmet élvez a továbbiakban. Hor­váth Balázs belügyminiszter elmondta Németh Miklós és Horn Gyula nem kért ugyan személy szerinti védelmet, de levélben megfenyegették őket. Ha bármely egykori párt- illetve kormányzati vezető tisztségviselőt bármi­lyen módon megfenyegetnek, biztonságáról maximálisan gondoskodnak. Külföldi visszhang Magyarország hivatalosan is hátat fordított a kommu­nizmusnak azzal, hogy letet­te az esküt az új kormány, amely ígéretet tett: kiveze­ti a Varsói Szerződésből az országot és a nyugati világ részévé teszi — mutatott rá a szerdai budapesti parlamenti ülést összegző tudósításában a Reuter hírügynökség. Az UPI azt emelte ki, hogy a kabinet 100 napi jóakaratot kért az ellenzéki pártoktól a piacgazdaság létrehozását célzó első fájdalmas lépések megtételére. Az osztrák és a nyugatnémet hírügynökség azt tartotta a legfontosabb­nak, hogy Antall József kor­mányfő elutasította a gazda­MDF-frakeió Uj elnök Az Országgyűlés csütörtö­ki munkanap j árnak befejezé­sét követően zárt illést tar­tották a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képvise­lői, s titkos szavazással Kónya Imrét választották meg a frakció elnökévé. Antall József — aki el- fogilalatsága miatt nem tu­dott részt venni ezen a ta­nácskozáson — még az ülés megkezdése előtt leköszönt frakcióvezetői tisztségéről, hiszen az összeférhetetlen miniszterelnöki megbízatá­sával. Kitüntették Horn Gyulát Nagy Károly császár egy­kori városában, az NSZK- beli Aachen-ben a nemzetkö­zi Károly-díjjal tüntették ki Horn Gyula volt magyar kül­ügyminisztert. A becses ki­tüntetést. dr. Jürgen Linden aacheni főpolgármester. a Károly-díj kuratóriumának tagja nyújtotta át. A kuratórium megállapítá­sa szerint az egész magyar népet képviselő Horn Gyula személyében olyan egyénisé­get tisztelnek meg a nemzet­közi Károly-díjjal, aki euró­pai mércéjű döntéseket ho­zott. hozzájárult ahhoz, hogy Európa tavaly az ismert mó­don megváltozott, s hogy ez a változási folyamat Magyar- országnak ■ Európába való visszatérésével átfogta a töb­bi európai államokat is. Újra Kim Ir Szén Az április 22-én megvá­lasztott észak ^-koreai Leg-, felsőbb Népi Gyűlés csü­törtökön. tartott első ülésén ismét Kim ír Szent válasz­totta meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökévé. A KCNA észak-koreai hírügynökség jelentése sze­rint a 78 éves vezető új­raválasztása azt jelzi, hogy „Kim ír Szent abszolút mértékben élvezi ;a koreai nép támogatását és bizal­mát. Vb-ülés városainkban (Folytatás az 1. oldalról) sértések. Az ügyek háromne­gyed része pénzbírság kisza­básával, a továbbiak figyel­meztetéssel feleződnek be. 1990. októberre várhatóan Csengerben rendőrkirendelt­ség alakul, amely ellátja majd az igazgatásrendészet­tel. szabálysértéssel, illetve a nyomozással kapcsolatos fel­adatokat. MÓDOSÍTOTTA LAKÁS­ÜGYI RENDELETÉT tegnap a Kisvárdai Városi Tanács. Ezzel megteremtette a lehető­séget arra, hogy azokat a taná­csi -bérlakásokat, amelyeknek fenntartása nem gazdaságos, megvásárolhassák a bérlők. Az eladásról (gazdaságossági szempontok figyelembe véte­Hétvégén MSZP-kongresszus A Miagyar Szocialista Párt a hét végén tartandó kongresszuséin egyértelművé kívánja tenni, hogy szoci­áldemokrata jellegű, a szo­ciáldemokrácia értékei! val­ló és megvalósító szocialis­ta párt. Nem folytatója, politikai­lag nem örököse azoknak a pártoknak, amelyek az utób­bi évtizedeikben magukat kommunistának nevezték, vagy annak vallották. Egye­bek között ezt hangoztatták az MSZP vezetői csütörtöki sajtótájékoztatójukon, ame­lyen a szombaton kezdődő kongresszus , előkészületei­ről számoltak 'be. A kongresszuson szó lesz a párt eddigi tevékeny­ségéről, jellegéről, arcula­táról, ellenzéki politikájá­nak lő irányvonalairól. Várhatóan változik a párt alapszabálya, s a hét végén újraválasztják a párt vezető testületéit, illetve tisztség- viselőit. lével egyedi elbírálás alap­ján döntenek. A tanácsülésen élénk vitát váltott ki lapunk egyik ko­rábbi cikke Tanácsból — Ügynök címmel, amelyben a parlamenti képviselethez ju­tott pártok kisvárdai szerve­zetei nyilatkozatának esetle­ges következményeit latol­gattuk. A pártok jelenlevő képviselői < túlzónak tartották azt a véleményt, hogy a ké­zi vezérlés feltámadóban vol­na. Elfogadták a tanácstagok az 1990. évi végleges költség- vetést. A működési, fenntar­tási feladatokra 562,6 millió, fejlesztésekre pedig 74,6 mil­lió forintot biztosítanak. Kis- várda érdemes pedagógusa címre alkotott rendeletet a testület, amellyel a szakmát szeretné elismerni. Kiemel­kedő pedagógiai teljesítmé­nyükért elsőként dr. Krivecz- ky Bélánét és Petró Mártát jutalmazták ezzel p címmel. Egymillió forinttal gyara­podott a város kasszáia, ugyanis a tavaly végzett tár­sadalmi munkával megyénk­ben a városok között Kisvár- da végzett az élen. A jutái­mat és a vándorzászlót Bá- nóczi Gyula, megyei tanács­elnöktől vette át a város ne­vében Rákóczi András, meg­bízott tanácselnök. Szóvá tesszük... . . . Fehérgyarmatról: miért v*" Oroztak úgy az illetéke- ’-'hetik köz­Azt sem tartjuk elfogad­hatónak, hogy az intézke­dést a vízd^j fizetési rend- • ’-imija: kutak szá- ’'»'vdíj­Unna hercegnő Moszkvában A Szovjetunió fennállása óta első ízben látogatott hi­vatalosan az angol királyi család tagja Moszkvába: Anna királyi hercegnő csü­törtökön érkezett a szovjet fővárosba, ahol programja még aznap Mihail Gorba­csov szovjet elnökhöz szó­lította. ‘ -'na Gorbacsov megihívá- 'sz eleget. Munkatársunk albániai útisorozafta (1.) Az elérhetetlenség varázsa Negyedszázadon át szinte teljesen zárt ország volt Albánia: diplomatákon és néhány kereskedelmi szak­emberen kívül lényegében senki sem jutott be az or­szágba. Bár volt összeköttetés: a »légihíd” egyik fix pontja éppen budapesti; csak a MALÉV repült, heti egy járattal, Tiranába. Egy esztendeje kezd oldódni az elzárkózás, az idén már csoportos turistavízumhoz is hozzá lehet jutni Magyarországon. A Kelet-Magyaror­szág munkatársa az elsők között utazott Albániába. Űtisorozata egy hét élményeinek összefoglalója. „EZ AZ ORSZÁG szá­munkra elérhetetlensége miatt egzotikus, hiszen egyéni turistavízumot nem bocsátanak ki, s a társas turizmus is fejletlen; hazánkból az idén nem in­dul csoport Albániába. Aki mégis eljut erre a Jugosz­lávia és Görögország által határolt területre, az medi­terrán tergerpart ban és kontinentális éghajlatú hegyvidékekben gyönyör­ködhet az i. e. második századig visszanyúló régé­szeti emlékek mellett. Bár lakosai felvették a keresz­ténységet, a 450 éves török uralom alatt a muzslin val­lás vált uralkodóvá, ezért a társas érintkezésben az er­re vonatkozó előírások a mértékadóak” — így ír az idei „Világútlevél — 99 or­szág, tények, tippek, trük­kök utazóknak” című kiad­vány. A nyomdai átfutás ideje alatt azonban a helyzet megváltozott: májusban na­ponta jelentek meg a napi­lapokban ilyen hirdetések: „Aki kalandra vágyik, idén Albániában nyaral. Európa legtisztább tengerpartján I. osztályú szállodában, teljes ellátással, repülővel 9 nap, mindössze . . .” Nekem szerencsém volt. s alig több, mint kéthetes előkészület után május kö­zepén indulhattam is — bár nem a kalandos tenger­parti nyaralást választot­tam, hanem a fárasztóbb körutazást. Nem bántam meg. dókhoz jut — ami persze cseppet sem könnyű Tria- nában. Későn, este érkeztünk az albán főváros Rinas repü­lőterére. A dolgok egysze­rűbbek voltak, mint Feri­hegyen: nem kell autóbusz és utasfolyosó, a vendég a gépből egy szépen ápolt ötvenméteres pálmasoron egyszerűen besétálhat a fo­gadó épületbe, minthogy a dik legnagyobb települése hét és fél ezer éves múlttal büszkélkediik^^Aimfiteátru- ma — amelynek feltárá­sához többször hozzákezd­tek már -á-Vi második év­századiból való, s az egész« Baillkán legnagyobb színMa^ za lehetett, mintegy 15 ezer nézőt tudott befogiad- i ni. Imponálóak a megta­lált részletek, faragott kö­vek, egykori freskóik. A feltáró munkát nemcsak a pénz szűkössége jelenti, hanem az is, hogy a várost többször földrengés pusz­tította el, s az újabb épü­leteket pedig mindig a régi romokra emelték, azonos területeket hasz­nálnak most is. így tehát a történelmi kövekhez csak akkor juthatnak hozzá, ha előbb mai épü­leteket lebontanak. Az A török időkből származó Kavaja mecset újra felállított árkádjai Durresi-ben. (A szerző felvétele) AZ ALBÁN NYITÁS két­ségtelen jele, hogy amíg ví­zumra vártam, szinte min­den napra jutott egy-egy új hír „a szkipetárok földjé­ről”, ami azért érdekes, mert korábban évek is el­teltek, s szintje semmit nem hallottunk Tiranáról, Most pedig csak a legutób­bi napok krónikája: az al­bán állampolgárok is kap­hatnak útlevelet; Igazság­ügyi Minisztériumot léte­sítettek : csatlalkoznak a helsinki folyamathoz: nem büntetik az egyházi propa­gandát; politikai bűncselek­ményért nem szabnak ki halálbüntetést: sőt egyálta­lán nem ítélnek halálra; politikai természetű tünte­tés volt Tiranában az em­beri jogokért; az ENSZ- főtitkár — budapesti prog­ramját befejezve — Albá­niába utazott. A hírcsokor önrpagában is sokatmondó,' s mégin- kább az, ha az ember a mö­göttes dolgokról is informá­ritkán érkező gépek szinte a házig gördülnek. A sür­gés-forgásban is látszik: szokatlan még a „nagy” gép (TU—154-es másfél száz utassal). Az egyetlen ablak­nál slempliző határőr, a kisegítővel is csak kétsze­mélyes vámos stáb a leg­jobb indulattal és igazán rugalmas ügyintézéssel is egy órányit „hozzátesz” az utazáshoz. De szeretettel várnak ránk vendéglátóink s a gyakoribb turistacél­pontokon már-már elfelej­tett üdvözlő itallal fogad­nak: ráki (szőlőtörkölv­pálinka), konyak, vörös­vagy fehérbor, narancslé (mind albán termék), ás­ványvíz. kávé, kinek-kinek kedve szerint, s az első al­bán szó: gezúar! — egész­ségére! Néhány perc múlva már. szembe kellett nézni az albán idegenforgalom szűk kapacitásával: nem Tira­nában töltjük az első éj­szakát, mint azt terveztük, mert Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár népes kísé­rete (ddplorhtaták, újság­írók) olyan nagy volt, hogy elfoglalták a szá­munkra előjegyzett hotel­szobákat és — így minket a tengerparti Durresiben helyeztek el. A 75—80 ezres kiikötő- és iparváros, üdülőhely Albánia második-harma­emberi pusztítások is sú­lyosak voltak, hiszen csak a IX. századtól harminc- háromszor ikerült más fennhatóság alá a város — s mondani sem kell, az új gazdák nem éppen kíméle­tesen láttak az „átalakítás­hoz”, esetenként kifosz­táshoz. A KÉTEZER ÉVES KÖ­VEK fennséges látványa után jólesik a pihenés a gyönyörű strandon. Mint­egy négy kilométer hosz- szan . húzódik a tenger­parti fürdő, szép szálloda- együttesekkel. A tenger­part fövenye kellemesen selymes, a víz valószínűt- lenül kék — és tiszta. Nem mélyül hirtelen, így gyerekekkel is biztonsá­gos. Esténként a pálmák­kal, leandereikkel, óriás mi - k u-1 ás virágokká;] szegélye­zett korzón — ahol szent­jánosbogarak röpködnék — igazán idilli hangulatban kapcsolódhat ki a vendég abban a csendben, amely Európában a városokban már elfeledett. S csak egy idő után vesszük észre: nincs autó, a külföldiek né­hány márkás autóbuszán kívül legfeljebb kerékpár nesze hallatszik. Marik Sándor Következik: Áldozat, me­cset, bazár. Együttműködést ígér a győztes „Nincs más út, mint az mólnak be. Iliescu hozzátet- együttélés az országban élő te; a magyar kisebbség szer­L'icoKKcórtnlrlrol Trnlnmlnl IFi-not/x Dl\/f r\Or7 _ 1 A ' 1 _ ság „sokkterápiáját” és a szociális piacgazdaság mel­lett tört lándzsát. Románia — választásö" után *o< ülföld

Next

/
Oldalképek
Tartalom