Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-23 / 119. szám

1990. május 23. Kelet-Magyarország 11 r>F. n4\ Olvasóink I^Voo^l írják Dózer pusztítja a Tisza-partot Bár sok helyütt olvasom, hogyan pusztítja az ember könyörtelenül a természetet, teszi tönkre önmaga létfelté­teleit, úgy látszik, nem elég gyakori az ilyen figyelmezte­tés. Május 13-án, a madarak és fák napján, mondhatnám úgy is, hogy épp az áldott természet ünnepén, mi volt a valóság a rakamazi Tisza- parton? Az egykori úttörőtá­bor szomszédságában egy dó­zer tépte ki a földből a gyö­nyörű, sokak által megcso­dált kis ligetet, amely megfé­kezte a medréből kilépő fo­lyó sodró erejét is, amellett, hogy szépségével sok embert megörvendeztetett. Ahogy a fák a fölre zuhantak, koro­náikból riadtan csapkodva menekültek tojásaikat, fió­káikat, otthonukat vesztve a madarak. Nem vagyok szak­ember, talán ezért nem ér­tem, hogy a kis védőgátat miért kellett a folyó medrébe tolni a dózerrel. Egy héttel azelőtt semmi sem utalt rá, hogy itt valami készül, hogy valakik megfosztanak- minket egyik kincsünktől. Megszűnt a kispénzű emberek kedvenc pihenőhelye, hiszen ez a part­szakasz eddig az övék volt. Számunkra —, akik nyolc-tíz évvel ezelőtt a vízügyi igaz­gatóság tudtával és beleegye­zésével néhány négyzetméter stéget építettünk — is meg­szűnt valami. Ügy tűnik, vég­leg. Sosem jutott őszünkbe, hogy bárki lekerítse, mert nemzeti tulajdonnak és nem magántulajdonnak tekintet­tük a partot- Ami a legszo­morúbb — azt mondják lega­lábbis —, hogy ami miatt ily vandálul pusztították el a meglévő értékeket, azt a nyugati turisták részére szán­ták. A korábban itt bérleti jogot szerző embereket erről nem tájékoztatták, pedig ez lett volna a legkevesebb, ami az embereket megilletné. Az anyagi kár lassanként eltör­pül az erkölcsi károk mellett. Már-már az az érzésünk, az az ember fog legkevésbé szá­mítani, tiki itt született, itt élt és itt is akar élni. A leírt pusztítás néhány mozzanatát egyébként véletlen folytán videofilmre vettük. Kazár Istvánná Nyíregyháza, Sugár u. 2. Köszönjük a törődést Ki van a gödörben? Szabolcsbákai kötélbúzás A sóstógyógyfürdői Szociá­lis Otthon lakói köszönetüket fejezik ki a Nagycsaládosok Egyesületének; a 19. sz. Ál­talános Iskola 2/b. osztályos tanulóinak és pedagógusai­nak, hogy anyák napján szép műsorral és ajándékkal ked­veskedtek, valamint külön B. M.-né be­regi lakos ter­melőszövetke­zeti tag volt, amikor rok­kantsági nyug­díjba került. Hosszú időn át kapott háztáji juttatást, ta­valyelőtt vi­szont nem biztosítottak ne­ki háztájit. Tavaly a tsz háztáji terményt juttatott neki. ám ebben az évben arra hivatkozással, hogy tiltja a földtörvény, a ház­tájit ismét megtagadta. Általános szabályként nem csökkenthető, illetve nem szüntethető meg a háztáji, ha a tsz-tag munkateljesítménye azért csökkent, mert megrok­kant, vagy munkaképtelenné vált A tagsági viszony fenn­állása alatt akkor is megille­ti a tagot a háztáji föld hasz­nálata, vagy a terményjutta­tás, ha munkaképessége meg­változott és emiatt nem tel­jesíti a részére megállapított munkát, feltéve persze, hogy a juttatásra korábban jogo­sultságot szerzett- A háztáji föld, vagy termény helyett a tag kérésére a termelőszövet­kezet pénzben! juttatást ad­hat. Javaslom olvasónknak, hogy ha az előírt feltételek­kel rendelkezik, forduljon kérelemmel a szövetkezeti döntőbizottsághoz. Z. Béla nyíregyházi lakos testvérével együtt szüleik halála után közösen örököl­köszönik a megyei húsipari vállalatnak, hogy kóstolóval és jó szóval köszöntötték a magukra maradt idős édes­anyákat. Egyesített Szociális Intézmény lakói Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 11. te a termelőszövetkezetbe korábban bevitt földet. Sé­relmesnek tartja, hogy nem az őt megillető majdnem kétezer négyszögöl után kap földjáradékot, hanem csak ennél kevesebb négyszögöl után. Ha olvasónk mindkét szülő­je halálakor és azt követően a termelőszövetkezet tagja volt, és a halálesetek bekö­vetkezésekor (tőle mint még­is kívülállótól) nem váltot­ták meg az őt megillető föl­det, akkor a teljes, általa örökölt földterület után jogo­sult földjáradékra. Lényeges tehát, hogy tsz-tag volt, vagy kívülálló. V. Lajos győrteleki lakos olvasónk problémája is na­gyon hasonló. Az ő édes­anyja öt hold földet vitt be a termelőszövetkezetbe, ha­lálakor levélírónk volt az egyik örököse. Sérelmesnek tartja, bogy a földjáradék fizetését — bár hiába kérte éveken keresztül azt — a termelőszövetkezet meg­szüntette. Olvasónk földjáradékra ak­kor jogosult, ha az öröklés­kor termelőszövetkezeti tag­sági viszonyban állt K. Lajosné mátészalkai lakos alkalmazottként dol­gozik egy termelőszövetke­zet melléküzemágában. A termelőszövetkezet olyan szerződést kötött vele, ami szerint a betanítási időszak alatt egy meghatározott 1987-ben mindezt látta Vágner József és felesége, akik azelőtt költöztek haza Debrecenből. ' Haszonbérleti szerződést kötöttek a terü­letre, a fiérj, mint teherfuva­rozó, vállalta a mélyedés fel­töltését. Az önkéntes szeméthordó — Szabolcsbáka korábban Artarcshoz tartozott, az akik őri tanácsi vezetőikkel szóban megegyeztünk, hogy a saját tehergépkocsimmal, vala­mint termelőszövetkezeti se­gítséggel „eltakarítom” a sze­méttelepet, földet hordok oda. — fogad Vágner József. Feltöltés után az értéktelen részből három építési telek alakult ki. Egyet megvásá­roltam, a másik kettőt bé­reltem. Meglepetésemre ez évben a tanács a bérleti szerződést figyelmen kívül hagyta, és további egy telket megkérdezésem nélkül el­adott házhelynek. Sérelmesnek tartja olva­sónk, hogy eddig senkinek nem kellett ez a terület, míg nem volt rendbetéve. Kéri munkabért biztosít neki, de ezt abban az esetben vissza kell fizetnie, ha a meghatá­rozott idő előtt a munkavi­szonyát megszünteti. Saj­nos, a termelőszövetkezetet is sújtja a sok probléma, közel két hónapja olvasónk­nak nem tudja a szerződés­ben meghatározott munka­lehetőséget biztosítani; más munkát kell végeznie, na­gyon alacsony munkabér ellenében. Olvasónk arra kér választ, hogy köteles-e a termelőszövetkezet a lét­minimumnak megfelelő összegű bért megadni neki, illetve ő kötelezhető-e a szerződés alapján arra, bogy ilyen minimális fize­tésért dolgozzon. A szerződés kétoldalú egyezség, és ebből a tényből az is következik, hogy a munkáltatónak is vannak ab­ból származó kötelezettségei. Olvasónk egy meghatározott munka betanulását vállalta, egy előre meghatározott ke­reset ellenében- Amennyiben erre objektív akadályok miatt nincsen lehetőség, a munka­bér összege nem lehet keve­sebb, mint amit a munka- szerződésben megállapítottak, továbbá — mert nála a felté­telek olyanok — a minimum bért el kell érnie. Azt tanácsolom olvasónk­nak, hogy próbálja a helyze­tét rendezni a munkáltató­nál, sikertelenség esetén pe­dig forduljon a szövetkezeti döntőbizottsághoz. Dr. Kondora Zsuzsanna költségeinek megtérítését, arai körülbelül 200 ezer fo­rint, vagy elővásárlási jogot, de kedvezményes áron(!). A problémával megkeres­tek dr. Körössy Kálmánt, a megyei tanács vb-titkárát is. Az ő válaszleveléből kiderül: „A haszonbérleti szerződést jogosan bontották fel. Azon­ban a tanácsnak vállalni kell az esetleges anyagi következ­ményeket. A megalapozott kártalanítási igényt polgári peres úton lehet érvényesíte­ni.” Szóbeli egyezség Vágnerék a több helyről kapott válasszal nem voltak elégedettek. Ezért ismételten kérelmet nyújtottak be a he­lyi tanácshoz. Igényüket — az ez évtől újra önálló — Szabolcsbákai Községi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tárgyalta. Az előterjesztésből kiderült; Vastag Mihályné vb-titkár az ügy tisztázása érdekében meghallgatta az érdekelt feleket, helyszíni szemlét tartott és valameny- nyi iratot beszerezte és át­tanulmányozta. — A panaszos és a tanács tisztségviselői között utólag a szóbeli egyezséget lehetet­len tisztázni. Vágner József­nek az építési telke után mél­tányos árat állapítottak meg. Valóban elővásárlási jog il­leti meg a többi telekre is, de nem az általa diktált fel­tételek mellett. A községi ta­Érdekes és bizonyára igen sok embert érintő probléma tisztázása érdekében kereste meg lapunkat O. László nyír­egyházi lakos. Oroson, a hét­végi telkek villamosítására önerős társulatot alakítottak. Igényüket a tanács elfogad­ta, az áramszolgáltató elvé­gezte a szükséges munkákat, s a kivitelezés költségét AFA- val együtt a társulás tagjai befizették a tanácsnak. Itt kezdődött a kálvária: a ren­delet értelmében közműfej­lesztés címén az általános forgalmi adót vissza igényel­hetik. Megtették, de több — egymással igencsak ellentéte« — felvilágosítást kaptak. Vé­gül az APEH-nél tájékoztat­ták őket, az ÁFA visszajár, de csatolni kell a számlákat. Csakhogy a számlákat hon­nan szerezzék be, ha a ta­nácsnak csekken fizették be a szükséges összeget? Ebben a tanács sem tudott segíteni, mert a TITÁSZ-szal évek óta úgynevezett „megállapodás” alapján számolnak el, a pénzt átutalják. Fogadja el ezt a tényt az adóhatóság — mond­ták. Ám az adóhatóság szám­lát kér, mégpedig, az eredeti példányt. Olvasónk elment a TITÁSZ-hoz, ott is azt hal­lotta, a tanács és az áram- szolgáltató „megállapodás” keretében számol el egymás­sal. Az APEH tehát számlát nácsnak nem mindegy, hogy évente 6—7 ezer forint bérle­ti díjat kap, vagy a telek el­adásából százezernél több desz a bevétele. Nem jogsze­rűtlen az intézkedés, hiszen a falu érdeke, hogy ne egy személy használja azt a te­rületet, amikor sokan szeret­nének építkezni. A döntést nehezíti, hogy a panaszos figyelmen kívül hagyott több haszonbérlet­re vonatkozó jogszabályt, például istállót és vízmérő aknát épített a bérelt terü­letre engedély nélkül. Nem tudmi, az akkori tanácsve­zetés miért nem emelt ki­fogást ez ellen. — Lesz-e erköücsá ala­punk ezt követően a sza­bálytalan építkezésiek miatt báhkit is megbírságolni ? — fejezi be a vb-dátkár. Az ügyfél tiltakozik A fentieket figyelembe véve három határozati ter­vezet közu 1 a testület azt választotta, melynek lénye­ge: a végrehajtó bizottság az ingattam '''evőjéül Vágner Józsefet és feleségét jelölte ki. ötven forint négyzetmé­terenkénti ár mellett há­roméves beépítési kötele­zettség előírásával. Feltéte­lül szabta, ha Vágnerék jú­nius 30-ig nem kötik meg a szerződésit, más vevőt je­lölnek ki. Olvasónk nem fogadja el a döntést, ö a ráfordított költségeket kérd - vissza, vagy a területet a fettödtés előtti áron -adják el neki. Az önállóság első lépéseit tévő tanácsnak szüksége van minden fillérre. A „válás” után több ehhez hasonló, súlyos örökséggel kell meg­küzdeniük. Vajon most ki fizeti meg a felelőtlen ígér­getéseket, a szóbeli egyez­ségeket? Dankó Mihály kér, számlát viszont senki sem adhat. Olvasónknak az a gondola­ta támadt, ez ördögi kör. De Dr. Bihari Albertnek, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Adófelügyelőség osztályveze­tőjének leveléből kiderül, csak látszatra az. Ugyanis az általános forgalmi adóról szó­ló 1989. évi XL. törvény 55. paragrafusának alapján ol­vasónk esetében a tanács jogosult a beruházási célú beszerzést terhelő, előzetesen felszámított adó visszaigény­lésére. Abban az esetben, ha az adó visszaigénylésére a OTP-betétkönyvet váltot­tam, most egyben ki akartam venni a pénzem, azt mond­ták, nem adják ki mindet, levonnak belőle — írta D. F. nyugdíjas a megyeszékhely­ről. Az OTP Megyei Igazgató­sága kivizsgálta a panaszt, és megállapította, hogy a betett összeg kamatát helyesen szá­mították ki; és amit levon­tak belőle, az nem a tőkebe­fektetést terhelte. Azért ke­rült a levonásra sor, mert az egyéves lekötési idő még nem telt le a betét kivételekor. Ekkor pedig az általános szer­ződési feltételek, 14. pontja Szerkesztői üzenetek HORVATH SÄNDOR- NÉ, VASAROSNAMÉNY: Helyzetében együttér­zőnk ömmel, reméljük, sorsa rövid időn belül megnyugtatóan rendező­dik. A Megyei Foglal­koztatási Közipont tájé­koztatása szerint a 114/ 1988. (XII. 29) MT. ren­delet értelmében a miun- kan-élküli-segély a ma­gánszemélyek jövede­lemadójának alapját ké­pezi, ezen túl öt száza­lék társadalombiztosítá­si járulék, valamint bíró­sági végzéssel megállapí­tott gyermektartás ter­helheti. Mást a munika- néLküli-segéiyből nem le­het levonni. V. MIHÁLY, NYÍR­EGYHÁZA; Hetvenöt százalékos táppénz annak jár, aki a keresőképte­lenségét megelőzően két év folyamatos biztosítási idővel rendelkezik. A táppénzes állomány har­mincegyedik, illetve ki- lencvenegyedik napjától a táppénz öt-öt százalék­kal emelkedik. Azt taná­csoljuk, forduljon biza­lommal a Társadalom- biztosítási Igazgatóság­hoz. ÖZVEGY NAGY JÖ­ZSEFNÉ: Nagyon sajnál­juk, hogy nem írta meg a címét, levélben ugyanis sokkal bővebben tájékoz­tathattuk volna. Az öné­hez hasonló birtokviták eldöntésére a bíróság il­letékes. LÁZÁR GÉZA, RO­ZS ÄLY: Bizonyára meg­kapta már az elmaradt családi pótlékot, postán utalták ikü. O. ELEKNÉ, CSEN- GER ÉS K. GÉZÁNÉ, MÁTÉSZALKA: A je­lenleg érvényben lévő jogszabály szerint a gyer­mekgondozási díj megál­lapításánál a megelőző évben kifizetett munka­bért és bérjellegű jutta­tást lehet figyelembe venni. Tehát a gyed meg­kezdésének évében kifi­zetett nyereséget, sajnos, nem. tanács jogosult, és a közmű- építési beruházást egészben, vagy részben lakossági pénz­eszköz bevonásával valósítja meg, köteles a hozzájárulás mértékét csökkenteni az erre a hányadra eső adó összegé­vel. Olvasónknak és az önerős társulat tagjainak tehát az adó összegét a tanács köteles visszautalni. Nem az Adófe­lügyelőségtől jogosultak visz - szaigényelni, ezt ugyanis az a körülmény is kizárja, hogy az adó visszatérítésére jogo­sító számlákkal nem rendel­keznek. szerinti — esetünkben 6%- os — kamatot fizet az OTP. A Takarékpénztár kamat­számítási gyakorlata alapján minden betételhelyezéskor kiszámítja az év végéig ese­dékes kamat-előirányzatokat, amelyeket minden év de­cember 31-én hozzáír a be­tétekhez. Amennyiben az egyes betételhelyezések a le­kötési időt nem töltik ki, úgy ezeket a kamatokat vissza kell venni. Olvasónk eseté­ben is ugyanez történt: a megelőlegezett kamatokból, s nem a betétbefizetésekből vette vissza az OTP a kérdé­ses összeget. A jogász tanácsai Földjáradék örökölt föld után I kamatot hozzáírják a betéthez Mint minden faluban, Szabolcsbákán is a legtöbb régi ház sárból vagy vályogból készült. Egy agyag­gödör elég volt az egész közösségnek. S hogy meg­változtak az építkezési szokások, ez a vízállásos kacsaúsztató feleslegessé vált. Épületek vették kö­rül, a település széle jócskán kitolódott. Csak gond és baj lett vele ma már, mint illegális szemétlera­kóhely, szégyenfoltja környezetének. Hz ÁFfl-t a tanács fizeti vissza

Next

/
Oldalképek
Tartalom