Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-04 / 103. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. május 4. Véget ért a parlamenti ülésszak A negyei tanács ülése Állásfoglalás Litvániáról „A Magyar Köztársaság Országgyűlése mély aggodalommal kíséri figyelemmel a Litvánia körül kialakult súlyos helyzetet. Elfogadhatatlannak tartja kényszerítő eszközök alkalmazását és minden olyan lépést, amely akadályozza a litván nép önrendelkezési jogának érvényesítését. Az Országgyűlés ezúton fejezi ki szolidaritását a litván néppel és önrendelkezési törekvéseivel. Szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió vezetői érdemi tárgyalásokat kezdjenek a litván nép törvényes képviselőivel olyan megoldás kialakításáról, amely egyaránt biztosítja a litván nép önrendelkezési jogának érvényesülését, valamint a Szovjetunió politikai stabilitását és a nemzetközi biztonság megőrzését.” (Folytatás az 1. oldalról) A kormányalakítással megbízott Antall József felszólalása után a képviselők, rátértek az Országgyűlés állandó és különbizottságainak megalakításáról szóló határozati javaslat megtárgyalására. A bizottságok elnevezése körül folyó hosszas vita közben a Fidesz képviselőinek túlnyomó többsége kivonult az ülésteremből. A Fideszesek távozásának okát Ader János a következőképpen magyarázta: — A bizottságok elnevezése körüli vitát kicsinyesnek, komolytalannak, az alakult üléshez méltatlannak érezzük. Ügy' gondoljuk, a szakértői tárgyalások három hete alatt volt elegendő idő arra, hogy a frakciók egymás között tisztázzák: milyen bizottságokat, milyen elnevezéssel kívánnak alakítani. Véleményem szerint, ha ebben eddig nem sikerült megegyezni, akkor nem most, az alakuló ülés második napján kellene ezt megtenni. Azok & javaslatok. amelyek arra vonatkoztak, hogy esetleg új Állandó bizottságok 1. Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság . (26 fő). Elnök: dr. Salamon László (MDF) 2. önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság (25 fö). Elnök: dr. Wekler Ferenc (SZDSZ). 3. Külügyi bizottság (23 fő). Elnök: Horn Gyula (MSZP). 4. Honvédelmi bizottság (24 fő). Elnök: dr. Balogh György (FKgP). 5. Költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság (26 fő). Elnök: So- ós Károly Attila (SZDSZ). 6. Gazdasági bizottság (26 fő). Elnök: Bőd Péter Ákos (MDF). 7. Szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság (26 fö). Elnök: dr. Kiss Gyula (MDF). 8. Környezetvédelmi bizottság <23 fő). Elnök: Lukáts Miklós (KDNP). 9. Kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó bizottság (25 fö). Elnök: dr. Kulin Ferenc (MDF). 10. Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság (25 fő). Elnök: dr. Fodor Gábor (Fidesz). Különbizottságok 1. Ügyrendi bizottság (14 fö). Elnök: dr. Kónya Imre (MDF). Z. Választási és mandátum- vizsgáló bizottság (12 fö). Elnök: Nyers Rezső (MSZP). 3. Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság (12 fő). Elnök: Oláh Sándor (FKgP). 4. Nemzetbiztonsági bizottság (13 fő). Elnök: dr. Demszky Gá■ bor (SZDSZ). bizottságokat kellene alakítani, megoldhatók, hiszen minden bizottság további albizottságokat választhat tagjai sorából. Az elnevezéseken pedig szerintem nem érdemes most vitatkozni, mert azokat nyilván a bizottságok tevékenysége és működése teszi egyértelművé. Az is látható, hogy van tevékenységükben átfedés, tehát ezért ilyen precizírozásra nincs igazából szükség. Az MDF elnöke. Antall József valószínűleg május tizenöt-húszadika táján tudja összeállítani kiskoalíciós kabinetjét — ezt a hírt emelték ki Budapestről keltezett csütörtöki beszámolóikban a világhírügynökségek. A kormány várható összetételét illetően az AFP francia hír- ügynökség olyan „Budapesten keringő híreszteléseket” ismertetett, miszerint az MDF képviseletében Jeszenszky Szabad György, az Ország- gyűlés megbízott elnöke néhány perccel fél öt után zárta be a parlament alakuló ülését. Zárszavában szólt arról, hogy számos üdvözlő távirat, jókívánság érkezett az Országgyűléshez, annak tisztségviselőihez, a képviselőkhöz, illetve a nemzet egészéhez bel- és külföldről egyaránt. A plénum nevében Szabad György köszönetét fejezte ki az üdvözletekért, s a képviselők felhatalmazását kérte ahhoz, hogy ezt a jókívánságok kifejezőinek is tudomására hozza. Megítélése szerint az üdvözvisszhangja Géza kapná a külügyi. Bőd Péter Ákos a pénzügyi. Széles Gábor az ipari. Kulin Ferenc pedig a kulturális tárcát. A demokrata fórum emellett a Belügy- és a Honvédelmi Minisztériumra, valamint a külkereskedelmi tárcára is igényt tart — vélte tudni az AFP. Ugyanezen hírek szerint a kisgazdák a földművelésügyi és a munkaügyi miniszteri posztra, a kereszténydemokraták pedig letek értékes jelei annak a figyelemnek, amely az alakuló ülést kísérte. Ez biztatást jelent az elkövetkezendő munkához. Szabad György kifejezte meggyőződését, hogy az alakuló ülés — a kezdet nehézségeit is figyelembe véve — hasznos munkát végzett. Kérte a képviselőket, hogy teremtsék meg a bizottsági munkában és a személyes felkészülésben a jó folytatás további feltételeit. Egyúttal emlékeztette a képviselőket: az Országgyűlés legközelebb május 9-én, szerdán délelőtt 10 órakor ül össze. az egészségügyi és az igazságügyi tárcára számíthatnak. Antall Józsefet a brit Reuter „hazafias, liberális kereszténydemokrataként” mutatta be. Az AFP a „mérsékelt” jelzőt használta, ugyanakkor úgy ítélte meg. hogy Antall József az utóbbi időben meglehetősen tekintély- elvű magatartást tanúsított a sajtóval szemben. A litván kérdésben hozott határozatról írva. az AFP felhívta a figyelmet arra, hogy azt csak csekély többséggel fogadták el. A hír- ügynökségek megírták, hogy az SZDSZ és a kisgazdák ellenezték a Szovjetunió politikai stabilitásának szükségességére való utalást, valamint azt. hogy a Fidesz — amely szervezetet az AFP „turbulensnek” nevezett — az elfogadottnál radikálisabb szöveget javasolt. A Reuter bő terjedelemben taglalta azt. hogy a Fidesz figyelmességét megtestesítő narancsok ide-oda gurultak a képviselői asztalokon. és alkalmanként megbolondították az elektronikus szavazatszámláló rendszert. (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően kissé elfogó- dott hangon saját személyét érintő döntést kért a tanácselnök: 1990. június 30-i hatállyal felmentését indítványozta, mivel korengedmény- nyel nyugdíjba kíván menni. Elmondta: 57 éves, 38 évi munkaviszonya van. ebből 29 évet különböző vezetői tisztségekben dolgozott, az utóbbi öt esztendőben a megyei tanács élén. Vállalja minden döntését, lelkiismerete tiszta, de felmérte azt, hogy a mai társadalmi változások közepette a rendszerváltozás idején új arcot, új gondolkodású fiatal embert akarnak látni a tanácselnöki poszton. Erre akkor is szükség volna, ha nem lenne politikai váltás. Így azonban maga is hozzá akar járulni a kedvezőbb megoldáshoz. Megköszönte a bizalmat, s hozzátette: távozásával a tanács nem válik működésképtelenné. László András általános tanácselnök-helyettes a helyhatósági választásokat követően, az önkormányzatok megalakulásáig vállalja, hogy helyén marad (azt követően szakmájában kíván tevékenykedni). Kőrössy Kálmán vb-titkár pedig azt fejezte ki: addig marad posztján, amíg igényt tartanak munkájára. E vezetői kettős állam- igazgaTási ismerete, munkája garancia arra, hogy a választásokig az átmeneti időszakban zökkenőmentesen oldható meg. Ezzel válaszolt a szóbeszédre is, mely szerint a tanács vezetői idő előtt elhagyják posztjukat, miközben hosszabb időszakra járó bérüket is felveszik. Egy napról sincs szó — mondta a tanácselnök. A tanács eleget tett Bá- nóczi Gyula kérésének: felmentette tisztségéből, egyben elismerte érdemeit, munkájáért köszönetét fejezte ki. Megbízta László András tanácselnök-helyettest, hogy — az új Ország- gyűlés állásfoglalásától függő ideig — teljes hatás- és jogkörrel vezesse a tanácsot. * A megye közrendjének helyzetéről szóló főkapitányi beszámoló vitájával folytatódott ezután a tanácsülés. Legutóbb 1987-ben volt hasonló elemzés a testület előtt. Almási Sándor ezredes beszámolója őszintén mutatta be a kemény realitásokat: napjainkban bűnözési hullámmal kell szembenézni. Már a közrend felbomlásának jelei is tapasztalhatók: a bűnügyi helyzet elsősorban a megyeszékhelyen és nagyobb városainkban kritikus állapotba került. A főkapitány szóbeli kiegészítése azonban még ezt — az év végi adatokra támaszkodó — megítélést is súlyosbította: az idén mintegy ötven százalékkal emelkedett (az egy esztendővel korábbihoz képest) a bűncselekmények száma, amelyek elsősorban a vagyon ellen irányulnak. Nagyon magas az ismeretlen tettessel induló ügyek száma, az összesnek mintegy háromnegyede. Kedvezőtlen, hogy megszaporodtak a garázda jellegű, szervezetten és sorozatban elkövetett bűncselekmények. Nyíregyházán lakásbetörés- sorozat volt, amelyet egymástól függetlenül, párhuzamosan működő bűnözőcsoportok hajtottak végre. Az év elején megnőtt a terror- cselekményekre. robbantásra utaló bejelentések száma, amelyek a lakosság körében riadalmat keltettek. Szinte nincs is olyan ágazat. amelyben kedvező tendenciákról szólhatott volna a főkapitány. A - határon több ezer hamis vámáru-nyilatkozatot fedeztek fel. amelyeknél a szervezettség, is felismerhető volt. a közterületeken és közutakon sajnos, tömeges méretűvé vált az írott szabályok és az íratlan társadalmi normák megszegése. — A jogsértések, a bűnözés hagyományos okai mellett új okként érzékelhető a társadalom értékrendjének válsága — mondta a főkapitány. — A kedvezőtlen gazdasági helyzet, a munkavállalási gondok, a népesség nem elhanyagolható részénél elszegényedéshez, másutt a létminimum alatti életkörülményekhez vezettek. A társadalomban érzékelhető a türelmetlenség. gyakoribb a konfliktushelyzet jogellenes megoldása. A megoldás néhány lehetséges változatát is felvázolta Almási Sándor (ezek részletezésére később térünk msz- sza. Á szerk.). A hozzászólók közül többen a rendőr tekintélyének visszaállítását sürgették. köztük Hilbert László és Csuhák Zoltán. Erre a főkapitány azt mondta: a legfontosabb az lenne, ha a rendőr érezné a lakosság támogatását. de ez azonban sok esetben nem így van. Más hozzászólók azt tudakolták: ha autót, lakást adnak, tele- píthető-e rendőr falujukba. A válasz kedvező. Üj abban a BM elfogadja e felajánlásokat. de időben egyeztetni szükséges. Számos helyen már születtek jó megoldások ilyen módon. Csabai Lászlóné a társadalompolitikai okok csökkentésében látja a megoldások gyökerét (állami gondozott gyerekek elhelyezése, alkoholizmus elleni harc. hajléktalanok ügyének rendezése), mert a többi csak tüneti kezelés. A vagyonvédelem fontosságára. a rendőri munka társadalmi segítésére hívta fel a figyelmet. Sasvári László a Záhonyban kialakult kaotikus állapotokat tette szóvá. Nemcsak a szép kisvárost züllesztették le a túlterheltséggel, hanem szervezett bandák fosztogatják a vasutat: az utolsó időpont után létesítették a most megnyitott rendőrkapitányságot. A vitában többen nemcsak a rendőrséget bírálták és tették szóvá az egyes rendőrök gyakori határozatlanságát, hanem az új pártokat is, mert olyan mértékben tépázták meg a BM tekintélyét, hogy az a szükséges napi rendőri munkát is hátráltatta. s hasonló okok miatt gond az államigazgatási szakemberek bizonytalansága is. Erre Hamvas László MDF- elnök válaszolt: a rendszerváltozás. a falak lebontása nem volt zökkenőmentes. A társadalom azonban elutasította a korábbi rendszert, a korábbi módszereket, az új létrehozása pedig esetenként valóban gondokkal is jár. Toleranciát, több együttműködést kért. s szóvá tette: inT dulatökkal nem oldhatók meg ilyen fontos kérdések. A tanács kiegészítésekkel, feladatokkal elfogadta a beszámolót. * Pénzügyekről döntött ezután a testület. A megye tanácsainak tavalyi gazdálkodásáról szóló előterjesztés — amely 13,5 milliárd forint fel- használásáról adott számot — rögzítette: a fokozódó gondok ellenére közelítettek a középtávú terv fő céljaihoz. Három alapítvány létesítése volt még napirenden, de a tanácstagok közül olyan sokan eltávoztak, hogy a testület már nem volt határozatképes. ezért a döntést későbbre halasztották. Több tájékoztatót a tanácstagok írásban megkaptak. így ezekről nem nyitottak vitát, ösz- szességében paprikás hangulatban ért véget a megyei tanács ülése, minthogy a jelenlévők az eltávozottak felelősségérzetét bírálták. Lehet, hogy ez volt a testület utolsó ülése ilyen összetételben. M. S. Jelképes kézfogás a Parlamentben: Glattfelder Béla, az újonnan megválasztott Országgyűlés legfiatalabb és Kéri Kálmán, a legidősebb képviselője. B aloldalon ültek a budapestiek, középen és jobb oldalt pedig megyék szerinti ABC-sor- rendben a vidékiek. Ez volt régen, így helyezkedtek el a Parlamentben a képviselők. 1990. május 2- től viszont alaposan megváltozott az ülésrend. A pártok egyezkedtek meg az elhelyezkedés sorrendjében, így ők határozták meg az ülésrendet is. Ennek az a következménye, hogy egy- egy megye — így Szabolcs- Szatmár-Bereg — képviselői legfeljebb akkor ülnek egymás mellett, ha azonos párt színeiben jutottak mandátumhoz. Most egy ülésrendet mutatunk be, amelyen a sötéttel jelzett székekben ülnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselők. A névsort az 1-es szekcióval kezdjük, s alulról fölfelé haladunk. I-es szekció: Vargáné Piros Ildikó (Agrárszövetség), Módi László (FIDESZ), Kása Ferenc (MSZP). Il-es szekció: Kállay Kristóf (SZDSZ—FIDESZ —KDNP). Ülésrend III-as szekció: Laborczi Géza (SZDSZ), Gulyás József (SZDSZ). • IV-es szekció: dr. Tárgyán József (Független Kisgazdapárt), dr. Kávássy 'Sándor (Független Kisgazdapárt), VI-os szekció: Seszták László (KDNP), dr. Vékony Miklós (MDF), Várkonyi István (MDF), dr. Takács Péter (MDF), Szűcs M. Sándor (MDF), Jakab Ferenc (MDF), dr. Mezey Károly (MDF), dr. Móré László (MDF),_ dr. Nagy István (MDF), dr. Szendrei László (MDF), dr. Szilassy Géza (MDF). * Fidesz-képviselők az. ülésteremben: Deutsch Tamás és Orbán Viktor. Az Országgyűlés külföldi
