Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-22 / 118. szám
1990. május 22. Kelet-Magytronnt 3 r aadhatatlan. hogy Nyíregyháza színes, forgatagos látványossága — nevezzük jobb híján így — a KGST- viac. A hét minden napján nemre és korra való tekintet nélkül megszámlálhatatlanul sok ember keresi fel, többnyire nem is a bámészkodás miatt, hanem valami olcsó darab megvásárlása érdekében. Ha leszámítjuk Kelet-Eu- rópa uniformizált bóvlijainak tömkelegét, már- már a régi vásárok hangulata jut az ember eszébe bóklászás közben. Azoknak a vásároknak a hangulata. amelyeket messze földről kerestek fel kézművesek. tisztes iparosok, gazdaemberek, hogy' jól csengő pénzért eladják portékáikat: cifrára pingált szilkéket, köcsögöket. fazekakat, szőtteseket, faragott kisszéket. szépen pengő kaszát, ostort, kis- szerszámot. Látni itt köröndi vázákat, Románia távoli Moldva megyéjéből hozott lószerszámot, a' Szilágyság valamelyik falujában kézzel készített rongyszőnyegeket. Mára- maros megyében faragott kertiszéket és messzi északról prémes állatok szőrméit. Már februárban száz forintért kínálták itt a szovjet uborka kilóját, az Erdélyből hozott paradicsom ára is fele a hazainak. Már Bihar megyéből hozott cseresznyét is láthattunk, egészen elérhető áron. De marmeládot. diót, mákot, paprikát is vehet. aki akar. A nyíregyházi piac — úgy látszik — fogalom lett, héthatárból keresik fel, akárcsak hajdanán. A költözéssel a piac — sok nyíregyházi szomorúságára — elvesztette ócskapiac jellegét, mivel a földre terített ponyvákon, vagy kis Fiatok és Dáciák hátán kínált kelet-európai árudömping a domináló, azért meglepő módon és helyről régiségek is kerülnek elő. Éppen a határon túlról. Olykor a múlt században nyomtatott szép magyar könyveket látni oroszul beszélő asszonyságok sebtében odavetett ponyváján. Régi tányérokra. vagy ingaórákra bukkanhat a ráérő bámészkodó, de gyakran még herendi porcelán és szépen megmunkált antik darab is előkerül valamelyik románul beszélő árus szatyrából. Csak eltűnődhet az ember ezeknek a tárgyaknak a sorsán: vajon merre dobálta őket a zűrzavaros történelem? (bodnár) Széthúzó szövetkezők Bár még messze van az ősz, Nagyhalászban mégis „hullottak a levelek”. Igaz, ezeket nem a szél sodorta erre-arra, hanem a postás vitte a „Petőfi” Mg. Termelőszövetkezet tagjainak. Időt és fáradtságot, no meg a postaköltségeket nem sajnálva készült a „csasztuska”, a felhívás, mely a vezetést marasztalja el, és felszólította őket a távozásra. A leveleket „Demokratikus választást előkészítő termelőszövetkezeti tagok” címen írták alá. Azonban, hogy kik ők, ezt teljes homály fedi. — Elhatároljuk magunkat azoktól a levelektől — mondja Kovács Károly nyugdíjas, a nemrégiben alakult „Reform Tszrtagok Köre” aktivistája. — Mi Is közzé tettünk egy felhívást, és több kérdést intéztünk a vezetőséghez, valamint aláírásigyűjtést szerveztünk, hogy hívjanak ösz- sze közgyűlést, és tartsanak titkos szavazást a vezetőség megújítására. Megvádolt ^^vezetők^^ Az okok között több más mellett a következőket jelölték meg: „A vezetők a tsz-t hitbizományként, a tagságot cselédként kezelik. A dolgozóknak nincs beleszólásuk sorsuk irányításába. Az igazság kimondása bűnnek számít, elnyomják a jobbító szándékot. A nagyarányú veszteséget nem az időjárás, hanem a gazdálkodási, és irányítási hibák okozták. Magas az apparátus létszáma, egyes vezetők nagy hasznot hozó mellékfoglalkozást folytatnak, felhasználva vezetői előjogaikat. A szakvezetés elvesztette a tagság többségének a bizalmát.” — Dr. Nagy Gábor távozásakor hosszas huzavona után dr. Káposztássy Attilát választották meg tsz-elnöknek — folytatja Kovács Károly. — Sajnos, az utóbbi időben a szövetkezet fokozatosan hanyatlott. Többen itt hagyták a közösséget. Valószínű, ennek több összetevője van. — Azt mondták rám, „ellenség” vagyok, mert elmondtam a gazdasági épületek rossz állapotáról a véleményemet — veszi át a szót Hegedűs Sándor «olt raktáros. — Az ember szíve szakadt meg, mert valamikor a mi verejtékünkön épültek azok a pajták, istállók. Március 23-ra a vezetőség összehívta a közgyűlést. Előtte munkahelyi közösségi üléseken vitatták meg az alapszabály-módosítást és itt adott választ az elnök a levelekben szereplő kérdésekre. A közgyűlést levezető elnök hagyomány szerint a főkönyvelő volt. A tanácskozást a második napirendi ponttal, az alapszabály-módosítással kezdték, majd a bizalmi kérdés került sorra. A levezető elnök szavazást kért, melyben a tagság egyhangu- lag(!) kinyilvánította; nincs szükség a vezetőség újraválasztására. A reformköriek a nyílt szavazást sérelmesnek tartják, mert azt mondják, a tagság meg volt félemlitve és olyanok is voksolhattak, akik nem jogosultak, (akik a tsz alkalmazásában állnak). — Én még névreszóló leveleket is kaptam — fogad dr. Káposztássy Attila elnök. — A kérdőívet mindössze húszán írták alá, ez nem éri el a szervezeti szabályzatban előírt tíz százalékot. Ennek ellenére én kértem a tagságot a titkos szavazás lefolytatására, de a közgyűlés egyértelműen elhatárolta magát ettől. A munkahelyi értekezleten adott válaszom, úgy éreztem, megnyugtatta az embereket. Visszautasított __vádoilc__ — Sajnos, ezek a levelek alaposan felkavarták a hangulatot, ami nem tesz jót az amúgy is nehéz helyzetben lévő termelőszövetkezetünknek. Az 1989. évi veszteség oka elsősorban a kedvezőtlen időjárás volt. Elhiszem, hogy a több éve mezőgazdaságban dolgozó tagjainknak is van véleménye, de bízni kell a tanult szakemberekben is. A használaton kívüli gazdasági épületek állaga már korábban megromlott. Amikor megkezdődtek az egyesítések, a központosítással a külterületeken lévő épületek ott maradtaik üresen. Jelentős gazdálkodási ágváltás is történt, például megszűnt a do- h ány tér mesztés. — A felsorolt vádakat nem fogadom el. A vasipari üzem, mióta önálló elszámolási egység lett, többmilliós nyereséget hozott, az ott dolgozók is jobban keresnek. A cukonkaüzemmel sok gondunk van, termékeinket nehezen tudjuk eladni. Kideríteni az igazságot A szerkesztőségünkhöz eljuttatott panaszoknak volt egy másik része is. Ezt így fogalmazták meg az érintettek: „Mivel mi voltunk, akik rendszeresen véleményt mondtunk minden gyűlésen, bírálva a tsz-ben folyó tevékenységet és a vezetést, retorzióként többünket áthelyeztek más, alacsonyabb beosztásba.” így lett a méregraktárosból méregkeverő, vagy az egyik mezőőrből gépkocsirakodó, s az adóügyi előadó pedig fizikai állományba került, ők mindhárman a szövetkezet döntőbizottságához fordultak, indokaik között szerepelt: nem követtek el fegyelmi vétséget, munkájuk ellen mindezidáig nem merült fel kifogás. Volt, aki részt vett abban a bizonyos aláírásgyűjtésben, maga is aláírta — gondolja, hogy ezért jutott erre a sorsra. A döntőbizottság mérlegelte az indokokat, és mindhárom dolgozót visszahelyezte eredeti beosztásába, ezt a döntést a tsz vezetősége nem fogadta el, fellebbezés után a munkaügyi bírósághoz került az ügy. (Döntés a közeljövőben lesz.) — Ez nem bosszúállás, mint ahogy hiszik az emberek, — fejti ki véleményét az elnök. — Mindhárman improduktív munkakörben dolgoztak. Ezeket a munkaköröket megszüntettük, vagy összevontuk. Ebben a gazdasági helyzetben csökkenteni kell a nem termelő létszámot. A döntés nem személyekre, hanem munkahelyekre szól. Ügy érzem, aki tényleg dolgozni akar, és itt akar megélni, megtalálja számítását. Nehéz ilyen hangulatban dolgozni és vezetni. Amikor az egész falu a levelekről, a tsz-ben folyó vitákról beszél. A tagságnak és a vezetésnek mielőbb közösen kell tisztázni a helyzetet, s az igazságot kideríteni. Dankó Mihály VAGANYNYOMTÁV- ÉS TÜLEMELÖ MÉRŐ műszert gyártanak a mátészalkai MOM mechanikai és optikai rt-ben. A hasznos technikai eszközt Kotrozó József műszerész szabályozza. (E. E. felv.) SZERDÁN NYIT A BNV Szabolcsiak szupertechnikával Szerdán nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. A beruházási javak szakvásárán megyénk néhány üzeme is résztvesz. A megnyitóra szerdáin tíz órakor kerül sor. Május 31-ág naponta 10 és 18 óra 'közt fogadja a látogatókat a vásár. A pavilonokban, kiállítótermekben 28 ország beruházási javtait, új termékeit láthatják az érdeklődők. Az NSZK és Ausztria most nagy területen állít ki. A kiállító magyar vállalatok száma 593. A Mezőgép Vállalat Nyír- poligon Kft.-je két darab számítógép vezérlésű CNC— SMP típusú, váltóáramú esztergagéppel vesz részt a vásáron. Ezek a gépek termelékenyek, takarékosak, kemény és kevésbé 'kemény anyagok forgácsolására egy aránt alkalmasak. Mindkét gép a C/2-es pavilonban tekinthető meg. A Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának nyíregyházi leányvállalata a BS—400-as faipari szalagfűrészgépet állítja ki a B pavilonban. A leányvállalat ezt a gépet egy világhírű NSZK-taeli céggél közösen gyártja. A Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyára mezőgazdasági abroncsokat visz a BNV-re. A Taurus most nemcsak kiállít, szakemberei, üzletkötői tanácsokkal, ajánlatokkal szolgálnák. A nyíregyházi papírgyár közvetve vesz részt a vásáron: a felhasználók viszik a BNV-onea gyár által készített dobozokat és csamaglóeszköz őket. VIRÁGVÁZÁK MŰANYAGBÓL. A kállősemjcni Új Élet Termelőszövetkezet műanyagüzemében gyártják a kis virágvázákat, amely rövid idő alatt kedveltté vált, s ma már az ország valamennyi területén megvásárolható. (E. E. felv,). Barna bőrű brigádvezető B ár minden cigány ilyen lenne. A- családja is rendes. Nincs velük gond az utcában. Bejáratosak több magyar családba. Bácskái János állítja ezeket Vasmegyer központjában, egy leágazó kis utcában. Néhány házzal odébb Mák József né így vélekedik: Az asszonnyal és a gyerekekkel gyakran találkozom. Tisztességesen viselkednek. Az embert kevésbé ismerem, mert ő kora reggel eljár dolgozni. Lakatos Balázs az. aki ebből a nyírségi faluból naponta munkásbusszal bejár Nyíregyházára, hogy részt vegyen a kórház építésében, bővítésében. Májustól vele jár a legkisebb fia is, egy brigádban mozgatják a földet, a betont, a zsaluzáshoz szükséges anyagokat. Többen mondják: nem késik le a munkásbuszt és este ha hazajönnek, első útjuk nem a kocsmába vezet. . De nézzük, hol és hogyan él a Lakatos család. Itt Vasmegyer közepe táján, a Szabadság utcában. Cserepes ház, jókora porta, viszonylag hosszú kert. Lakatos Vilma, a most is munkában lévő házigazda lánya mutatja be a környezetet. A szobában tv-készülék és két fotel. A falon sok-sok fénykép. Mind a népes család összetartozásának szimbóluma. Az udvaron földbe vájt oszlopok, Vilma magyarázza, hogy a közeli hetekben ide épül a nyárikonyha. Hátul ól, benne két nagy disznó hízik. A lány örömmel közli: éppen most alkudtak meg újabb nyolc malacra. Pár nap múlva elhozzák, majd felhizlalják mind a nyolcat. Főleg eladásra. A kiskertben kikelt és virít a sárgarépa, a petrezselyem. A diófa, a meggyfa is termést ígér. A lenti kertben kibújtak a krumplisorok, a cigánylány ide érve nem panaszként mondja: Pár nap múlva kapálnunk kell. Anya és lánya gondozzák a házat, a kertet Apa és fia építkezik a városban. Lássuk hol és hogyan. Nyíregyházán a megyei kórház udvarán toronydaru hívja fel magára a figyelmet. Az építőknek kivágott kapu előttrtábla hirdeti, hogy ez a KEMEV építési területe és itt idegennek belépni tilos. A daru környékén megtudjuk, hogy különböző kórházi szárnyakat, gazdasági és szociális létesítményeket építenek itt a keimévesek. A művezető azt mondja: az ütőképes kubikus brigád vezetője Lakatos Balázs. Elégedett vele, sokféle munkát nyugodtan rábízhat. Mindjárt előkeríti. Zömök, kreol bőrű férfi kerül elő az építkezés egyik zugából. Fekete inget visel, gumicsizmájának szára félig letűrve. Feltűnő, hogy négy ujjára tetoválták születési dátumát: 1947. A karján kéklik egy tetovált szív. Nyilván szerelmes fiatal korában szurkálták meg a karját. Bólogat, hogy igen. Majd hozzáteszi, hogy feleségével azóta is jóban- rosszban együtt vannak. Nyolc gyermeket neveltek fel. Négy fiút és négy lányt. Büszkén közli azt is, hogy egyik lánya magyar fiúhoz ment férjhez, az egyik fia pedig magyar lányt vett el feleségül. Az anyagi helyzetükre tereli a szót. Ezt a részt szó szerint idézzük: Az egyik fiamnak és a vejem- nek saját kocsija van. A sógorom Münchenben szakmunkásként dolgozik, ő húsvétra nyugati kocsival jött haza. Itt parkolt a közelben, a magyarok is megbámulták a kocsiját. Mellesleg hústvétra egy disznót vágtam. A jó sorshoz szokott sógor is jól érezte magát a disznótorban. Végül beszéljünk a munkáról, a fegyelemről. Erről is szívesen szól, úgy látszik nincs mit szégyenkeznie. Sorolja, hogy sok évig Pestre ingázott. Aztán hét esztendővel ezelőtt idejött a szabolcsi építőkhöz kubikusnak. Büszke rá, hogy azóta többször kapott jutalmat, egyszer Kiváló Dolgozó jelvénnyel tüntették ki. Megbízhatósága, szervezőkészsége miatt a középvezetők őt javasolták brigád vezetőnek. Most húsz fős, nagy létszámú a brigád. Hangsúlyozza, hogy a brigádtagok többsége magyar. Ha nehezen is, de elfogadták őt brigádvezetőnek. Mert bizonyított. A búcsúzásnál megszorítom kérges kezét. Ö visz- szamegy helyére. Földet lápétól, betont hord. Épít. Nábrádi Lajos Vásáridra
