Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-19 / 116. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. május 19. Ezt láttuk, hallottuk Á tévé előtt Elhunyt, kimúlt, elbúcsúzott tőlünk a tövismadár és sokan megkönnyezték. Valószínű, az utóbbi idők legnézettebb produkciója közé tartozik a Tövismadarak című amerikai filmsorozat, amelynek számunkra még külön érdekessége, hogy a mű magyar íordító.ia a jelenlegi államelnök Göncz Árpád. De ettől még a sorozat lehetett volna jó is. rossz. Az ízlés, érdeklődés, véleményalkotás — tudjuk — nem népszavazás, közvélemény-kutatás kérdése. Teljesen személyes. intim kérdés. Tapasztalataim szerint a nézők többsége szívesen nézte a sajátos szerelmi, családtörténet epizódjait, mert jellemek. emberi konfliktusok, érzelmek bontakoztak ki a filmben és a nézőnek a sok krimi, pornó, horror és szirupos film után felüdülést jelentett az ausztrál környezetben játszódó történet. így a gyöngéit is jó szívvel megbocsátották a sorozatnak, mint a néha túlontúl sok bölcselkedést. a nem mindig képszerű megoldásokat. Ügy tűnik, a tövismadarak egy ideig tovább élnek velünk. Nemrég olvastam egy hirdetést az újságban, amelynek ez volt a jeligéje ..Tövismadarak”. Természetesen jócskán akadtak olyanok is. akiknek nem tetszett a filmsorozat. az ő véleményüket is tiszteletben kell tartani. De hogy a film nem maradt visszhang nélkül a nézőben, az bizonyos, talán mert mindnyájunkkal előfordult, vagy előfordulhat. hogy a tövismadarakhoz vagyunk hasonlatosak ... A rádió mellett Hogyan vásárolt Munkácson egy volt atomtenger- alattjárós. leszerelt szovjet katonától kitüntetéseket és katonaruhát az egyik neves humorista? Mennyit érnek a rendjelek és kitüntetések a világpiacon? Miért őrzi még mindig a padláson a 45-ben elsötétítésre használt papírokat valaki? Számos más kérdés is szóba került a csütörtök esti kabaré csevegésén a Petőfi Rádióban, ahol Verebes. Déri. Farkas- házy és társaik igyekeztek bizonyítani a Rádiókabaré létjogosultságát. amelyet egyesek már eltemettek, mondván: ma már alig van olyan poén. amit a kabarészerzők és -előadók sikerrel ..elsüthetnek”. Kabaré az egész ország — mondják a cinikusok. A csütörtök esti csevegés a tárgyakról szólt. így kerültek szóba a rendjelek, kitüntetések, s az egyik legszellemesebb jelenet az volt. amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem rendjel- és kitüntetéstörténésze előadta a kacagtató tényeket. természetesen elsősorban a szovjet és hazai kitüntetésekről. árfolyamáról. Úgy tűnik, távolabbi vizekről hozva — a szovjet élet furcsaságai, közép-kelet stb. — még jobban ülnek a poénok. a szerzők úgy vélik, a hallgató vevő ezekre. De lassan a hazai vizeken is érdemes lenne kabarézni. Hülyeségért, kabaréba illő dolgokért ugyanis nem mindig kell a szomszédba mennünk. P. G. Egy sikeres menedzser Becsből Áz önök megyéje nyugalmat kölcsönöz nekem A Dow Elanco bécsi, kelet-európai irodájának negyedik emberével ülünk a Mariahilfer strasse egyik hangulatos éttermének asztalánál. A hírneves cég által szervezett * ausztriai tanulmányút élményeivel a tarsolyunkban és egy valódi „bécsi szelet” ízével a szánkban kissé elgyöngülten kavargatjuk a kávénkat. Várjuk, hogy csituljon a zaj, a zömében almatermesztőkből álló magyar csoport még egy kis kirakatnézegetésre szétszéledjen a híres bevásárlóutcában, s nekünk lehetőségünk nyíljon egy rövid beszélgetésre. A 43 eves Heinrich Schäf- fer, a nagyon sok profi és amatőr kertész által már jól ismert Rubigan gombaölő szer magyarországi diadalút- jának szervezője, a nem min dennapi üzleti siker egyik kovácsa volt. — Nemrégen alakultak úgy átszervezödött vállala tünknél a dolgok, hogy jelenleg már nem az egész Kelet-európai térséggel, hanem csak a számukra igen fontos két piac — Lengyelország és Magyarország — üzletmenetével kell foglalkoznom. Az is igaz viszont, hogy már nemcsak a Rubigan, hanem sok egyéb, eddig talán kevéssé ismert, de a maga területén ugyancsak hatásos készítmény piaci felfuttatásáért vagyok felelős — mesél az újabban bekövetkezett változásokról a szimpatikus menedzser. — Hogyan vélekedik, mi szükséges ahhoz, hogy az ön munkakörében valaki hasonló sikereket érjen el? — Lényeges, hogy előre lássa az ember, mi fog történni és a várható fej lemé- nyekre alternatívákat dolgozzon ki. Fontosnak tartom, hogy egy teamen, egy munkacsoporton belül, annak minden tagját teljes mély- ségben bevesse a „főnök”. — ön hol és milyen tanulmányokat folytatott az évek során? — Bécsben szerves kémiát tanultam az egyetemen. Diploma után az alapkutatásban dolgoztam Az ENSZ Nemzetközi Atomenergiai Bizottságában élelmiszeripari tartósítással foglalkoztam, aminek egyenes következményeként 2 évet az USA-ban töltöttem hasonló témát tanulmányozva. Ezt követően helyeztek át Genfbe. de már marketing munkára, ipari oldószerek területén, ahol 1 évig voltam, majd 5 esztendő következett Düsseldorfban, összesen tehát tízéves nemzetközi tapasztalattal a hátam mögött jöttem vissza szülővárosomba, Becsbe az Elanco cég kelet-európai marketing tevékenységét irányítani. Egyébként nekem az a véleményem, hogy az adottságon túl egy jó cégnél ledolgozott évtized többet jelent, mint bármilyen menedzseriskola. — Életének nem kis részét töltötte távol hazájától, különböző országokban. Ezek után arra lennék kíváncsi, mennyire maradt meg osztráknak, menynyire bécsi polgárnak? — Bécsinek lenni nem tartozik a legfontosabb dolgok közé. Azokban az országokban is, ahol eddig éltem, s azokban is, amelyekben gyakori utazásaim során megfordultam, jó néhány szép várost ismertem meg. Hogy mást nem mondjak, ott van például az önök fővárosa, Budapest. Tizennégy évvel ezelőtt jártam ott először, s ha legközelebb megyek, az lesz a századik alkaíom, hogy látni fogom, de meg kell mondjam, gyönyörű város és egyre szebb lesz. — Schaffer úr, ön nyolc éve, hogy rendszeres és természetesen igen szívesen látott vendége Szabolcs-Szatmár-Bereg me- gyének és Nyíregyházának. Most pedie. hogy városunkban is állandó irodát nyitottak, feltehetően még több alkalommal lesz szerencsénk önhöz. JWilyen tendenciákat fedezett fed nálunk a ..messziről jött ember**? — Ami a leginkább szembetűnő volt számomra, az a hangulati fejlődés. Én első- sorban a szabolcsi felhasználóinkkal találkozom évről évre és ezeken a zömében mezőgazdasági szakembereken tudom lemérni, hogy velük a kapcsolat egyre életszerűbbé vált. Az ott lakók már nem azok a nyolc évvel ezelőtti félénk és zárkózott „nyuszik”, hanem önbizalommal, tájékozottsággal rendelkező nyílt szívű és eszű emberek. — És lát negatív változást is? — Talán újabban észrevehető egyfajta elbizonytalanodás, ami valószínű, a kialakult gazdasági helyzet következménye. Ám végül még ez is átfordulhat pozitív irányba. Egyébként azt el szeretném mondani, hogy nagyon tetszik nekem az önök megyéje. Az a táj számomra valamiféle nagy nyugalmat kölcsönöz, amit persze nem csak a csendre vonatkoztatva, hanem az egész megye hangulatára kell érteni. Szívesen mennék Nyíregyházára sűrűbben is, csak kicsit messze van. Alig várom már, gondolom önökkel | együtt, én is, hogy megindul- I jón a légiközlekedés Buda- I pest és Nyíregyháza között! Galambos Béla! Fokhagymaper, kártérítéssel A Legfelső Bíróság a kö- zelmúltfbam hozott jogerős ítéletet a fehérgyarmati Zalka Máté Tsz. „fokhagyma ügyében’-. A fokhagymát a tsz megrendelte, majd a megrendelést letagadta. Az ítélet szerint most a tsz több mint hárammülió forintot fizet a 'károsultaknak. A tanulságos ügy az adott szó értéke és a szerződéses fegyelem megtartása miatt érdemeli figyelmet is válaszolt! Erre a vállalat a rothadástól tartva a temérdek fokhagymát felszele teltette és megszűri tíatta. A megyei bíróság kötelezte a tsz-t, hogy fizesse meg a vételárat kamatostól. Fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság —- résziben más minősítéssel — az ítéletet helybenhagyta. A tsz tehát fizet a közös kasszából, pedig csak néháinyan felelősek „hagymaügyfben”. N. L. A tsz kirendel tségveze tője, illetve piackutatója — a tsz megbízásából — a Szegedi Konkordia Kereskedelmi és Szolgáltató vállalattól megrendelt két kamion export minőségű fokhagymát. A vállalat beszerezte a két kamion árut, amikor a kamionok már indulásra készen álltak, a tsz megtagadta az átvételt, természetesen a fizetést is. A megyei bíróságon megtartott tárgyalásán a vállalat bizonyította, hogy a tsz illetékese szóban megrendelte a fokhagymát. Jó tudni: a szóbeli megállapodás is szer- ződésnetk számít Szavahi- heletüen partnerek közt nem is lehetne korrekt üzleti kapcsolat. Sőt a vállalat képviselője egy hivatalosan lepecsételt táviratot is mutatott bizonyítékként, amelyből kiderül, hogy a tsz igeniis megrendelte az árut. Az is bizonyított volt a tárgyaláson, hogy a vállalat telefonon és táviratban sürgette a tsz ve- zetőiit, hogy adják meg a jelt a két kamion mduláisára. • A táviratra a tsz napokig nem Gyulaházán új ravatalozó épült. Most cserélje ki bátorát! A Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat BÚTORBOLTJÁBÓL — Kisvárda, Bocskai u. 29/31. sz. — 1990. május 21-étől — SZEKRÉNYSOROK, — KÁRPITOZOTT GARNITÚRÁK. — EBÉD LÖGARNITÚ RÁK, — LENGYEL KERTI GARNITÚRÁK, — HÁLÓSZOBÁK Ki 207. 307. 407. 50?. Árengedménnyel kaphatók: AMtG A KÉSZLET TART! (1770) A tanárképző is várja a vendéghallgatókat összesen körülbelül ezer romániai magyar fiatalt várnak hazánk felsőoktatási intézményei. Közöttük a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola, amelynek főigazgatójától, Székely Gábortól megtudtuk: az intézmény vezetése és a hallgatók önkormányzata megállapodott abban, hogy 20— 22 helyet rendelkezésre bocsátanak a Romániából tanító vagy tanár szakra jelentkező magyar fiatalok számára. (Az előbbieket a békéscsabai tanítóképző, az utóbbiakat pedig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola „osztja el” az érintett intézmények között, azaz irányítja majd többek kö- zött a nyíregyházi főiskolára is i Mindehhez í>—tlOO ezer forint szükséges. Ez az ősz- szeg a főiskola költségvetését terheli, vagyis ennyiről most lemondanak az itteni hallgatók, hogy segítsék a romániai magyar fiatalok tanulmányait. Mint ismeretes. Szegeden egymillió forintos alapítványt létesítettek ebből j a célból. A nyíregyházi; tanárképzőn is felvetődött a gondolat, de a tanévkezdésig erre már nem lesz idő, így az imént említett megoldást j választották. Mindazonáltal reménykednek benne, hogy azok a vállalatok, intézmények, magánszemélyek, akiknek módjukban áll, nálunk is támogatják majd a szó- I banforgó fiatalokat abban, I hogy anyanyelvükön szerezhessenek tanító vagy tanár " szakos diplomát. Szatócsból! a múzeumfaluban Az árucikk nem eladó Fogyasztott-e már Uhu kávét, vagy Szultán forrásvizet? Kóstolta-e már a Kaiser- féle tejkaramellát? Es mit szólna egy csésze Goldsmith- teához? Na persze, a jó társasághoz kellemes megjelenés kívántatik: a Hutler-féle színszappan és a szépségápolásra szolgáló Lysoform a legszebbé varázsolja. A legidősebbek talán még emlékeznek a fenti márkákra és árura. Talán tünékeny fiatalságuk szebb napjai jutnak eszükbe a Nubuk cipő fényesítésére használható dörzspor láttán, amikor a dé- di, még valamikor 16 éves korában Váncza sütőporból készítette süteménnyel kínálta petróleumfénynél a Lepke szivarkát, zavartan sodorgató Sándor édesapánkat. Nos, a sóstói múzeumfaluban a régi, szép békeidők hangulatába röpíti vissza a látogatót a május 19-én megnyíló sza tócsboltban az a sok-sok régi tárgy és áru, ami ott látható. Az idősebbek emlékezhetnek, a fiatalok ismerkedhetnek a múlt mindennapi életével. A múzeumfaluban tovább bővül a faluközpont. A barabási iskola után idekerült a falu szatócsboltja és kocsmája is. Magával az épülettel nem volt sok gond, hiszen Barabáson még a közelmúltban is működött az üzlet, amely kisebb átalakítás után áttelepíthető volt. Annál több utánajárást igényelt a régi berendezések és hajdani áruk megszerzése, hogy való ban korhű boltot láthassanak a látogatók. Am kiderült, hogy megyénkben is több helyen gondos és féltő kezek őrzik egy-egy régi bolt kincseit: a különböző, ki tudja miféle édességek és italok tárolására használt dobozokat és üvegeket, régi mintás stelázsipapírt, a ma már megmosolyogni valóan gics- csesnek tűnő reklámtáblákat, címkártyákat, szépen megírt feiratokat, a nem romló áruk tömkelegét, a paszomány- zsinórt, a kézimunkafonál- kollekciót, a régi gombokat, a petróleumlámpa cilinderjét, a cukrosüvegeket. Szikra gyufát és azt a sok-sok régi tárgyat, amely most a szatócsboltban látható. Szabolcs- bákáról, Kemecséről, Őrösről, Tímárról és Nagyecsed- ről sikerült a legjobb helyre menekíteni és megőrizni az utókornak a régi boltok kínálatát. (A berendezési tárgyak jórészt Barabásról és Tarpáról kerültek ide.) Nézegetem az egykor a szabolcsbákai szatócsboltban használt hitelkönyvet, amelynek segítségével képet kaphatunk a régi életformáról. Kókuszvaj és aszaltalma, folyószóda és palaveszszö __Tűnődik az ember a régi ízeken és hangulatokon. A sóstói múzeumfaluban látható szatócsbolt egyike az országban található öt múzeumboltnak, amelyek a múlt ilyen hagyatékát őrzik. (bodnár)
