Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-19 / 116. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. május 19. Ezt láttuk, hallottuk Á tévé előtt Elhunyt, kimúlt, elbúcsúzott tőlünk a tövismadár és so­kan megkönnyezték. Valószínű, az utóbbi idők legnézettebb produkciója közé tartozik a Tövismadarak című amerikai filmsorozat, amelynek számunkra még külön érdekessége, hogy a mű magyar íordító.ia a jelenlegi államelnök Göncz Árpád. De ettől még a sorozat lehetett volna jó is. rossz. Az ízlés, érdeklődés, véleményalkotás — tudjuk — nem népszavazás, közvélemény-kutatás kérdése. Teljesen sze­mélyes. intim kérdés. Tapasztalataim szerint a nézők többsége szívesen nézte a sajátos szerelmi, családtörténet epizódjait, mert jelle­mek. emberi konfliktusok, érzelmek bontakoztak ki a film­ben és a nézőnek a sok krimi, pornó, horror és szirupos film után felüdülést jelentett az ausztrál környezetben játszódó történet. így a gyöngéit is jó szívvel megbocsá­tották a sorozatnak, mint a néha túlontúl sok bölcselke­dést. a nem mindig képszerű megoldásokat. Ügy tűnik, a tövismadarak egy ideig tovább élnek ve­lünk. Nemrég olvastam egy hirdetést az újságban, amely­nek ez volt a jeligéje ..Tövismadarak”. Természetesen jócskán akadtak olyanok is. akiknek nem tetszett a film­sorozat. az ő véleményüket is tiszteletben kell tartani. De hogy a film nem maradt visszhang nélkül a nézőben, az bizonyos, talán mert mindnyájunkkal előfordult, vagy elő­fordulhat. hogy a tövismadarakhoz vagyunk hasonlato­sak ... A rádió mellett Hogyan vásárolt Munká­cson egy volt atomtenger- alattjárós. leszerelt szovjet katonától kitüntetéseket és katonaruhát az egyik neves humorista? Mennyit érnek a rendjelek és kitüntetések a világpiacon? Miért őrzi még mindig a padláson a 45-ben elsötétítésre használt papírokat valaki? Számos más kérdés is szóba került a csütörtök esti kabaré cse­vegésén a Petőfi Rádióban, ahol Verebes. Déri. Farkas- házy és társaik igyekeztek bizonyítani a Rádiókabaré létjogosultságát. amelyet egyesek már eltemettek, mondván: ma már alig van olyan poén. amit a kabaré­szerzők és -előadók sikerrel ..elsüthetnek”. Kabaré az egész ország — mondják a cinikusok. A csütörtök esti csevegés a tárgyakról szólt. így ke­rültek szóba a rendjelek, kitüntetések, s az egyik leg­szellemesebb jelenet az volt. amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem rend­jel- és kitüntetéstörténésze előadta a kacagtató ténye­ket. természetesen elsősor­ban a szovjet és hazai ki­tüntetésekről. árfolyamáról. Úgy tűnik, távolabbi vizek­ről hozva — a szovjet élet furcsaságai, közép-kelet stb. — még jobban ülnek a poé­nok. a szerzők úgy vélik, a hallgató vevő ezekre. De lassan a hazai vizeken is érdemes lenne kabarézni. Hülyeségért, kabaréba illő dolgokért ugyanis nem min­dig kell a szomszédba men­nünk. P. G. Egy sikeres menedzser Becsből Áz önök megyéje nyugalmat kölcsönöz nekem A Dow Elanco bécsi, kelet-európai irodájának negyedik emberével ülünk a Mariahilfer strasse egyik hangulatos éttermének asztalánál. A hírneves cég által szervezett * ausztriai tanulmányút élményeivel a tarsolyunkban és egy valódi „bécsi szelet” ízével a szánkban kissé elgyöngülten kavargatjuk a kávénkat. Várjuk, hogy csituljon a zaj, a zö­mében almatermesztőkből álló magyar csoport még egy kis kirakatnézegetésre szétszéledjen a híres bevásárlóutcában, s nekünk lehetőségünk nyíljon egy rövid beszélgetésre. A 43 eves Heinrich Schäf- fer, a nagyon sok profi és amatőr kertész által már jól ismert Rubigan gombaölő szer magyarországi diadalút- jának szervezője, a nem min dennapi üzleti siker egyik kovácsa volt. — Nemrégen alakultak úgy átszervezödött vállala tünknél a dolgok, hogy je­lenleg már nem az egész Ke­let-európai térséggel, hanem csak a számukra igen fontos két piac — Lengyelország és Magyarország — üzletmene­tével kell foglalkoznom. Az is igaz viszont, hogy már nemcsak a Rubigan, hanem sok egyéb, eddig talán ke­véssé ismert, de a maga te­rületén ugyancsak hatásos készítmény piaci felfuttatá­sáért vagyok felelős — me­sél az újabban bekövetke­zett változásokról a szimpa­tikus menedzser. — Hogyan vélekedik, mi szükséges ahhoz, hogy az ön munkakörében valaki hasonló sikereket érjen el? — Lényeges, hogy előre lássa az ember, mi fog tör­ténni és a várható fej lemé- nyekre alternatívákat dol­gozzon ki. Fontosnak tartom, hogy egy teamen, egy mun­kacsoporton belül, annak minden tagját teljes mély- ségben bevesse a „főnök”. — ön hol és milyen tanulmá­nyokat folytatott az évek so­rán? — Bécsben szerves kémiát tanultam az egyetemen. Diploma után az alapkuta­tásban dolgoztam Az ENSZ Nemzetközi Atomenergiai Bizottságában élelmiszeripa­ri tartósítással foglalkoztam, aminek egyenes következmé­nyeként 2 évet az USA-ban töltöttem hasonló témát ta­nulmányozva. Ezt követően helyeztek át Genfbe. de már marketing munkára, ipari oldószerek területén, ahol 1 évig voltam, majd 5 esztendő következett Düsseldorfban, összesen tehát tízéves nem­zetközi tapasztalattal a há­tam mögött jöttem vissza szülővárosomba, Becsbe az Elanco cég kelet-európai marketing tevékenységét irá­nyítani. Egyébként nekem az a véleményem, hogy az adottságon túl egy jó cégnél ledolgozott évtized többet jelent, mint bármilyen me­nedzseriskola. — Életének nem kis részét töltötte távol hazájától, külön­böző országokban. Ezek után arra lennék kíváncsi, mennyire maradt meg osztráknak, meny­nyire bécsi polgárnak? — Bécsinek lenni nem tar­tozik a legfontosabb dolgok közé. Azokban az országok­ban is, ahol eddig éltem, s azokban is, amelyekben gya­kori utazásaim során meg­fordultam, jó néhány szép várost ismertem meg. Hogy mást nem mondjak, ott van például az önök fővárosa, Budapest. Tizennégy évvel ezelőtt jártam ott először, s ha legközelebb megyek, az lesz a századik alkaíom, hogy látni fogom, de meg kell mondjam, gyönyörű vá­ros és egyre szebb lesz. — Schaffer úr, ön nyolc éve, hogy rendszeres és természete­sen igen szívesen látott vendé­ge Szabolcs-Szatmár-Bereg me- gyének és Nyíregyházának. Most pedie. hogy városunkban is állandó irodát nyitottak, feltehetően még több alka­lommal lesz szerencsénk ön­höz. JWilyen tendenciákat fede­zett fed nálunk a ..messziről jött ember**? — Ami a leginkább szem­betűnő volt számomra, az a hangulati fejlődés. Én első- sorban a szabolcsi felhasz­nálóinkkal találkozom évről évre és ezeken a zömében mezőgazdasági szakembere­ken tudom lemérni, hogy velük a kapcsolat egyre élet­szerűbbé vált. Az ott lakók már nem azok a nyolc évvel ezelőtti félénk és zárkózott „nyuszik”, hanem önbiza­lommal, tájékozottsággal rendelkező nyílt szívű és eszű emberek. — És lát negatív változást is? — Talán újabban észreve­hető egyfajta elbizonytalano­dás, ami valószínű, a kiala­kult gazdasági helyzet kö­vetkezménye. Ám végül még ez is átfordulhat pozitív irányba. Egyébként azt el szeretném mondani, hogy nagyon tetszik nekem az önök megyéje. Az a táj szá­momra valamiféle nagy nyu­galmat kölcsönöz, amit per­sze nem csak a csendre vo­natkoztatva, hanem az egész megye hangulatára kell ér­teni. Szívesen mennék Nyír­egyházára sűrűbben is, csak kicsit messze van. Alig vá­rom már, gondolom önökkel | együtt, én is, hogy megindul- I jón a légiközlekedés Buda- I pest és Nyíregyháza között! Galambos Béla! Fokhagymaper, kártérítéssel A Legfelső Bíróság a kö- zelmúltfbam hozott jogerős ítéletet a fehérgyarmati Zal­ka Máté Tsz. „fokhagyma ügyében’-. A fokhagymát a tsz megrendelte, majd a megrendelést letagadta. Az ítélet szerint most a tsz több mint hárammülió forintot fi­zet a 'károsultaknak. A ta­nulságos ügy az adott szó értéke és a szerződéses fe­gyelem megtartása miatt ér­demeli figyelmet is válaszolt! Erre a vállalat a rothadástól tartva a temér­dek fokhagymát felszele tel­tette és megszűri tíatta. A megyei bíróság kötelez­te a tsz-t, hogy fizesse meg a vételárat kamatostól. Fel­lebbezés után a Legfelsőbb Bíróság —- résziben más mi­nősítéssel — az ítéletet hely­benhagyta. A tsz tehát fizet a közös kasszából, pedig csak néháinyan felelősek „hagymaügyfben”. N. L. A tsz kirendel tségveze tője, illetve piackutatója — a tsz megbízásából — a Szegedi Konkordia Kereskedelmi és Szolgáltató vállalattól meg­rendelt két kamion export minőségű fokhagymát. A vállalat beszerezte a két ka­mion árut, amikor a kami­onok már indulásra készen álltak, a tsz megtagadta az átvételt, természetesen a fi­zetést is. A megyei bíróságon meg­tartott tárgyalásán a vállalat bizonyította, hogy a tsz ille­tékese szóban megrendelte a fokhagymát. Jó tudni: a szóbeli megállapodás is szer- ződésnetk számít Szavahi- heletüen partnerek közt nem is lehetne korrekt üzleti kap­csolat. Sőt a vállalat képvi­selője egy hivatalosan lepe­csételt táviratot is mutatott bizonyítékként, amelyből ki­derül, hogy a tsz igeniis meg­rendelte az árut. Az is bizo­nyított volt a tárgyaláson, hogy a vállalat telefonon és táviratban sürgette a tsz ve- zetőiit, hogy adják meg a jelt a két kamion mduláisára. • A táviratra a tsz napokig nem Gyulaházán új ravatalozó épült. Most cserélje ki bátorát! A Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat BÚTORBOLTJÁBÓL — Kisvárda, Bocskai u. 29/31. sz. — 1990. május 21-étől — SZEKRÉNYSOROK, — KÁRPITOZOTT GARNITÚRÁK. — EBÉD LÖGARNITÚ RÁK, — LENGYEL KERTI GARNITÚRÁK, — HÁLÓSZOBÁK Ki 207. 307. 407. 50?. Árengedménnyel kaphatók: AMtG A KÉSZLET TART! (1770) A tanárképző is várja a vendéghallgatókat összesen körülbelül ezer romániai magyar fiatalt vár­nak hazánk felsőoktatási in­tézményei. Közöttük a nyír­egyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola, amely­nek főigazgatójától, Székely Gábortól megtudtuk: az in­tézmény vezetése és a hall­gatók önkormányzata meg­állapodott abban, hogy 20— 22 helyet rendelkezésre bo­csátanak a Romániából ta­nító vagy tanár szakra je­lentkező magyar fiatalok számára. (Az előbbieket a békéscsabai tanítóképző, az utóbbiakat pedig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola „osztja el” az érin­tett intézmények között, azaz irányítja majd többek kö- zött a nyíregyházi főiskolára is i Mindehhez í>—tlOO ezer forint szükséges. Ez az ősz- szeg a főiskola költségveté­sét terheli, vagyis ennyiről most lemondanak az itteni hallgatók, hogy segítsék a ro­mániai magyar fiatalok ta­nulmányait. Mint ismeretes. Szegeden egymillió forintos alapítványt létesítettek ebből j a célból. A nyíregyházi; ta­nárképzőn is felvetődött a gondolat, de a tanévkezdésig erre már nem lesz idő, így az imént említett megoldást j választották. Mindazonáltal reménykednek benne, hogy azok a vállalatok, intézmé­nyek, magánszemélyek, akik­nek módjukban áll, nálunk is támogatják majd a szó- I banforgó fiatalokat abban, I hogy anyanyelvükön szerez­hessenek tanító vagy tanár " szakos diplomát. Szatócsból! a múzeumfaluban Az árucikk nem eladó Fogyasztott-e már Uhu ká­vét, vagy Szultán forrásvi­zet? Kóstolta-e már a Kaiser- féle tejkaramellát? Es mit szólna egy csésze Goldsmith- teához? Na persze, a jó tár­sasághoz kellemes megjele­nés kívántatik: a Hutler-féle színszappan és a szépségápo­lásra szolgáló Lysoform a legszebbé varázsolja. A legidősebbek talán még emlékeznek a fenti márkák­ra és árura. Talán tünékeny fiatalságuk szebb napjai jut­nak eszükbe a Nubuk cipő fényesítésére használható dörzspor láttán, amikor a dé- di, még valamikor 16 éves korában Váncza sütőporból készítette süteménnyel kínál­ta petróleumfénynél a Lepke szivarkát, zavartan sodorgató Sándor édesapánkat. Nos, a sóstói múzeumfaluban a ré­gi, szép békeidők hangulatá­ba röpíti vissza a látogatót a május 19-én megnyíló sza tócsboltban az a sok-sok régi tárgy és áru, ami ott látható. Az idősebbek emlékezhet­nek, a fiatalok ismerkedhet­nek a múlt mindennapi éle­tével. A múzeumfaluban tovább bővül a faluközpont. A bara­bási iskola után idekerült a falu szatócsboltja és kocs­mája is. Magával az épülettel nem volt sok gond, hiszen Barabáson még a közelmúlt­ban is működött az üzlet, amely kisebb átalakítás után áttelepíthető volt. Annál több utánajárást igényelt a régi berendezések és hajdani áruk megszerzése, hogy való ban korhű boltot láthassanak a látogatók. Am kiderült, hogy megyénkben is több helyen gondos és féltő kezek őrzik egy-egy régi bolt kin­cseit: a különböző, ki tudja miféle édességek és italok tárolására használt dobozo­kat és üvegeket, régi min­tás stelázsipapírt, a ma már megmosolyogni valóan gics- csesnek tűnő reklámtáblákat, címkártyákat, szépen megírt feiratokat, a nem romló áruk tömkelegét, a paszomány- zsinórt, a kézimunkafonál- kollekciót, a régi gombokat, a petróleumlámpa cilinderjét, a cukrosüvegeket. Szikra gyu­fát és azt a sok-sok régi tár­gyat, amely most a szatócs­boltban látható. Szabolcs- bákáról, Kemecséről, Őrös­ről, Tímárról és Nagyecsed- ről sikerült a legjobb helyre menekíteni és megőrizni az utókornak a régi boltok kí­nálatát. (A berendezési tár­gyak jórészt Barabásról és Tarpáról kerültek ide.) Nézegetem az egykor a szabolcsbákai szatócsbolt­ban használt hitelkönyvet, amelynek segítségével képet kaphatunk a régi életformá­ról. Kókuszvaj és aszaltal­ma, folyószóda és palavesz­szö __Tűnődik az ember a régi ízeken és hangulatokon. A sóstói múzeumfaluban látható szatócsbolt egyike az országban található öt mú­zeumboltnak, amelyek a múlt ilyen hagyatékát őrzik. (bodnár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom