Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-18 / 115. szám

1990. május 18. Kelet-Magyarország Az Agrogép image-ja: Nem tartoznak senkinek — Egy fillérrel sem tarto­zunk senkinek, határidőn be­lül utalunk mindenkinek. Ennek ellenére nekünk hét­millióval tartoznak — mu­tatja a napi jelentést Nagy Sándor, a nyírteleki Agrogép Vállalat igazgatója. —- Ez a tartozás egyhavi termelés fi­nanszírozásához szükséges. Ha ez az összeg a tízmilliót eléri, akkor már nehezen tudnánk megtartani folyama­tos fizetőképességünket. Az Agrogép éppen ezért olyan vevőkört alakított ki. amely záloga annak, hogy a tartozás ne növeked jen, csak csökkenjen. Az ország vala­mennyi Agroker vállalatával kapcsolatban állnak, ame­lyekkel szóbeli megállapo­dást kötöttek arra. ami pénz befolyik az Agrogép termé­keinek eladásából, azt azon­nal utalják a nyírteleki vál­lalatnak és nem más adós­ságok eltüntetésére használ­ják. A kapcsolattartás egyik módja áz: hogy az Agrogép szakemberei saját maguk győződnek meg arról, hogy a megrendelt és leszállított termékre van-e vevő. vagy esetleg érdemes egy másik megyébe átszállítani, ahol már fizetnek is érte — Azt. máig sem értem, ha egy Agrokérnek eladom a gé­pet: és a vevő nem fizet, ezért át akarom szállítani egy másik Agrokernek. akkor miért kell nekem visszaven­nem a gépet és úgy odaad­nom a másiknak — tárja szét karlát az igazgató. Az alkatrész-forgalmazás­ban is előre lépett a válla­lat. A folyékony anyagot szál­lító tartályok vásárlói ko­rában. ha betértek az Agro- kerhez. azt a választ kanták, nincs alkatrész. Most viszont azt. hogy igen. és egy tele­fonnal már meg is rendelték í gyártó! a hiányzó alkat részt. A vállalatnál belső igazgatói utasítás, hogy bár­milyen alkatrészt a megren­deléstől számított két heten belül le kell szállítani Eb­ben nem is csalódnak a ve­vők. Az elmúlt évben 130 mil­liós árbevételt elért Agrogép az első négy hónapban a ter­vezettnél 50 százalékkal na­gyobb árbevételt produkált. A piacon három új termék­kel jelentkezett, amelyeket a BNV-n is bemutat. A 19 köb­méteres liszt- és porszállító nyerges szerelvényt az Autó- kerrel és a Békéscsabai Ma­lomipari Vállalattal közösen konstruálták. Az ÁFOR-nak és a téeszeknek öt köbmé­teres hitelesített kimérővel felszerelt üzemanyag-szál­lítót kínálnak. Üjdonság még az öt tagból álló kompresz- szorcsalád is. Az 1989-et nyolcmilliós nyereséggel zárt vállalat ta­valy 22. idén januárban ?6 százalékos bérfejlesztést hat* tott végre. 150 dolgozójának pedig egymillió értékben jegyzett vagyonjegyet. Az Agrogép vegyes vállalattá va­ló átalakítását az NSZK-beli Fritz Sperber szorgalmazná, de a nyírtelekiek egyelőre megvárják az új kormány pénzügyi intézkedéseit. (m. cs.) Kicserélik az Ivóvízcsőveket Nyíregyházán, az Arany János utca felső szakaszán. A ré­gebbi 150 milliméteres csövek helyett 300 milliméterest helyez ei a Szavicsav. (Haraszto- si Pál felv.) Feljelentés, felfüggesztés — felhangokkal „Lefejezték" a balkányi tsz-t Jobb napokat is látott a balkányi Szabolcs Tsz határa, minj ezen a hirtelen jött tavaszon. Noha sok közős gazda­ság örült volna egy 19,9 millió forintos nyereségnek, a balkányiak mégis zúgolódtak. Ezt a március 1—2-án tar­tott közgyűlésen már érzékelhették a jelenlévők. Azóta pedig lavinaszerűen zúdultak az események és ma már minden érdekelt fél a hivatalos hatóságoktól várja, há­mozzák ki az irathegyek közűi a valóságot, szolgáltassanak igazságot és büntetést — érdem szerint. Élén t érdeklődés kíséri a tsz tevékenységét a nagyköz­ségben, hiszen alig akad olyan család, aki valamiképp ne kötődne anyagilag a Sza- 5 bölcs Tsz-hez. Munkaalka­lom nemigen akad, így ért- I hété a rendteremtés iránti j igény. Rendet kellene teremteni! í Az a szóbeszéd jarja Bal- í kányban: lefejezték a tsz ve- ] zetöséget. az elnököt, a fő- íj mezőgazdászt és a burgonya- ; ágazatvezetőt felfüggesztették j állásából. Noha a dohányter- I mesztőt és a targoncaszere- 1 lót ritkán hozza lázba a vi- ■; lágpolitika alakulása. azt I viszont árgus szemekkel fi­gyelik, miként irányítják az általuk választott vezetők a közös gazdaságot. Pusmog­nak rendőrségi feljelentésről is. — Valóban érkezett egy bejelentés, bár fiktív névvel, több ember nevében — veszi elő az április 27-én iktatott levelet dr. Kovács Sándor őr­nagy, a megyei rendőr-főka­pitányság gazdaságvédelmi osztályvezetője. — A veze­tők, által elkövetett szabály­talanságokról sorolnak tény­szerűinek) tűnő adatokat. Megvizsgáljuk az ügyet, pon­tos adatokat csak azután mondhatok. — Nem örülünk a nyilvá­nosságnak — ezzel fogad Veczkó Tibor megbízott ter­melési főmérnök —, hiszen a tavaszi csúcsmunkák idején, egy hirtelen a nyakunkba szakadt vezetéssel (Gura Andrásné főkönyvelő meg­bízott tsz-elnökkel irányít­ják a tsz-t), hangsúlyozom, demokratikus módon, meg­kíséreljük rendbe tenni a közös gazdaság szénáját. Megpróbálunk időrendbe haladni, mert az események ■ jízipatkány vagy vidra y szeli a vizet? Ha hin­ni lehet a halőmek, vidra az halrabló, a csá­szárszállást tó útonállója, de védett a nyavalyás. Az a madár viszont, amelyik rozsdás hangon kiabál, semmi esetre sem nádi ri­gó, nádi veréb. Stohanek is veréb, én viszont palima­dár vagyok, mert beetettek a Korgászverseny szenzáci­ós attrakcióival. — Kell az a kis kikap­csolódás — mondta Stoha­nek —, nyugalom a víz partján, napfény és ragyo­gás, ne mindig az a büdös politika, az örökös hajsza. Különben is attól, hogy mi megállunk egy pillanatra, az élet az nem áll meg. Az oroszok addig is mennek kifelé, addig is felrobban egy kölyök a hátra hagyott lőszerekkel, Bukarestben addig is tüntetnek, Vilnius­ban addig is zárva majrad a gázcsap, a bankosaink ad­dig is kilincselnek az át­mentett milliókért, dollár­ban. .. Én meg fogok egy nagy rakás pontyot. Hiszek Stohaneknek és megyek vele, mint egy vak egér. Kint a tó partján hét főből áll ez a baráti társa­ság, amelyik versenyez. Ölöm ólom után csobban a vízben, viszik a mélybe a főtt kukoricát, a gilisztát, a lóférget és a balekok hi­tét. Mert veszem észre, Tóparti látomás hogy ezek a pecások hisz­nek abban, hogy lesz itt még kapás. Én szkeptikus vagyok: Fél óra múltán mondtam a Stohaneknek. — Jó ember, ebben a tó­ban nemcsak hogy hal nincs, de talán még víz sem Stohanek aggódva meg­kér, menjek az árnyékba. Neki nem árt a nap, neki van egy viharvert szalma- kalapja. A másik szom­szédnak viszont van egy re­csegő táskarádiója és ti­zenkét találata a Totón. Nem is figyel a kapásjelző karikára, várja, hogy be­mondja a rádió a százezres nyereményét. A rádió nem mond semmit, viszont Sto­hanek jelenti: — Majdnem megfogtam egy fácánt. Véletlenül a ná- ■ dasba repült a horgom és fészkel ott egy fácán. Nem látta? Ha eltalálom a ma­darat, most fácánhúst va­csorázunk. — Azt hittem, halat akar fogni? — Fogok is, van még idő. Két óra elteltével hal még nincs, de a totós már tudja: nyert 59 forintot. Olyan lett rögtön, mint a szomorú fűz. Lelombozó- dott. — Ez az én szerencsém — mondja —, máskor száz­ezreket fizet a tizenket­tes. . . Megint nem veszek új nadrágot, versenybringát a srácoknak... Diadalordítás röppen a tó fölé. Mit ordítás, ideg­tépői üvöltés. Tarzán ehhez képest csak suttogott az őserdőben. Megvan az első. Rohanunk oda és látjuk, Stohanek szakszerűen fá­rasztja a bálnát, majd a partra vonszol egy tízdekás kárászt, ö mondja, nem én: — Ez is hal. Végül is hal ez a javából. . . 4 ztán még mások is szerencsével járnak. Horogra akad egy ponty, egy keszeg, és me­gyünk vissza a nagy ma­gyar életbe. Heten fogtak három halat, összesen 52 dekát. A napijegy 1100-ba került, a benzin, a coca- cola, a tóba szakadt hor­gok, a vízbe szórt etetőele­delek, egy másik ezres. De nem volt egy rossz buli. Viszont otthon már azon vitatkozunk Stohanekkel, hogy mitől ment, megy tönkre az ország. Megkoc­káztatok egy tárgyhoz nem illő véleményt. Sok itt a horgász. Seres Ernő — Elhamarkodottnak ér­zem a vezetőség döntését — mondta Kerezsi Mihály, akit otthonában értünk el. — Ti­zenkét éve dolgozom itt, ér­zelmi szálak fűznek a tsz- hez, apám az egyik szakszö­vetkezet elnöke is volt. A kft.-nek pedig semmi Köze nincs a tsz-hez, csak annyi, hogy amíg önálló telephe­lyünk oincs, bérleti díj fejé­ben a tsz fatelepén tároljuk az árut. Hatalmi tprzsalkodás? — Miért éppen a tsz veze­tőit vette be a kft.-be? — Tőkeerős partnert keres­tem, mellesleg másokat is megkérdeztem, be akarnak-e lépni? Hatalmi torzlalkodás folyik — állítja a tsz-elnök, akit szintén otthon keres­tünk fel. A Volga eladásához a Kereskedelmi Minisztéri­umból engedélyünk van. Árucsereként bejött érte két pótkocsi. A burgonyaeladás is szabályos, a szerednyeí Komszomol Szovhoz már kül­dené is érte az eredetileg kért T—150-es traktort. Alaptalan rágalmazásnak tartom az egészet, ügyvédet fogadtam, perre viszem a dolgot. Május 15-én rendkívüli ve­zetőségi ülést tartottak a tsz- ben és úgy döntöttek: bűncse­lekmény alapos gyanúja miatt feljelentést tesznek a ren­dőrség gazdaságvédelmi osz­tályán Erdei Gyula és Lőrin- czy Gábor ellen. Egyúttal összehívták a közgyűlést jú­nius 14-ére. A fejleményekre lapunkDan visszatérünk. Tóth Kornélia Csúnya kamatlábak Elgondolkodhat kamatpoli­tikánkon az, aki áruvásár­lási .kölcsönt vesz fel, példá­ul színes tévé megvételéhez. Nyíregyháza egyik áruházá­ban (a pénzintézettel való megállapodás szerint) más­fél évre adják a kölcsönt, huszonnyolc százalékos ka­mat mellett. A másik áru­házban 30 százalékos a ka­mat, egyéves törlesztési idő­re. A Vasvilll Depóban i» megvehető ugyanaz a színes tévé, itt másfél éves köl­csönre huszonöt százalék át­lagkamatot számítanak M. Séíti reklámot, sem anti- reklámot nem akaruník csi­nálni a kereskedelmi egysé­geknek. Inkább a kispénzű vásárlóknak adunik tanácsot, ha felhívjuk figyelmüket: egy-két ezer forintot megta­karíthatnak a kamaton, ha megnézik hol vásárolnak. (Az is igaz, hogy nem mind­egyik áru kapható minde­nütt, olykor a 'kényszerhely­zet miatt a megtakarításról le kell mondani.) Nyilvánva­ló, hogy ha magasabb kaimat mellett egy év alatt kell tör­leszteni, akkor rosszabbul jár a vásárló. A másfél év alatt törlesztendő 28—30 szá­zalékos kamat viszont kis híján követi az inflációt. Minden pénzintézet maga határozza meg a kamatot. Az OTP-nél országosan, így me­gyénkben is 28 százalék az áruvásárlási és szolgáltatási kölcsönök éves kamata. A kamaton fielül egyszeri 2 szá­zallék kezelési költséget szá­mítanák fel. A kisebb pénz­intézmények kamata a vá­sárló szempontjából kedve­zőtlenebb lehet. Jó tudni: az OTP-kölcsönök után a lejá­rathoz igazodó átlagkamatot fizet az adós. Az átlagkamat mértéke a 28 százalékkal ka­matozó kölcsönölkinél 6 havi lejárat esetén 11,3 százalék tizennyolc hav.i lejárat esetén 25,3 százalék, huszonnégy havi lejárat esetén 32,3 szá­zalék. Talpalni érdeklődni kell a hitelbe vásárlóknak akkor, ha kedvezőbb kamattal akar törleszteni. Köztudott, hogy hazánkban jóval kevesebb kamatot kapunk, ha betesz- szüík a pénzünket, mint ak­kor, ha kölcsönzünk. A nyu­gati országokban az állaxn- poügárok szempontjából ked­vezőbbek a kamatlábak. A ■kamatláb lényegében ott is, nálunk is attól függ, hogy mennyi pénz van a pénzpi­acon. Nálunk kevés . . . Csak akkor számíthatunk kedve­zőbb kamatpolitikára, ha gazdaságunk talpra áll. N, L. Az új középiskolai kollégium kupolahelyiségében kap he­lyet Vásárosnaménybah az ideiglenes képtár. (H. P.) 3 láncolata egymásból követ­kezett. Több szálon fut a cselekmény, hisz a főszerep­lők is akcióba kezdtek. Az első nyíltszíni, vita a febru­ár 20-i küldöttgyűlésen volt, amikor Erdei Gyula tsz-elnök bruttó félmillió forintos pré­miumát tették fel szavazás­ra. Többszöri nekifutásra si­került. Szóba került a belső vállal­kozási rendszer átalakítása. A küldöttgyűlés választott egy ötfős, szakemberekből ál­ló bizottságot, de soha egyet­len ülést sem tartottak. Vecz­kó Tibor szerint a bizottság elnöke. Lőrinczy Gábor nem tartotta hozzáértőnek az új­donsült fórumot — Mi azt sérelmezzük el­sősorban, hogy a tsz és a magángazdálkodás ■ összeke­veredik — mondta Szuhi Jó­zsef forgácsoló művezető, az ellenőrző bizottság tagja. — Nekünk Két tavaszunk volt — így Bartha Gyula dohánytermesztési ágazatve­zető. — Április közepéig ko­moly lemaradás mutatkozott a szántóföldi munkákban. A torzsalkodás senkinek nem tett jót. Mióta mások gyako­rolják a vezetést, behoztuk az elmaradást. Fegyelmi eljárás Még 1989 augusztusában bejegyezték a cégbíróságon a Kerezsi Kft.-t, amelyet Kere­zsi Mihály hurgonya-ágazat- vezető szervezett. Tagjai Er­dei Gyula tsz-elnök, Lőrin­czy Gábor főmezőgazdász és Kerezsi öccse. Tevékenysé­gük: kereskedés. De mivel? — Ez év április elején a Szovjetunióból fa érkezett és azt a tsz fatelepére szállítot­ták, ám a főkönyvelőnek nem tudtak róla bizonylatot mu­tatni — így Veczkó Tibor. — Ugyanakkor egy Volgát még január 19-én eladtunk a szovjet partnernek, de papír szintén nem volt róla. A fő­könyvelő félt. Irt egy fel­jegyzést az ellenőrző bizott­ságnak és az elnöknek: te­gyenek rendet. További ügyeket említe­nek: történt -burgonyaeladás a Szovjetuniónak, ám vala­mennyi külkereskedelmi ügylet export-import joggal felruházott, Kft.-n keresztül történhetett. Ez a Faxter. így a közvetlen árucseréről szóló dokumentumok hitelességét, többen vitatják. összeférhetetlennek tartja az ellenőrző bizottság Lő­rinczy Gábor főmezőgazdász kft.-tagságát és a megbízott fatelepvezetést. Erdei Gyula tsz-elnöknél pedig elvi össze­férhetetlenséget állapítanak meg — hangzott el április 27-én a vezetőségi ülésen. S ezzel együtt a 15 tagú veze­tőség úgy határozott: indo­koltnak tartják, hogy a té­nyek tisztázásáig az elnök és a főmezőgazdász ne gyako­rolják munkakörüket. . '..7 - í

Next

/
Oldalképek
Tartalom