Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-17 / 114. szám
1990. május 17. Kelet-Magyarország 3 Ha a farmer magyar E zelőtt száz esztendővel a mezőgazdaság szalkiember igénye minimális volt, «ia az iparénál nagyobb. A jó szakembert azonban nem csak az iskolában képezik. A jó alapot a gyakorlatban, mégpedig a saját vállalkozásában kell megszereznie. Az Egyesült Államokban az agráiregyetemet végzettek 90 százaléka visszamegy a családi Izembe, és maga végzi a fizikai munkát is. Nem azért szerzi meg a magas képzettséget, hogy ne kelljen „piszkos munkát” vállalnia, mint nálunk, hanem azért, hogy azt a gyakorlatban hasznosítsa. Aki ebből az egyetlen tényből nem látja be, hogy agrárszektorunk lényegében múltszázadlbeli módon feudális, azzal szemben néhéz észérveket felihozni. Minél modemébb egy mezőgazdasági üzem, annál egyenlőtlenebb a munkaerő igénye. A termelés hatékonysága attól is függ, hogy minden munkát az optimális időben végezzenek el, és ne kelljen béreket fizetni, amikor a munkaerőre nincs .szükség. Egy amerikai kukoricatermelő farmer évente 200 napon át nem dolgozik, de húsz napon keresztül napi 16—18 órát, 40 napon keresztül 12 órát is lehúz. Erre a mun- kaldőbeosztásra a szakszervezetbe tömörült alkalmazott bérmunkásokat nem lehet rávenni. Tehát csúcsidőiben nincs elegendő munkás, máskor pedig négyszer annyian vannak, mint kellene. A mezőgazdasági termelés természetéből fakadóan a munkavégzőnek szinte minden órában fontos és váratlan döntést kell hoznia technológiai és vállalkozási kérdésekben. Ezért a mezőgazdaságban nem lehet olyan munkamegosztást kialakítani, hogy más végezze a fizikai munkákat, más adja az agronómiái tanácsokat, más legyen a vállalkozó. Ha e három funkciót nem ugyanaz a személy látja el, elviselhetetlenül drága lesz a termelés. A végére hagytam a számomra legfontosaibb érvet: a saját munkán alapuló kisvállalkozás a mezőgazdaságban is klasszisokkal különb embereket formál, korszerűbb értékrendet alakít ki, mint a bérmunkás! foglakoztatás. Egy amerikai katonai szakcikkben olvastam, hogy a modern hadsereg legjobb katonája a farmer. Egy farmerekből álló tanltohad- osztály eredményei többszörösen felülmúlták a bérmunkásokból állókét. A farmerek értenek a nehéz gépekhez, igen fejlett a helyzettel ismerési képességük, otthonosan mozognak a terepen, Ikezsdeményezőek, és hazaszeretetben is élenjárnak. jó | ■ forradalmi lendü- í 7ri) 1646 tehetővé tét- | te, hogy a nagy- j birtokosokat elsöpörjük, i Most jóval nehezebb dolgunk van, mert egy sokkal jobban szervezett nagyüzemi agrárlobbyval állunk szemben. Az agrárretfonm megvalósításáért tehát 'keményen meg kell küzdeni. Ha ezt a harcot nem nyerjük meg, nem lesz a demokráciának alapja a falvakban. Márpedig olyan demokráciát nem ismerek, ahol a falvaikban tovább élhet a nagybirtokrendszer. Hunkában az üvegfúvó Oj olvasztókemence ontja a fúvásra kész üveget a Pannon Glas Ipari Részvénytársaság vásárosnaményi üveggyárában. Képünkön egy óriási üvegtál készül. (Harasztosi Pál felvétele) Mindenki előtt nyitva az ajtó Iratnyomozás a levéltárban Számosán keresik mostanában az elszenvedett anyagi és erkölcsi sérelmeik, kisemmizett- ségök írásos doknmen- tüórait, -hisz ezek birto- kábah lehet „visszape- tétól” az elvett ingósá-' gokat, s lehet az új jogszabályok értelmében erkölcsi-anyagi kártérítést kérni. Sokan a földjük tulajdonjogi kérdéseire is az iratok legnagyobb gyűjtőhelyén, a megyei levéltárban lelhetnek vigaszt. Ezért kerestük meg dr. Gyarmalhy Zsigmondot, a megyei levéltár igazgatóját: milyen okiratokat szerezhetnek be az ide fordulók, s egyáltalán, van-e olyan szolgáltatásuk, amely kifejezetten az egyéni kéréseknek kíván eleget tenni. . . Elsőként azt kérdeztük, a politikai meggyőződésük miatt meghurcoltak ügyében milyen iratokat tud az állampolgárok rendelkezésére bocsátani a levéltár? — Általában a törvényszékek foglalkoztak a politikai ügyekkel. Ebből következik, hogy az ötvenes évek előtt, az ötvenes évekről is, a hatvanas évek elejéig — a megyei bíróságnak az irattárából a politikai jelzésű perek iratanyaga, ha nem is teljesen, de megőrződött. Ez a levéltárban van. Jelen pillanatban együttműködve azzal a rehabilitáló bizottsággal, amelyet még a parlament bízott meg, a bíróságnak ezeket az iratokat rendelkezésere bocsátottuk. Tehát folyik ennek a feltárása. Ezen túlmenően vannak magánkezdeményezések is. A levéltárban elég sok mindent meg lehet találni, a nagy perek, mint az 1956-os Szilágyi-per stb. az iratanyaga nincs nálunk. De sok kisembert is ért jogtalan meghurcoltatás, akiknek az iratai itt találhatók, ök is kereshetnék az igazukat, ebben a levéltár partner, természetesen a törvények betartása mellett, a személyiségi jog biztosításával. Tehat olyánra nem gondolhat senki sem, hogy más ellen keres adatot, de mindenki a sajátját kibogozhatja. — Földügyben jöhetnek-e az érdeklődők a levéltárba és mit remélhetnek az itt őrzött iratok révén? — A levéltár sok mindent őriz. A kikutatása, a föltárása, • a bemutatása, a bizonyítása komoly kutatómunkát igényel. Az nem képzelhető gjl, hogy mindenkinek minden^ földkérdésre vonatkozó adatát meg lehet találni. De sokakét meg lehet. Es „nyomozással”, egyik helyről a másik helyre való, már mint levéltári irathelyről beszélek, való nyomozással. Most kaptunk egy álláshelyet, hogy ilyenre alkalmazzunk egy szakértőt. Ez eddig nem volt szolgáltatás. Tehát amennyiben ilyen jellegű igény merül fel, elképzelhető, hogy levéltári szolgáltatás lesz a tulajdonjogoknak, -viszonyoknak a kikutatása. — Mivel kecsegtet, ha valaki megtalálja a szükséges papírját a földjéről, s egyéb ingóságairól? — Előfordulhat, hogy a tulajdonjog eszmei marad, mert például az a föld, amelyen most én lakom, egy nagy bérházban, hiába tudjuk kimutatni, hogy kié volt a terület, azt velem együtt kaphatja vissza csak. Tehát valahol ezt is tisztázni kell. Rögtön fölmerül ezzel együtt a kérdés, a földnek mi az értéke? Mi az értékmérő? Tudjuk, hogy általában az aranykorona. De most az előbbi példánál maradok, az a föld, amely három aranykoronás volt. az én házammal együtt már száz, melyik aranykorona az érték? Közben villanyt vezettek mellé, közművesítették, egyszerűen megváltozott ugyanannak a földnek az értéke. Itt tehát azt kell tisztázni, a volt tulajdonos kikutatható, de a föld értékének megállapítása má - nem levéltár úgy. A közgazdasági ügy, pénzügy, adóügy és sok minden más.- Á, napjainkban zajló politikai társadalmi események iratai közül mi az. ami már bekerült, kötelező védelem szerint a levéltárba? — A parlament egyedül a népszavazás iratait utalta levéltári' kezelésbe. így a népszavazás összesítő jegyzőkönyveit a községek a levéltárban helyezték el. De azt keli mondanom, tulajdonképpen semmit nem mondanak ezek az iratok. A plakátokat. propagandaanyagokat stb. viszont nem mi, hanem a , múzeumok gyűjtik. Az iratok, a mostani szabályok szerint, tizenöt év múlva kerülnek majd hozzánk. Reméljük, épségben és teljesen, hisz ezek forrás értékű dokumentumok lesznek. P. G. Listáról jutottak a parlamentbe (9.) „Senki sem születik kormánypártinak, avagy ellenzékinek...” Z , . Sá SE. Vt * Péntek délután már kezd leereszteni az ország. Készül a szombatra, vasárnapra, hogy kiszuszogja magából a hétközi hajtást, vagy valami kis mellékes munkával pótolja a kevéske jövedelmet. Átlépve a mátészalkai ügyvédi munkaközösség küszöbét, kissé röstel- kedem is, hogy a megbeszéltnél később érkezem, s hogy pontosan e lehetetlen időpontban randevúzok dr. Vékony Miklós országgyűlési képviselővel, ám szétnézve az előtérben nyomban megnyugszom. Nem a krónikás kedvéért tart este hatig pénteken is nyitva az iroda: tucatnyi ember üldögél a folyosón, várva, hogy sor kerüljön rájuk is. Vékony Miklós épp egy középkorú férfibe próbál lelket önteni: —- Más is vált már el. meg kell próbálnod újrakezdeni...! — Jaj Miklós, valamit találj ki, mert megbolondulok...! A válófélben lévő férfi arca merő könyörögés. s ami a végszavakra betoppanó közírónak feltűnik, nem csupán az ügyvédtől, de mint a régi ismerőstől is várja a tanácsot. a segítséget. Dr. Vékonyt sokan ismerik a városban. Nem csoda, hiszen kettő is van belőlük, s mindkettő jogász. Apa és fia. Ezúttal a fiú szobájában ülünk, aki a Magyar Demokrata Fórum listájáról jutott a parlamentbe. s mióta megalakult az új Országgyűlés, arra is kevés az ideje. hogy az ablakon kinézzen. Ám egyébként sem látna ott sokat. Egy nagy kazánházat, s néhány csene- vész fát. Még távolabb rengeteg futkározó gyermeket. Jórészt fiatalok lakják a környező lakótelepet. a képviselő kortársai. Huszon- s harmincévesek, ö is éppen csak túl van a harmincon. és tősgyökeres szálkái. Pontosabban ... — Azért Porcsalmáról ne feledkezzünk meg. Én ugyan valóban szálkái vagyok, ám egy kicsit azér; porcsaimai- nak is tartom magam Az apa: ág ott gyökerezik. Nagyapám ott volt kereskedő. s apámból is az lett. Debrecenben a református kollégium fakója volt. s ez hosszú időre behatárolta az útját, hiába szeretett volna továbbtanulni. Boltos lett hát, s közben végezte el a jogi egyetemet. — Jól értem'/1 Nappal árulta a szappant, meg a kenyeret. este pedig jogi szakkönyveket forgatott? —■ Jól érti. így volt. Az ifjabb Vékonynak természetesen jóval egyszerűbb dolga volt a jogi diplomáig. Szálkái általános iskola., szálkái gimnázium, majd a szegedi egyetem. A diploma után pedig a szálkái ügyvédi munkaközösség, ahol jó szokás szerint egymás kezéből veszik ki a kilincset az emberek. most pedig. a képviselőség. Töretlen pálya gondolhatjuk, csak azt nem érti az ember, miképpen választhatta ezt a hivatást egy olyan ember, akit korábban a reál ágak vonzottak. Matematikatagozatos általános iskola, fizikatagozatof. gimnázium .. Eképp hangzik a magyarázat: — A gimnáziumban találkoztam kél olyan tanárral, akik alapvetően megváltoztatták a gondolkodásmódomat Sarkadi János és Varga Károly tanár urakról van szó, akiknek többek, között azt köszönhetem, hogy megtanultam kételkedni. Ma már dogmáknak minősített, de a rrv időnkben még örök igazságoknak tartott nézeteket bolygattunk az órákon. s azokon kívül, miközben ész re sem vettük talán, hogy egyre nyitottabbakká válunk. Köztudomású talán, hogy Varga tanár úr például humán érdeklődésű, s lenyűgöző egyéniség. Többek között az ő hatására, no meg némi családi nyomásra változtattam az eredeti terveimen, s jelentkeztem a közgazdasági helyett a jogi egyetemre. Ma már áldom az eszem az akkori döntésemért, hiszen ez az a pálya talán, ahol az ember legjobban érzékeli a mindennapi életben felhalmozódott feszültségeket. Kikezdhetetlen igazság, senki sem születik kormány- pártinak. avagy ellenzékinek. Megfogalmazása szerint ő is fokozatosan jött rá. hogy a szocializmus sem az a társadalmi berendezkedés, ahol az igazság vezérli az életet. Mert mit látott? Aki valamicske kis hatalmat is szerzett. tisztelet a kétségkívül létező kivételnek, azt máris a saját érdekeinek érvényesítésére igyekezett kihasználni. S aki ez ellen megpróbált szót emelni, máris a köz ellenségének kiáltatott ki. — Az elmúlt években már minden gondolkodó elmének látnia kellett, hogy változtatni szükséges, mielőtt végképp ellehetetlenül az ország. Az MSZMP-ben nemigen lehetett bízni, de kitől remélhettünk volna? Igékéin sem volt tudomásom egyetlen komoly szervezetről sem, míg létre nem jött a lakitelki találkozó. Tőlünk Lakitelek messze van. természetesen még a híre sem jutott el idáig a készülődésnek. Ám mikor hírt kaptunk felőle, nyomban levele; írtam Lezsák Sándornak. Nem sokkal később. 1988 októberében lettem tagja az MDF-nek, s két hónappal később alakítottuk meg a szervezet szálkái csoportját. — Miért az MDF-et választotta? — Akkor is igazat mondanék. ha azt felelném, mert ez alakult meg először. Természetesen ennél sokkal mélyebb indokok irányítottak a demokrata fórum közelébe. Megalapozottabbnak, átgon- doltabbnak tartottam minden más ellenzéki szervezetnél a programját, olyan közösségnek. mely felismerte a változtatások kényszerét. de nem cselekszik „hübeleba- lázs” módjára, nem áldoz fel mindent a radikalizmus oltárán. — ön az ország egyik legmostohábban kezelt területén él — mit tehet képviselőként a változásért? — Azt hiszem, a korábbi megyei lobbizás megszűnik majd a parlamentben, hiszen a pártok érdekei sokszor homlokegyenest mások lesznek majd. Mégis azt mondom, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg érdeke azt kívánja meg. hogy mi képviselők bizonyos kérdésekben tegyük félre a pártszempontokat, s egységesen lépjünk fel^itz ország házában. Mert végre meg kell már szakítani ázt á gyakorlatot. méh az ország gyarmatává tette ezt a vidéket. Nehéz feladat, de nem térhetünk ki előle. Balogh Géza Szemenszedetí igazság „Vidéken még mindig nagyon sokan megkérdezik, ha a közvélemény-kutatók faggatják Őket, hogy valós válasz, esetén melyik munkatáborban végzik majd.” Borisz Makaronov, szovjet szociológus /.Ugyan mi köze lenne Kínának a, despotizmus- I hoz?! Hiszen ez. nem is kínai kifejezés!” Pang Ming-csen, kínai politikus „A jó öreg angol munkás- osztály bizony eltűnt, kialakult a minikapitalisták nemzedéke. Akiknek már nincs joguk éhen halni, ellenben joguk van csődbe jutni, egyetlen fillér nélkül maradni, rosszul élni, olykor nagyon rosszul élni.” Peter Ustinov, színész „Ami a peresztrojkát illeti, azt hiszem, hogy ez a szó már a végnapjait éli, nemsokára kimúlik. A szavaknak is megvan a maguk ideje, és a peresztrojka ennek az utolsó szakaszában tart.” Valentyin Raszputiny, szovjet író „Nálunk nincsenek igeril- j Iák. Az igaz, hogy lövöldöz- ! nek az utcán, de keveseb- j bet lőnek a: emberekre, j mint a madarakra.” R. Shankar, j suriname-i elnök i
