Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-16 / 113. szám

4 1990. május lß. Kelet-Magyarország Vizsgálják az Axel Springer lapügyleteit (Folytatás az 1. oldalról) tumokkal alátámasztható ha­talomátmentés folyik vezető minisztériumi tisztségviselők közreműködésével Vélemé­nye szerint kft.-kbe, rész­vénytársaságokba mentik az állami vagyont, amelynek következtében az új minisz­tereket kiürült kassza fogadja több helyen. Számos főható­ságnál szétosztották az egész évre szóló kereteket, látszat­tevékenységeket, indokolat­lan külföldi utakat finanszí­rozva. A minisztériumok je­lentős részében jogszabály­módosítási láz tört ki — je­lentette ki a képviselő, s példaként említette a MÉM- et, ahol tíz nap alatt 19 mi­niszteri rendeletet módosí­tottak — vélhetően az át­mentést segítve. Az elhangzottakra Szabó Ferenc MÉM-államtitkár rö­viden reagálva kijelentette: az általános vád nem igaz. Egyébként a Kisgazdapárt — az MDF-fel ellentétben — nem élt azzal a minisztérium által felkínált lehetőséggel, hogy folyamatosan kísérje fi­gyelemmel a MÉM tevékeny­ségét. Első napirendi pontként a képviselők bizottsági helyek betöltéséről döntöttek: meg­választották Haraszti Miklóst a Kulturális, Oktatási, Tudo­mányos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság tagjává. Ez­zel mindössze egyetlen bi­zottsági hely maradt üresen, .mégpedig a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság­ban, ahová a Magyar De­mokrata Fórum jelölheti majd egy képviselőjét. Szót kért Németh Miklós ügyvezető miniszterelnök. Kérte a kisgazdapárt képvi­selőit: a konkrét ügyek meg­jelölésével adja át a szóban forgó dokumentumokat, hogy mielőbb megindíthassa a vizsgalatot. Hozzátette: a konkrétumok nélküli, csupán az általánosság szintién moz­gó vádakat sem elfogadni, sem visszautasítani nem tudja. Ugyancsak napirend előtt jelentkezett Király Zoltán (MDF), az újságírók védel­mében kérve szót. Felhívta a figyelmet arra. hogy a kül­földi tudósítókat ..kitessékel­ték” a sajtópáholyból, s a hazai újságírók is meglehe­tősen mostoha munkafeltéte­lek közepette dolgoznak a Parlamentben. E helyzetet — mint hangsúlyozta — minél előbb rendezni kell az Or­szággyűlésről szóló tisztessé­ges és korrekt tájékoztatás érdekében. A testület ezt követően rá­tért a magyar állampolgár­ságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről Szóló 1990. évi XXVII. tör­vény módosításáról szóló tör­vényjavaslat megtárgyalásá­ra. A napirendet az Alkot­mányügyi. Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság képviseletében dr. Salamon László (MDF) terjesztette elő. A bizottsági előadó utalt ar­ra. hogy a korábbi Ország- gyűlés a törvény megalkotá­sával a történelem régi tar­tozását törlesztette a haza méltatlanul megtagadott fiai­val szemben. Ez azonban nem tekinthető tökéletes megoldásnak, mert a törvény csak az élő állampolgárok te­kintetében rendelkezett: kü­lön kérelemhez kötötte az állampolgárság visszaszerzé­sét. Az elhunytak esetére nem tartalmazott egyértelmű ren­delkezést. Ezt a hiányt pó­tolja a mostani törvényja­vaslat. Ezután a szomszédos álla­mokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről foly­tatandó tárgyalások megkez­désére vonatkozó őrsi ággyű­lési határozati javaslatot vi­tatta meg. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ), az önálló indítvány beterjesztője fel­szólalásában egyetértett a Külügyi Bizottság által vég­leges formába öntött határo­zati javaslattal, s elfogadha­tónak nevezte az Emberi Jo­gi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság módosító javasla-' täit is. Véleménye szerint a magyar Országgyűlés kész­nek fog bizonyulni arra, hogy példát mutasson a tér­ségben saját, türelmes, tole­ráns, nagylelkű kisebbségi politikájával. A vitában felszólaló képvi­selők kivétel nélkül a hatá­rozati javaslatot támogatták, hangoztatva, hogy az új perspektívát tár az egész térség elé, új fajta kapcsola­tok megteremtésére ösztönöz. Horváth Aladár (SZDSZ) a marosvásárhelyi progrom so­rán a magyarok segítségére siető cigányok elítéléséről le­szögezte: a román hatóságok nem az incidensekért felelős személyeket büntették meg. A felelősséget a legvédtele­nebb kisebbségre, a cigány­ságra hárították. Kifejezte reményét, hogy a magyar kormány határozottan fel fog lépni a bebörtönzött cigány foglyok szabadon bocsátásá­ért. Kovács László (MSZP) a határozati javaslat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy e kérdés minden érin­tett országban belpolitikai kérdés is. Ugyanakkor a ki­sebbségi jog megadása Vagy megsértése nem képezheti egyetlen ország belügyétsem. Az elmúlt évtizedek tapasz­sek megkötésére. Mindehhez erkölcsi alapot csak egy nemzetközileg elfogadott ha­zai nemzeti kisebbségvédel­mi politika teremthet. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának határozati ja­vaslatát, az Emberi Jogi, Ki­sebbségi és Vallásügyi Bi­zottság módosító indítvá­nyaival a plénum ellensza­vazat nélkül, három tartóz­kodással fogadta el. Több órás vitát váltott ki a következő napirendi pont nagy volt a nézeteltérés a bizottság hatáskörére vonat­kozóan. Fodor Tamás (SZDSZ) — ragaszkodva ere­deti indítványához — han­goztatta, hogy kizárólag az Axel Springer ügyeivel fog­Horn Gyula és Király Zoltán beszélgetése az ülésszak saü netében. lalkozzon a testület, ne vizs­gálódjon más lapeladások fe­lől, mert különben bizony­talan ideig elhúzódhat a konkrét ügyben oly sürgető döntés. Ehhez a vélemény­hez csatlakozott Dörnbach •Alajos (SZDSZ) is. A vitában többen is meg­próbálták a megyei lapok el­adását összefüggésbe hozni az MSZP-vel, ám végül is úgy egyeztek meg a képviselőit, hogy az MSZP vagyoni ügyei­vel majd külön foglalkozik az Országgyűlés. Kósa Fe­renc (MSZP) a pártját ért vádaskodásokra reagálva tá­jékoztatta képviselőtársait, hogy az MSZP a kívánt idő­re benyújtotta vagyonmérle­gét az Állami Számvévő- székhez. Azt is bejelentette — s nem kis tapsot kapott érte —, hogy az MSZP szintén tá­mogatja a vizsgálóbizottság felállítását. Néhány ügyrendi kérdést taglaló hozzászólás után az elnöklő Szűrös Mátyás sza­vazásra tette fel a kérdést. A képviselők többsége a Kultu­rális Bizottság állásfoglalásá­val értett egyet, amely ma­gában foglalja az SZDSZ alapítványát és a Fidesz több módosító javaslatát is. Mind­ezek értelmében a felállítan­dó bizottság hatásköre kiter­jed a nyomtatott és elektro­nikus sajtó privatizációs el­járásainak kivizsgálására, s ezen belül is elsősorban az Axel Springer Budapest Kft. ügyleteniék feltárására. A bizottság legkésőbb 1990, jú­nius 30-ig tesz jelentést az Országgyűlésnek. Az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: a parlament soron következő ülését az elnök május 22-én, kedden 15 órára hívja ösz­sze. A várhatóan kétnapos ülés napirendjén szerepel majd a kormányprogram megvitatásá és a miniszter- elnök megválasztása, s ekkor mutatkozik be az új kor­mány. Tanulmányterv nélkül: nem Kérdés a repülőtérről Takács Péter (Mnia Nyíregyháza. 1. számú vá­lasztókerületének képvise­lője kérdést tett fel Med- gyessy Péter miniszter­elnök-helyettesnek a nagykállói tranzitrepülőtér tervezett megépítésével kap­csolatban. Elmondta: elter- jedt a hír. hogy Nagykálló mezőváros határában tran­zitrepülőtér építését terve­zik. amelynek ügyében hí-: veket' toborzó megállapo­dást adtak ki. Mintegy tíz­ezer munkahelyet ígérnek, továbbá világszínvonalú technológiát. A konkrét kérdés az volt: mennyi en­nek a tervezetnek a reali­tása. mennyi benne a poli­tikai reklámfogás, és ho­gyan állnak a tárgyalások? Medgyessy Péter válaszá­ban elmondta: rendkívül leterheltek az európai repü­lőterek. ezért lenne szük­ség olyan tranzitrepülőtérre ebben a térségben, amely alkalmas átszállásra, üzem­anyagtárolásra és különbö­ző szolgáltatások teljesíté­sére. A realitása annyi — mondta — amennyi ebből megvalósítható. Jelenleg kedvező az ötlet külföldi fogadtatása, lehetségesnek látszik, hogy itt repülőtér legyen. A belföldi ajánla­tokról szólva arról tájékoz­tatott: meg lehetne terem­teni a feltételeket. Előbb azonban szükséges elkészí­teni egy megvalósíthatósági tanulmánytervet, anélkül a kérést nem lehet minősíte­ni.» A tanulmánytervnek a műszaki-technikai, gazda­sági kérdések vizsgálata mellett tekintettel kell len­nie környezetvédelmi kér­désekre. illetve arra. hogy a lehető legkevesebb ter­mőföldet vonjanak ki a művelésből. összegezve megállapította: elkötele­zettség nincs, realitás van, és semmiféle politikai hát­tere, vagy felhangja nincs annak, hogy a tranzitrepü­lőtér megépítésének ötlete felvetődött. Ám erről csak alapos elemzés után lehet majd állást foglalni. talatai arra utalnak, hogy a titkos diplomácia e kérdése­ket nem tudja megoldani, ám az elmúlt egy-két év azt is igazolta: a nemzetközi fi­gyelem sem elegendő. Az új kormánynak ezért kell töre­kednie a kétoldalú szerződé­témája, nevezetesen az Axel Springer Budapest Kft. lap­vásárlási ügyleteivel kapcso­latos előterjesztés. Abban a felszólalók többsége egyetér­tett, hogy bizottságot szük­séges felállítani az ügy ki­vizsgálására, ám igencsak Uj vezetőség a nyíregyházi SZDSZ élén Márciusban fújtuk el az egy szál gyertyát a városi SZDSZ-csoport tortáján. Az alapítás óta kis társaságunk majd’ kétszáz fősre duzzadt, így a hőskor romantikus szervezetlensége után szüksé­günk lett egy tágabb körű, szervezettebb vezetésre. Azért gyűltünk össze a Vá­rosmajorban május 14-én, hétfőn, hogy választmányt hozzunk létre: olyan szervet, amely a taggyűlések között is „él” és ellenőrzi az ügy­vivőket. A választmány tag­jai lettek: Bartha László, dr. Csécsy Andrea, Fejes Attila, Gulyás József, Lővey Csaba, Mester Béla, dr. Mihályi Jó­zsef, dr. Mihályi Józsefné, Poroszka Ottó, Szitka And­rás, dr. Sztankó Éva. Tiszte­letbeli választmányi tagok lettek: Dienes Barna. Papp István, dr. Sima Tamás Természetesen szóba kerül­tek a manapság mindenkit foglalkoztató kérdések is: az MDF-el történt megállapo­dásunk létrehozásának körül­ményeit ecsetelte Gulyás Jó­zsef képviselő, majd két par­lamenti szabad demokrata javaslatról vitatkoztunk: a Varsói Szerződésből való ki­lépésünkre vonatkozó és a Közép-Kelet-Európa nemze­tiségeinek (határokon túli magyaronak és bárki más­nak) szabadságát elősegítő tárgyalásokra felhívó javas­latokról. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a nyíregyházi szabad demokraták egyetértenek e javaslatokkal, bár néhányan szívesebben látnának hatá­rozottabb, „keményebb” szö­veget. Egy hozzászóló érde­kes párhuzamot vont a Fó­rum híres „Tovarisi konyec” plakátja és a Varsói Szerző­déssel kapcsolatos mostani óvatos politikája között... Mester Béla választmányi tag Lövöldözfit köröz a rendőrség A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság Bűnüldözési Osztálya nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen, aki április 15-én 0 óra és 4,15 óra közötti időben, Budapest X. kerületében, az Örs vezér téren, valamint a Dobi István úton több parkoló sze­mélygépkocsit pisztolylövésekkel megrongált. A tettes elfogása érdekében kéri a rendőrség, hogy jelent­kezzen annak a kék színű Dacia típusú magántaxinak a vezetője, aki április 15-én a Dobi István úti parkolóban megrongált BNV típusú személygépkocsi tulajdo­nosának segítséget nyújtott. Keresi a rendőrség azt a két fiatal férfit is, akiket április 15- én a késő esti órákban az Örs vezér tér környékén csoportos tá­madók bátalmaztak és pisztoly- lyal megfenyegettek. A rendőrség kéri, hogy aki ezekkel a bűn- cselekményekkel, és a keresett személyekkel kapcsolatban bár­milyen információval rendelke­zik, jelentkezzen a 112-3456-os telefonszámon, vagy bármelyik rendőri szervnél. Európa Tan&cs-kftzgyttlés Az Idén már tagként? Részt vesz hazánk Is Ma kezdődik az Európa Tanács parlamenti közgyűlé­sének konferenciája Magyar- országon, amely a közép- és kelet-európai gazdasági re­formokkal foglalkozik. A rendezvényről a szervezők kedden tájékoztatták az új­ságírókat az Országházban. Kovács László parlamenti képviselő, aki Magyarorszá­got az Európa Tanácsban is képviseli, elmondotta: Ma­gyarország keresi az együtt­működést valamennyi integ­rációs intézménnyel és igen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy részt vegyen az Európa Tanács munkájában. 1987 óta van kapcsolata ha­zánknak az Európa Tanács­csal, azóta szakértői bizott­ságokban, miniszteri találko­zókon is részt vesznek a magyaf Parlament .és külön­böző kormányszervezetek képviselői. 1989. júliusa óta hat magyar országgyűlési képviselő is bekapcsolódott az Európa Tanács munkájá­ba. Várhatóan az idén Ma­gyarország teljes jogú tagja lesz a nemzetközi szervezet­nek. Az Európa Tanács figyel­me egyre inkább Közép- és Kelet-Európa felé fordul, s ennek a jele is, hogy ebben a térségben első ízben kerül sor ilyen rendezvényre. Moszkvai diplomácia Kedden a kora esti órák­ban Moszkvába érkezett Ja­mes Baker. Az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere szerdától péntekig folytat hivatalos tárgyalásokat szov­jet kollégájával, Eduard Se- varnadzével, illetve előkészí­ti a nyár eleji washingtoni Gorbacsov—Bush találkozót, Bakert fogadja majd Mihail Gorbacsov szovjet államfő is. Politikai nyilatkozattal pe­csételte meg a szovjet—egyip­tomi kapcsolatok normalizá­lását kedden Mihail Gorba­csov és Hoszni Mubarak. A moszkvai Kremlben ünnepé­lyesen aláírt dokumentum a kiszivárgott értesülések sze­rint határozottan elítéli a szovjet zsidóknak a meg­szállt arab területeken törté­nő letelepítését, s nemzetkö­zi konferenciát javasol a kö­zel-keleti válság rendezésére. Gorbacsov voksa Csak hatvanegy százalék Mihail Gorbacsov szovjet elnököt az SZKP júliusi kongresszusának küldöttévé választották, de az erre jogo­sult moszkvai kerületben a párttagoknak mindössze 61 százaléka szavazott : rá. A hírt kedden Moszkvában egy párttisztségviselő közölte. Az illető a Reuter hírügy­nökség moszkvai tudósítóját telefonon tájékoztatta arról, hogy a moszkvai Frunze ke­rület pártalapszervezetében 2900 párttag vett részt a sza­vazáson. Mihail Gorbacsov után Valerij Baranov — egy üze­mi szintű pártvezető — kap­ta a legtöbb voksot, az ösz- szes szavazatok harminchat százalékát. Baranov a pár­ton belül a „radikális demok­ratikus platformot” képviseli. Az SZKP vezetése a múlt hónapban nyílt levélben szó­lította fel e platform híveit, hogy változtassák meg néze­teiket, vagy távozzanak a pártból. Nem megy Kubába a pápa II. János Pál pápa mexikói látogatását a rendszerek köz­ti egyensúlyozás politikája jellemezte: a pápa kudarcba fulladt ideológiának nevezte a kommunizmust, de attól is óvott, hogy a liberálkapita- lizmus győztesnek érezze ma­gát — legalábbis dél-ameri­kai sajtókörökben így érté­kelik a pápa mexikói útját. A pápa érthetetlennek mi­nősítette, hogy az „egyház némely gyermeke kitart a világ más táján már csődbe jutott társadalmi és ideoló­giai modellek mellett”, félre- érthetétlenül Fidel Castro Kubájának címezve kijelen­tését. Mint ismeretes, II. Já­nos Pál az eredeti tervekkel ellentétesen az idén mégsem látogat Kubába, s ezt megfi­gyelők azzal magyarázzák, hogy nem ért egyet a Castro- rendszerrel. (1678) V.7 yn i mmmw iilifJULIA FURDOllil lllljTegy.tiszta forrásból^® WjVjvgv NYITÁS MÁJUS 18-ÄN, PÉNTEKEN! Űj szolgáltatások, esztétikus környezet! minibár, fogyasztás akár fürdőruhában is OOO Ikorsze- I rűbb szolárium OOO családi szauna OOO masszázs I OOO kondícióterem OOO videoklub OOO új medencék I JÜLIA FÜRDŐ — NYÍREGYHÁZÁN MÁJUS 18-tól ismét a vendégekért! g

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom