Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-11 / 85. szám
Kelet-Magyarország 1990. április 11. Lapunkban már többször beszámoltunk arról, hogy az elmúlt közel fél évszázad alatt nagyon sok ember ellen született személyes szabadságát korlátozó intézkedés. Az erkölcsi rehabilitálás — ország- gyűlési megkövetés — után anyagilag is kárpótolják mindazokat, akiknek jogait korlátozták, illetve akiket jogtalanul tartottak fogva. Rendelet született a fenti személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről, mely április 1-jén lépett életbe. Erről kértünk bővebb felvilágosítást Pataki Lászlótól, a Társadalombiztosítási Igazgatóság ügyfélszolgálati iroda vezetőjétől. Szeretném tisztázni, kik tartoznak a személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alá, vagyis kik jogo- ; a juttatásra. — Az 1945. január 1-jétől 1956. december 31-e között rendőrtiatósági őrizetben fog- vatartottak, azaz az internáltak, vagy ugyanebben az időben a kitelepítettek. Érvényes ez a szovjet katonai bíróság által elítélt és Magyar- országról elhurcolt polgári személyekre is! Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert erről folyt mostanában a vita. Tehát megkapják a (máién ki j robotra) jóvátétel i munkára elhurcolt rakamazi, gávavencsellői, nyíregyházi stb. emberek is. A katonaként, leventeként munkavégzésre, vagy hadifogolyként Szovjetunióba elhurcoltak, illetőleg ott hadifogságba esettek is jogosultak a juttatásra. Azok is kapnak, akiket kitelepítési célból őrizetbe vettek, akkor is, ha a kitelepítésre nem került sor. Az 1956. évi 31-es törvényrendelet alapján akiket őrizetben tartottak, valamint akiket az 1956-os eseményekkel ösz- szefüggésben előzetesen letartóztattak, de bírósági eljárásra nem került sor, illetőleg az eljárás felmentő ítélettel zárult. Hogyan számítják be az ott eltöltött időt? — Ezek az időszakok munkaviszonyban eltöltött, így a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek számítanak be. Akiket ilyen jogsérelem ért, kérhetik a nyugdíjuk, illetve a nyugdíjszerű ellátásuk emelését a nyugdíjfolyósító szervtől. (A nyugdíjfolyósító igazgatóság címe Budapest, 1820. XIII., Váci u. 69—79., a MÁV-nyugdíjjal rendelkezők a vasutasok nyugdíjintézetétől kérhetik az emelést.) Az emelés összege személyenként 500 forint. (Annak is jár az 500 forint, aki után házastársi pótlékot, vagy házastársi jövedelempótlékot folyósítanak.) A hozzátartozóknak 250 forint jár. A rendeletet alkalmazni kell arra az öregségi korhatárt betöltött vagy rokkant személyekre is, akik a fenti ellátásban vagy pótlékban nem részesül. Ebben az esetben az összeget a lakóhely szerinti tanács folyósítja. Az emelést attól függetlenül lehet kérni, hogy a kérdéses időt a nyugdíjazásnál elfogadták, beszámították vagy sem. Nem kaphatnak emelést a baleseti járadékosok és azok, akiknek a múlt évi rendelkezések alapján erre az időre már megadták az 500 forintot. Tudjuk, az emberek nagy része már adott be kérelmet, most hogyan keU ezt az ösz- szeget igényelni? — Mint említettem, mindenkinek magának keld kérni a nyugdíjfolyósító szervtől. A kérelemhez csatolni kell az internálás, a kitelepítés, az Őrizetbe vétel, a Szovjetunióban tartózkodás, valamint a közbiztonsági őrizet tényét és időtartamát igazoló hatósági bizonyítványt, melyet a Belügyminisztérum ad ki. (Budapest, 1903. Pf. 314.) Az 1956-os események alapján hozott szabadság- vesztésről, kényszergyógykezelésről az igazolást a megyei bíróság; ha felmentő ítélet született, vagy az eljárást megszüntették azt az első fokon eljáró bíróság adja ki. Mikortól kapják meg az érintettek a felemelt összeget? — A nyugdíjfolyósító szerv a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától emeli fel az ellátást, de az új jogszabály azt is kimondja, hogy a havi 500 forint 1989. augusztus 1-jétől jár, ha a hatósági bizonyítványt, az igazolás iránti kérelmét a Belügyminisztériumhoz, illetőleg az említett ügyészi, vagy bírói szervezetekhez 1990. június 30-ig elküldték. Mit csinálnak azok, akiknek már elutasította a BM a hatósági igazolvány kiadását azzal az indokkal, hogy nem kaphatják meg az 500 forintot, mert beszámították a nyugdijába az időt. Ismét nyújtsanak be kérelmet, vagy automatikusan megmásítják a döntést? — Mivel ez egy új jogszabály, mindenkinek újra kell kérni. Dankó Mihály Szombattól: káliéi horgászat 3 ó hír elsősorban Nyíregyháza két és félezer horgásza, de az egész tízezres megyei horgásztábor számára: szombattól megkezdődik a horgászat Nagykállóban, a 20 hektáros kiskállói tavon. Űjabb és igen kecsegtető lehetőség nyílt a halfogásra! A másfél millióba került márciusi iszaptalani- tást és vízszintpövelést követően a szövetségi vizet kezelő megyei intéző bizottság április elején intenziven halasított Nagykállóban. Az intenziven halasított kiskállói tavon május 2- től június 15-ig nincs fajlagos fogási tilalom, tehát egész évben lehet horgászni, mégpedig partról és napkeltétől napnyugtáig. A napijegy felnőtteknek 150, ifiknek 710 forintba kerül és már kapható Nyíregyházán az intéző bizottság irodájában (Dózsa György u. 9.) és a HOKEV horgászboltjában (Galéria- üzletház). Nagykállóban pedig a tóparti horgászház mögött lakó Fullajtár Mi* hálynál szerezhető be. Felvételünkön: Pontyok „költöznek” az új tóba. <PJ.) Éjszaka infrával látnak Oivil a tankban Hazatalálni Helyőrségi katonai eskütételt tartottak nemrég Nyíregyházán, a Damjanich laktanyában. Az ünnepség után az érdeklődők harceszközöket tekinthettek meg. A hírlapíróból is kitört a „púja”, s egy tank belsejébe mászott. Körülöttem rengeteg mutató, műszer, azt sem tudom, hová nézzek. — Ez T—55-ös közepes harckocsi — tájékoztatott Szabó Barnabás mérnök főhadnagy. — Négyen kezelik: a harckocsiparancsnok, az irányzó, a töltőkezelő és a harckocsivezető. Hárman (a vezető kivételével) felül, az úgynevezett küzdőtéren foglalnak helyet. — A konstrukció korszerű? — kérdeztem. — Ezt 1965-ben a Szovjetunióban gyártották — hallom Boldog János törzs- őrmestertől. — Vannak jóval modernebbek, de még ez is megállja a helyét. A kiképzéskor nap mint nap használjuk. — E típus előnye az alacsony felépítettsége, ugyanakkor a jármű hasfala a földtől elég magasan helyezkedik el — folytatta a főhadnagy. — Terepen körülbelül 50 kilométeres sebességgel képes haladni — mondják az emberek. — ennél gyorsabban a korszerűbb harckocsik sem nagyon mennek, de nem is a száguldozás a feladatuk. Egy teljes üzemanyag-feltöl- téssel mintegy 500 kilométert tudnak megtenni. — Szükség esetén a harckocsit a gépesített lövészekkel együtt vetik be — magyarázza Szabó Barnabás. — Magányosan könnyű célponttá válna. — Elég szűk itt a hely ... — Előny az alacsony termet — vélekednek, majd arról beszélnek, hogy a harckocsizok nagyon szigorú pszichológiai és orvosi vizsgálatokon esnek át. — Aki a bezártságot nem bírja, az erre a feladatra alkalmatlan — említi Király László honvéd. — A harckocsivezetőket a Magyar Néphadsereg központi bázisán fél év alatt képezik ki. De jó újra a szabad levegőn lenni. A 36 tonnás gépmonstrumot körüljárjuk. — Az éjjeli sötétség sem kényszerít állásra — tudom meg Boldog Jánostól. — Ha nem szabad világítani, a szabad szemmel láthatatlan inf- rasugarak vannak segítségünkre. Vele az utat csaknem úgy látjuk, mint nappal. Van a tankon pótlánctalp, tartalék üzemanyagtartály és egyéb. — Ha most hirtelen riadó lenne, s indulni kellene, ki hová ülne? — A vezető ott lent foglal helyet — mutatják. — Az ülése mellett két botkormány, a lábainál pedálok. A küzdőtéren (vagyis a toronyban) az irányzó, mögötte a parancsnok, a jobb oldalon pedig a fegyvereket kezelő személy tevékenykedne. Lövést a parancsnok utasítására adnak le. Előtte természetesen az irányzó és a többiek is elvégezték feladatukat. A harckocsi — megfelelő előkészítés után — víz alatt is át tud kelni. Ekkor a személyzet levegőt egy csövön át kap. Előfordul, hogy a tankból 24 óráig sem szállnak ki. Abban nyáron 40—50 fokos hőséget is el kell viselniük. Ha a harckocsi erős tűzbe kerül, netán kigyullad, akkor azt a haspáncélnál található vészkijáraton lehet elhagyni. Cselényi György Erőszak a sötétben „Magyar író vagy, egy nemzőt dolgát képviseled sikkor is, ha a nemzet nem akar tudni énről” — a kilencven eszitendővel ezelőtt született és nemrég elhunyt Mártád Sándor vallomásából való a fenti gondolat, amelyben ott bújtoál a kesernyés önigazolás is, a séffelem is. Márai Sándor a keit világháború közötti korszak egyák legnépszerűbb írója. Polgári származását sohasem tagadta meg. Legjobb művedben éppen a polgári életforma válságát, felbomlását írta meg. Egy polgár vallomásai című regényében (1934) hűvös objettetivitással kísérte nyomon ezit a folyamatot. Az 1945-ös változásoktól elhatárol ha magát, nem alkart paliitnzáiLni, mert azt a művészettől idegennek tartotta. 1948-iban Svájba távozott, majd Olaszországban és az USA-ban élt. Márai nagy művészi érzékenységgel élte át az illúziók elveszítését, a „Nyugat alkonyát". A pusztulással szemben egyetlen lehetőséget ismert: mindvégig írónak maradni, és megírni azt a művet, amit csak ő tud létrehozni. A könyörtelen véggefi szemben felmutatni az alkotást. Márai jellegzetes stílusa őriz valamit a valóságból, de átlényegült formában, időtlenül. Mert ami érték volt a világiban elsüüSyeckt, a jelen az idiiUJi múlt sápadt fényét veri vissza. Ügy tűnSk, ez az esztendő meghozza Márai Sándor számára a hiazatalálást. Az ünnep1! könyvhétre két munkája lét napivilágot. A gyertyák csonkig égnek című regény 1942-tben jelent meg először. Két régi barát évtizedek után újból tadálkoerilk, s végigbeszéüge- tik az éjszakát. A múltra vdsszaitekinitve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. Fontosak Márai naplói. 1943-(tól 1975-ig (kísérhetjük nyomon az író reflexióit. A feljegyzésekből a (könyvhéten az 1943—44- es esztendők anyagát ol- vashaitjuik, míg a téli könyvvásáron az 1957-ig terjedő időszak termése jelenik meg. A téti könyvvásáron vehetjük majd kézbe az író egyik legjelentősebb művét, az Egy polgár vallomásai címűt, ami elsősorban szülővárosához, Kassához köitődik, de benne vannak az ifjúkori kalandozások németországi, franciaországi és itáliai élményei is. Remélhetőleg az író további munkái sorban megjelennek itthon, s nemcsak az irodalomtudomány, hanem a nagyközönség is birtokába veheti ezt a vitára ingerlő, de kivételes, művészi értékekben gazdag életművet. (n. i. a.) Idegen környezetben, idegen férfiak társaságában a magányos nő legyen óvatos. Ez a tanulság vonható le abból a Kisvárdán elkövetett bűncselekményből, amelynek végére a közelmúltban tett pontot a bíróság. A fiatalemberek italozni, szórakozni hívták a magányos nőt. a szíves invitálásnak azonban erőszakoskodás lett a vége, sőt a hiszékeny nőt értékeitől is megfosztották. A szóban forgó fiatalasz- szony a kisvárdai vasútállomáson vonatra várt. Bizonyára nehezen teltek a várakozás percei, ezért talán jól is esett neki. hogy három fiatalember körülvette, udvaroltak neki és meghívták egy italra. A hölgy —. ahogy az lenni szokott — előbb szabadkozott. majd elfogadta a meghívást. Nem ismerte a kisvárost, gyanútlanul ment a fiúkkal a sötét utcán a megígért szórakozóhely felé. Sosem felejti el. hogy egy váratlan pillanatban az egyik fiú elgáncsolta, majd amikor földre huppant, fogva tartották és hogy ne tudjon kiabálni. valamelyikük befogta a száját. Ám volt még any- nyi ereje és lélekjelenléte, hogy a ránehezedő fiút ártalmatlanná tegye... A fiúk a helyszínről elosontak, áldozatuk nyakláncával, gyűrűjével együtt. Hamarosan a helyszínre érkezett egy segítőszándékúnak látszó férfi, ám ő csak tetőzte a bűnt... A „segítő” férfi taxit hívott. ám a taxisnak nem a rendőrség, hanem a saját lakásának a címét adta meg. A lakásán fogva tartotta, maid erőszakkal közösülésre kényszerítette a messziről jött. ismeretlen nőt. Másnap a menekülő nőbe bele is rú-. gott. Íme a tettesek rövid bemutatása. A kisvárdai Danes Vilmos a cselekmény idején éppen nemibetegségben szenvedett, tehát távol kellett volna magát tartania a másik nemtől. Az újkenézi Pindzsulya László már korábban is összeütközésbe került a törvénnyel. A kisvárdai Fehér János könnyen befolyásolható volt — rossz irányba. A „segítő” férfi a 47 éves Horváth János ajaki lakos, büntetett előéletű, családi állapotát illetően elvált. Első fokon a kisvárdai bíróság dr. Oláhné dr. Oláh Edit tanácsa Dancsot 3 év és 6 hónap fegyházra, Hor- váthot 4 év és 8 hónap fegyházra, Findzsulyát 2 év és 10 hónap börtönre ítélte. Fehér egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügyész Danes és Horváth esetében súlyosbításért fellebbezett Másod okon a nyíregyházi megyei '• íróság mindkét büntetést s úlyosbította. Dánosnak öt évet. Horváthnak öt évet és hat hónapot kell fegy- házbarv töltenie. N. L. Ha olajos vagy olaj-, zsír- emulziós szennyvíz elhelyezési gondjuk van forduljanak hozzánk. A szennyvíz keletkezési helyére szállított berendezésünkkel helyszínen vállaljuk annak megtisztítását, MENNYISÉGTŐL ÉS MINŐSÉGTŐL FÜGGŐEN 3000—5000 Ft/m3 EGYSÉGÁRON. A keletkező víztelenített iszap (amely az emulzió mennyiségének 2—3%-a) veszélyes hulladékként kezelendő. KEVITERV Miskolci Iroda Miskolc, Katalin u. 1. Telefon: 87-013 Ügyintéző: Zsóri András. (M. 174046) HOC KÉSÖN... Fájdalomdíj fél évszázad múltán i
