Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-05 / 80. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. április 5. Szatócsbolt és falusi kocsma A Sóstói Múzeumfalu las­san olyan lesz, mint az iga­zi. Csak talán sohasem jut az elnéptelenedés sanyarú sorsára, mert mindig lesznek látogatói, s lesznek olyan megszállott szakemberek is, akik felteszik az életüket az ember tárgyi kultúrájának megmentésére, megőrzésére. Az idei műemléki világnap tiszteletére felavatják a sza­tócsboltot és kocsmát. A Ba­rabásból idekerült épület- együttes érdekes látnivalókat kínál majd, hiszen hozzá ha­sonló kevés van az ország­ban. Ha sikerül berendezni, a harmincas éveket idézi majd. A szakemberek ehhez kér­nek segítséget. Mindazokhoz Épül a szatócsbolt. (H. P.) fordulnak, akik szívükön vi­selik múltunk tárgyi emlé­keinek megőrzését, és tehet­nek is a szándék megvalósí­tásáért. Milyen tárgyakat keres­nek? Néhányat — a tájéko­zódás megkönnyítése érde­kében — felsorolunk. Szük­ség lenne egy kocsmai pult­ra, borosüvegekre, szivarkás- dobozokra, cérnatartóra, élesztőtartóra, új patent női harisnyára, zoknira, Papagáj ruhafestékre, Franch-kávé dobozra és reklámtáblára, Stühmer-kakaó dobozra, Fá­cán cipőpasztára, kékítőre, hajolajra, légyfogóra, régi vasporra, cilinderre és más korabeli termékek dobozára, csomagolására, reklámjaira. Szeretnék, ha a tulajdono­sok ezeket felajánlanák az állandó kiállítás számára. A múzeumfalu egy csekély ösz- szeggel rendelkezik, amelyet vásárlásra fordíthatnak. (Az adományokat a Sóstói Múze­umfalu címére, vagy telefo­non lehet bejelenteni: 10­659.) A tervek szerint a szatócs­boltot és kocsmát, a hozzá tartozó épületekkel május 19- én, szombaton szeretnék át­adni a nagyközönségnek. <n. i. a.) Művelődési házak más szerepkörben Uj munkatárs: a kábeltévé Napjainkban a költségvetési keretek fájdalmas szorítá­sában élnek a művelődési intézmények. Sok helyen a mű­ködés feltételeinek biztosításával is gondok vannak. Más­részt az új politikai helyzetben funkciózavarral is találkoz­ni: mi a népművelők, a művelődési ház dolga? Ginek még a régi reflexek, várják a közönséget, amelyik azonban új közösségi formák megteremtésen fáradozik. — Három éve teljesen új gárda végzi itt a munkát — mondja Márton István, a fe­hérgyarmati művelődési köz­pont igazgatója. — Koráb­ban az intézmény minimális költségvetéssel rendelkezett, amelyet a vezetés úgy hasz­nált fel, hogy költötte, amíg tartott, aztán „bezárta” az aj­tót, amikor elfogyott a pénz. Rendbe kellett hozni a gaz­dálkodást, be kellett építeni az egyéni érdekeltséget is. Ebben a városi tanács is partner volt, új munkatársa­kat kerestem, akik képesek az új körülményekhez alkal­mazkodni. Jelenleg öt elő­adónk van, egy szakképzett, kettő most szakosodik, kettő középfokú tanfolyamot vé­gez. Az elmúlt évben 4,8 mil­lió volt a költségvetésünk, de közel 10 milliót teljesítettünk. A különbözeiét saját bevétel­ből teremtettük elő. — Jelentős ez az összeg. Miből jött össze? — A színházi és szórakoz­tató jellegű rendezvényeket úgy szervezzük, hogy ne le­gyen veszteségünk. Ezért szüntettük meg a bérletes so­rozatokat, nem akartunk üres, vagy félházas előadáso­kat tartani. Vannak hagyo­mányos tanfolyamaink, ame­lyek nagyon népszerűek. De a legnagyobb bevételt a disz­kó hozza. Kezdettől az volt a célunk, hogy az ifjúságot vendégül lássuk a házban. Sokan lenézik a diszkót, de tény, hogy hetente átlagosan 400—500 fiatal jön el ezekre a rendezvényekre. — A gyarmati tanács né­hány hete döntött a városi televízió létrehozásáról. Mi ebben a művelődési központ feladata? — Már korábban — Bolyá- ki Attila vezetésével — meg­örökítettük a város jelentő­sebb eseményeit, amelyeket Városi mozgóképek címen több helyen levetítettünk. Kézenfekvő volt az ötlet, hogy a kialakulóban lévő te­levíziós kábelrendszert fel­használjuk. A rendszer lehe­tővé tette a műholdas adások továbbítását is. Jelenleg ná­lunk működik a fejállomás, kiépült a városi gerincveze­ték, egyelőre minimális la­kásszámmal. Háromszáz la­kásba jut el a műholdas adá­sok mellett a városi televí­zió — egyelőre kísérleti — műsora is. — Nem túlságosan nagy luxus ez egy ilyen kisváros­ban? — Szerintem nem, az igaz, hogy egyelőre a minimális szintet teremtettük meg. Va­lódi városi televízióvá csak évek múlva válik, mert az sok pénzbe ken»! A pénz pe­dig Gyarmaton is hiánycikk. Ebben igaza van Márton Istvánnak. De ez is tény, hog\ az elért minimális szint­tel is vannak problémák. Többen panaszkodnak a to­vábbított képek minőségére, azt mondják nem bírja a rendszer azt a lakásszámot sem, amit eddig „felfűztek” rá. A fokozatos fejlesztést — úgy tűnik — komolyabban kell venni. Vállalkozik tehát a művelődési központ. De vajon járnak-e a város lakói — a diszkókon kívül — az intézménybe? — Ahhoz, hogy kulturált körülmények között szóra­kozzanak az emberek, sok minden szükséges még — folytatja az igazgató. — Szin­te az egész ház felújításra vár. Eddig „tűzoltómunkát” végeztünk, kijavítottuk mind­azt, ami a legsürgősebb volt. Jelenleg még a könyvtár is az épületben van. Ha kiköltö­zik, a helyét birtokba kell venni, be kell rendezni. Ak­kor tárhatjuk csak szélesebb­re az intézmény kapuját. Az azért így is eredmény, hogy évek óta most működik elő­ször két tánccsoportunk, a városi vegyes kar, a színját­szócsoport mellett. Ha több helyiségünk lesz, a program bővítésén is gondolkodnunk kell. (n. i. a.) Ez sem európai! Ö nnek, kedves gyalo­gos. aki majd „szív­bajt kap”, amikor a zebrán áthaladva az orra előtt suhan el egy autó, mielőtt egy cifrát káromkod­na. adunk egy tanácsot. Azért, hogy ízes beszéde ne­hogy megbotránkoztassa az utca népét, mondja csak azt: na. ez sem európai! Hogy miért? Politikánk el­ső emberei (de az utolsók is) nap mint nap hajtogatják: Európa Ház így, Európa Ház úgy. Jó, rendben. De ah­hoz egy kis kulturáltság is kell. Gazdaságunk nomád vi- szonyait még csak-csak elné­zik nekünk, de faragatlansá- gunkat semmiképpen sem. Ezért, ha megengedik, éle­tünk egy piciny területén — legyen ez a közlekedés — ad­nék néhány európai tanácsot. A közlekedés alapvető té­nyezője a jó tempó. Ezért, kedves lassú konstrukciók, illetve vízözön előtti csotro­gányok tulajdonosai! Legye­nek olyan szívesek, és ne a négysávos út belső sávjában próbálják ki. autójuk vajon negyvennél, vagy ötvennél esik-e szét! S higgyék el, akkor sem repdesek a boldogságtól, ami­kor heveny fékezés következ­tében rátapadok a szélvédő­re. Pedig semmi más nem történt, mint az. hogy az előttem lévő vezető ujjal csak akkor akadtak be az index­karba. amikor már elkezdte a kanyarodást. Ügy tudnék örülni, ha nemcsak azért je­leznének. mert úgy tanulták, hogy kell, hanem azért is, hogy én. a hátul jövő. tud­jam, nemsokára lassítás, majd fékezés következik, az­tán kanyarodás. Tudom. nehéz elviselni, hogy a másik kocsija jobb, újabb, ne adj Isten, nyuga­tibb, s ha az előzni kezd, akkor az előzött „nehogy má* megelőzzön” felkiáltással odalép maga is a gázra, meg hát úgyis csak nyolcvannal lehet menni, mit siet ez az örült. Kérem, hagyják, hogy mindenki maga döntse el, hogy szabálytalanul akar-e menni vagy sem. Az önbírás­kodás árt az idegeknek, meg néha a kocsi bánja. S hogy ne csak rossz példát említsek. Ko­molyan mondom, ki­virul körülöttem a világ, hogy ha az előttem ha­ladó egy indexvillanással, vagy a kezével jelzi, menjek, előzzem meg, ha akarom. S ha én engedek el valakit, s az kezét felemelve megkö­szöni a gesztust, mindig eszembe jut: na. ez egy eu­rópai! (tapolcai) Yédi a szerződés is Ha a nyugdíjas dalguzik A szerkesztőséghez érkező levelek arra utalnak, hogy egyes munkaviszonyokat érintő kérdésekben eltérő a gyakorlat. A vitatott kérdé­sekre nem mindig kapnak megnyugtató választ. Gya­korlatlanság tapasztalható a helyi szakszervezetek tiszt­ségviselőinél is. Elférő rendelkezés hiányá­ban az általános szabályok az irányadók. A nyugdíjas dolgozókra ugyanazokat a rendelkezéseiket 'kell alkal­mazni, mint a velük azonos feltételek ás körülmények között foglalkoztatott aktív dolgozókra, ugyanazok a járandóságok, juttatások ille­tik meg. A személyi jövedelemadó bevezetésével megszűnt a foglalkoztatás korlátozása. A munkaszerződés írásba fog­lalása nem mindig kötelező, de annak hiánya vagy hiá­nyossága gyakran eredmé­nyez vitát. Nem mellőzhető az írásbeliség, ha 30 napot meghaladó határidőre, az általánostól1 eltérő munkaidő­ire alkalmazzák, és a dolgo­zó az írásba foglalást kéri. A nyugdíjas dolgozót álta­lában határozott időre alkal­mazzák. A határozott idő ki­kötése akkor indokolt, ha he­lyettesítésre, ideiglenes mun­kára, határozott és idény­munkára alkalmazzák. Nem indokolt a kikötés, ha az va­lamilyen juttatás, kedvez­mény kizárására irányul. Gyakori a határozott időre kötött munkaszerződés is­mételt hosszabbítása. Ilyen esetekben feltételezhető a joggal való visszaélés. Gyakori az a felfogás, hogy minden nyugdíjas másodál­lást, mellékfoglalkozást léte­síthet. A nyugdíjasnak is van egy főállása még akkor is, ha részmunkaidőben fog­lalkoztatják. A munkaszer­ződésben meg kell határozni a munkakört, a munkabért, és a munkavégzés helyét. Természetesen a felek más Vannak jó szomszédok, akik nem szívlelvén a másik kutyáját, méreggel teszik el azt láb alól. Kiváló, bevált trükköket dolgoztak már ki erre az évek hosszú során, s amikor a szerencsétlen állat kimúlik, senkinek sem jut eszébe, hogy komoly anyagi kárt okozott a másiknak Feledékeny hetvenkedő Mozgalmasan töltötte a délutánt tavaly augusztus 15- én a porcsalmai Tóth Miklós és Horváth Sándor. Először a helyi italboltba mentek, ahol sikerült „egy kissé” le- ittasodniuk. így természete­sen rövid idő alatt összeszó­lalkoztak egy ivócimborá­jukkal. A veszekedésből ve­rekedés lett, ketten támad­tak egyre, és úgy földre te­pertők, hogy az egyik bokája eltört. A verekedés hatására a kocsma forgalma pillanatok alatt nullára csökkent, ugyanis a vendégek az ijed­ségtől gyorsan szétfröccsen­tek. Mint akik jól végezték dol­gukat, úgy indultak ezután hazafelé a hetvenkedők. Amikor N. Gyula lakása elé értek, az utcáról bekiabáltak neki, hogy jöjjön , ki és hoz­zon magával tízezer .forintot, mert ha nem, megölik. A házból persze senki nem dug­ta ki az orrát, így Tóth mér­gében egy sörösüveggel cé­lozta meg az egyik ablakot. A dobás nem talált, de annál inkább azok a rúgások, me­lyeket a ház előtt parkoló Daciára irányzott Tóth Mik­lós. Ügy látszik, nem elége­dett meg a rúgások erőssé­gével, ezért felkapott egy bo­tot, és az autó sárvédőjét, lámpabúráját összetörte, va­lamint az elejét is behor- pasztotta. Vandálkodása köz­ben észrevette, hogy a slusszkulcsot bennefelejtet- ték az autóban. Bár Horváth próbálta lecsillapítani, Tóth mégis beült a vezetőülésre és beindította a Daciát. Csak éppen azt felejtette el, hogy nem tud vezetni, s így kép­telen volt elindulni. Minden­esetre sikerült elérnie, hogy a nagy hangoskodással a környéken lakókat alaposan megijesztette. A hőzöngő Tóth Miklós már garázdaság és könnyű testi sértés miatt korábban is állt bíróság előtt. Horváth- tól sem volt idegen a máté­szalkai bíróság levegője, hisz ő meg annak idején súlyos testi sértés kísérlete miatt került a vádlottak padjára. Ez alkalommal Tóth Miklóst súlyos testi sértés, garázda­ság, rongálás és jármű ön­kényes elvételének kísérlete miatt vonták felelősségre, s két év próbaidőre felfüggesz­tett egy évi börtönre ítélték. Horváth szintén két év pró­baidőre felfüggesztett nyolc hónapi börtönbüntetést ka­pott. Az ítélet jogerős. .................. ft. A. azon túl, hogy megfosztotta kedvencétől. Egy törzsköny­vezett kutya ugyanis nem kis pénz. Szerencsére tisztában van ezzel a biztosító is. Az Álla­mi Biztosítónál arról érdek­lődtünk, milyen feltételek mellett biztosíthatják ked­venceiket a tenyésztők, a ku­tyatartók. Megtudtuk: elő­ször is csak fajtiszta jószágra köthető biztosítás, ehhez be kell mutatni a törzskönyvét és szükség van orvosi igazo­lásra is. Beteg és öreg ku­tyára nem kötnek szerződést, a „felső korhatár” 8 év. A gazdának kell megmondania, milyen összegre kívánja biz­tosítani a kutyát, ez alapján vetik ki a díjat is. Ennek is van azonban felső határa — maximum 15 ezer forint, évi díja pedig — amit egy ösz- szegben kell kifizetni — 2700 forint. Vonatkozik betegség­re, balesetre, mérgezésre és lopásra, — az előbbi három­nál csak akkor fizetnek, ha az állat élpusztult, utóbbi­nál pedig,‘ ha zárt helyről (házból vagy lakásból) lopták el, és bizonyítható a betörés. Ha viszont eléri a 15 éves kort a kutya, a biztosítást megszüntetik, ugyanis ez saj­nos nem életbiztosítás. Ha pedig valaki sokallja a fenti díjat, jó, ha tudja, a lakásbiztosítás vonatkozik a ház körül tartott állatokra, még a korcs kutyákra is! (csk) kérdésekben is megállapod­hatnak. A kikötött munka­körnek megfelelően kell be­sorolni az előírt bércsoport­ba, és a munkabérét megha­tározni. A -törvényestől elté­rő munkaidő íkikötósénél a bért ás arányosan .kell meg­vizsgálni. Meg keli határozni a mun­kakört, a munkabért és a munkavégzés helyét. Termé­szetesen a felék más kérdé­sekben is megegyezhetnek. A .kikötött munkakörnek meg­felelően kell besorolni az elő­írt bércsoportfba és a mun­kabérét megállapítani. A tör­vényestől eltérő munkaidő kikötésénél a bért is arányo­san kell kialakítani. A sze­mélyi besorolási bért akkor is meg kell határozni, ha a bérezés teljesítmény alapján történik. A jelenleg hatályos jogsza­bály tiltja az egyoldalú munkaszerződés módosítását. Ez alól kivétel 'a fegyelmi büntetés vagy a bérrendszer- bértforma-váitozás. Közös megegyezés akkor sem mel­lőzhető, ha az áthelyezés kö­telező, például egészségi ár­talom miatt. Az áthelyezést minden esetben írásba kell foglalni, még akkor is, ha a munkaszerződést szóban kö­tötték. A megállapodásnak tartalmaznia kell, legalább; a régi és új munkakört, munkabért és az áthelyezés időpontját. Az áthelyezésről kiadott munkáltatói értesítés nem pótolja az előzetes meg­egyezést. Változó munkahelyre al­kalmazott dolgozót sem le­het beleegyezése nélkül más munkakörbe helyezni. A munkaszerződésben kikötött változó munkakör kikötése semmis, mert ilyet a jogsza­bály nem tesz lehetővé. Az egyoLdalú munkaszerződés- módosítás ellen 15 napon be­lül lehet jogorvoslattal élni. A határozott idő elmulasztá­sa jogvesztéssel jár, és úgy kell tekinteni, mint a dolgozó beleegyezését. A határozott időre és hatá­rozattan időre létesített mun­kaviszony között lényeges különbség, hogy az előbbi felmondás nélkül megszűnik azzal a nappal, amelyikben a felek megállapodtak. Ezt a munkaviszonyt nem kell felmondani-, nincs felmondá­si idő, és nem kell a dolgo­zót a munkavégzés alól fel­menteni. Ebből következően a felmentési időre járó átlag- kereset nem terheli a mun­káltatót. A határozatlan időre léte­sített munkaviszony felmon­dására vonatkozó szabályo­kat azzal a különbséggel kell alkalmazni, hogy a fel­mondást tiltó és korlátozó rendelkezéseket figyelmen kívül kell hagyni. A nyugdí­jas állapot a felmondás hosz- szát nem változtatja meg. Felmondási idő hosszának megállapításánál minden munkaviszonyban (nyugdíja­zás előttit is) töltött időt fi­gyelembe kell venni. Azt a szabályt is alkalmazni kell, mely szerint „kilépett” mun­kakönyvi bejegyzésnél a munkaviszonyban töltött időt ■három évig figyelmen kí­vül kell hagyni. Ez az idő akkor is telik, ha a dolgozó időköziben nem létesített munkaviszonyt. Jogellenes a nyugdíjas dol­gozó alkalmazásánál a 15 napos felmondási idő kiköté­se, illetve a nyugdíjazás előt­ti munkaviszony figyelmen kívül hagyása. Ha a dolgozó munkaviszonya nem azonna­li hatállyal szűnik meg, az utolsó munkában töltött na­pon ki kell adni a munka­könyvét és tartozékait, ki ■kell fizetni a munkabérét A munkakönyV késedelmes ki­adása miatt keletkezett kárért a munkáltató felelős­séggel tartozik. Nacr Mihály Hz ebnek lába kél... Balesethízlosítás—kutyáknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom