Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-24 / 95. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. április 24. Nem játszunk kormányválságra (Folytatás az 1. oldalról) hogy a választások eredményével nincs okunk elégedetlennek lenni, mi Jelentős ellenzéki erőként leszünk jelen a parlamentben, felelős ellenzékként, amelyik immár nemcsak tagadhatja azt, amivel szemben áll. hanem konstruktív módon részt vehet az ország alakításában. □ Az SZDSZ kerülhet ismét hasonló helyzetbe, ha olyan ellentmondásokat fedeznek fel lépéseiben, mint korábban, amikor a rendszer ellenzéki pártjaként népszerűtlen intézkedései után sem támadta a Né- meth-kormányt. Az új kormány intézkedéseit is tudomásul veszik? — Nekünk megvannak a saját gazdasági, politikai elképzeléseink. megvan a magunk elképzelése arról, hogy ezt az országot válságos helyzetéből hogyan lehet kivezetni. Ebből a nézőpontból kiindulva kemény, szigorú, de igazságos kritikusai leszünk a következő kormánynak. annak a politikának, amelyet a következő kormány folytatni fog. Mi nem tettünk arra ígéretet sem a Németh-kormánynak. sem a következő, az Antall-kor- mánynak. hogy semmilyen népszerűtlen intézkedését nem fogjuk támadni. Mi csak annyiban nem fogjuk támadni. amennyiben úgy ítéljük meg. hogy ez egy szükséges gazdaságpolitika jó alkalmazása, s elkerülhetetlen rosszat .jelent. Azt gondolom azonban, hogy nincs olyan kormány, amelyik nem követ el hibát s. hogy a mi szakmai hátterünk elégséges ala-pot acF ahhoz, hogy mi ezeket a hibákat felfedezzük. Természetesen ezeket a hibákat bírálni fogjuk, de nem elsősorban pártérdekből. Az ország érdeke az. hogy ezt megtegyük. És ha ebből a pártunk politikai tűkét tud ‘kovácsolni, azon nin!cs mit szégyellnünk, a volitikai-pártok úgy szolgálják az ország érdekeit, hogy közben saját érdekeiket szolgálják. Én azt üres demagógiának tekintem, amikor némely pártok azt mondják, hogy vetélytársaik saját pártérdekeiket nézik, míg ők maguk a nemzet érdekét. Nem lehet a nemzet érdekét demokráciában úgy szolgálni, hogy a saját pártérdekeinket nem szolgáljuk közben, mert akkor semmivé olvadunk és nem tudjuk a nemzetet szolgálni. □ Az SZDSZ mindig hangsúlyozta, hogy nem hajlandó semmilyen szövetségre az állampárttal és utódpárttal, most mégis egy táborba sodorhatja az MSZP-vel az ellenzékiség ténye. Lát-e valamilyen esélyt a közeledésre? — A választások második fordulójának éjszakáján Vitányi Iván, az MSZP elnökségének tagja valamiféle ellenzékbeli szövetséget ajánlott fél az SZDSZ-nek és én ezit nagyon határozottan visszautasítottam. Egy vagy két nappal később, az MSZP elnöke, Nyers Rezső azt mondta, hogy az MSZP és az SZDSZ között szövetség nem lehetséges-, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor párhuzamosan fogunk szavazni. Ezt a megfogalmazást elfogadhatónak tartom, ilyen esetek valóban előadódhatnak. Ezen nincsen mit csodálkozni, kivetnivalót sincs miért látni benne. Az is elő fog fordulni, hogy a Demokrata Fórummal fogunk együtt szavazni. □ Az ország nehéz helyzetben van, az alagút végének megpillantásáig akár több kormányválság is bekövetkezhet. Felkészül-e az SZDSZ egy ilyen helyzetre? Igen, számolunk vele, hogy ilyesmi bekövetkezhet. Igazándiból noha nagyon valószínűtlennek tartom, azt sem lehet teljesen kizárni, hogy az MDF-kisgazda- kereszténydemökrata koalíció nem lesz képes felállni. A kormányalakítás mindenesetre nagyon nehézkesen alakul, és nem lehetetlen, hogy mégiscsak elkerülhetetlenné válik a nagy koalíciód De ha ez nem következik be a közeljövőben — és ismétlem, én azt tartom valószínűnek, »hogy a közeljövőben ez nem következik be — az első kormány minden jel szerint egy MDF- kisgazda-keresz tényde- mokrata kormány lesz. Ennék a kormánynak a szili árdságát erősen próbára fogja tenni mind az ország állapota, mind pedlig a koalíció bizonytalan volta, amit — ismétlem — a kormányalakítási tárgyalások nehézkessége és az ezzel kapcsolatos kiszivárgott hírek is mutatnak. Készen vagyunk erre a helyzetre, azt szeretném azonban nagyon hangsúlyozni, hogy a szabaddemokraták nem játszanak kormányválságra és nem célunk az, hogy minden áron megbuktassuk a most még csak alakuló kormányt. Ennek az országnak szilárd kormányra van szüksége, s az volna ia kívánatos, hogy ez a parlament négy évig megszakítás nélkül működni tudjon. Ami nem okvetlenül jeleníti persze azt, hogy ugyamaazal a konmánvMakarenkoipofon i Nagy Orosz Anya akJ.J kora pofont adott fogadott kis litván fiának, hogy annak cseng tőle a füle. Ügy tett, mint az az anya, amelyik elvesztette türelmét, vagy inkább az, amelyik mindent azzal old meg, hogy „gyere ide!”, aztán csatt. Szóval nem logikus a pofon, de hátha a fájdalomtól a gyerek nem gondolkozik, igaz, bőg egy kicsit még, de aztán minden a régi kerékvágásba kerül. A litván kisfiú azonban nem ezt tette. Bár káprá- zik a szeme a pofontól (gyá- ■ rak állnak le, az emberek tétlenségre kényszerülnek, csak várják az események alakulását, s ki tudja, lesz-e erejük kitartani, mert a rossznál még nehezebb elviselni a rosszabbat, s ha nincs energia, lassan megáll az élet), de nem borul bűnét szánva-bánva anyja kebelére. Az ő „csínytevése” nem gyermeki dacból született. Könnyes szemmel is tudja, ( hogy amit ő tett, az jó, amit \ mostohaanyja, az nem logi- J kus. I Ha annyira létfontosságú l neki a kis Litvánia, hogy nem tud nélküle élni, most I az energiablokád alatt ezt l nem érzi? Mert ez kétolda- ] lú. Ha leáll az energiaáram- I lás befelé, akkor onnan sem l jön ki semmi. S ha ez nem l jelent gondot, miért nem I mehet széllel versenyt világgá a rakoncátlan kölyök? Mert akkor megy a többi is. akik az anyakönyv szerint maguk választották nevelőanyjukat. De csak az anyakönyv szerint. S akkor hova lesz a tradíció? Hová lesz a Nagy Szent Orosz Család? Amióta világ a világ, mindig is I volt. Igaz, hogy a gyerekek I közül sokan még Anyjukat J sem látták, mert oly távol * élnek tőle. De a család, az család. S ez olyan érv, amely megmagyaráz egy pofont. Már akinek! (tapolcai) nyal. Mi mindenképpen felelős módon fogunk viselkedni, nem fogunk arra törekedni, hogy minden labdát leüssünk, hogy a kormány minden népszerűtlen intézkedését, csak azért, mert népszerűtlen, támadjuk, hogy a kormány gyengeségét minden alkalommal kihasználjuk. □ Reális esélyt lát-e az SZDSZ az úgynevezett váltógazdálkodásra? — Igen. A következő választások eredménye jelentősen különbözik majd a mostanitól. Más arányok lesznek az MDF és az SZDSZ (között és teljesen más arányok lesznek az egyéb pártok között. Nagyon valószínűnek tartom, hogy létre tud majd jönni egy olyan kormánykoalíció, amelyet az SZDSZ hoz létre a maga híveivel, a maga természetes szövetségeseivel. □ Addig azonban lesz még egy választás, a hely- hatósági. Lesz-e új taktikája az SZDSZ-nek, vagy megfelelőnek tartja a régit? — Az önkormányzati választások mindenlképpen másfajta feladatot jelentenek, mint az országos választás, hiszen az önkormányzati választásokon a helyi közösségek azokat az elöljárókat választják: meg, akik közvetlenül képviselik a helyi érdekéket. Ennek következtében, a hely- hatósági választásokon hasonlíthatatlanul nagyobb szerepe lesz annak, hogy egy párt rendelkezik-e saját szervezettel egy közigazgatási egységben, mint az országgyűlési választásokon volt. Természetesen itt is előny volt, ha a pártnak helyi szervezete volt, dohát nagyon sok olyan helyen is szép eredményt tudtunk elérni, ahol nem volt helyi szervezetünk. A helyhatósági választásokon ez elképzelhetetlen, ezért hiilhetlenül fontossá válik, hogy ha nem is minden településen, de a települések sokaságában az eddigieknél több helyen jelen legyünk szervezeteinkkel. Ebből a szempontból én optimista vágyók. Az SZDSZ taglétszámának növekedési üteme látványos, nem látszik alábbhagyni a választások óta sem. Az elmúlt tíz napban körülbelül 1500 belépőnk volt, s taglétszámunk elérte a 24 ezret. A több mint 500 helyi csoportunkból hatvannál töhb a választások óta alakult. Ez az, ami bizakodóvá tesz. A NATO és a Varsói Szerződés 23 tagállamának csak- ném 250 szakértője a hétfői megnyitást követően különféle munkacsoportokban folytatja a Nyitott égbolt szerződéstervezet vitáját. Tóth Tibor, a magyar küldöttség vezetője tájékoztatta hétfőn a hazai és a nemzetközi sajtó munkatársait. Megemlítette, hogy a résztvevők egyelőre nem jutottak dűlőre az ellenőrző repülések gépparkjának üzemeltetéséről, a légi vizsgálódásokhoz használatos műszerek köréről. Még az is vitatott, hogy milyen korlátozásokat tartalmazzon az ellenőrző berepülések területi hatálya. Hóm Gyula külügyminiszter bejelentette: amennyiben a konferencia sikeresen zárul, s a küldöttek elfogadják a javaslatot, akikor Magyarország egy szimbolikus összegű ellenszalgálta- tás fejében — mind össze egy forintért — .kész megfelelő infrastruktúráról gondoskodni a Nyitott égbolt szerződés konzultációs bizottsága számára. Emlékmenetet tartottak izraeli állami és diákszervezetek április 22-én az egykori auschwitzi haláltábor területén. Az „Elet menete” elnevezésű rendezvényre több ezren érkeztek a világ minden tájáról, hogy a nácizmus vereségének 45. évében a vészkorszak áldozataira és túlélőire emlékeznek. Kiáltvány az egészségért (Folytatás az 1, oldalról) gozott döntések országos szintűvé válnak, fokozódik a demokrácia. A szabolcsi képviseiök javasolták: a megyei szervezetek váljanak önálló jogi személlyé. melyek között telefaxos rendszerű információ- áramlás valósulhatna meg. Lényeges változtatásról határoztak a vezetés munkájára vonatkozóan is. Ezentúl az operatív vezetés mellett egy képviselői testület is áll. melynek tagjai a területi szervezetekből létszámarányosan kerülnek ki. A kamarai törvényről szólva Lo- sonczy és Zádori doktor el-, mondta: várhatóan rövidesen megszületik az új érdek- védelmi törvény. amely a kamarák. köztük az orvosi kamara működéséről is rendelkezni fog. Az orvosi kamara és az egészségügyi szakszervezet viszonyáról szólva kiderült, a kamara a teljes körű érdekvédelmet célozza meg. amíg pedig erre várnia kell. addig támogatja és együttműködik az újonnan megalakult orvosi szakszervezetekkel. A Magyar Orvosi Kamara küldöttgyűlésén 12 pontos programnyilatkozatot fogadtak el. A „Kiáltvány az egészségről” egyik legfontosabb pontja arról határoz, hogy a jövőben kinevezendő egészségügyi vezetőket a helyi kamarák tagjai véleményezzék. A küldöttgyűlés végezetül megválasztotta a Magyar Orvosi Kamara vezetőségét, melynek elnöke ismételten Veér András professzor, főtitkára pedig dr. Doktorits Béla mentőorvos lett. K. É. Tidésllás Szatmár megyéből Választási előzetes - a kezdet kezdetén MÁR EGY HÓNAP SEM VÁLASZT EL bennünket a május 20-ra kiírt választásoktól, amely meghatározó jelentőségű lesz Románia jövőbeni fejlődése tekintetében, hisz a most megalkotandó parlament, szenátus, s a köztársasági elnök személye az új demokráciát hivatott megteremteni. Hogyan s miként alakul e vonatkozásban a szatmári helyzetkép. Megyénk 7 parlamenti képviselőt s 2 szenátort küldhet a legfelsőbb államhatalmi szervekbe, állást foglal a jövendő elnök személyét illetően. A megyei politikai spektrum, ha azt vesszük alapul, hogy országosan mintegy 60 párt, szervezet, mozgalom létesült, igazán nem mondható bonyolultnak. A PÁRTOK GAZDASÁGI, POLITIKAI PROGRAMPONTJAI azonosak, vagy egymáshoz közel állók: parlamentáris demokrácia, a reprivatizáció, egyéni kezdeményezés felkarolása, emberi jogok tiszteletben tartása, stb. Á hangsúlyeltolódások, a prioritások tekintetében mindenki a maga hagyományait, célkitűzéseit követi. E megyében, ahol a lakosság mintegy 40—43 százaléka kisebbségi, indokolt számba venni a hozzájuk való viszonyulás tartalmát, kinyilvánított szándékait. Az NMF, a magát középbal jellegű mozgalomnak tekintő szervezet, mely a forradalmat követő hetekben — igaz, akkor még nem tömegpártként — egymaga kormányzott, -így jelentős helyzeti előnyben van. A nemzetiségi kérdésben programjában ekként fogalmaz: „az alapvető emberi jogok és sza- badság széles körű gyakorlata és védelmezése, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó emberek jogait diszkrimináció és előjogok nélkül”. Nos, ebből sok is kiolvasható, meg kevés is. Megüti a fülünket a „diszkrimináció és előjogok nélkül” kifejezés, annál is inkább, mert Marosvásárhelyen is ezek voltak a kulcsszavak, nem a legmegnyugtatóbb mellékzöngék nélkül, a heves szópárbajtól a tettleges- ségig. A „történelmi pártok” — a Nemzeti Liberális Párt és a Keresztény és Demokrata Parasztpárt — e tekintetben az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltvány, az arra épülő 1923-as alkotmány kisebbségekre vonatkozó kitételeit, cikkelyeit tekintik a megoldás kulcsának, vagyis nem. zárkóznak el az anyanyelvi iskoláktól sem, létüket nem tekintik szeparatista törekvésnek. A VÁLASZTÁSRA TO- LERANCIA-EGYEZMENYT kezdeményeztek, annak civilizált lebonyolítása végett. A KDPP a felmerülő nézet- különbségeket» úgyszintén dialógusok révén s nem furkósbotokkal kívánja elintézni. Szólnunk kell az Avas népét tömöríteni kívánó „Tara Oasului” Demokratikus Szövetség humanista szellemiségtől áthatott programja ama pontjáról, amely e túlnyomó többségében román lakosságú vidéken szorgalmazza az oktatás és a kultúra újraélesztését az összes nemzeti entitások tekintetében is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyértelmű és világos programmal állt elő: természetes jogaink tiszteletben tartását követelve, jobbját nyújtva mindazon politikai szervezetek, pártok felé. amelyek tiszteletben tartják, elismerik igényeinket. Van azonban a küzdelemnek két .„láthatatlan” szereplője is. Az egyik a Vatra románeasca, amely eddigi megnyilatkozásai szerint, nem tekinti magát politikai szervezetnek, de sokezres tömeget tud maga mögött, amelyek befolyásolásával, közvetve, kézben tarthatja a választások kimenetelét, Ha ugyan meg nem gondolja magát, s maga is belép a választási harcba. Noha nem politikai szervezet, de igényt tart arra, hogy a hatalom megtanácskozza vele jii- tosabb intézkedéseit. Egyetlen hivatalos nyelvnek a románt ismerik el, a kisebbségek nyelvét pedig a köztük folyó Kommunikáció nyelveként nevezik meg. Programja hangzatos sza vakka! teli, bárcsak a tettei is, magatartása is ilyen lenne, mondanánk, miközben az általa is hirdetett dialógus helyett a diktátum keserű gyümölcsét érezzük, ízleljük naprói- napra. a másik póluson a Temesvári Kiáltvány talál ható, az a politikai deklaráció, amely széles visszhangra talált szerte az országban — csupán egy szervezet, az NMF utasítja el, megyei elnöksége ezt külön- is sajtónyilvánosságra hozta. Azt mondhatnánk, hogy ez a dokumentum nyújtja a legátgondoltabb, valóban demokratikus programot, minden gondolata, kitétele a mai realitásokban gyö kerezik, hatalmas erkölcsi tőkéje, hogy e város az 1989-es forradalom bölcsője. E program sokak számára igen fájó pontja az, amely többek közt kimondja: „a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő ciklusra a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket... volt kommunista aktivisták nem pályázhatnak Románia elnöki tisztségére.” E szavak minden kommentárt és példálózást fölöslegessé tesznek. Mondanunk sem kell, hogy az új választási törvény nem innen ihlető- dött. □ Érdeklődéssel és figyeleméi követtük a magyar- országi választásokat. Vajon a mienk milyen lesz, ki lesz a hatalom birtokosa? — kérdeztük önmagunktól, egymástól. Nagy- nagy várakozással tekintünk az elkövetkező hónap elé. A decemberi lelkesedés, a szabadság optimizmusa bizony megcsappant. A javuló ellátás sem tudja feledtetni, elűzni a gazdasági élet egén mutatkozó sötét felhőket, a nemzetiségi jövőért érzett szorongást. A korai tavasz hoz e napsütéses nyarat,' bőséges őszt? Máriás József Uj.: A megérzés beigazolódott: a Vatra romaneasca úgy döntött, hogy Románok Nemzeti Szövetségének pártja névvel maga is indul, jelölteket állít a májusban sorra kerülő választásokon. Ez új helyzetet teremt, számottevő erőátcsoportosítást. Ezzel lényegében nem tett mást, csupán legalizálja azt a szándékot, hogy politikai hatalomra tegyen szert, eszközt nyerve szándékai keresztülvitelére. Gondoskodás 1 forintért
