Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-17 / 89. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. április 17. Kárpátaljai bejárással Foldrajzpedagogiai szeminárium Seregben Az L Szatmár-Beregi Földrajzpedagógiai Szemináriumot 1990. június 18—22. között rendezik Vásárosna- ményban. Az országos hatáskörű esemény, amely a megyék általános és középiskolai földrajz szakos pedagógusainak kíván továbbképzési lehetőséget nyújtani, kiemelt témaköre a felkínált programnak a falu természeti és gazdasági földrajza. Így többek között előadások és konzultációk lesznek a társadalmi-gazdasági átalakulás földrajzi vonatkozásairól, a Fel- só-Tisza vidék település- és népességföldrajzáról, továbbá a Nyírség és a Felső-Tisza vidék kialakulásáról. Ezeken neves szaktekintélyek, többek között dr. Bernát Tivadar, dr. Borsy Zoltán egyetemi tanárok, dr. Frisnyák Sándor főiskolai tanár, dr. Siti-Zakar István egyetemi docens tart vitaindítót. A földrajzpedagógiai szeminárium során kárpátaljai bejárásra is sor kerül, melynek tervezeti útvonala: Vá- sárosnamény — Záhony — Beregszász — Nagyszőlős — Huszt — Aknaszlatina — Rabé — Kőrösmező (Tisza-for- rás vidéke) Horváth Ádám főrendező Á televízió csődállapotáról A IV. magyar videószemlére 290 programot neveztek be 53 óra 56 perc műsoridőben. Az előzsűri ennek egy- harmadát engedte versenyezni. Így sem volt könnyű dolga a szemle zsűrijének. — Gyakori volt a filme3 utánérzés — mondja Horváth Ádám főrendező, a zsűri elnöke —, de láttunk egészen avantgárd kísérleteket is. Ügy tűnt, hogy nagyon erős a televíziós adások fertőző hatása, lassan alakul k: a sajátos videós formanyelv. Valószínű, hogy azért, mert nagyon új még ez a „játékszer”. Nagy még a stflusza- var, és az alkotások hosszúságával is baj van. — A zsűri három fődíjat adott ki. Mit értékelt ezekben az alkotásokban? — A humánumról, az ember morális tartásáról szóló alkotások kapták a fődíjakat. Ügy éreztük, hogy a videós mozgalomnak az egyik ága mindenképpen egy mélyebb, bölcsebb és humánusabb gondolkozásnak a sugárzását vállalja. A másik ága szorosabban kötődik ahhoz a technikai lehetőséghez, amit a videó képes nyújtani. Volt olyan alkotás — a szombat- helyiek munkája —, amelyben a képzőművészeti, zenei elemek éppen a videótechnika segítségével szervesültek öntörvényű, sajátos alkotássá. A mostani videószemlén háttérbe szorultak a társadalmi kérdésekkel, a változásokkal kapcsolatos alkotások. — Nem hagyhatom ki, hogy meg ne kérdezzem: mi van a Magyar Televízióval? Mostanában gyakran szóba kerül, s nem mindig kap dicsérő jelzőket... — A tévé két éve viharcentrumban él. Kívülről is, Világ csúfjára... „Urak” és szemétdombok Ahagy a kakas büszkén áll vagy kapirgál a szemétdombja*, ágy határolja el magát az ember a saját piszkától. A óvilöiöákau ez már így szokás. Márpedig biztos nem wigiW repült a Bujtosra az a több tonnányi építési törmelék. a—i világ csúfjára díszeleg a tó környékén, és még az íz vlémínm, hogy nem szemetesvödörrel hordták oda apVajon ki volt az a szégyentelen, aki meg sem várta, míg rendesen elegyengeti a talajt az örökösföldi karéjházak mögött a Köztér (előzőleg ugyanis kocsiszám hordta el a szemetet) suttyomban már vitte is a következő adagot? Ki fog derülni. Mint ahogy kiderül az is, kik hajlamosak ottfelejteni a betonoszlopokat a közterületeken (mondjuk az egyik jósaváro- si buszmegállóban vagy a Kossuth utca 41. szám mögött) — csak nem most. Kis idő kell hozzá, míg kinyomozzák, s ehhez küldött meghívót a minap Nyíregyháza több cégének a városi tanács ÉKV osztálya. Busszal és gyalog járták be a város legcnmetesebb területeit, így a résztvevők saját szemükkel tapasztalhatták — ha eddig nem tűnt fel nekik — itt-ott azért szemetes ez a város. Üzemeink, gyáraink környéke szinte mindenütt rendezetlen. az életben nem fordult elő, az viszont gyakrabban, hogy tanácsi pénzből kell ezt megoldani. A közterületi bejáráson felvetődött az is, vajon mi a közterület-felügyelők feladata. Legtöbbször ugyanis tilosban parkoló autók büntetésével foglalkoznak, ahelyett, hogy a szeme- telőket kapnák rajta. A válasz: hat közterület-felügyelő egy ekkora városban nem sokat tehet, ráadásul a munkaköri kötelességeik között ugyanúgy szerepel a tilosban palkolók büntetése, mint a szemetelőké. A legfontosabb, hogy végre az emberek szemlélete változzon. Kérdés már csak az: vajon meddig kell várni ra. (Cs. K.) A város főkertésze. Barcsay Miklósáé felhívta a közműtu- lajdonasok figyelmét, ha elvégezték a munkájukat, tegyék rendbe, amit kihordtak. Az építővállalatokat ismételten megkérte, a törmeléket, a meddő földet oda hordják, ahová kell, és ne a leendő parkok helyére rakják. Érdekes módon a buj- tosi és a karéjos ház mögötti szemétre nem volt jelentkező. A tanácsnak azonban már van tippje, erről levélből értesíti is majd az illetékeseket. Felszólítást kapnak szemét elhordására, s ha a határidőn belül nem teljesítik, nem marad el a büntetés. Csak szurkolni tudónk, hogy jó magas legyen! B5gwHként tudni kell még atót ás: építkezéskor a ¥iölt- 1 «ágWHíésben és a szerződés bem benne foglaltatik, hogy az égsötiö köteles rendbe rakni a Menyeket, ha befejezte a raKamStest Ilyen talán még Ajánlatok a sóstói kádliirdőre Fogadó vagy négycsillagos? Ha tadták volna elődeink, mennyi gondunk lesz majd a sóstói kádfürdővel, talán meg se építik. Romos állapotában évtizedekig szégyenfoltja volt a tó környékének, csavargók ütöttek tanyát benne, s olyannyira tönkrement, hogy igazándiból a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás az lett volna, ha lebontják. A városvédők azonban a megmentése mellett kardoskodtak, így született 1988-ban az a döntés, hogy legalább kívülről rendbe kell tenni. A Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat még abban az évben hozzákezdett az épület állagmegóvásához — a számla 12,5 millió forint. (Ebiből két és félmillió a városi itanácstól származik, ötmilliót a műemlék jellegű épületre támogatásként kaptunk, a fennmaradó ötmillió pedig az IKSZV költsége.) Attól kezdve az IKV partnert keresett a hasznosításra. A lehetőséget mindenki látta benne, csak ép« a pénz . Tavaly ^.íófoarben döntött a tanács végrehajtó bizottsága arról, hogy eladható a kádfürdő, s november végére meg is hirdették a versenytárgyalást. Annak ellenére, hogy több érdeklődő is volt, a tárgyaláson már egyikük sem jelent meg. Erre februárban a itanács megkeresett egy nyugati lapot. amelytől ígéretet kapott, márciusban vagy áprilisban megjelentetik a kádfürdő eladásáról szóló hirdetést. Közben a napókban tárgyaltak 'két hazai céggel, amelyek szándéknyölakozátot nyújtottak be a tanácsnak. Az első fogadó jelleggel hasznosítaná egy másáét már az idén megnyitná. A második megoldása kedvezőbbnek tűnik: négycsillagos szállodaként üzemeltetné, melegkonyhával, még az idén nyitna, s vállalja, idén még a Svájci lakot is rendbe teszi. Jövőre pedig hozzákezdene a víztorony és a Krúdy Szálló felújításaihoz. Ezzel végre megvalósulna az a régi álom, hogy a Sóstó teljes egészében és egyszerre megszépülhetne. A nyíregyházi tanács végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén úgy foglalt állást, hogy a második ajánlatot tárgyalást alapnak elfogr ija, ö- amwrmyíben rr..Vju>5 élt. ejé- i« Jobb ajánlat érkézül , a legkedvezőbbel köt szerzőt! o'^t. Az ügyben végleges doni; .’> a májusi vb-ülésen várható, (csk) belülről is lövik. A műsor jelentős része eltolódott a publicisztika felé, nem készültek „fikciós” művek. Eközben olyan belső háborúk zajlottak az intézményben, amelyek gátolták a működését. A pártháborúk idején a külső össztűz is jelentékeny volt. Az intézmény nem bírta ki ezt a háborút. Most morális, anyagi, vezetés nélküli csődállapot van. Csak abban lehet reménykedni, hogy ha valami ennyire lepusztult, akkor talán újonnan ki lehet találni az egészet, és nem kell a régi szervezetet toldozgatni. — Tisztulnak a frontok? — Nem. Pillanatnyilag még nincs új kormány, parlament, új televíziós elnökség. Csupa nincs. A televíziót egy pénzügyi főosztályvezető irányítja. A kétéves lepusztulási folyamat ide vezetett, s ehhez az állapothoz még teljes gazdasági csőd is járul. Fontosnak tartom, hogy a jövőben a kormány által fenntartott nemzeti televízió ne váljon üzleti vállalkozássá. A jelenlegi struktúrának éppen az a baja, hogy összekeveredik benne az intézményi és a vállalati tevékenyseg (n. L a.) A végtagok fogságában Aki újra tanul állni Immár öt éve él állandó mozdulatlanságban a nyírtass! Miklósi Éva. Bárhogy szeretné, végtagjai nem engedelmeskednek akaratának. Neve nem ismeretlen olvasóink előtt, egy felhívás során az ősszel több százan hozzájárultak ki- sebb-nagyobb adományokkal abhoz, hogy gyógyulása érdekében Londonban megműtsék. A kellemes tavaszi napsütés Nyírtasson is kicsalogatja a gyermekeket az utcára. Fogócskáznak, vidáman rugdossák a labdát, s talán nem is sejtik, hogy pár házzal arrébb milyen nagy szomorúságot okoz vidámságuk. Zsibadásial kezdődött Érkezésemkor egy heverőn fekszik Éva. Kezét, lábát meg sem tudja mozdítani, édesanyja ülteti át az ágy mellett lévő fotelba. — Kisvárdán születtem 1960-ban — kezdi mesélni életének történetét. — Az általános iskolát itt végeztem el Nyírtasson, majd Kisvárdán a gyors- és gépíró szakiskolában tanultam tovább. A szakiskola befejezése után több munkahelyem is volt, utoljára Budapesten dolgoztam a Beton- és Vasbeton- ipari Műveknél mint adminisztrátor. Nem fájt nekem semmim, nem volt semmi bajom 1982-ig, amikor is PesHostess-szolgálat, tolmácsolás A Budapesti Meló-Diák. Kisszövetkezet e hét szerdáján tart sajtótájékoztatót működéséről. A Meló-Diáknak Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán már van diákszövetkezeti csoportja, melynek elnöke Molnár Csaba tanár, öt kérdeztük, mi a lényege az országos diákvállalkozási hálózatnak. nek kivételével) egységes az arculat, ugyanazok a működés alapvető szabályai. Az egész országban — ha kell egyidőben is — megbízóink rendelkezésére tudunk állni. — Miért hasznos a diákoknak a részvétel a diákcsoportok munkájában? Az egyetemisták és fődslko- lások soha nem itaxitoztaík az anyagi javakban dúskáló rétegek közé. A jelenlegi gazdasági helyzet (különösen rákényszeríti őket arra, hogy a tanulmányaik folytatása mellett murikat vállbává teremtsenek maguknak egyetemistához és főiskolásokhoz méltó létfeltételeket. Hogyan lehet a szükségből erényit kovácsolná? Ezt célozza meg egy régeibbről bevált vájtad- kozású formára alapozva a Meló-Diák elnevezésű országos diákvállalkozási hálózat. — Minden diák több diák- csoportban ds /tag lehet egyszerre; fejleszti a jövő értelmiségének vátlaSkozófcé&zsé- gét és gyakorlatiasságát; kiegészíti az egyetemi-főiskolai tanulmányokat gyakorlati szakmai tapasztalatokkal, s nem utolsósorban pénzkereseti lehetőségeket biztosít szervezett keretek között. — Melyek a működésük főbb területei? — Hogyan folyt (folyik) a szervezés? — 1989-ben budapesti székheflQyel megadatod t a Meló-Diák Kisszövetkezet, amely gesztoriként fogja ösz- sze az egyes vidéki városokban szervezett (szervezőnazt jeleníti, hogy ellenőrzi, képviseli és segíti a diákcso- portofloat pénzügyi és jogi szempontból. Elsőként Debrecenben a KLTE-n alakult meg a KLTE Meló-Diák Debrecen Diákszövetkezeti Csoport, majd Pécsett a JPTE-n, aztán Győrött a KTMF-en, Nyíregyházán a tanárképző főiskolán és Zalaegerszegen a PSZF-en szerveztük meg a diákcso- portdkat. 3 — Hit jelent az, hogy egy háló atról van sző? — A Meló-Diák hálásat di- ákc soportjai egységes elvek ak fiba műtődnek. Ugyanaz I a név, (természetesen a tanI intézmény és a helység nevé— Adminisztratív, ügyvi- t űrtechnikai, közgazdasági- elemző, számviteli, számítástechnika; adatrögzítés, szoftverfejlesztés, nyébvhatiz- náLat: fordítás, tolmácsolás, hostess-szolgáwat, adatgyűjtés, közvéteménykutetás, piackutatás, marketing, külkereskedelmi bonyolítás, expediálás. Ezen kívül a legkülönfélébb fizikai munkákra is váBaűStootzsnaik. ten strúmával megoperáltal A műtét után a bal kezet kezdett zsibbadni. Fennél annak a veszélye, hogy meg bénulok, ezért 1983-ban meg műtötték a nyaki gerince met. Az operáció után jót ban lettem, de aztán bénu ni, zsibbadni kezdett a kí zem, rosszabbodott a járf som, nem tudtam a lábami állni. Újra megoperálta 1985-ben, de szerintem a be avatkozás nem sikerült, mei romlott az állapotom. Akkc olvastunk egy 11 éves ki: lányról, akit Franciaország ban operáltak meg. Kétórás műtét Másfél év után sikerült e érni azt, hogy az idegsebe szeten a professzor bele egyezzen a külföldi műtétb Egy másik idegsebész, a nyíl tassi származású dr. Czirjá Sándor ajánlotta azt a londt ni kórházat, ahol végül Év; megműtötték. Előbb azonba még elő kellett teremteni műtét költségeire kilencezi fontot. Szinte lehetetlen fe sorolni azt a sok intézmény szervezetet, üzemet, termel« szövetkezetét, vállalatot, m; gánszemélyt, akik az orszí minden részéből küldti pénzt a csekkszámlára. — Nagyon örültem, hog ilyen'jószívűek, segítőkész« az emberek — folytatja Év — Megható volt, h«>gy ism. retlenül is segítettek rajtái Repülővel utaztunk ki Lói donba, ahol hét órán keres tül tartott a műtét. A nya gerincemet műtötték meg, á Utólag egy érgóc nyomta : idegeket, azt távolították < A műtét óta nem zsibb: annyira a kezem, de fog még nem tudok vele, s a k romát sem tudom felemeli Azt mondta a doktor, hói először vállból indul meg javulás, s úgy megy ma lefelé. S tényleg, korábban váltamat sem tudtam mo gatni, de most már mozc Most egy rövid időre jötte haza, ugyanis az Ország Rehabilitációs Intézetben v gyök, ott tomázgatok, ké gyakorlatokat végzek, s t nulom azt, hogyan keU me állni. „Jó lenne a szabadban... A járást, az állást, a f gást elölről kell kezdene; mint egy csecsemőnek, i angol professzor azt mond: kell legalább 1—2 év, m helyrejövök. Tűrök türelm sen, csak kapjam vissza eg szer a járásomat. Egész n; fekszem, vagy néha a telet zió előtt ülök. Általában t dám vagyok, a kórházban szoktunk a többiekkel név« gélni, de ha kinézek az abl kon, elszorul a szívem, lenne kint sétálni, mozogni szabadban. De hát ha ne lehet, akkor nem. Talán ma egyszer, s akkor már tolók esi nélküL (ma Sok hímest hozott a nyuszi a húsvéti lo- csoikódó kisfiáknak. (Fotó: Kálmán József)
