Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-08 / 57. szám
A nap Ilire: Kétfilléres Szenzációs — és humort is kiváltó — közleményben adták tudtul, hogy a Miagyar Nemzeti Bank — annak okán, hogy hazánk Magyar Köztársasággá vált, új fémpénzeket bocsát ki. A hírben a meglepő, amely a nap hírévé avatja, hogy 2 filléres érméket is 'készíttettnek. Ez lenne az első lépése a forint felértékélésének...? Új könyvek Mátyásévfordiló Áprilisban emlékezünk Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Az ünnepi alkalomból a Zrínyi Kiadó gondozásában két könyv lát napvilágot ezekben a hetekben. Az egyik a Hunyadi Mátyás-emlékkönyv, amely az évforduló tiszteletére megjelenő kiadványok közül a legkiemelkedőbb. A több mint 400 oldalas, 47 képet és 8 térképvázlatot tartalmazó, igen magas színvonalú tudományos munka a legújabb hazai és külföldi kutatások tükrében mutatja be nagy királyunkat és életművét. Tizenkét történész közreműködésével készült a tanulmány- kötet, amelynek bevezető írásában Padi Zsigmond Pál akadémikus elemzi a Corvin- kép évszázados változását. A továbbiakban — többek között — a kisnemesi sorból üstökösként felemelkedő Hunyadiak rokoni kapcsolatairól, a Mátyás-kori államszervezetről, az uralkodó török politikájáról, a korabeli magyar—cseh viszonyról, az itáliai államok és a király kapcsolatairól, Mátyás mecénási tevékenységéről olvashatunk; a királyt dicsőítő humanista irodalmi művek elemzése és a néphagyományban élő „igazságos Mátyás” bemutatása is, helyet kapott az emlékkönyvben. Az említett másik kötet Fenyvesi László Mátyás király fekete serege című műve, amely a Zrínyi Kiadó fiataloknak szóló hadtörténeti sorozatában jelenik meg. E könyv bemutatója április 2- án lesz a budapesti Hadtörténeti Múzeumban, ahol Mátyás-emlékszobát rendeznek be az évforduló tiszteletére, és levetítik azt a videofilmét is, amelyet a MAFILM katonai stúdiója készített Mátyás halálának 500. évfordu-. lójára. Serfőzö Lajos vezérigazgató-helyettes ismertette a gazdasági szakértők véleményét az önállóságról, amely szerint a munkaeilátási problémák miatt nincsenek meg a nyereséges gazdálkodás feltételei, hangoztatta: szétválás esetén 25—30 millió forinttal a nyíregyházi gyár tartozna a Fémmunkásnak. A parázs vitában nem sikerült a feleknek egyezségre jutni. Maczurka István igazgató hiába sorolta az eddig befizetett tételeket, a válasz az volt rá, nem érdemes nosztalgiázni. A múlt évről készült mérleg hitelességét is megkérdőjelezték a nyíregyháziak, ugyanis ebben az szerepelt, hogy a gyár 13 millió ég a „régt" naptárokon ott áll a megkülönböztető jelzés: március 8. Nemzetközi Nőnap. Ki ne emlékezne — hisz tegnap volt — modorosságba, olykor közéleti giccsbe hajló nőnapi rendezvényekre, hamis pátosz- szal elmondott — megírt — beszédekre, virágcsokorra, apró ajándékokra. Nőnap. Egy az úgynevezett kötelező „ünnepek” közül, amelyet egyfajta bűntudat-levezetésnek, vezeklésnek is tekintettek, mintha egyetlen nap alatt egy társadalom jóvátehetné. helyrehozhatná azt a mérhetetlen nagy adósságát, amit a női nem képviselőivel szemben. — akarva-akaratlanul — elkövetett az esztendő többi napján. Sokan talán közbevethetnék, azért akadtak elvétve igaz. bensőséges nőnapi összejövetelek is, hiszen a figyelmesség, a virág, az ajándék — mégha az jelképes is — jólesik az embernek. Nem is gondoljuk, hogy mindenki törölje ki emlékezetéből a nőnapi élményeket. ez kinek-kinek egyéni dolga. Kár lenne azonban, ha tovább cipelnénk a hátunkon — hozzánk nőtt púpként — a régi beidegződések által diktált, legtöbbször üres, vagy kiüresedett köszöntési, ünneplést szokásainkat. Újabb, korszerűbb közéleti etikettre lesz szükségünk a jövőben, hogy ebben is helyreálljon a felborult, megbomlott értékrend. Mert erről van szó, a formális gesztusok, szürkévé, egyenfazonná merevített ünnepeink helyett itt az ideje, hogy megtanuljunk emberül közeledni egymáshoz. Nem azzal adjuk meg a tiszteletet és megbecsülést a nőknek, — vagy egy-egy szakma művelőinek — ha kinevezünk egy napot, amely úgymond az övék. Más lapra tartozik a hagyományokban és az érzelmekben mélyen gyökerező — és szerencsére megőrzött — Anyák Napja, vagy említhetjük a hosszú idő után újra felfedezett — és engedélyezett — •Madarak és Fák Napját. Nem a természetes gyökerekből táplálkozó közünnepeinket gondoljuk revízió alá venni, hanem azokat, amelyeket ma már nyugodtan nevezhetünk egy sablonkorszak mesterséges szüleményeinek, s amelyeket illett, sőt kötelező volt megünnepelni. Gondoljunk ezen a napon is szeretettel a nőkre, de hamis pátosz és mesterkélt dicsfény nélkül. Tiszta érzésekkel. Ham született megállapodás Szovjet csapatkivonást a legrövidebb időn belül A hétföl „pártcsúcs” megállapodásainak megfelelően szerdán ülést tartottak a Parlamentben az országos listát állított 12 párt képviselői, hogy tájékozódjanak a magyar- szovjet csapatkivonási tárgyalások eddigi eredményeiről. Huzavona az önállóság vagy 40—ICO ember elbocsátása. Ezen vitázott szerdán egész nap a Fémmunkás Vállalat vezér- igazgatója és helyettese a nyíregyházi gyár vezetésével, a szakszervezet és a munkás- tanács képviselőivel. A nyíregyháziak februárban jelentették be a vállalati központban, hogy április elsejétől önállóan kívánnak gazdálkodni, ugyanis a radikális költségcsökkentés és a bizonytalan leterheltség miatt várhatóan elbocsátásokra kerülne sor a nyírségi üzemben. A nyíregyházi gyár vezetése a szakszervezettel és e. munkástanáccsal közösen benyújtotta terveit a vállalathoz, amelyben az szerepel, hogy induló vagyonként a 35 milliós állóeszközök és az ugyanilyen nagyságú készletek mellett 25 millió készpénzt kérnek a vállalattól. Mindezt arra való hivatkozással, hogy 1976-tól, amikor a Vagéptő! a Fémmunkás 30 millióért megvásárolta a nyíregyházi és a balkányi üzemet (utóbbi április elsejétől önálló gyára lesz a Fémmunkásnak) 500 milliót fizettek be a közös kasszába, míg a balkányi beruházás ennek felébe került. önállóságról veszteséggel zárt, annak ellenére, hogy 40 milliót a központnak befizetett. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vállalat szerint a nyíregyházi gyár kiválása egyenlő lenne az összeomlással, amelyet ugyan számokkal bizonyítottak, de a valós ok az, hogy a többi gyár is kedvet kapna és kiválna a vállalatból. Az is érdekes, hogy a vezérigazgató 1990. március 31-ig bízta meg Maczurka Istvánt a gyár vezetésével. A gyár igazgatója délután munkásgyűlésen ismertette a tárgyalás lényegét. A végső szót a március 9-i vállalati tanácsülés mondja ki, amelyre visszatérünk. A pártvezetőket Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a Magyarországon állomásozó szovjet haderők kivonásáról folytatott kormányközi tárgyalások állásáról. Az államtitkár hangoztatta: a magyar tárgyaló küldöttség — az OrszággyűlésMégis az Állami Népességnyilvántartó Hivatal számítógépes rendszerét használják a március 25-i választásokon — jelentette ki Németh Miklós a Parlamentben. A miniszterelnök hozzátette: az elvi határozat után véglegesen vasárnap döntenek. azután, hogy a szakértők tanulmányozták a rendA teljes gyárat szabadságolja a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárának vezetése, kaptuk szerda délután a gyorshírt. Az aggodalomról Marton Kornélt, a gyár főmérnökét kérdeztük. — A vevőink tartós fizetésképtelensége okoz gondot számunkra. Emiatt nem tudunk olyan mennyiségben gyártani, mint amilyenre "képesek lennénk. Arra pedig nem vállalkozunk, hogy 2—4 hónapra megfinanszírozzuk a kiszállított csomagolóanyagot, inkább visszafogjuk a termelést. Reméljük, hogy a helyzet jiavul az elkövetkező negyedévben, partnereinknek továbbra is szükségük lesz csomagolópapírra és fizetni is tudnák. Addig a folyamatos munkarendben dolgozókat kénytelenek vagyunk szabadságolni. Nem akarunk tői kapott mandátuma alapján — arra törekszik, hogy a hazánk területén állomásozó alakulatok a rendezett körülmények között végrehajtható kivonást lehetővé tevő legrövidebb időn belül hagyják el Magyarországot. Ugyanakkor a magyar fél úgy szeretné megkötni a szert. Az eredeti elképzeléshez tértek tehát vissza, több garanciával. Meg kell vizsgálni. hogyan lehet kikerülni a jogi csapdákat a két számítógépes feldolgozási mód futtatásával. Németh Miklós közölte, csak utólag tudta meg. hogy a megbízott belügyminiszter felmondta a szerződést az ÁNH-val. senkit elbocsátani, ezért választottuk ezt a megoldást. A műszakoktól függően a szabadságolások, amely szinte a teljes gyárat érinti 5—8 napot jelent. Azt sem akarjuk, hogy bejöjjenek a dolgozók és ne legyen munkájuk. Várhatóan március 28-ig tartar nak a szabadságolások, azután a második negyedévi megrendeléseket teljesítjük. megállapodást, hogy azzal ne ártson a magyar—szovjet viszony jövőbeli alakulásának. Figyelembe kell venni azt is, hogy az igen nagy meny- nyiségű harci technika, a felhalmozott különféle anyagok elszállítása — a felmérések szerint a fegyverzet és az üzemanyag transzportja több mint 2 ezer katonai szerelvényt igényelne — jelentős terheket ró az amúgy is túlterhelt vasútra. Mindezen megfontolások alapján a magyar tárgyalóküldöttség álláspontja az, hogy 1991. június 30-ig fejeződjék be a szovjet csapatok teljes kivonása. A szovjet fél ezzel szemben 1991. augusztus 31-ben szeretné megjelölni a határidőt. A további egyeztetésre — a remények szerint a végleges megállapodás aláírására — pénteken utazna ki magyar tárgyaló küldöttség Moszkvába. Somogyi Ferenc a pártcsúcson elhangzott miniszterelnöki javaslat értelmében felajánlotta azt is, hogy e záró szakaszra a 12-ek küldjenek saját soraikból 3 képviselőt, akiiik megfigyelői státussal vennének részt a tárgyalásokon. Abban maradtak az államtitkárral, hogy csütörtök reggel ismét találkoznak a Parlamentben, s akkor az egyes pártok végleges választ adnak a részvétel ügyében, egyben döntenek a képviselők kiválasztásának mikéntjéről is. Bíró József, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első helyettese részletesebb adatokkal is szolgált a szovjet csapatkivonások méreteinek érzékeltetésére. Közölte, hogy jelenleg 49 ezer 700 katona tartózkodik Magyarországon, ennek egyharmada hivatásos, tiszt, illetve tiszt- helyettes. A polgári alkalmazottakkal és a családta(máthé) (Folytatás a 4. oldalon) Mégis az ÁNH számol Leáll a papírgyár? Nincs elbocsátás A Kamara illésének napirendit» Orvosetika, érdekvédelem A Magyar Orvosi Kamara megyei szervezete március 10-én — szombaton — kilenc órától közgyűlést tart a TIT székházában, Nyíregyháza, Lenin tér 10. szám alatt, A szervezetnek jelenleg közel négyszáz tagja van. Az alig több mint fél éves működésük alatt jelentős eredményeket értek el. Az etikai ügyeket a ’kamara látja el, Mohácsi László főorvos veTiszta érzésekkel zetésével. A hatékony érdekvédelem elengedhetetlen feltételének tartják a kamarai törvény létrehozását. Véleményük szerint méltánytalan a kötelező túlmunka díjának progresszív adóztatása. Ezért is csatlakoztak ahhoz a demonstrációhoz, amely felhívta a közvélemény figyelmét az egészségügy és ezen belül térségünk hátrányos helyzetére. IKEA-áruház Budapesten. Befejeződött az IKEA svéd—magyar áruház építése a budapesti Örs vezér téren. Az építési munkálatokat túlnyomórészt magyar vállalatok végezték. A svéd konszernnek szocialista országban ez lesz az első bútoráruháza. A világszínvonalú bútoráruház kétszintes eladótérrel készült, amelyet egy háromemeletes irodaház egészít ki. Kínálata az Európa-szerte ismert IKEA-éhoz lesz hasonló. A budapesti áruház átadása és megnyitása március 21-én lesz. Tájékoztató a Parlamentben XLVll. évfolyam, 57. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. március 8„ csütörtök
