Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-07 / 56. szám

1990. március 7. Kelet-Magyarorszíg 3 Meglootoltan A kik végignézték és. hallgatták hétfőn este a Nyíregyházi Városi Televízióban az 1- es számú országgyűlési választókerület jelöltjei­nek bemutatkozását, kel­lemesen csalódhattak. Napjaink zaklatott, oly­kor már-már felkorbá­csolt közhangulatában a képernyőre került jelöl­tek egyszerre tettek tanú- bizonyságot higgadtságról, megfontoltságról, realitás- érzékről. A legkülönfélébb párt­állású, hitvallású leendő képviselők óvakodtak mindenféle hangzatos és megtévesztő ígérgetések­től, holmi olcsó demagó­giával nem akarták „le­nyűgözni” a nézőt, a hall­gatót, hanem az ország, a nemzet, közelebbről pedig a város, a megye nehéz helyzetéből indultak ki, s igyekeztek röviden, köz­vetlen hangnemben felvá­zolni elképzeléseiket a gondok apasztására, mi­közben válaszoltak a né­zők kérdéseire. Nem maradt rejtve egyetlen olyan lényeges, az utóbbi évtizedekben el­követett hibákból eredő probléma sem, amely ez­reket foglalkoztat és érint, legyen az napi meg­élhetési gond, avagy a munkaalkalom hiánya, az évszázadok óta érezhető hátrányos megkülönböz­tetés, s az sem, hogy mi­ként lehetne, kellene er­kölcsileg is rehabilitálni a szűkebb és a tágabb kö­zösséget, előtérbe állítva a családnevelést, a tisztes­séget, a munka utáni megbecsülést, s helyreál­lítani végre az igazi érté­kek rendjét. Voltak ma- gasztosabb pillanatok, amikor a jelölt a népben, nemzetben gondolkodás­ról vallott és elhangzottak a mindennapok apróbb- cseprőbb, de mégis a vá­roslakó életét megkeserí­tő ügyek is a boncolt té­mák között, s a néző, a hallgató meggyőződhet róla: zömében olyanok­nak adott előzetes bizal­mat az ajánlócédulával, akik nem egyéni babé­rokra, önös célokért in­dulnak a választási küz­delemben, hanem a város­közösség érdekét helyezik mindenek elé és fölé. Dicséretes a városi te­levízió kezdeményezése, elismerés illeti mindazo­kat, akik szakmai hozzá­értésükkel segítették ezt a kétórás műsort életre hív­ni, amely valójában 120 percen át erősítette a hi­tet a választópolgárokban az iránt: érdemes lesz elmenni március 25-én az urnákhoz, mert a jelöltek —■ köztük a tanárnő, a lelkész, az ügyvéd, az ag­rármérnök, a közgazdász, a filmrendező, a törté­nész, a jogász, a mérnök — őértük vállalta a meg­méretést, s dolgozik kü­lön elismerés nélkül a bizalomért. A. S. Új gazdabolt Tisza vas váriban A napokban adta át a vá­sárlóknak a Tiszavasván ÁFÉSZ új mezőgazdasági boltját. így közel a városköz­ponthoz, a gépkocsik részé­re parkolóval ellátott boltban vásárolhatják meg a kiskert- tulajdonosok a szükséges magvakat, növényvédő sze­reket és kisgépeket. Az épü­let felújítása több mint öt­százezer forintjába került a szövetkezetnek, a felújítással egyidőben készült el a szak­üzlet gázfűtése is. A bolt ki- lencszázezer forintős készlet­tel készült fel a tavaszi mun­kákra. Drukkerek és ellendrukkerek Magángyár alulnézetből A szakállas, elegáns, 31 éves fiatalember magabiztosan beszél a tervekről, hiszen érzi, hogy a hosszú bizonyta­lanság után hitet kell önteni az emberekbe. De nemcsak ezért teszi. Mándoki forgácsolóüzemében kicsiben már ki­próbálta a vállalkozás lehetőségeit. Most ' egy ugródesz­kán keresztül sokkal magasabbra kapaszkodott. A becslé­sek szerint egy 80—90 millió forintot érő üzem tulajdono­sa lett. Hogy főnöknek, vezérnek, vagy egyszerűen uram­nak fogják hívni, még nem tudja, de ez Heiner Jenő szá­mára jelenleg sokadrangú. Négy hete szinte minden­napos vendég volt a Medi­cor Röntgen Rt. volt vásá- rosnaményi gyárában Heiner Jenő és Petró Béla, ajaki esztergályos kisiparos. Ter­vezgettek, gondolkoztak az üzleten, majd ajánlatot tet­ték. Véletlenül jutottak el a gávavencsellöi takarékszö­vetkezethez, amely finanszí­rozza az ügyletet, emellett ígéretet kaptak a megyei ta­nácstól. hogy foglalkoztatási és területfejlesztési alapból is jut nekik.,. Az üzem forgá- csolóü&emében szinte egész évre van munkáié, a szerei­dé egy hétig á Medicor Röntgen Rt.-nek készít rész­egységeket, a munkájuk egy részét a lakatosok szintén Bu­dapestre szállítják, a festők pedig az ígéret szerint már ebben a hónapban jelentős munkához jutnának. Új gazda A gyárat már szinte min­denki árulta a megyében, mégis kevés jelntkező volt rá. Egy nyugatnémet üzletkötő is járt Vásárosnaményban, de még egyszer nem ment visz- sza. Pedig az üzemben köz­ponti fűtés, szennyvízhálózat működik, — sűrített levegőt is használhatnak az itt dolgo­zók —. szilárd burkolattal vontak be valamennyi utat és az eddigi hét tulajdonos fo­lyamatosan korszerűsítette az épületeket. Mindenki tett hozzá valamit. így jelenleg számtalan tevékenységre al­kalmas. Heiner Jenő ezt kí­vánja pénzre váltani. Az orkánszerű szél miatt látogatásomkor mindenki be­húzódott az üzemcsarnokok­ba. A bizonytalanság és a szorongás még látszik az ar­cokon. hiszen a térségben nehéz lett volna munkát ta­lálni. Lazur Gyuláné csak egy pillanatra tekint fel a szerelésből, úgy sorolja, hogy fia és ve je is itt dolgozik az üzemben. Sóhajt egyet, és azt magyarázza, hogy a terveik, az elképzelések nagyon szé­pek. csak be is jöjjenek. Mel­lette Bartha Béláné sem ke­resett az utóbbi két hónap­ban munkát, amikor az üzem leállásáról volt szó. ezért megkönnyebbülésül fogadta, hogy férjével együtt marad­hat. Néhány részegységet még elkészítenek, majd már­cius 9-ig a leltár következik, amikor az új tulajdonos át­veszi az üzemet. Reménykedők Zágonyi Gábor két éve a forgácslapgyár létszámleépí­tésekor került egy házzal ar­rébb. a Medicorba. Gondol­kozott. hogy elmenjen feb­ruárban Budapestre dolgoz­ni. de a vándorló életmódot a család miatt nem vállalta. Maradt és reménykedett. • A jelek szerint neki volt igaza. Művezetője. Andrássy József 4 szakmának az oklevelével a zsebében, szintén két éve, végigjárta a környék összes üzemét, de hiába, végül a Medicorhoz került. Munka­nélküli-segélyt nem akart igényelni, bízik a nyereséges folytatásban. A szomszéd üzemben a Vitkáról beiárp Bálint László harmadéves szerkezetlaka­tos azt említi először, hogy az új tulajdonos határozottan kijelentette, a tanulókra szüksége van, nem máshon­nan hoz ifjú szakembereket. A 28 forintos órabér szerinte kedvező, társai, akik Tisza- szalkára kerülnek, ennél ke­vesebbet fognak kapni. Hoz­záteszi. tudja, ezért minőségi munkát kell produkálnia, de vállalja. Kovács Zoltán üzemvezető azzal egészíti ki. hogy jelenleg minimális munkájuk van. emiatt közel egy hónapig teljesítménybér­ről órabérre > térnek át. Ha Heiner úr beváltja ígéretét, akkor rövid átállás után az itteniek ismét 120—130 szá­zalékot fognák teljesíteni. Az új tulajdonos testvéré­vel az ország másik végéből, Győr-Sopron megyéből hat éve került a keleti ország­részbe. Előbb testvérével kö­zösen dolgozott, majd külön­váltak. Kettejük géplakatos, illetve forgácsolóüzemében nyolc embert foglalkoztat­nak. Heiner Jenő és Petró Béla. mint fővállalkozók fel­számolják az ipart és teljes energiájukkal a naményi üzem munkáját segítik. Egyelőre egyikőjük sem köl­tözik Naményba, hiszen egyik napról a másikra tör­tént a vétel. A velük szimpatizálók és az ellendrukkerek aránya egyelőre megegyezik, hogy tél év múlva melyiküknek lesz igaza, az a tulajdonoson és a kollektíván múlik. (máthé) Ez mé| dm ívnia N em szokványos módját választotta a pénzkeresésnek a tiszavasvári Pente Lajos. Prémgörényeket te­nyészt, jelenleg tizenkettőt. A kilenc anyaállat sza­porulatait értékesíti majd, mint prémállatokat. A házi „beruházás” több mint százezer forintjába került. Az álla­tok etetéséhez szükséges táplálékot Nyírtelekről szerzi be, egy-egy görény napi adagja 10—15 deka hús. A tenyészt görényekből minden bizonnyal őszre már összeáll egy bundára való prém. A képen Pente Lajos kisvállalkozó a tenyészálla­tokkal. Orvos és beteg örül majd neki Egészségünk a tét Kell-e, s ha igen, miért éppen most kórházi re­konstrukcióba kezdeni? Szükség van-e újabb ágyakra, osztályokra akkor, amikor üres az államkasz- sza? Efféle kérdéseket a megyeszékhelyen manap­ság mind gyakrabban hal­lani. Nem csoda. A nyír­egyházi Jósa András kór­ház rekonstrukciójának har­madik üteme közel három- milliárd forintot emé3zt(ene) fel. Hogy mégis szükség van rá, az már elöljáróban kije­lenthető. Már csak azért is, mert Szabolcs-Szatmár köz­ismert és régről örökölt el­maradottsága az egészségügy területén is tapasztalható. Ilyen helyzetben, épüljön, vagy ne épüljön tovább a megyei kórház? Vágvölgyi János főigazgató elmondta: — A megyei tanács leg­utóbbi ülésén jóváhagyta a kórház-rekonstrukció har­madik ütemét. A szakembe­rek nagyon jól tudják, hogy ez a fejlesztés a gyógyításban mit jelent. Olyan körülmé­nyek birtokába juthatunk, amelyek megléte nemhogy az országos, de az európai szintű betegellátást is lehe­tővé teszi. Merthogy ettől, ma még minden törekvés ellenére is igen messze állunk. A szak­tudás, az orvosok és szakdol­gozók magas szintű munkája ugyanis nem pótolja a hiány­zó műszereket, a korszerű betegellátáshoz szükséges be­rendezéseket. Márpedig ezeknek ma még igencsak híjával van a me­gyei kórház, amely épp a harmadik ütemtől várhatja a jelentős előrelépést. 200 ágyas szülészeti, 80 ágyas fül-orr- gégészeti osztály épül, 40 ágyas ortopédiai osztály, két- bunkeres sugárterápia kezd munkába, bővül a műveseál- lomás, s végre az oly nagyón hiányzó computer-tomográ- fot is telepíthetnének. Méltó körülmények közé kerülhetne a véradóállomás is, amely annak idején 2000 liter vér vételére épült, s amelyben ma már évente 6000 liter vért dolgoznak fel. Itt már szinte talpalatnyi hely sincs. A fel­sorolás közel sem végleges. A kórházfejlesztés és -bőví­tés igencsak időszerű, hiszen ma még olyan gyógyító eljá­rásokat, műszereket nélkü­löznek az orvosok és betegek, melyeknek megléte más me­gyékben természetesnek te­kinthető. — Igyekeztünk és igyek­szünk csak a legszükségesebb dolgokat megépíteni, amit tudtunk, menet közben máris kialakítottunk. Az eredeti el­képzelések között szerepelt még az infúziós labor és a gyógyszertár építése is, de az elviselhetetlen zsúfoltság — no meg a takarékoskodás miatt ezeket saját erőből, máris megoldottuk. A véradóállomáshoz ha­sonló helyzetben van a pa­tológia is, amelynek munká­ja ugyancsak duplája a ko­rábbinak. S akkor még nem is szóltunk azoknak a lehe­tőségeknek a hiányáról, ame­lyek nemhogy szűkösen, de egyáltalán nem léteznek a megye legnagyobb kórházá­ban. A daganatos betegségek megállapításához, gyógyítá­sához nélkülözhetetlen be­rendezések hiányoznak, így a megye betegeinek hol a szomszédos Debrecenbe, hol ‘ meg Szegedre, Budapestre kell a gyógyulásért, kezelésért utazniuk. A rekonstrukció so­rán ezért is épül meg a negyvenágyas sugárterápiás egység, olyan színvonalú mű­szerekkel, amelyek a legkor­szerűbb eljárásokat is lehe­tővé teszik. — Épp ez az *— érvel a főigazgató. — A rekonstruk­ció ugyanis nemcsak azt je­lenti, hogy a betegek és a gyógyító osztályok jó körül­mények közé kerülnek, — bár ez is igen 'fontos szem­pont. Jelenti azt is, hogy be­A sugárterápiához szüksé­ges berendezések elhelyezé­se a legbiztonságosabb kö­rülmények között történik. Az átadás után nagyot lép előre megyénk egészség­ügye. Fenn: így látjuk majd az új szárnyat a Vörös Had­sereg út felől. (Harasztosi Pál felvétele) fejezése után új, eddig nél­külözött gyógyító eljárásokat vezethetünk be, olyan vizs­gálatokat, amelyek a korsze­rű diagnosztikában ma már természetesek. Ügy gondo­lom tehát, hogy a fejlesztés nemcsak emberiességi, ha­nem szakmai szempontokból is rendkívül szükséges. — Természetesen. A nagy- beruházás és a kórházi re­konstrukció központi pénzből épül, programunkat a tárca­közi bizottság jóváhagyólag elfogadta, s pénzügyi üteme­zése még ezekben a nehéz időkben is biztosnak látszik. — Ez azt jelenti, hogy a kapott pénz kizárólag a kór­ház-rekonstrukció befejezé­sére használható fel, s nem épülhet belőle sem út, sem pedig járda? — Pontosan ezt jelenti, s egyben azt is, hogy az e cél­ra fordított pénz nem csor­bítja a megye fejlesztését sem, nem csökkenti a megyei költségvetés összegét. Más kérdés az, hogy ha olyan gaz­dagok lennénk, amilyenek nem vagyunk, a megyei költ­ségvetésből átutalt pénz csak gyorsíthatná a munkálatok befejezését. Kovács Éva Lidérc Az Éj Asszonya fekete fátylát a földre borította. Ám pirkadatig tartó gyá­szát suhanó lidérc töri meg a határban. Felvö- röslik az ég alja. Ejféli napkelte. Foltokban villó- dzó sárgás nyelvek űzik egymást. Hamar kihunyó, tavaszhívó násztánc. Ég a tarló. (tapolcai) Vezetők devizaügye Terjed a hír, hogy Vásáros­naményban több vezető de­vizabűncselekménybe keve­redett. Az ügyről Tóth Lász­lótól, a vásárosnaményi rend­őrkapitánytól kértünk tá­jékoztatást. — A híresztelések szerint 4—5 vásárosnaményi ember körülbelül 2—3 hete Svájc­ban bankszámlát nyitott, ahová nagy pénzösszegeket akart elhelyezni, s a határon lebukott — közölte a rendőr- kapitány. — Az országos és a helyi adatok, valamint a Vám- és Pénzügyőrségtől ka­pott információ nyomán tényként állapítottuk meg, hogy a híresztelések alapta­lanok. Valamennyiük útleve­le arról tanúskodik: az idén nyugati országban nem jár­tak és azt meg sem kísérel­ték. A városban megtudtam, hogy a pletykákban érintett személyek a Szocialista Párt tagjai. Néhányukat felkeres­tem, akik elmondták, hogy a híresztelésekről ők is hallot­tak, s szerintük a pletykater- iesztés sajnos a választási küzdelem része. Kérdésük: vajon a rémhirkeltés és .-ter­jesztés ki()k-nek ált érdeké­ben? (esetéoyi) Bemutatkozik a Budapesten, a Royal Szál­lóban mutatkozik be ma dél­előtt a tavaly létrejött má­tészalkai MOM Mechanikai és Optikai Rt. Vezetői ismer­tetik a gyáregységből alakí­tott részvénytársaság terme­lési profilját, üzletpolitiká­ját, szerkezetátalakítási prog­ramját és gazdálkodási hely­zetét. Szimpatizálók

Next

/
Oldalképek
Tartalom