Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-03 / 53. szám
Tavasz a télben Kovács Mari párizsi divatlevele Á. párizsi divatházakban már érzik a tavasz közeledtét Terveznek és varrnak, készülnek a szép időkre, mikor a nők jobban feltárhatják bájaikat. Itt láthatunk modelleket a Guy Laroche és a Louis Ferand cég ajánlja a tavaszi időkre. Receptötletek TESZTAVARIACIOK Kínai fészek Hozzávalók: 20 deka lisztből gyúrt tészta, só; a sütéshez bőven olaj. Az összegyúrt tésztába sót is teszünk, de felvágás után nem szárítjuk, pihentetjük, hanem két-három szálat összefogva, koszorú alakra forgatjuk. Csak azután pihentetjük egy fél óráig, majd bő, forró olajba rakjuk, és ropogós pirosra sütjük. A kínaiak ezt kétféleképpen — sósán és édesen — tálalják, mert egyfelől kitűnő feltét bármilyen főzelékre, ugyanakkor porcukorral — esetleg fahéjas vagy kakaós porcukorral — meghintve, kiváló meleg tészta. Makarónitorta Hozzávalók: 25 deka finomliszt, 16 deka vaj vagy Rama margarin, 2 tojás, 2 deci tejföl, 25 deka makaróni, 5 deka reszelt sajt, 2-3 evőkanál olaj, 1 evőkanál reszelt vöröshagyma, 20 deka főtt füstölt tarja, 20 deka gomba, 1 kis doboz paradicsompüré, só, csipetnyi cukor, őrölt bors. A lisztből a vajjal vagy margarinnal, az egyik tojással, a tejföllel meg egy csipetnyi sóval tésztát gyúrunk, és a hűtőszekrénybe rakjuk. Az olajban megpirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a laskára vágott füstölt húst, és a vékonyra vágott gombát. Megsózzuk, megborsozzuk, egy-két percig sütjük, majd belekeverjük a paradicsompürét, a cukrot, és kétszer annyi vizet. Öt percig kis lángon forraljuk. Közben sós vízben, amelybe kiskanálnyi olajat is öntöttünk, kifőzzük a makarónit, forró vízzel leöblítjük, lecsepegtetjük, majd a fűszeres mártással összekeverjük. A hűtőben levő tésztát kivesszük, és egy akkora kerek lappá nyújtjuk, amivel úgy bélelhetünk ki egy tortaformát, hogy pereme is legyen. Beleöntjük a makarónit, széleit ujjainkkal cakkosra nyomkodjuk. A reszelt sajttal megszórjuk, és a forró sütőben szép pirosra sütjük. Tálaláskor a tortakarimát lehúzzuk róla, és úgy szeleteljük, mint a tortát. Széna-szalma tészta Hozzávalók: 30 deka lisztből gyúrt metélt tészta, 8 deci tej, 5 deka vaj, 2 deci olaj, só, a tetejére porcukor, 1 csomag vaníliás cukor vagy őrölt fahéj. A meggyúrt metélt tésztát kétfelé osztjuk. A felét csipetnyi sóval ízesített tejben kifőzzük, majd lecsepegtetve, két evőkanál olajjal összekeveijük. A tészta másik felét bő, forró olajban ropogós pirosra sütjük, majd alaposan lecsepegtetve, a kifőtt tésztávál összekeverjük. Vaníliával vagy fahéjjal ízesített porcukorral meghintve, azonnal tálaljuk, nehogy az állás során elveszítse különleges puharopogós állagát. ________________________________________ F. Nagy Angéla ✓ Újra divat a nőknek! A nadrág után nyakkendő Most újra divat a nőknek is a színes nyakkendőviselet. Tanuljunk hát meg a szép nyakkendőkötést, nem ördöngösség. íme: a./ Nyakkendőnket helyezzük a blúz gallérja alá úgy, hogy a szélesebbik fele sokkal hosszabb legyen, b./ A szélesebb részt hajtsuk át a keskenyen egyszerű x- kötéssel, majd c./ az így kialakított hurkot csomó alatt vezetve a széles részt, áj Képezzünk újabb hurkot a nyakkendő jobb oldalán is. A további mozdulatok már ismét azonosak az eddig ismertekkel. e./ A széles részt áthajtjuk úgy, hogy eltakarja a csomókat. f. / Áthúzzuk rajta az így kialakított hurkon és meghúzzuk. Ezzel a mozdulattal adjuk meg a nyakkendő hosszát, és formáljuk. g. / A csomót tetszés szerint szélesebbre, domborúbbra vagy laposabbra. A nőies nyakkendőviselet abban tér el a férfiakétól, hogy fölötte a blúz nyitott gallérú, s a nyakkendő kicsit lejjebb csúztatva, lazán díszíti viselője öltözetét. Jf riAKM orvosi rovata j VV--- ■ .-.............-..... J Az idült hörghurut A betegség röntgenvizsgálattal nem tárható fel és a gazdaságilag fejlett országokban lényegesen meghaladja az összes többi tüdő- betegség megbetegedési arányszámát. E betegség- csoport alatt három megbetegedést értünk: az idült hörghurutot, a tüdőaszmát és a tüdőtágulatot. Az idült hörghurut jellegzetessége a köhögés, a köpetürítés, majd a nehézlégzés. A rendszeres gyógykezelésre szoruló súlyos hörghurutos betegek száma hazánkban 1987 végén közel 33 ezer volt. Megyénkben 1980-ban 1004 volt, ezen betegek száma, míg 1987 végén már 2190. Mátészalkán 1500 negyvenöt éven felüli lakos közül több mint 40 százaléknál találtunk idült hörghurutot. Az idült hörghurut kiváltásában külső és belső tényezők játszanak szerepet. Régebben a külső faktoroknak tulajdonítottak nagyobb jelentősséget, minthogy a kedvezőtlen éghajlatú országokban például Angliában a betegség előfordulása sokkal gyakoribbnak látszott, mint másutt. A hörgő nyálkahártyáját kívülről érő ingerek szerepére irányította a figyelmet az is, hogy a porbelégzéssel járó foglalkozásokban, valamint dohányosoknál a betegség egyértelműen gyakrabban fordul elő, sőt a naponta elszívott cigaretták száma és a hohányzás megkezdésének az időpontja is befolyásolja az előfordulást. Az idült hörghurut kialakulásában illetve fenntartásában a dohányzáson kívül ma a levegőszennyeződésnek tulajdonítunk óriási jelentőséget. Kétségtelen, hogy az idült hörghurut elterjedésében a szociális tényezők is közrejátszanak. A rosszabb körülmények között élő rétegek körében a betegség jóval gyakoribb. A belső tényezők közül az arc- és homloküreg idült gyulladását, az idült mandulagyulladást és az orr- polypokat kell kiemelni. Az idült hörghurut kezelése kevésbé hatásos, mint a megelőzés, amellyel a káros, külső kiváltó tényezőket lehet kiiktatni. Elsősorban azokat az ártalmakat kell kiküszöbölni, amelyek a légutak tágasságát és védekező mechanizmusát tartósan károsítják. Ezért a gyógykezelés a következőkből tevődik össze. Megelőzés, a fertőzés elleni küzdelem, a gyulladáscsökkentő kezelés, az idegrendszerre ható gyógykezelés, a hörgőváladék eltávolítása, a légzési- és általános fizikoterápia. Az idült hörghurut egyik következménye a tüdőtágu- lat. Lényege a légzőfelölet csökkentése, mely állandó nehézlégzéssel jár és már visszafordíthatatlan állapot. A megbetegedésben szenvedők száma úgy a világon, mint hazánkban felbecsülhetetlen. dr. Szűk Béla megyei pulmonológiai szakfőorvos Intim sarok Úgy szeretnék ufót látni! Barkácsolóknak Az erkélyen is készüljünk a tavaszra Az emberek többsége bevallja — legalább saját magának —, hogy szeretne egyszer látni egy titokzatos repülő objektumot, távoli civilizáció küldöttjét. A közvetlen találkozás kevésbé csábító, erre legfeljebb a legbátrabbak vágynak, hiszen kitudja, milyen veszélyeket rejt magában szem- től-szembe kerülni idegen lényekkel. Elsősorban az emberben lakozó, „örök gyermek” az, aki vágyik a találkozásra. Az viszont, aki elhiszi a lehetetlent, látja a láthatatlant, aki nem tudja megkülönböztetni a képzeltet a valóságostól — az hiszékeny, irreális gondolkodású, felzaklatott idegállapotú, esetleg kóros lelkivilágú ember. Nem feltétlenül elmebeteg! Ismert, hogy az egészséges személyiségű felnőtt is — ha félénk — hajlamos szürkületkor az erdőszéli bokrot állatnak vagy embernek nézni. Ha aggódva vár valakit, az óraketyegést is távoli motorzúgásnak véli hallani. Ha a macska zörög a padláson, félelmében azt gondolja, hogy betörők járkálnak odafent. A fáradtság, a szorongás, a felfokozott várakozás vagy az erős hit érzelmileg befolyásolja az érzékelést. Ilyen idegállapotban egy repülőgépet vagy léggömböt, vagy egy szokatlan formájú felhőt is ufónak „láthat” az ember, egy fát, vagy hosszúra nyúlt árnyékot pedig űrbéli lénynek. Csillagászati és űrkutatási intézmények régóta próbálnak jelzéseket cserélni távoli civilizációkkal, mégha ennek igen kicsi is a valószínűsége. Ezért senkit nem beszélnék le arról, hogy csodaváróan kémlelje az alkonyi vagy éjszakai égboltot. Hátha egyszer sikerül! Ha pedig nem, akkor is gazdagabb lesz egy szép élménnyel. Ha ufó-gyanús jelenséget észlel, elsősorban a reális „hétköznapi" magyarázatokat gondolja végig, mielőtt hivatalos szervekkel megosztaná felfedezését. Azok az intézmények viszont, akik ilyen jelenségek kivizsgálására hivatottak, el- sődorban a helyszínt vizsgálják meg alaposan, és csak másodsorban a bejelentő idegállapotát. I)r. Ignácz Piroska TJ óként a városi embernek szá- * mit sokat, ha boldog tulajdonosa egy takaros, hangulatos kis erkélynek, lodzsának, balkonnak, amit tavasz közeledtén már érdemes csinosítani, felújítani, zöldellő növényzettel kellemessé varázsolni. Például: Ábránk azt illusztrálja, hogyan lehet két szomszédos lakás erkélyét térráccsal úgy elválasztani, hogy arra mindkét oldalon zöld vagy virágos futónövény kerüljön. Ez alá pedig felszerelhetünk egy lecsapható asztallapot, ami mellé összecsukható kempingszékek kerülhetnek. A térrácsot érdemes vizet taszító festékkel bevonni. Barkácsolni tudóknak ajánljuk a kényelmes, könnyes és viszonylag olcsón elkészíthető vászonfotelt. A fotel faszerkezete 60/40 milliméter vastag fenyőfalécből készül; a vízszintes és függőleges elemek köldökcsapolással csatlakoznak. A 3. ábra a fotel műszaki megoldását mutatja centiben, amely alapján jó arányú, kényelmes fotelt készíthetünk. Az üléshuzat készülhet egyszínű, vagy csíkos rolóvászonból, vagy erős szövésű len- és kender alapanyagú, natúrszínű, szőtt vászonból, melyet duplán véve, közéje 5 milliméter vastag laticelréteget varrhatunk. Az üléshuzat folyamatos vonalat alkot, a kiindulás rögzítési pont a 70 centi magasságba épített összekötő, amelyhez sűrűn bevert kárpitosszögekkel rögzíthető az üléshuzat egyik vége. A faház szerkezetét célszerű először XYLA- MON-nak, utána ízlés szerinti színű fedő XILADECOR-ral legalább kétszer átkenni, miután szép simára csiszoltuk. ,, II Kelet ~ sflamnpnpcráfl 1990. március 3. ■B——— A 111 Mdy HÉTVÉGI melléklete —■
