Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-28 / 73. szám

1990. március 28. Kelet-Magyarország 7 Bonok a rászorulóknak Sodródás Eltűnődöm néha, miért van az, hogy néhány em­ber úgy sodródik az élet­ben, mint ahogy ár sodor­ja a vízbehullt falevelet? Az ember különösen véd­telen, ha önnön sorsára kellőkép nem ügyel. Egy rohodi fiatal var­rónő, például úgy vállalt bedolgozói munkát egy szabó kisiparosnál, hogy szóban állapodott meg ve­le. írás nem készült az egyezségükről, bár a mun­kakönyvét átadta a ma­szek szabónak. Közben a fiatalasszony viselős lett, és alig egy év múlva gyedre ment. S most, má­sodik gyermeket várva, a legutolsó percben derült ki, a kisiparos tavaly ta­vasszal — mindenféle ér­tesítés nélkül — felbon­totta szóban kötött szerző­désüket, mert visszaadta az ipart. Igaz, a tanácson mindezt becsülettel beje­lentette, csak hát épp az ifjú asszonyka nem tudott róla, hogy munkanélküli lett. Boldogan élte az el­sőgyermekes édesanyák mindenre rácsodálkozó, új, sohasem érzett érzésekkel teli életét és ábrándozott a jövőről. Most se terhes­ségi-gyermekágyi segély nem illeti meg, mert meg­szűnt a munkaviszonya, sem pedig a munkaköny­vével nem rendelkezik, ugyanis ez a fontos ok­mány eltűnt. A kisiparos azt mondja, elküldte ah­hoz a budapesti kisszövet­kezethez, amelynek dolgo­zott, de ott nincs, sőt még arról sem tudnak, hogy a fiatalasszonyt bedolgozó­ként foglalkoztatta vol­na... Kusza, szövevényes ügy, nem csoda, hogy az ifjú édesanya lapunktól kért segítséget. Igazán kár, hogy eddig kissé könnyelműen meg­elégedett a szóbeli megál­lapodással, mert meglehet, nehéz dolga lesz tisztázni a munkajogi kérdéseket. A bedolgozói jogviszony­ból ugyanis akkor lesz munkaviszony, ha a felek írásban állapodnak meg róla. (Mert ugyebár a sző elszáll...) Emellett még rendszeres, folyamatos munkát kell végezni, és legalább á' jelenleg négy­ezer forintos minimális munkabér felét, kétezer forintot havonta meg kell keresni. A bedolgozói jog­viszony ekkor válik szol­gálati idővé, ami a majda­ni nyugdíjazáshoz elen­gedhetetlenül fontos. Az esetleges kárigénynek mindez az alapja. Munka- viszonyát pedig — ha a keresetet igazolja is — sajnos, nem lehet vissza­állítani, mert már bőven letelt a munkaviszony megszűnésétől számított hat hónap, amit a törvény ad a tisztázáshoz. Mehet tehát szegény gyanútlan, tájékozatlan asszonyka a tanácsi hivatali munkaü­gyi döntőbizottsághoz, hát­ha igazítani lehet a dol­gán, valamit jóvátenni. Mert egykoron, ha jobban odafigyelt volna saját sor­sára, most nem volna ha­sonló a vízbehullt, árso­dorta falevélhez. Tóth M. Ildikó Ingyenkonyha időseknek Amit a család, a hozzátartozó nem tud megadni a magára maradt idős embernek, azt valamilyen formában megpróbálja pótolni a társadalom. A na­pi meleg étel nemcsak a testet táplálja, hanem a lelket is __ Román Demeternét, a nyíregyházi Egyesített Szo­ciális Intézmény módszerta­ni csoportvezetőjétől 'kér­deztük: akinek kihordják az ebédet, 50 forinttal töb­bet kell fizetni és nincs megoldva a hétvégi étkezte­tés sem. Hogy léhet ez? Méltányosságbál olcsóbb — A városi szociális ét­keztetésben több mint 700-an részesülnek — mondja a csoportvezető. Ebből 300 idős embernek 82-en viszik ki az ebédét. A térítési díjaikat a jövedel­mi viszonyok és az életkor határozza meg. Ez azt jelen­ti, hogy 70 év alatt havi 4190 forintig, 70 év felett 4438-ig nem kell fizetni semmit, s ezután 500 forin­tonként emelkedik a kate­gória. Megvizsgáljuk az ösz- szes körülményt (egészség­ügyi, szociális helyzetet) és esetleg egy kategóriával méltányosságból alacsonyabb összeget számolhatunk el. Ha mi szállítjuk ki az ételt, valóban ez havonta 50 fo­rint pluszt jelent az igény­lőnek. Valószínű, ezeknek az embereknek számít minden fillér, mégis, ha összeha­sonlítjuk, 1989-ben 5,2 mil­lió forint kiadás mellett 600 ezer volt a bevétel. Vagy az ebédkihordó egy-egy helyért 400 forint tisztelet­díjat kap. Ez alapján el­gondolkodtató, hogy sok-e, vagy kevés a hozzájárulás összege. Az áremelések mi­att valószínű, hogy nem lesz elég a tervezett idei 7 millió forint sem. Nagyon sok a jelentkező, naponta 4—5 fő. Ezért alapos/an megnézik, ki.szo­rul rá erre a támogatásra. (Idős, egyedülálló, beteg stb.) S akinek a kora, vagy egészségi állapota indokol­ja — orvosi igazolás alap­ján —, csak annak viszik ki az ételt. A jogosultságot rendszeresen felülvizsgál­ják, mert tapasztaltak vdsz- szaéléseket: például eladták az ebédjegyet, vagy aki nem tudott bemenni az ebédért, a piacra vagy az italboltba azért elment. — A városban és környé­kén 15 kifőző (19 kiosztóhely van) — folytatja Román De- meterné. A Ságvári Tsz-től az Arany Szarvasig, a böl­csődéktől a nyírszőlősi diák­otthonig sok-sok helyütt főz­nek az időseknek. — A legtöbben viszont az irodaház konyhájáról viszik az ebédet. 200 adagot. —ve­szd át a szót Kruspier Lászió­né üzemvezető-helyettes, akit ebédkiosztáskor látogattunk meg az irodaház konyháján. Megszerettük az idős bácsi­kat és néniket, korábban le­ülhettek és helyben elfo­gyaszthatták ebédjüket, de ezt különböző problémák miatt megszüntettük. Szá­munkra a kiporciózás nem jelent nehézséget. Az illetékes válaszol Z. György vásárosnaményi levélírónk tavalyelőtt csalá­di ház építésébe kezdett. Már akkor volt két gyerme­kük. utánuk megkapták a százötvenezer forintos szoci­álpolitikai kedvezményt. Amikor a ház felépült, meg­született a harmadik gyerek is. Ö utána megilleti-e őket valamilyen kedvezmény? — fordult lapunkhoz olvasónk. Az OTP megyei igazgató­ságának tájékoztatása sze­rint a jelenleg érvényben lé­vő rendeletek alapján a csa­ládi házak építői részére a szerződéskötés idején már meglévő gyermekek (vagy megelőlegezett legfeljebb két gyermek) után szociálpoliti­kai kedvezmény számolható el. A hitellel építkezőket ez a kedvezmény a szerződés- kötést követően született gyermek(ek) után is megil­leti — az 1983. január 1. után megkötött szerződések esetén — a szerződéskötéskor érvényben lévő feltételek szerint. hét ugyan válogatni, de ízlik neki a főzelék, a tészta, örül mert kevesebb benne a fű­szer és a zsír.-szóval az ilyen menü időskorúaknak való. A napi meleg étel elkészí­tése mellett kevés üzem vál­lalta a hétvégi hideg élelem összeállítását. A csomagok árát a vendéglátó egységek 60 százalékos rezsiköltséggel számolták el. Többek között ezért is döntött a végrehajtó bizottság, hogy április 1-jétől — figyelembe véve a napi nyersanyagnormát — a rá­szorulóknak hétvégére 30 fo­rintos hónokat ad ki. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal kötött megállapo­dás alapján az ő boltjaikban bármikor, de legkésőbb de­cember 31-ig le kell ezeket vásárolni. A bonok beszerzé­se az ebédjeggyel egyszerre történik, dohányra, kávéra, italárura nem lehet költeni. Levásárlását elvégezheti hoz­zátartozó. vagy gondozónő is. Dankó Mihály Fülkesors FOTÓNKNAK, AMELY NYÍREGYHÁZÁN KÉSZÜLT, est a címet adhatnánk: Ténykép 1990. március, megszokott képét mutatja a főtéri telefonfülke. Nyíregyházán havon­ta tíz, a megyében körülbelül harminc nyilvános telefon- fülkét rongálnak meg. A postások örülnek, ha „csupán” a különleges üveget zúzzák szét és nem a készüléket. Egyébként egy évi javítás árából, a legellátatlanabb vidé­ken fel lehetne állítani egy nyilvános telefonállomást. (Fo­tó: Harasztosi Pál) Friss ebéd Az asztalon katonás rend­ben sorakoznak az ételhor­dók. Kovács Lászlóné ebéd­kihordó igazgatja őket. ő a város különböző pontjaira több idős rászorulónak viszi házhoz a meleg ételt. A TÁVHÖ-nél dolgozik, vállal­ta ezt a pluszmunkát, hogy anyagi kiegészítéshez jusson. Helyzete-annyival könnyebb, hogy személygépkocsival jár, s most is siet, hogy ki ne hűljön a leves és a főzelék. Szeret beszélgetni, jó kapcso­latot alakított ki az embe­rekkel, sok helyütt előkészí­ti az ételt, a vizet és a gyógy­szert. Ezeknek az időseknek ő jelenti a külvilágot. Levásárolható Nagy Kálmán bácsi is ré­gen eszi az itteni szakács főztjét. Elégedett az ízekkel és a mennyiséggel, nem le­A Jogász Tálaszol Mennyi az üzlethelyiségek bére? MOLNÁR GÉZANÉ TI- SZAVASVARI OLVASÓNK AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK, HOGY A LAKBÉREMELÉS érinti-e a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (üzletek, irodák, garázsok stb.) bérét, mert a tulajdonát képező üzlethelyiséget három évvel ezelőtt bérbe adta, és neki azt mondták, a lakbérrel együtt az üzlethelyiségek bé­re is emelkedik. Lapunk tanácsadója, Dr. Kovács Mihály válaszol ol­vasónknak: A lakás, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek .bérleti díjáról kü­lön jogszabály rendelkezik, így a jelenlegi ismereteink alapján biztos válasz nem ad­ható. A lakbérek emeléséről szó­ló jogszabályt elfogadta a parlament, és 1990. február 1-jei hatállyal a bérbeadók kötelesek a bérlők részére az új lakbéreket közölni. A nem ... hiszen azt tanították valaha, hogy az adott szónak becsületértéke van, az ígéretet mindig meg kell tartani. Tanítják ezt most is, mégis úgy tűnik, néhányan könnyen elfeledik: például egy budapesti fényképész gazdasági munkaközösség. Tavaly márciusban felajánlották egy nagydobosi asz- szonynak, hogy lefényképezik a kisfiát. A fénykép örök emlék egy tűnő percről, persze, hogy örült neki az édes­anya. A kép úgy megtetszett neki, hogy nagyítást kért és még néhány újabb fénykép elkészítését. Még inflációs értékén sem keveset: kilencszázkét forintot fizetett előre. Várt türelmesen a pótrendelésre, a fényképész mesterre, s amikor hónapok múlva elunta a várakozást, levelet írt a gmk-nak, mikorra várhatja őket? Postafordultával visz- szakapta a levelét Budapestről, azzal a megjegyzéssel, hogy a munkaközösség már két éve elköltözött, új címe ismeretlen! Csupán múló feledékenység, szervezési hiba? Lelkem mélyén ott kötöz a kétség: vajon létezik-e még a fényké­pész munkaközösség? S ha igen, miért a régi címüket ad­ták meg a nagydobosi megrendelőjüknek? Bármi is le­gyen a magyarázat, az ilyen mulasztások nem öregbítik a vállalkozás üzleti jóhírét. (tmi) lakás céljára szolgáló helyi­ségek bérét legutóbb 1985-ben állapították meg, de várható, hogy 1990-ben újabb módosí­tásra kerül sor. Javaslom olvasónknak, kísérje figye­lembe a jogszabályalkotások­ról. módosításokról a napi- lapokbán megjelenő tájékoz­tatókat, ezekből rögtön tudo­mást szerezhet a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérének emeléséről. J. JÖZSEFNÉ NYÍREGY­HÁZI OLVASÓNK TÍZ ÉVE BÉREL TANÁCSI BÉRGA- RÄZST. A garázst igénybe­vételi díj fizetése ellenében kapta meg, és havonta bérle­ti díjat is fizet. Az a kérdése, milyen összegű térítési díj il­letné meg, ha visszaadná a garázst, ugyanis véleménye szerint gz eltelt idő alaitt a forint inflálódása olyan nagy­mértékű volt, hogy a tíz év­vel ezelőtt befizetett összeg — ha azt kapná vissza — ma már sokkal kevesebbet érne. A garázs visszaadása ese­tén az eredetileg befizetett összeget köteles visszatéríte­ni az elhelyező hatóság, de lehetőség van ennél maga­sabb térítési díj visszafizeté­sére is. Ennek azonban az a feltétele, hogy a garázs új bérlője megfizesse azt az összeget, amit az előző bérlő­nek a hatóság visszatérített. A jogszabály rendelkezése szerint ugyanis a régi bérlő csak akkor kaphatja meg a magasabb összegű térítési dí­jat, ha a helyiség új bérlőja befizette az igénybevételi dí­jat. A tanácsi bérgarázsok igénybevételi díja Nyíregy­házán átlagosan 2 000,— Ft/ nm összeg körül alakul. Le­vélírónk felvetése, hogy a használatbavételi díjat a ga­rázsok forgalmi értékén kel­lene visszafizetni, bérgará­zsok esetében csupán össze­hasonlítási alap, mert itt nem tulajdont, hanem csak bérle­ti jogot vesz meg a gépkocsi- tulajdonos. Panaszok, észrevételek A menetirány szerinti bal sávba történő indokolatlan áthajtás miatt sok a tragikus baleset. Március negyedikén délután négy óra körül is majdnem baleset történt Nyíregyházán az Etel-közi háztömb előtt — tudtuk meg B. A. nyíregyházi olvasónk­tól. Az ő autójában hárman utaztak, a szabálytalankodó autóban többen, sőt még két kisgyermek is a felnőttek ölében. Amikor váratlanul sávot váltottak és olvasónk kétségbeesetten fékezett, jót derültek, aztán azonnal igye­keztek eltűnni a forgalom­ból Olvasónk az autó után eredt, megállította és „eny­hén” alkoholos állapotban lé­vő vezetőjétől megkérdezte, miért veszélyezteti a közle­kedők életét? A válasz nem tűri a nyomdafestéket, és ami még szomorúbb, az emberek közömbösen nézték a történ­teket. Egészségnevelési hetet tartottunk nemrég óvodánk­ban. A korszerű táplálkozá­si termékekből ételbemutatót és kóstolót is rendeztünk — olvastuk a nyíregyházi 23-as számú óvoda Egészségneve, lési Munkakörének a levelé­ben. Ezúton szeretnék meg­köszönni a Megyei Tejipari Vállalat, a Nyírség Konzerv­ipari Vállalat, a Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat napkori üzemének közreműködését, segítőkész­ségét, amellyel nagyban hoz­zájárultak a bemutató sike­réhez. Nyíregyházán, a Fazekas János tér 2. számú ház előtt és mögött esőzéskor, csőtörés esetén áldatlan állapotok uralkodnak. Főleg a ház keleti oldalán olyan nagy tó­csában gyülemlik össze, s áll a víz, hogy a kismamák a gyermekkocsival nem tudnak közlekedni. Rossz arra gon­dolni, mi lesz, ha egyszer el­önti a ház alagsorának egy részét. Elég borsos árat fize­tünk a csatornák karbantar­tásáért, kérjük az illetékesek intézkedését — írta a Faze­kas János tér 2. számú ház lakóinak nevében idős Kapu­si Gábor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom