Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-27 / 72. szám
2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1990. március 27, Jellemet formálni Szerények és követelőzők Pénzt, de azonnal! Cserkészek és úttörők Minden társadalom nagy figyelmet fordít a gyermeknevelésre. az ifjak jellemének formálására, hiszen fontos, hogy az időseket felváltó fiatalok sokoldalú, hazájukat szerető, művelt emberek legyenek, akiknek van önbecsülésük és tartásuk. A személyiségfejlesztés egyik kerete a cserkészmozgalom, amely a XX. század elején Angliából elindulva hamar népszerűvé vált Magyarországon is. A mozgalom szülőatyja, Baden-Powell szerint „a fő dolog az, hogy felismerjük a nemzet alapvető szükségleteit, és legyen egy rugalmas szisztémánk, amely által serkentsük a fiatal polgárokat, hogy kiféjlesszékmagukban azo-j kát a képességeket, ariielyekre a nemzetnek szüksége van. Az eredményes nevelés nyitja nem is annyira abban van, hogy mi tanítsuk a növendéket, mint inkább abban, hogy rá tudjuk bírni, hogy magától is tanuljon”. Önkéntes, vagy kötelező...? Az 1920-as években Nyíregymizán is megalakultak a cserkészcsapatok. Legelőször az evangélikus egyház szervezte meg csapatát, majd azt követően a római katolikus egyház. Volt azonban cserkészcsapata a polgári iskolának és az ipari tanonciskolának is. A tanonciskola Baross Gábor cserkészcsapata még fúvószenekarral is rendelkezett. Akkor még nem volt koedukáció, a lányok külön cserkészcsapatot alkottak. Nyíregyházán rövid ideig leánycserkészcsapat is működött, de aztán megszűnt. A II. világháború visz- szavetette a cserkészmozgalmat, azonban a háború befejezése után újjáalakultak a csapatok. Ettől az időtől kezdve azonban megkezdődött Nyíregyházán egy új, alternatív gyermekmozgalom szervezése is: 1946. március 8-án megalakult a Gyermekbarátok Egyesülete, amely hamarosan felvette az úttörő nevet, s sorra alakultak a csapatok is. (Borbányán az 1786-os sz. Ságvárj Endre Űttörőcsapat 1946 novemberében alakult meg elsőként.) Kezdetben egymás mellett működött a cserkészmozgalom és az úttörő- mozgalom, azonban a politikai viszonyok változásai során az úttörőmozgalom egyre nagyobb támogatásban részesült az állam- natalom és a baloldali pártok részéről. A két mozgalom közelítését jelezte az is, hogy az egykori cserkészintézmények kettős néven szerepeltek az országban: Üttörő-Cserkész- park, Űttörő-Cserkészbolt. A cserkészmozgalmat végül beolvasztották az úttörőmozgalomba, s 1948 szeptemberében befejezte működését. Egyedül maradt tehát az úttörőmozgalom, s közel negyven éven keresztül e mozgalom vállaira nehezedett a gyermekek nevelése, jellemének formálása. Bár eredetileg önkéntes szervezet, a gyakorlatban mégis kötelező jellegűnek tűnt a tagság. Gondot okozott az is. hogy a mozgalom szorosan egybeolvadt az iskolával, a pedagógus számára kötelező volt társadalmi munkában az úttörővezetés. Az úttörőmozgalom gondjai és problémái a politikai-gazdasági válság hatására kerültek igazán felszínre, s mint az élet annyi más területén, itt is szóba került a megújulás kérdése. Az úttörők is megújulnak... Mint Czomba György nyíregyházi városi úttörőelnök elmondta, a mozgalom legfőbb célja, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Természetesen azért a célok bővebben meg vannak fogalmazva abban a programnyilatkozatban. amelyet 1989 novemberében fogadtak el az Üttörővezetők 10. Országos Konferenciáján. A cél többek között, hogy az úttörőközösségeket a humanista értékek megtartása, a haza szeretete, a demokrácia, a béke iránti igény, valamint a közéleti, közösségi, erkölcsi igényesség és tettrekészség jellemezze. A novemberi értekezlet után az úttörőmozgalom teljes átszervezését próbálták meg Nyíregyházán, s az átalakítás folyamata még most is tart. Az átszervezésben fontos szerep jutott az önkéntességnek. Minden gyermek kapott egy toborzó lapot, hogy a szüleivel beszélje meg milyen gyermekszervezet tagja akar lenni. Nem biztos, hogy az új gyermekszervezet az úttörő nevet viseli. de a szervezet legfelsőbb központja továbbra is a Magyar Úttörők Szövetsége marad. Korábban az is hiba volt, hogy a közösségek úgy alakultak meg, hogy egy osztály egy raj, egy padsor egy őrs. Most ezt is másképp szeretnék. A gyermeknek a toborzó lapra azt is rá kell írnia, hogy hova akar belépni, milyen csoporthoz szeretne tartozni nemtől és életkortól függetlenül. Valószínűleg így több kisebb közösség is kialakul majd az iskolákban, s a közösségek képviselői, a gyermekek döntik el. akamak-e csapatszintü szervezetet. Negyvenegy év után Ismét megalakultak a cserkészcsapatok hazánkban. A nyíregyháziak egyik lelkes szervezője Tárnái Ottó, a Szent László Cserkészcsapat patronánsa. Képünkön : öreg cserkész és kiscserkész egyenruhában. Elterjedt az a hír. hogy az úttörőelnökség megszüntette az úttörőcsapatokat. Mint hangsúlyozták: szó sincs megszüntetésről, csak olyanná szervezik át a csapatokat, amilyennek a gyerekek akarják. Jelenleg Nyíregyházán 26 úttörőcsapat működik, de hogy végül mennyi marad, s milyen formában működik, az csak az átszervezés befejezése után derül ki. Úttörőcsapatot nem szüntethet meg igazgató, nevelőtestület, azt csak az úttörőcsapat szüntetheti meg, ha kimondja feloszlatását. Az úttörőcsapatok jogutódjának tekinthetők azok a közösségek, amelyek a város néhány általános iskolájában már megszerveződtek. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola (9. sz.) diákszervezete a Szívesen Együttműködő Tizenévesek Társasága (SZETT), a 19.. sz. iskola új szervezete pedig az Együtt Diákok Egymásért (EDE) nevet viseli. A városi úttörőelnök nem lát a mostanában szerveződő cserkészcsapatokban versenytársat, ugyanis ez a régi-új szervezet ugyanolyan hasznos és nemes célokat tűzött ki célul, mint az úttörők. Sőt. az igazán jó az lenne, ha több gyermekszervezet is lenne. Felmerült nemrég az útörőszövetségben, hogy kettős tagsággal rendelkezhetnek-e a gyermekek. A Magyar Úttörők Szövetsége úgy foglalt állást. hogy bármilyen szervezet tagia lehet úttörő, nem kizáró ok az. hogy a gyermek vallásos, vagy cserkész. Egyenruha, felszerelés helyben is... Negyven év után. 1989-ben ismét megalakultak a cserkészcsapatok hazánkban. Az országban 130 csapat működik, köztük van a nyíregyházi Szent László Cserkészcsapat is. amely a római katolikus egyház keretében jött létre, s az elődök munkáját folytatja. A Ságvári-telepen reformátusok által szervezett csapat tevékenykedik, s valószínűleg nemsokára az evangélikus és a görög katolikus egyház is létrehozza a saját cserkészcsapatát. A 285. sz. Szent László Cserkészcsapat szervezőbizottságának tagia Tárnái Ottó. Szerinte a mozgalom célja a jelle- mes ember nevelése, a fiatalok szeressék a természetet, fejlesszék ki magukban az intelligenciát. s jó közösség alakuljon ki. Hogy régen milyen jó közösséget sikerült kialakítani, jelzi az is. hogy az öreg cserkészek még most is találkoznak Nyíregyházán, megalakították az öreg Cserkészek Baráti Körét, s -minden hónap első csütörtökén találkoznak délutánonként a Kölyökvárban. Itt tartja egyébként a cserkészcsapat is foglalkozásait hetenként egyszer, pétiteken. A csapatnak most 32 tagia van: általános iskolások. gimnazisták, főiskolások. Mivel az elmúlt negyven évben több generáció életéből kimaradt a cserkészmozgalom, az idős cserkészek fontos feladatnak tartják, hogv felkészítsenek, kiképezzenek a fiatalokból egy olyan vezetői réteget, akik képesek irányítani a mozgalmat. Ezért a gimnazistákból őrsvezetőket képeznek, a főiskolásokból pedig segédtisztet. Amíg nincsenek meg a személyi feltételek, felesleges lenne sok gyermeket beszervezni, bár nagy az érdeklődés. A Szent László Cserkészcsapat foglalkozásaira bárki ellátogathat, nem kötelező, hogy a gyermek vallásos legyen, s az sem kizáró ok. ha más felekezethez tartozik. A cserkészcsapat szeretne bekapcsolódni.a város életébe is. Hazafias ünnepeken szívesen részt vennének mint rendezők, s még díszőrséget is adnának. A cserkészeknek van egyenruhájuk is. Bár egyelőre csak Budapesten. Kaposvárott és Egerben van, cserkészbolt. nemsokára azonban Nyíregyházán is lehet maid egy kereskedőnél cserkészfelszereléseket vásárolni. Öt éve annak, hogy a Szociális- és Egészségügyi Minisztérium javaslatára hazánkban egészségügyi központok alakulásáról döntöttek. A kezdetben csak három megyében útjára indított akcióban Szabolcs-Szat- már az elsők között szerepelt. Mi történt azóta, bevált-e a kísérlet, s milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a közel fél évtized alatt? Mindezekre a kérdésekre Regősné Nagy Évától, a Nyíregyházi Családsegítő Központ vezetőjétől kértünk választ. A tárgyi feltételek — hangzott el — ha lassan is, javulnak. A személyi feltételek terén szerencsére sokkal jobb a helyzet. Mára elmondható. hogy elegendő számú és kellő szakképesítéssel rendelkező szakember áll készen a rászorulók segítésére. Közöttük legtöbben pedagógusok, de igen sok az óvónő. védőnő. s végre van már főállású pszichológus, és jogász is rendszeresen segíti' a munkát. Munka pedig akad bőven, a feladat fokozatosan nő. Az ország gazdasági, politikai, erkölcsi állapota a családsegítő központokon keresztül is pontosan lemérhető. Egyre több az anyagi, erkölcsi konfliktusba kerülő ember. válságba jutott család, az átmenetileg megoldhatatlannak tűnő problémával küszködő. Igaz, a családsegítő nem képes átvállalni, megoldani valamennyik baját. Céljuk az, hogy, elsősorban azokon segítsenek, akik a tanácsi segélyezésből valamilyen ok miatt kimaradnak. Sajnos, munkájukra nem ez a jellemző. Lassan- lassan az a veszély fenyeget, hogy (a vezetők és dolgozók minden igyekezete ellenére) egyszerű segélykifizető hellyé válnak. A hozzájuk fordulók jelentős része ugyanis nem lelki támaszra, erkölcsi segítségre, hanem pénzre számít, s bizony sokan vannak azok is. akik nem akarják megvárni a tanácsoknál gyakori egy hónapot, pénzt akarnak. de lehetőleg azonnal! A családsegítő dolgozói elsősorban azokon szeretnének segíteni, akik rendes, kiegyensúlyozott életet élnek, de akaratuk és szándékuk ellenére átmenetileg mégis bajba kerülnek. Nem sokat tudnak kezdeni azokkal az ügyfelekkel, akik három egymást követő hónapban is megjelennek náluk, sírva panaszolva. hogy pénztárcájukat ennyi- meg eny- nyi ezer forinttal ellopták . . . A Nyíregyházi Családsegítő Központ az anyagi támogatás mellett mind nagyobb figyelmet fordít, s a jövőben szeretne mégin- kább fordítani arra. hogy megtanítsa az embereket a problémák megoldására, a konfliktusok feloldására, kezelésére is. Ezért szerveznek különféle tanácsadásokat, indítanak úgynevezett önismereti, probléma- megoldó tanfolyamokat. foglalkozásokat. Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalokra, s nemcsak azért, mert közülük is igen sok a hátrányos helyzetű, a rászoruló, hanem azért is. mert szeretnék őket az élet gondjaira. várható nehézségeire időben felkészíteni. A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban például már működik az az önismereti és személyiségfejlesztő kluh, amely az egyébként sem könnyű kamaszkorban lévő fiatalokat kívánja segíteni. A főállásban dolgozó pszichológus véleménye szerint az érdeklődés máris nagy a foglalkozásokon, a diákok személyes problémáit, gondjait is segítenek megoldani. Tervezik a drogellenes klub elindítását is. jelenleg a felmérést végzik. Megpróbálják felkutatni azokat a fiatalokat, akik máris fogyasztanak különféle drogokat, vagy e szempontból veszélyeztetettnek számítanak. A családkonzultáció címén elindított tanfolyamra, mint neve is mutatja — a család valamennyi tagját várják a szervezők, akik bécsi példa alapján a párkapcsolatban meglévő zavarok feloldásában, vagy az első gyermeket váró anyák gondjainak megoldásában szeretnének segíteni. A gyermekváró klub várhatóan tavasszal kezdődik, a foglalkozásokon a gyermekvárás örömeire és a gondjaira hívják majd fel a figyelmet, s elmondják azt is. hogyan juthatnának túl a fiatal mamák a gyermekneveléssel kapcsolatos gondokon. A Guszev-lakótelep iskolájában alapították meg a cigánygyerekek klubját. ahol hetente egyszer a szabad idő hasznos eltöltésére. a kulturált viselkedésre nevelik a gyermekeket. Ugyancsak a cigánygyermekeknek szervezik azt az olvasótábort, amelynek Tiborszállás ad otthont. A családsegítő központ munkatársainak március 1-jétől egy cigány származású, tiszteletdíjas fiatalember is segít. Tőle várják azt is, hogy a hozzájuk forduló cigányok segítése, támogatása a korábbinál igazságosabb, s egyben eredményesebb is legyen. A segélyek odaítélése ugyanis olykor joggal rontja a közhangulatot. Nem kevesen vannak, akik nem is akarnak munkát vállalni. dolgozni, munkahely helyett a segélyezés formáit keresik, s meg is találják. Aki kap pénzt, elégedett, akinek nem jut, az háborog. A legtöbb gond épp a segélyezés körül alakult ki. A Nyíregyházi Családsegítő Központot a városi tanács tartja fenn, tőle kapják a segélyezésre fordítható összeget is. Az elmúlt évben hárommillió forintot oszthattak ki a rászorulók között, idén ennél kevesebb pénz áll majd rendelkezésükre. Bár céljuk az, hogy inkább kevesebb embernek, de nagyobb összeget adjanak, a gyakorlat sajnos többnyire másképp alakul. A jelentkezők, a jogosan kérők egyre növekvő száma miatt kénytelenek a kitűzött módszeren változtatni. s ha keveset is. de lehetőleg minden indokolt esetben adni. Gyakori probléma az is. hogy bár a tanácsi segélyezésnek kizáró oknak kellene lennie, az ellenőrzés nem mindig egyszerű. Az ügyesebbek, pontosabban az ügyeskedők kiszűrése nem könnyű feladat. így aztán megesik, hogy egy-egy ember a tanácstól is. meg a családsegítőtől is kap segítséget. A segélyezés e tájon az országosnál is nagyobb probléma — mond ja az intézet vezetője —, aminek nemcsak a rászorulók számának fokozatos növekedése, hanem az e téren is tapasztalható összevisszaság az oka. Megesik, hogy egyesek egyszerre több helyről. többféle jogcímen is kérnek és kapnak segélyt, míg a valójában rászoruló, de szemérmesebb emberekhez a jogos támogatás sem jut el. Ezért is szeretnének a segélyezés gondjától megszabadulni. Ha ezt a munkát egy kézbe helyeznék, kizárólag a tanácsok intéznék. nemcsak igazságosabb, de egyszerűbb is lenne a dolog. A rászorulók felkutatására, támogatására több szervezettel, munkaadóval is kapcsolatot kerestek, s ma is mindenkire számítanak. aki munkájukban segíteni tud. A Vöröskereszt. a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet. az iskolák, óvodák dolgozói, valamint a művelődési központ mindig készek az együttműködésre, ha arra szükség mutatkozik. Szeretnék meghonosítani a különféle akciókat is. melyek nyomán olcsó dolgokhoz. árukhoz juthatnának az emberek. A most útjára indított mosóporakció máris nagy sikert hozott, még a megye legtávolabbi csücskéből is akadt jelentkező. A Nyírbátori Növényolajgyárral kötött megállapodás szerint a családsegítő központ nagykereskedelmi áron kapja az ott gyártott közel 8 tonna, négyféle mosóport, s így is adja tovább a kispénzű embereknek. Anyagi támogatás, erkölcsi, szellemi segítség — akár ez is lehetne a nyíregyházi családsegítő jelszava. Munkatársai azon fáradoznak. hogy az állam által nyújtott nem kevés pénz méltó kezekbe kerüljön, s azokat szolgálja, akik arra leginkább rászorulnak. Nincs könnyű dolguk. Az öt éve útjára indított kísérlet még ma is csak kísérlet. miközben a rászorulók száma fokozatosan nő. Az ország 130 családsegítő központja között a nyíregyházit a legtöbb problémával küszködök között tartják számon, amit a közismerten nehéz gazdasági helyzet és az itt élők élet- és munkakörülményei egyaránt igazolnak. Kovács Éva Nem könnyű dönteni, nem éppen irigylésre méltó foglalkozás a családsegítés. Aki kap pénzt, elégedett, akinek nem jut, háborog. Ho gy lehet jól elosztani azt a kevéske hárommilliót? M. Magyar László