Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

Cuki kis kalap. Sarah POWER, londoni modell mutatja be Philip Somerville kalap­tervező strucctollas kreációját a jövő tavaszi-nyári szezonra tervezett divatbemuta­tón. A fekete csipkecsoda ára mindössze 548 dollár. (MTI—PRESS) Receptötletek Hozzávalók: egy nagy sült vagy grillezett csirkemell, 3 kemény tojás, 1-2 kovászos vagy nagy csemege- uborka, 15 dkg paradicsom (20 dkg fóti karfiol vagy egy fél doboz kon- zervkukorica), 2 dl tejßl, sóf 1 mok­káskanál procukor, I táskánál mus­tár, citromlé, 1 nagy csokor kapor. A kemény tojásokat megtisztítjuk, villával összetörjük a sárgájukat, majd simára keveijük a tejföllel. Sóval, mustárral, cukorral meg egy kevés citromlével ízesítjük, és bele­tesszük a laskára vágott sült vagy gril­lezett húst Ezután a kockákra vágott uborka és a nagy kockára vágott para­dicsom kerül a salátába (de adhatunk hozzá rózsáira szedett, sós vízben, főtt, lecsepegtetett karfiolt vagy le­szűrt konzervkukoricát is). Végül fi­nomra vágott kaporral ízesítjük, és legalább fél napra jégbe hűtjük. Tavaszi túrák: hátizsákkal Anyaga lehet bármilyen erős vászon, de legjobb, ha va­lamilyen impregnált kelme, amely esőben sem ázik át. Te­hát: A. / Kiterítve a 80x 110 centi nagyságú kelme beosztása. B. / A hátizsák szabásrajza a megadott méretek alapján. C. / A kiszabott 56x92 centi nagyságú anyag rövidebb szé­leit erősen összevarrjuk a bal ol­dalán. Az összevarrt darabot úgy hajtogassuk, hogy a szélek összevarrása a hátizsák elejé­nek középvonalára kerüljön, azután varrjuk össze a darabot alul is legalább kétszer, hogy erős tűzése legyen. A hátizsák szájának beszegését akkor vé­gezzük el, ha a sarokbevarrás után (D. ábra) a zsákot vissza­fordítjuk a színére. D. / A fenék formáját úgy alakítjuk, ahogy a bolti zacskó csücskei vannak visszadugva, így a fenék szélesebb lesz. Ezt azonban le is kell varmi, s kön­nyebben megy, ha a vászonzacskót úgy iga­zítjuk, hogy a fenékvarrás, mint szögfelező, a derékszögű sarkot két egyenlő részre oszt­ja. A csúcstól mindkét irányban 10,5—10,5 centit mérve, a két pontot összekötő egye­nes 15 centi hosszú lesz (az ábrán nyíllal jelölve), s ha pontosan hajtogatjuk, a fenék­varrásra merőlegesen halad; a fenékvarrás pedig pontosan felében metszi ezt az egye­nest. Itt, ezen a vonalon varrjuk le a sarkot, hajtsuk rá a fenékvarrásra, és tűzzük rá. Most visszafordítjuk a zsákot a színére, és a nyílást befelé 4 centi szélesen beszegjük. Ez lesz a lezárózsinórház. Ide két befűzőnyí­aKM orvosi rovata lást készítünk, ami lehet kör alakú slingelt lyuk. E. / A zseb 16 centi magas, 20 centi szé- les lesz, az anyag azonban 38 centi széles, mert a két bővítő behajtás 8—8 centit fel­vesz, 1—1 centi pedig marad behajtásra a felvarráskor. A zseb nyílását külön csíkkal szegjük el. A zsebtakaró fület 22x8 centi nagyságúra készítjük, s körül beszegve, fel­varrjuk a zseb fölé, gömblezáróval befejezé­sül. F. / A kantárhoz 92 centi hosszú, 12 centi széles csíkot szabunk, négyrét összehajtva, mindkét szélén levarrjuk. A kész pántokat a B./ ábrán megjelölt helyekre nagyon erősen felvarrjuk. (Hosszát célszerűen a viselni kívánó személy méretéhez igazítjuk.) • • Orökcsokor a vazaban Otthonunkat sok-sok apró tárgy- gyal, kézimunkával, kerámiával dí­szítjük, szőnyeggel, függönnyel „öl­töztetjük” ... Ezek mellett a legfon­tosabbak a cserepes zöld növé­nyek, amelyek nem csupán szemet nyugtatok, hanem abban is segíte­nek, hogy lakásunk levegője ne le­gyen annyira száraz. A lakás leg­szebb — s egyben legdrágább — „ékszere" azonban a vá­zákban díszelgő , sok színű vágott virágcsokor, amit általában ajándék­ba kapunk, születésnapra, névna­pra, házassági évfordulóra vagy más alkalomra. Valljuk be őszintén: sokszor vásárolnánk magunk is egy-egy szép csokrot, de a vágott virág — különösen őszi, téli, kora tavaszi hónapokban — nagyon drága mulatság, s néhány napi gyönyörködés után már ki is dobhatjuk. Napjainkban egyre nagyobb tért hódít a szárított — sokszor színe­zett — kisebb-nagyobb csokrok, formára kötött virágdíszek divatja. Ezek valóban időtállóbbak, igen mu­tatósak, de elég drágák is. Aki azon­ban ügyes, maga is készíthet ha­sonlót... Jó ezt megtanulni, hiszen itt a tavasz, s jön a nyár is! Erdön- mezőn sétálva sok olyan hétköznapi színű és formájú növényt, mezei virágot, bogyós ágat találhatunk, amelyekből magunk is készthetünk örökGsokrot, hozzá illesztve egy- egy nád buzogányát, egy-egy érde­kes formájú ágat vagy mást... A szárított csokornak szánt nö­vényeket ne tegyük vízbe — ellen­kezőleg: fejjel lefelé fordítva, száraz és hűvös helyen szárítsuk ki azo­kat. Ha ez megtörtént, fújjuk be haj­lakkal, hogy keményebb és tartó- sabb legyen, s ha netán lakásunk színeihez illeszkedő színű csokorra vágyunk, fújjuk be színező festék­kel is. x Ezeket a csokrokat nem szabad a hagyományos módon leporolni, mert széttöredeznek. Elég, ha na­ponta lefújjuk róluk a port, s ha már szürkéssé válnék, egy újabb haj­lakkfújás után visszanyerik eredeti színüket. Ezzel a módszerrel hosz- szú hónapokra megőrizhetjük sze­retteinktől ajándékba kapott ró­zsacsokrunkat is. A japán virágkö­tészet mestereitől megtanulhatjuk, hogy a már bimbós, de még nem is teljesen kinyílt rózsákat — néhány napig tartó, fejjel lefelé törté­nő — szárítás után, egy kis lakkos befújás segítségével, akár fél évre is megőrizhetjük, vázában tarthatjuk. A szárított rózsák kicsit összetöpörödnek, a leveleik is érde­kesen felkunkorodott formát ölte­nek, de éppen ebben van a különle­gességük, a szokatlanságuk és a szépségük. Sokan — pénz hiányában — művirágokkal teszik tele a vázáikat Ezekről messzire „kiabál” művi mivoltuk, s a legügyeseben elkészí­tett művirág sem tud versenyre kelni a természetessel. A szárí­tott, magunk készített örökcsokor sokkal ízlésesebb, szebb, jobban idézi a természetet. Cseréljük ki ilyenekre a művirágokat! Dohányzás, immunitás, rák Egy Nobel díjas fizikus Linus Pauling becslése szerint egy doboz cigaretta átlagosan 14 perccel rövidíti meg a dohányzók életét. A dohányzás és a rák közötti ösz- szefüggés nyilvánvaló, de annak magyarázata igen sokrétű. Elsősor­ban a nikotin érszűkítő hatását te­szik felelőssé, amely miatt már a do­hányzó anya esetében is kimutatha­tóan kevesebb táplálékhoz jut a magzat, de a felnőtt egyén egyes szervei, végtagjai is ki vannak téve ennek a hatásnak. Ezt még az is fokozza, hogy a dohányosok véré­ben magasabb a szén-monoxid-tar- talom, és ezáltal a hemoglobin oxi- génszállító képessége kisebb. Legu­tóbb 1987 végén két amerikai kutató A. M. Michalek és K. M. Cum­mings a Roswell Park Memorial In­tézet munkatársai egy érdekes tanul­mányt tettek közzé e kérdéssel kap - csolatosan, melyben a rák felismeré­sének ideje és a dohányzás közötti összefüggést a fentiektől eltérő ol­dalról mutatták be. A vizsgálat első részében 1957 és 1965 között 8608 rákos beteg élet­korát elemezték aszerint, hogy a rák felismerésekor dohányoztak-e, vagy ezt megelőzően öt éven belül abbahagyták-e a dohányzást, illetve soha nem dohányoztak. Az említett két kutató^ezt a vizs­gálatot New York állam nyugati ré­szén 1979 és 1982 között több mint 17 000 rákos betegen megismételte, így kiemelkedően értékes összehasonlítási lehetőséget ak­názhatott ki. Nos, az előző vizsgálat esetében azt tapasztalták, hogy a dohányzó és a nem dohányzó rákosok megbete­gedésének felismerése között 8,1 évnyi különbség volt, tehát a rákos folyamatot, 8,1 évvel később lehe­tett felismerni a nem dohányzóknál. ,Az újabb vizsgálatok szerint ez az érték 6,9 évre csökkent, ami bizo­nyára annak is köszönhető, hogy a dohányosok a korábbiakhoz képest könnyebb dohányféleségeket szív­tak a. kömyzetszennyezés legalábbis azonos szinten levő körülményei között. Azon rákos betegek életko­ra, akik a dohányzást abbahagyták, a korábbi vizsgálatnak megfelelő szinten maradt: átlagosan négy év­vel haladta meg a dohányzókét. Tehát a rák fele annyi idővel koráb­ban vált felismerhetővé a dohány­zók körében a dohányzással felha- gyókhoz képest, és negyed ennyivel kevesebb idő (3 év) elmúltával volt diagnosztizálható azok esetében, akik soha nem dohányoztak. Michalek és Cummings többolda­lúan elemzett eredményeiket párhu­zamba vonták különböző (pl. az Esber, a Thomas, a Roszman és a Jacob által vezetett) kutatócsopor­tok elsősorban kisemlősökön folyta­tott korábbi kutatásainak tanulsá­gaival. Feltételezésük szerint a do­hányfüstnek immunitáscsökkentő hatása van, tehát a szervezet elle­nállóképességét csökkenti. Ezért le­het hajlamosabb a dohányzó ember •— egyebek között — a rákosodásra is. Ez a feltevés összecseng az Allison és munkatársai által még a 60-as években megállapított összefüggé­sekkel, miszerint a dohányzók im­munreakciói lassabban játszódnak le. E tendencia általánosíthatósága kissé korlátozott, hiszen a rákosodási folyamat kezdete az emberi szervezet egyes részein nem azonos mértékben érzékelhető. A most közzétett eredmények azt mutatják, hogy a dohányzó ember el­sősorban a légcső, a hasnyálmirigy, a húgyhólyag, a végbél és a méhnyak rákosodásának van kitéve. A dohányzás felhagyása révén ezek közül főként csak az első két esetben nőhet meg jelentősen a rák elkerülésének esélye. A végbél- rák és a méhnyakrák késleltetésének lehetősége viszont még a dohányzás abbahagyása esetén sem növelhető jelentősen. I)r. Szathmáry László Hozzávalók: 30 dkg sült pulyka­vagy csirkemell, 20 dkg zeller, 25 dkg burgonya, 3-4 ecetes uborka, 2 ke­mény tojás, 1 tubus majonéz, 2 dl tej­föl, só, ecet, pár csepp citromlé, por­cukor. A zellert meghámozzuk, ceruza- vastagságú kis rudak ká vágjuk, eny­hén ecetes-sós-cukros páclében meg­főzzük, és ebben hagyjuk kihűlni. A burgonyát héjában megfőzzük, majd meghámozzuk, a zellerhez hasonlóan feldaraboljuk, és összekevetjük a zel­lerrel, hogy annak levében hűljön ki. Ezután az egészet leszűrjük, és össze­keverjük a csíkokra vágott sült hússal meg a karikákra vágott ecetes uborká­val. A majonézt a tejföllel simára ke­verjük, pár csepp citromlével meg csipetnyi cukorral ízesítjük, és fűsze­rezzük az apróra vágott zelletzölddel. A salátára öntjük, és a tetejét karikákra szeletelt kemény tojással díszítjük. Tálalásig jégbe hűtjük. nagy lilahagyma, borecet, 1-2 evőka­nál olaj, só, csipetnyi cukor, l-l kés­hegynyi kakukkfű meg bazsalikom. A lilahagymát megtisztítjuk, véko­nyan felszeleteljük, és megsózva egy óráig állni hagyjuk. Ekkor a lebőrö- zütt, felszeletelt, majd ujjnyi csíkokra vágott disznósajtot is beletesszük, és az olajjal meg egy kévés borecettel meglocsoljuk. Csipetnyi cukorral, kakukkfűvel meg bazsalikommal íze­sítjük, és legalább egy napra jégbe hűtjük, hogy az ízek összeérjenek. Hozzávalók: 5 evőkanál olaj, 2 gerezd fokhagyma, 20 dkg gomba, 20 dkg sonka, 2 dl száraz fehérbor, 4 zöldpaprika, 1 zellergumó, só, tár­konyecet, 1 csokor petrezselyem. A fokhagymát összetoljuk, és két evőkanál olajon átsütjük. Hozzáadjuk a megtisztított, felszeletelt gombát, majd a kis kockákra vágott sonkát, és 1-2 percig együtt sütjük. A bort hoz- záöntve kb. öt percig forraljuk, majd levesszük a tűzről, finomra vágott petrezselyemmel ízesítjük, és kihűt­jük. A salátástál aljára kicsumázott, vékony karikákra vágott zöldpaprikát terítünk, ráreszeljük a meghámozott zellert, egy kissé megsózzuk, majd egy kevés lárkonyecettel meglocsol- juk. A maradék három evőkanál olajai is ráöntjük, és a tetejére terítjük a sonkás gombái. Legalább fél napig a hűtőszekrényben érleljük, csak utána kínáljuk. Hozzávalók: 2 pár virsli, 40 dkg hordóskáposzta, 4 ecetes uborka, 2 nagy alma, egy fél doboz mirelit vagy egy tubusos majonéz, 2 dl tejföl, egy kevés citromlé vagy száraz fehérbor, porcukor. A virslik bőrét lehúzzuk, a húsát karikákra vágjuk, és összekeverjük a jól kinyomkodott, összevagdalt hor­dóskáposztával, a karikákra vágott ecetes uborkával meg a meghámozott, kockákra vágott almákkal. A majo­nézt simára keverjük a tejföllel, egy kevés citromlével vagy száraz fehér­borral ízesítjük, de ha túl savanyú adhatunk hozzá egy kevés porcukrot is. A salátára öntve néhány órára jégbe hűtjük. Hozzávalók: 30 dkg disznósajt, 2 Hozzávalók: 10 kemény tojás, 2 csomó pirosretek, 1 tubus majonéz (vagy egy fél doboz mirelit), 2 dl tejföl, 2 nagy csokor metélőhagyma, l cso­kor petrezselyem, pár csepp citromlé, csipetnyi cukor (curry-por). A tojásokat meghámozzuk, cikke­kre vágjuk, és egy tálon szépen elren­dezzük. A kész majonézt citromlével, cukorral utánaízesítjük, a tejföllel simára keverjük, majd finomra vágott metélőhagymával meg petrezselyem­mel fűszerezzük. (A zöldfűszerek he­lyett mokkáskanálnyi curry-porral is készíthetjük a mártást.) A tojásra önt­jük, és a megtisztított, karikákra vágott retekkel díszítjük. Jégbe hűtve tálal­juk. Intim Sarok Szorongás, félelem „Van aki magas sziklákra mászik és van olyan ember is, aki még a Kopaszra son megy fel. Vannak, akik félnek a tömegtől, míg mások mindig igyekeznek emberek között lenni. Miért vagyunk ilyen különbö­zőek? Lehetséges-e, hogy emberek valóban félnek ezektől a dolgoktól vagy valami más ok húzódik meg a viselkedésük mögött? Lehet-e ilyen félelmekkel élni?” A különböző félelmeket az okok szerint szokták osztályozni. Eszerint van klausztro- fóbia (bezártságtól), agorafóbia (tériszony), nosofóbia (betegségtől) hídrofóbia (víztől) való félelem. Persze a felsorolás nem teljes, a félelmeink a legkülönfélébb dolgokra ter­jedhetnek ld. Ezek a félelmek különböző mértékben jelentkezhetnek. Van, aki lega­lább látszatszinten el tudja viselni az ilyen dolgoktól való félelem keltette szorongást, és van, aki a kömyzete nagy megdöbbenésé­re, értetlenségére pánikba esik. Ahány ember, a fóbia is annyiféleképpen jeletkez- heL Az emberek csaknem 7%-a küzd vala­milyen fóbiával, kisebb-nagyobb mérték­ben. Nem feltétlenül betegség ez, hiszen a la­kosságnak csak 1—2%-a szenved annyira a fóbiájától, hogy azt betegségnek nevezhet- jük. A kialakulásának folyamatához tudnunk kell, hogy a nevelés folyamát óhatatlanul is kialakítunk bizonyos félelmeket. Óvjuk a gyermekeinket a tűztól, az elektromos áram­tól, sót kialakítjuk bennük a tekintélytiszte­letet, vagy a megszégyenítéstől való félel­met. Ezek a félelmek maradhatnak az élet- történet során olyan szinten, amely elvisel­hető és szükséges is a helyes alkalmazkodás­hoz. Kerülhetünk olyan lelkiállapotba, amely előidézheti azt, hogy ezek a félelmek szo­rongást keltenek. Ilyesztővé, elviselhetet­lenné válnak. Gondoljunk csak arra, hogy ha egy pszichikai lag túlterheli ember a liftben ragad és ott több órát eltölt, kialakulhat nála a klausztofóbia, míg frissebb állapotban számba tudja venni a lehetőségeit a zavar megszüntetéséhez. Erre az esetre, mint rossz emlékre később is fog gondolni, de a beteges félelme nem alakul ki. A fóbiák mögött megtalálunk olyan oko­kat is, melyek az egyéni élettörténetből adódnak. Ezek csak igen nehezen deríthe- tőek fel, sokszor évekkel korábban alakult ki a félelem és mire segítséget kér a beteg már a kiváltó okok elfedódnek, újabb esemé­nyek rakódnak rá. A fóbiás egy picit mindig eltúlozza a betegségét mégpedig azért, mert így több szeretetet, ráfigyelést, gyengédséget tud a környezetétől kiváltani. Bizonyított tény, hogy a klausztrofóbiás is lemegy az óvópincébe, ha légitámadás van és egy földrengés alkalmával az olyan ember is kimenekül a szabadba, aki addig félt a nyílt terektől. Ha az egyén élettörténe­tébe változás áll be, másfajta félelmek gyöt­rik, lefoglalják a mindennapos gondok, akkor a fóbiák is megszűnnek. A fóbiák a fiatal lélek betegségei. Lehet tréningezni magunkat, lehet olyan szituációkat, helyzeteket vállani, melyben szembekerülünk a félelmeinkkel. Gyakorol­hatjuk azt a viselkedésmódot, ami ilyen helyzetben kívánatos. Hozzá lehet szokni azokhoz a dolgokhoz, amelyektől félünk. Az a pozitív tapasztalat, amely azáltal jön létre, hogy ezeket a helyzeteket kipróbáljuk és nem történik velünk baj, hozzásegít ah­hoz, hogy újra és újra át tudjuk élni ezeket a helyzeteket. Ha pozitív, szép, jó érzelmeket kapcsolunk a félelmeinkhez, az is sokat segíthet. Ei keii vállalnunk a félelmeinket, tudjuk, hogy adott helyzetben félni fogunk, de nem baj, mert nem történik velünk senjipi rossz. A relaxáció, mint feszültségcsökkentő módszer, ilyen esetben is sokat segít. Kissné Szabó Gabriella pszichológus 12 __________________________________________________________ ntanvararcrai - - * ______________________________________________1990. március 24 —^A HÉTVÉGI MELLÉKLETE — II Kelet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom