Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. március 22. Mtgirizni a közönség És a színház jé kapcsolatát Tudás, igényesség, erkölcsösség Csíkos Sándor es Schlanger András közös döntése, hogy elvállalják a Móricz Zsigmond Színház irányítását, csak­nem háromhónapos bizonytalan állapotnak vetett véget. A színház világában sok az ideiglenességet sugalló vonás, az egy-egy évadra megkötött szerződések minden alkalom­mal nyugalmat hoztak. De csak egy évre. Vajon meg- hosszabítja-e az új igazgató a szerződést, beleillik-e az el­képzelésébe? Gyötrő kérdések ezek, amelyekre — érthe­tő módon — érzékenyen reagál minden társulat, minden tagja. Csikós Sándor Az új igazgatóval és a műr veszeti vezetővel a kinevezés utáni percekben beszélget­tünk. Érthető tehát, hia oly­kor fésületlenek a gondola­tok, hiszen a két szakember­nek — a vezetői feladatokon kívül — még egymás elkép­zeléseivel is alaposan meg teel'l ismerkednie. Csikós Sándor: Arra tö­rekszünk, hogy a színházat — a közönség érdekében, de a mi érdekünkben is — zök­kenőmentesen átvezessük ezen a vezetői válságon, s Schlanger András ban a demokratikus intéz­mények a vezetés kontrollja­ként működnének, mert ez­zel is a munkáját segítik. Híve vagyok az információk szabad áramlásának, úgy gondolom, hogy nem szük­séges a társulat egészét érintő információk vissza­tartása. Nem mondom, hogy a korábbi vezetés döntései nem voltak helyesek, de a mögöttük meghúzódó érvek a legtöbbször ismeretlenek voltak. Csikós Sándor: Jó lenire, ha a színészek egymás meg­ítélésében közvetlenül részt vennének. A vidéki színészek azonban rengeteget dolgoz­nak, itt nincsenek „elfekvő” erők. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a művészeti ta­nácsban felelősen gondolkodó emberek legyenek, mert az ő véleményükről nem szeret­nénk lemondani. — Mindketten színészek is. Búcsút mondanak a színpad­nak? Csikós Sándor: Számomra egyelőre beláthatatlan még az a terület, ahol mozognom kell majd. De emberi és mű­vészi tisztességem azt köve­teli, hogy elkerüljem, bárki is azt mondhassa: kisajátí­tom magamnak a színpadot, a színházat! Nem akarok játszani, nem akarom meg­nevezni szerepál maimat. Tel­jes mértékben alárendelem magam a rendezőknek. Ha rámosztanak egy szerepet — évente egyet — azt elválla­lom. Schlanger András: Termé­szetesen elképzelhető, hogy rendezőként és színészként is dolgoznom kell, de szeret­ném, ha erre csaik a végső esetben kerülne sor. Csikós Sándor: Szeretném, ha a színház a megye színhá­za lenne. A szellemi haza irodalmát szeretnénk behoz­ni a színházba, Határ Győ­zőtől Székely Jánosig. Nem koncepciókat akarunk meg­fogalmazni, hanem jó elő­adásokat létrehozni. Nagy István Attila megfeleljünk azoknak a vá­rakozásoknak, amelyeket a közönség a színház iránt, s a színház, önmaga iránt tár Pont egy régi ügy végére Brutális gyilkosság masz tot t. Schlanger András: Renge­teg most a munkánk. Más­félhónapos késésben va­gyunk. A legfontosabb dol­gunk a társulatépítés. A tá­vozók még nem írták alá a szerződéseket, de valószínű, hogy Lén er Péter a színé­szek közül magával szeretné vinni Orosz Helgát. Rékasi Károlyt, Mátrai Tamást, Saf- ranek Károlyt, Keresztes Sándort. Mi is tárgyaltunk színészekkel, de szeretnénk vendégrendezőként Ruszt Jó­zsefet, Székely Gábort, Hor- vai Istvánt is megnyerni, hi­szen tőlük nagyon sokat ta­nulhatnánk. Szeretnénk a közönség és a színház jó kapcsolatát megőrizni, segíteni a társulat új tagjainak a harmonikus beilleszkedését. Nyilvánvaló, hogy a közeljövőben színhá­zunk felé fordul majd a saj­tó, a szakma figyelme. Ennek is meg kell felelni. — Hogyan viszonyul az új vezetés az örökséghez? Csikós Sándor: A színház­nak az elmúlt évek alatt ki­alakultak a sajátosságai. Sze­retnénk a folyamatosságot megőrizni, de nem tudunk ugyanolyan színházat csinál­ni, mint Léner Péter. A Vi­déki színházatoak sokféle igényt kell kielégíteniük. A legfontosabbnak a megfelelő színvonalat tartom. Schlanger András: Azt a magatartást, ami elválasztja a művészi értékeket a nagy- közönségnek szóló előadások­tól elutasítom. Ügy kell dol­goznunk, hogy. mindegyik előadáson számonkérhető le­gyen a szakmai tudás, az iro­dalmi igényesség, a művészi erkölcsösség. Szeretném, ha a színház­A súlyos bűncselekmény 1987. október 19-én történt. A vádlottak, Papp Sándor és Papp László, a délutáni órákban szüleik Tiszalök- Hajnalosi lakásánál fát vág­tak, beszélgettek, s italoztak. Papp Sándor a magával vitt nylonzsákot megrakta fával, s azt, meg a fejszét kerék­párra tette. Ezután a két fér­fi ittasan elindult a Tiszalök felé vezető műúton. Talál­koztak O. Jánosnéval, aki gyalogosan a hajnalosi állo­más irányába tartott. Ami­kor a nő Pappék mellett el­ment, Papp László megje­gyezte; „Ez a nő is megérne egy patront”. Erre Papp Sán­dor azt mondta; „Jobban néz ki, mint a lánya”. Rövid idő múlva Papp Sándor a kerékpárról ledob­ta a zsákot, felült a jármű­re, és a tőlük 40—50 méter­re járó O.-fté után hajtott. Az asszonyt elütötte. Mind­ketten az árokba estek. Ott Papp Sándor a nőt a hátára fordította, s ráült. Ekkor a hölgy felháborodva kérdezte; mit akarnak tőle? Papp Sán­dor közölte; közösülni szán­dékoznak vele, mire O.-né megjegyezte; „Az anyátok­kal”. Ezután Papp Sándor az asszonyt nagy erővel ar­cul ütötte, melytől a nőnek eltört az orrcsontja, s elájult. A két férfi elhatározta, hogy az eszméletlen nőt a forgalmas országúttól távo­labbra viszi, majd közösül­nek vele. O.-nét a bicikli csomagtartójára tették,- s a járművet mintegy 200 métert tolva egy nádashoz értek, ahol az ájult novel először Papp Sándor, utána Papp László közösült. Mielőtt Papp László ezt megtette volna, egy fűrészlappal O.-né ruhájából levágott egy tex­tilcsíkot, s azt az asszony nyakára kötötte, mert attól félt; a nő megmozdul, s el­lenáll. Papp László a nő nya­kán a kötést annyira meg­húzta, hogy attól az asszony megfulladt. Pappék megegyeztek, a holttestet eltüntették. Papp László az országúinál ha­gyott műanyag zsákból a fát kiöntötte, majd a gön­gyöleget együttesen O.-inéra húzták. A halottat kerékpár­ral a Tisza árterületére vit­ték, s Tiszalök-Üjtelektől kb. 600 méterre elföldelték. Mivel az általuk kiásott gö­dör kicsinek bizonyult, ezért Papp Sándor az asszony lá­bait szekercével levágta. De mindezek . előtt a két férfi elvette O.-né jegygyűrűjét, karóráját, esernyőjét 1400 fo­rintját és azon megosztoz­tak. A holttestet 1988. január 17-én egy arra sétáló fiatal­ember kutyája találta meg. Az eb tulajdonosa az állat keresése közben a földből egy lábszárcsontot látott ki­állni. Értesítette a rendőrsé­get, amely a tetteseket bra­vúros nyomozással elfogta. A Legfelsőbb Bíróság a napokban Papp Sándort 15 évi, Papp Lászlót 13 évi fegyházbüntetésre ítélte. (Cselényi) Többszintes házat is lehet náddal fedni. Erre példa a Nap- koron épülő Urgyán György háza. A Belgiumban élő tulaj­donos a szülői portán építi fel új otthonát. (H. P. felv.) h illan lemarad, az állampalgár ébred? . Roham az NDK-márkáért Vannak, akik tízezrével viszik Megrohamozzák az ügyfe­lek az OTP megyei igazgató­ságát az utóbbi napokban: most a sláger éppen az NDK- márka. Tömegével viszik, pontosabban vinnék, ha le­hetne. Mi áll a váratlan márka-invázió hátterében? — kérdeztük Páskai János be­tét- és értékosztály-vezetőt és Lengyel Istvánná deviza- csoportvezetőt. Tőlük tudjuk, hogy 3—4 hete rohamszerűen kezdődött az NDK-márka felvásárlá­sa. Nem akármilyen tétel­ben. mert az akkor még na­ponta jelentkező 15—20 ügy­fél 20—30—40 ezer (!) már­kát is elvitt. Pedig nem ol­csó mulatság a felvásárlás, mert jelenleg 7 forintot kell fizetni egy keletnémet már­káért. a kezelési költséggel együtt 7,30 forintba kerül. Érthető, hogy ilyen tömeges igény mellett pillanat alatt elfogyott a készlet, s a for­galmat tovább bonyolította az NDK megkötése: csak 500 márkát vihetnek be az or­szágba bankjegyben, a többi csekk lehet. így az útleve­lekre csak ebben a bontás­ban számfejthették a devizát az OTP megyei igazgatósá­gán. Előállt az a furcsa helyzet, hogy egy ideig bank­jegy volt bővebben, a csekk elfogyott, viszont a korláto­zás miatt 500 márka felett csak csekket volt szabad ad­ni. Hiába a szigorú korláto­zás. az ügyfélforgalom nem csökken. Az ünnepek utáni első munkanapon, március 19-én például 250-en akartak NDK-márkát venni. Egyelő­re csak az 500 márkás bank­jegyekkel távozhatnak, mert csekk két hete nincs, csak ígéret, hogy talán lesz. Külön nehezíti a helyze­tet. hogy az NDK-ban jelen­leg dolgozó, vagy korábban onnan hazatért és deviza- számlával rendelkező ügyfe­lek sem vehetik fel munká­jukért a járandóságukat. Ezért az OTP nekik felaján­lotta. hogy az általuk meg­jelölt NDK-beli bankba ki­utalják a pénzüket és maxi­mum egy héten belül oda- kinn felvehetik. Az utazással járó fáradalmak miatt az OTP költséget nem számol fel. ezért a kényszerű tran­zakcióért. Korántsem ilyen méreteket ölt. bár a korábbinál jóval nagyobb a kereslet a cseh korona iránt. Igaz. ebből a pénzből is csak 600-at lehet bankjegyben felvenni. Nem kell hozzá jóstehet­ség. hogy egyértelmű legyen: a két német állam szinte kü­szöbön álló egyesítése és a remény, hogy a gyengébb keleti pénzt kemény valutára váltják, adta az ötletet élel­mes honfitársainknak a gyors döntésre. Bár a kényszerű korlátozások legtöbbjét igye­keznek megszüntetni az utóbbi időben, de a nemré­giben lezajlott bécsi és isz­tambuli beyásárlóutak rávi­lágítottak ingatag pénzügyi politikánkra. Lehetséges, hogy most talán hamarabb veszik észre az újfajta roha­mot a hazai financiális élet irányítói. Tóth Kornélia Űjra megnyílt a könyvtár Nyíregyházán a vasutas szakszervezet művelődési há­zában (Toldi u. 23.). A la­kosságnak is kölcsönöznek könyveket, a 12 ezer kötet között gyermek- és szépiro­Válasz egy vádra Nyílt válasz egy nyílt levélre Antalóczy Tibomé keresztény- demokrata képviselőjelöltnek. ön. Asszonyom kemény vá­dakkal illetett a Kelet-Ma­gyarország március 19-1. hétfői számában. Olyanokat állított rólam, amelyekért —ha igazak lennének — teljes Joggal veszít­hetném állásomat és emberi tekintélyemet. Csakhogy az állí­tás még nem tény. Melyek a tények? 1. Sóstóhegyen — ahol az álta­lános iskolának én vagyok az Igazgatója — templom nem lé­vén. régóta a ml termeinkben tartják az istentiszteletet a kü­lönböző egyházak. Korábban egy kisebb helyiségben, öt éve pedig — hála a majd kilencszáz szülő és közöttük nem kevéá hívó ember munkájának és ál­dozatkészségének új nagyterem­ben végezhetik a szertartást a felekezetek papjai. Mindezt egyetlen zavaró momentum nélkül, teljes egyetértésben, úgy, hogy még a fűtésért és világításért sem kértünk soha térítést. Jó viszony alakult ki a tantestület és az egyházak között, amit az is jelez, hogy dr. Pregun István, a görög ka­tolikus teológia rektora kétszer is tartott előadást nálunk a keresztényi nevelésről. De a val­lásos szülők és a nálunk meg­forduló papok tudják bizonyíta­ni, hogy mennyire nem akadá­lyozom, akadályoztatom a hit­élet gyakorlását, sőt! 2. Mi is- történt azon a bizo­nyos március 11-i vasárnapi na­pon? Államilag előírt munka­napról volt szó — amit nem egy iskola szokott meghatározni —, tanítás folyt. Ezzel párhuzamo­san zajlott délután 14 és 18 óra között a tanítványaink szá­mára a megyei művelődési központ és a mi gyermekön­kormányzatunk által szervezett társastánc- és illemtantanfo­lyam, amelynek rendezésével természetesen mi is egyetér­tettünk. Azon a délutánon én is kimentem ellenőrizni az isko­la rendjét. Ekkor találkoztam néhány idős hölggyel, akik tő­lem azt kérdezték, hogy lesz-e aznap este mise. Bár én ebben nem voltam illetékes, tisztelet­tudóan válaszoltam azt, hogy tudomásom szerint úgy döntött a római katolikus tisztelendő űr, nem lesz. Más, ezzel kap­csolatos kérésük nem volt, pe­dig az iskolában tartózkodtam egészen este hét óráig. Hogy ön, képviselőjelölt asszony szintén Sóstóhegyen tartózko­dott ez időben és az iskolánk­ban szeretett volna találkozni a választókkal, azt én csupán az újságokban megjelent nyílt le­veléből tudom. Nyolc nappal a kifogásolt eset után! 3. Nyílt levelében ön villá­mokat szórt rám, pálcát tört felettem, eltávolításomat és vesszőztetésemet követelte a nagy nyilvánosság előtt. Mit mondhatok én erre? Hogyan védhetem meg magamat a nem éppen keresztényies rágalmak­kal szemben? Talán ez a vála­szom sem született volna meg (mert mi értelme van azok előtt mosakodni, akik sem en­gem, sem a történést nem isme­rik, s miért szükséges védekez- nem azok előtt, akik tudják, hogy mi történt és milyen em­ber is vagyok valójában?!), ha a cikk megjelenése után meg nem keres a római és a görög katolikus tisztelendő úr, s fel nem hatalmaz arra, válaszoljak és nevükben is közöljem: elha- tárolják magukat az ön nyílt levele tartalmától és hangne­métől. Csak sajnálni tudom, hogy vannak, akik miközben másokat befeketíteni óhajtanak, miközben másoktól keményen számonkérnek, őket nem za­varják a tények, amelyek nem igazolják rágalmaikat. Sajnálni tudom ezt, és keresztényhez méltó alázattal tűröm e megpró­báltatást és azok ítéletére bízom ezt az ügyet is. akik abban dönteni illetékesek. Földes! István tanár, a sóstóhegyi ált. iskola igazgatója. (Hasonló hangú levelet jut­tatott el szerkesztőségünknek az iskola szülői munkaközössé­ge, tiltakozva a durva hang­nem, a valótlan állítások ellen. A levél a szerkesztőségben meg­tekinthető.) dalom is található. Héttő, szombat és vasárnap kivéte­lével várják az olvasni sze­retőket, kedden 10—18 óráig, szerdán és pénteken 10—13 óráig, csütörtökön pedig 14— 18-ig. KÖZÜLETI ÉS MAGÁNVÁSÁRLÓKNAK ajánljuk árukészletünket; Fekete, horganyzott, horgany és alumínium lemezek Rúd- és idomacélok. — Fekete és horganyzott huzalok. Fonatok — öltözőszekrények — kazánok. Engedményes áron vásárolható csehszlovák öntöttvas kazán 17 900,— Ft helyett 14 900,— Ft. Várjuk Kedvos Vásárlóinkat! (10131 Könyvtár a Vasutasban

Next

/
Oldalképek
Tartalom