Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-21 / 67. szám

1990. március 21. Kelet-Magyarország 3 Gazdasági és politikai érdekképviselet Beszélgetés Szabó Tiborral, a Vállalkozók Pártja országos elnökével Szabó Tibor, a Vállalkozók Pártjának országos elnöke vasárnap a nyíregyházi sportcsarnokban választási nagy­gyűlés szónoka volt. Pártjár ól, a párt programjáról és esé­lyeiről kérdezte a nagygyűlést követően munkatársunk. — A világon nemigen van olyan ország, ahol a vállalko­zók külön pártot alakítottak volna maguknak. Mi váltotta ki ezt az elhatározást? — Tavaly nyáron már mér­hető volt az. hogy az új egyéni vállalkozói törvény- nyél — ami az idén április elsején lép életbe — meg­szűnnek a ma ismert gazda­sági érdekképviseletek, s ez­után már nem fogadják el tárgyalópartnernek. Ekkor gondoltunk arra. hogy miu­tán nincs kétkamarás parla­ment, feltétlenül szükség vol­na képviselőket juttatni a parlamentbe. Erre csak egy módszer látszott kézenfekvő­nek. az. hogy politikai pártot hozzunk létre, amely ellátja a gazdasági és politikai ér­dekképviseletet is. Egymástól függetlenül az ország két részében egyszer­re talált talajra ez az elkép­zelés, ami október 23-án Vál­lalkozók Pártja néven egye­sült. A cél 6—8. vagy 10 kép­viselő bejuttatása, ami egyre nehezebbnek látszik, mert a szükséges 4 százalék meg­szerzése attól függ: sikerül-e legalább 200 ezer szavazatot szerezni a pártnak. Nem vé­letlen. hogy az 58 pártból 12 maradt az első megméretés után. de a 12-ből a közvéle­mény-kutatások már csak he­tet tartanak alkalmasnak ar­ra, hogy a 4 százalékot meg­szerezze. Ezért kértem a nyíregyházi nagygyűlés részt­vevőit is. hogy rokonaikat, ismerőseiket győzzék meg ar­ról. hogy a vállalkozók párt­jára adják szavazatukat. Ami a kérdés első részét illeti: valóban nincs Európában ha­sonló párt. Kísérletek van­nak. most például a csehek­nél tapasztalunk ilyet. Egy olyan országban, ahol nincs piac, nincs piacgazdaság, nincs érdekvédelem, a kény­szer diktálja egy ilyen párt létrehozását. Ha volna egy olyan gazdasági kamaránk, vagy egy olyan érdekvédel­mi rendszerünk, mint ami­lyen Nyugaton minden or­szágban működik, akkor nem kell külön párt, amelyiknek komoly politikai súlya van, és tömegeket képvisel. Az élet kényszerítette ki. s ad­dig lesz rá szükség, amíg a piacgazdaságot meg nem te­remtjük. amíg nem lesz olyan valós érdekképviselet, ami át 'tudja venni a párt szerepét. — A Vállalkozók Pártjának programja első hallásra is megnyerő az iparosoknak, a kereskedőknek, de nem az a nagyipari munkásságnak, vagy a tsz-mozgalmat támogató pa­rasztságnak, s az értelmiség pártja sem ez. Kikre számíta­nak a szavazás napján? " — Tulajdonképpen a -kis­iparosakra, kiskereskedőkre, kisszövetkezetek, kisvállalko­zások tagjaira, dolgozódra. Egyébként el kell monda­nom, hogy Budapesten meg­keresett a Budapesti Szövet­kezetek Szövetsége, hogy áp­rilisban üljünk le tárgyalni, mert ők — mint szabad vál­lalkozások — a párt elkép­zeléseivel egyetértenek. Le­het tehát, hogy ezután szö­vetkezeti szektor is átáll hoz­zánk. Egyébként széles a mi táborunk, hiszen itt minden­kinek vállalkozni kell. Aki nem vállalkozik, az nem jut el sehová, helybenjárásért nem fognak senkinek pénzt adni. Aki vesz egy kocsit és délután taxizik vele, az már vállalkozó, ha valakinek van 10 csirkéje és a tojást más­nap elviszi a piacra, az is vállalkozik. Amit mi építeni akarunk, az egy olyan új társadalom, ahol mindenki önmagát fogja regenerálni, s önmagát kelti életre. — Említette Elnök úr, hogy a' 4 százalékot nem lesz könnyű megszerezni. Melyik párttal vagy melyik pártokkal áll szándékukban együttműködni? Annál inkább is fontos ez a kérdés, mert elterjedt a híre, hogy egyesülni kívánnak a Néppárttal. — Szó sincs semmiféle ko­alícióról. pláne egyesülésről egyik párttal sem. A mi szán­dékunk egy listakapcsolás lett volna, amin a számokat gyűjtjük össze a biztonság kedvéért, erre azonban nincs lehetőség. Különben most egyetlen nagy párt sem te­ríti ki kártyáit az asztalra és nem hajlandó senkivel semmilyen egyezkedésre bo­csátkozni. Most mindenki ki akarja próbálni saját erejét, hogy a választás után már az erő pozíciójából tudjon tár­gyalni. Nekünk semmilyen koalíciós lehetőségünk nincs ' mindaddig, míg a nagyobb pártok nem árulják el szán­dékaikat. Azt látni kell. hogy itt egy párt nem uralkodhat, s nincs is esélye egyiknek sem egy ilyen arányú győze­lemre. Itt legalább három pártnak kell ahhoz koalíció­ra lépni, hogy többséget al­kosson a parlamentben. Mi a középtől jobbra állunk, hoz­zánk hasonló programú pár­tokkal tudunk elképzelni együttműködést. — Az országban C3 egyéni vá­lasztókerületben tudott a párt jelöltet állítani, ebből 11 Sza- bolcs-Szatmár-Beregben van. Mitől ilyen erős ez a párt az ország egyik legelmaradottabb megyéjében? — Ezt sokan megkérdezték tőlem, de úgy érzem, hogy ezt inkább a helyiektől kel­lene megkérdezni. Mivel köztudomású, hogy ez ipari­lag meglehetősen elmaradt megye, feltehetően itt volt legnagyobb a kényszerítő erő. Itt van szükség leginkább vállalkozásra és olyan politi­kai érdekképviseletre, amely ezt a megyét is ki tudja emelni a mélyből. Itt ismer­ték fel leghamarabb az em­berek. hogy egy ilyen párt tehet legtöbbet értük, de a párt vezetése, intéző bizott­sága is ebben a megyében legaktívabb. — Ügy érzi, Elnök úr, hogy hiteles a választók előtt a Vál­lalkozók Pártjának szava? — Mindazoknak a tisztelt olvasóknak, akik megtiszte­lik figyelmükkel ezt az in­terjút. azt mondanám, hogy ebben a rendkívül rossz gazdasági helyzetben sajnos sokszor azok beszélnek a vállalkozásokról, akik ide juttatták az országot. De azok a vállalkozók, akik az el­múlt évtizedekben talpon maradtak, önmagukban bi­zonyították. hogy amit mi mondunk, az hiteles. Létünk a bizonyíték arra, hogy a vállalkozás jő és előre viszi az országot. B. J. ALMALÉÜZEM épül Napkoron. A szennyvíz­tisztító telep földmunkáit a FETIKÖVIZIG munka­gépei végzik. (Harasztosl Pál felvétele) VTV-szütínap Bármilyen hihetetlen, Nyír­egyházán már öt éve műkö­dik a városi televízió. A je­les alkalomból születésnapi műsort készít a VTV kis stábja március 24-én, szom­baton délután kettőtől. A ko­rábbi VTV-szombatokhoz ha­sonlóan ezúttal is javarészt a nézők szerkesztik a műsort, az elmúlt öt év riportjaiból, anyagaiból kérhetnek ismét­lést csütörtök estig a 13-275- ös telefonszámon, de vetíte­nek filmet is és lesz játék. Azok között pedig, akik va­lamilyen műsorszámot kér­nek, ajándékokat sorsolnak ki. i Nyereséges vállalatok Kevesebben többet építettek Ösztönző bérezés, jobb minőség Megyénk három építőipari vállalata tisztes nyereség­gel zárta az elmúlt évet. A mérleg eredményét mind a há­rom helyen a közelmúltban ismertették a dolgozókkal. A tavalyi gazdálkodás elemzését — szintén a mérleg alapján — mind a három vállalat gazdasági szakembergárdája el­kezdte. A tapasztalatokat igyekeznek figyelembe venni az idei gazdálkodásnál. rét 9,3 százalékkal emelte. 1989-ben nem kevesebb mint 28 átadási kötelezettsége volt a vállalatnak, ezek közül tíz jelentősnek számított. Átad­tak egyebek közt négy isko­lát, befejezték a záhonyi mű­velődési ház és a tiszavasvá- ri vegyészeti gyár kutatóbázi­sának építését. A tavalyi nye­reségre építve a KEMÉV idén 18 százalékos bérfejlesz­tést valósít meg. Sikeres esztendő A Nyíregyházi Közúti Épí­tő Vállalat igen sikeres évet tudhat maga mögött. Ez a vállalat nem kevesebb mint 76 millió forint nyereséget könyvelhetett el a múlt évi tevékenysége nyomán. A közútiak létszáma pedig mindössze 661. A tavalyi ár­bevételük 622 millió forint volt. A szép eredmény főleg annak köszönhető, hogy az egy főre jutó bruttó terme­lési érték 25 százalékkal ?!) nőtt és megváltoztatták a belső érdekeltségi rendszert. A vállalat négy termelő egy­sége jól használta fel a le­osztott bérkeretét. A megye különböző területein végzett útépítés mellett nyereséges munkát jelentett a vállalat­nak a nyíregyházi és a raka- mazi Shell-kút, valamint a kisvárdai gabonaforgalmi lé­tesítmény megépítése. A vál­lalat gazdasági igazgatóhe­lyettese végül hangsúlyozta: a költségmegtakarítás, a költ­ségcsökkentés is hozzájárult a tisztes nyereség eléréséhez. N. L. NÉGY MEGYE, Hajdú-Bi- har, Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szat- már-Bereg kereskedelmi vál­lalatainak szb-titkárai kezd­tek kétnapos tanácskozást Nyíregyházán. A kereskedel­mi szakszervezetek Szabolcs megyei Szövetsége által szer­vezett rendezvény legfőbb té­mája a várható privatizáció utáni szakszervezeti feladatok elemzése, a tulajdonváltozás­sal járó szerződésmódosítá­sok, valamint a szociálpoliti­ka változásai lesznek. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat kétezer­ötszáz fős kollektívája 40 millió forint nyereséget mondhat magáénak. Bérfejlesztés A vállalat saját építési és szerelési termelési értéke egymilliárd 195 millió forint értékű volt. Ezt a figyelemre­méltó eredményt 5,G százalék­kal kisebb létszámmal érték el. A fizikai dolgozók létszá­A bőrgyár 70 milliója Nem szociális segítség Március 26-tól veszi át a Pécsi Bőrgyár a nyírbátori Auróra Cipőgyár és csengeri- gyárának irányítását. Az üz­letet még februárban megkö­tötték, amikor árverésen 70 millióért a pécsieké lett a két üzem. Jelenleg az Auróra munkáit a felszámolással megbízott Pénzintézeti Köz­pont igazgatja. Javában tart a leltár, hogy az átadás bo­nyodalmak nélkül történjen. Veres Lajos, a Pécsi Bőr­gyár vezérigazgatója telefo­non elmondta, hivatalosan március 26-án jelentik be, hogy ki lesz az igazgató. Várhatóan az Auróra koráb­bi igazgatójának, Wágner Flóriánnak a megbízását nem hosszabbítják meg. Nem szociális segítségként vásárolták meg a két üzemet, folytatta a vezérigazgató, mindkét részleg vállalkozás­ként, önálló gazdálkodó egy­ségként működik. Csak any- nyit termelnek, amennyi megéri nekik, de szeretnék fenntartani a cipőgyártást. ma 4,5 százalékkal, a szelle­mieké 9,4 százalékkal csök­kent az év során. Az ered­mény tehát a hatékonyság növekedésének és az ösztön­zőbb bérezésnek köszönhető. 1989-ben a SZÁÉV-nél 15.8 százalék bérfejlesztést való­sítottak meg. Szervezeti vál­tozásokkal és új piacok meg­szerzésével is igyekeztek az eredményességet javítani. Az új és fizetőképes megrende­lők közé lépett elő tavaly a nyírbátori növényolajgyár és a mátészdlkai kórház. Idén kevesebb beruházás indul, de a vállalat tartja gazdasági stabilitását, fizetőképességét. Szűkülő piac A Kelet-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat a múlt évi tevékenységével 26 millió 300 ezer forint nyere­séget produkált. A vállalat. 1755 fős kollektívája nem ke­vesebb mint egymilliárd 250 ezer forint termelési értéket valósított meg. (Nem mind­egyik munka volt nyeresé­ges.)) Ezt a figyelemre érde­mes termelési értéket négy százalékkal kisebb létszám­mal érték el. Nehéz körül­mények között, szűkülő piac mellett dolgozott tavaly a KEMÉV, ám dolgozóinak bé­Mottó: Az apa hitetlenked- ve nézi a zsiráfot, és érdek­lődő fiacskája kérdésére pontos magyarázattal szol­gál: — Ilyen állat nincs is! A helyzet súlyos, de meg­van a megoldás! Megvan a megoldás! — süvöltötte Cukszfűrer Jágó, a Plutok­rata Unió (rövidítve: PÜ) főnöki értekezletén. — Megvan a megoldás! — Mi van meg? — kér­dezte a lázongó Bán Petur a szenvedélyesen süvöltöző főtitkárt. — A megoldás... A pri­vátra __ Megtaláltam .. . Hiába, na, ehhez az én pen­geéles eszemre volt szük­ség — magyarázta Cuksz­fűrer. — Miféle privátról volna szó? — kérdezte únottan a főtitkári poszt elsőszámú önjelöltje. — A vagyon felosztására, vagyis a privatizálásra — szúrta előre állcsúcsát a főtitkár. így szokott, ha éreztetni kívánta fölényét a többiekkel, kiváltképp Bán Petúrral * szemben. — Idefigyeljenek, uraim. Most mindenki privatizálni akar. Ez egyszerű. Itt van kétezer milliárd forintnyi állami vagyon, és abból most min­denféle indokkal ki akar­ják harapni a maguk falat­jait. Óh persze, lehetőleg PftVÓf nagyobbacska falatokra gondolnak. És ezt elnevez­ték privatizálásnak. Hogy megtollasodnak. — Hát nemcsak erről van itt szó! — esetlenkedett közbe Bán. — A tulajdon­lás motorja is fontos len­ne... Persze, persze! — így Cukszfűrer Jágó. — De hallga csak, uraim! A Fa­lusi Urakodók Szentszövet­sége azt mondja: eddig én igazgattam, most legyen az enyém. Azt hiszik, ez is a titkárnő. Az Üj Földesurak Pártja szerint kapja az tu­lajdonba, akinek papírja van róla, hogy okos. A sza­bad bolsevikok hat év alatt eladnák az országot, aztán a lepedő sem lenne o mi­enk, amelyen szerelmi csa­táinkat bonyolítjuk. A Koz­mopolita Hazaffyak meg a munkavállalók a dolgozók tulajdonába adnák — mert a szerencsétlen épp ott ka­pott munkát.. . Ha közben piás megjelenésért kirúg­ják — úszott a vagyon. — És a főtitkár úr sze­rint mi a megoldás? — kér­dezte Bán Petúr. — Kidolgoztam a Plutok­rata Únió zseniális privati­zálási programját. A •PÜ szerint az állami vállalato­kat részvénytársasággá kell alakítani... — Ha jól tudom, a többi­ek is mind ezt mondják! — legyintett a lázongó önje­lölt. — De várjunk! — hergel­te magát Cukszfűrer. — A részvények értéke tíz­ezer. A vagyon értékéből megállapítható, hogy min­den állampolgárra jut ti­zenkilenc darab ... Hogy? Igen, a csecsemőkre is. Ez lesz a részvényes Magyar­ország, ha a PŰ uralomra jut. Aztán mindenki kapja a nagy dohányt az osztalék­ból! A titkárok bólogattak, valaki könnyezett, -egy má­sik pedig meghatottan sut­togta: — Zseniális! Zseni­ális! — Na,, én akkor megyek! — állt föl Bán Petúr. — Hová lesz atz út ilyen korán? — kérdezte a főtit­kár. — Átmegyek a Szutykos- ba. — Koradélutáni sörözés, mi? — Nem, ki nem állhatom a sört — magyarázta a köz­ismerten állóképes pálin­káivá Bán Petúr. — Kiírom egy plakátra, hogy minden törzsvendég részvényét kész­pénzért megveszem. — Nagy kufár maga! — nevette el magát Cukszfű- rer, — Biztosan még egy ezrest is ígér darabjáért! — Nem, csak egy ötve- nesi. Azzal elindult a Szuty- kosba. K. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom