Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-06 / 31. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. február 6. A túlélési tanfolyam Kerülhet ön olyan helyzetbe, hogy ejtőemyősug-( rásSál Menekülhet, netán mélytengeri búvárként mentheti meg életét az ellensége elől, vngy esetleg sziklamászásra kényszerül? Mert ha fenáll az esélye, hogy bármelyik képességére szükség lesz, ne habozzon, hanem jelentkezzen gyorsan a túlélés- képesség-fejlesztő tanfo-% lyamra. És még valami: ne felejtsen magával vinni potom 35 ezer forintot, ugyanis ennyiért tanítják meg önt a legszükségesebb tudnivalókra. No persze, csak hobbiszinten, mert ennyi pénzért józan polgár nem várhatja, hogy szakemberek igazi alapossággal megismertetik a fent említett stúdiumokkal. Míg hétfő reggel hallgattam a Petőfi Rádió ifjúsági műsorát, az jutott eszembe a túlélésképesség-fejlesztés- ről, hogy a pesti aszfalton nevelkedett városi csemeték jöhetnének tanulni a nagy- ari, a kömörői, a nemesbor- zovai parasztasszonyoktol. Mert ha valakinek van fogalma a túlélésről, nekik és még hozzájuk hasonlóan sok ezer megyénkbeli, a létmini műm alatt élő embernek kézzel fogható tapasztalatai vannak erről. Olyasmit vártam volna a stúdióbeszélgetésen, hogy kell vagy lehe‘ beosztani a háromezer forintos varrodai fizetést, hogy hónap végén is jusson kenyér a családnak? Vagy hogy lehet meghosszabbítani a renitens cipő élettartamát, hogy legalább két hónapot kibírjon a gyerek lábán? Vagy hova menjen munkát keresni, ha útilaput kötnek a talpa alá, mert a fővárosi központ megszünteti a gyáregységét ? Szóval, kérdéseink volnának a túlélésképesség fejlesztéséről, de úgy látszik, számtalan dolog fontosabbnak tűnik Budapesten, mini a határ szélén. Azért ajánlanék egy fogadást, vajon a közvélemény miként voksolna: mi jut eszébe az embernek ma a túlélésről? Nekünk biztosan nem az ejtőernyőzés. .. Tóth Kornélia Élére állított forintok Hajsza a megélhetésért Egyéni vállalkozók figyelmébe Bevallási tudnivalók Napjainkban már egy bűvészmutatvánnyal felér az a produkció, ahogyan a háziasszony beosztja egész hónapra a pénzt. Az árak növekedése miatt sajnos le kell mondani sok megszokott dologról, s ki így, ki úgy próbál takarékoskodni, hogy még a következő fizetésig legalább kenyér és tej jusson az asztalra az utolsó napokban. Csendes a nyírbogdányi községi könyvtár, ahol M. J. beavat a pénzbeosztás, a takarékoskodás rejtelmeibe. Nem válogatósak — Az a baj, hogy nem tudom követni az árakat, s ezért a pénz beosztása is gondot jelent. Ugyanakkor szeretnénk spórolni, mert építkezni akarunk. Ott takarékoskodunk, ahol tudunk. A férjemmel nem a legdivatosabban öltözködünk, de a 15 éves fiam és a 14 éves lányom igényes. A kilósboltokban vásárolunk, még szerencse, hogy a lányom ért ehhez. — Nem iszunk kávét, nem dohányzunk, alkohollal csak ünnepnapokon koccintunk, de így is alig tudunk pénzt félretenni. Húst egy héten egyszer, vasárnap főzök. Meg szerencse, hogy a család szereti a tésztaféléket, a krumplit, a főzelékeket. A gyerekek nem válogatósak, gyakran van vacsorára bundóskenyér és tea. Sikerül beosztani úgy a pénzt, hogy a hónap utolsó napjaira is marad még. Rájöttünk, hogy nem érdemes őrizgetni a megtakarított pénzt, azonnal veszünk érte építőanyagot. Hétfüii már főzni kell Székely község belterületén, a 4. sz. főút mellett, legyen bár meleg vagy hideg, mindennap ott árul narancsot és banánt Rátkai Sán- dorné demecseri kiskereskedő. A forgalomra nem panaszkodhat, hiszen gyakran megállnak az arra utazók a szép gyümölcsök láttán. — A hetvenes években a sütőiparnál dolgoztam, majd családi okok miatt háztartásbeli lettem — meséli, miközben kiszolgálja a vevőket. — Ezt a kereskedést ősszel, 48 évesen kezdtem meg. Muszáj pénzt keresni nekem is, másképp nem tudnánk megélni. öt gyermekem van otthon. Bár közülük ketten dolgoznak, az ő pénzük elmegy a divatos öltözködésre. A férjem Pesten dolgozik, én meg itt vagyok szombaton és vasárnap is. — Ennyi éhes száj bír enni, az élelmen nem lehet takarékoskodni. Ha levágok három kacsát vasárnap, veszek három kiló húst még és 10 csirkecombot, hétfőre már nem marad semmi, újra kell főzni. Elküldöm a gyermeket a boltba, jön vissza, kevés a pénz. Természetesen az üzlet egy kicsit javított a helyzetünkön, de ha véget ér nemsokára a déligyümölcsszezon, nem tudom, mivel lesz érdemes kereskedni. A férj Tengizben A kellemes napsütés, az enyhe időjárás Kisvárdán is kicsalogatja a parkokba a kisgyermekeket és az édesanyákat. Köztük van egyéves leányával P. Lajosné, aki szintén arra kér, hogy ne írjam ki teljesen nevét. — Nehezen jövünk ki mi is a pénzből. Kell a forint az albérletre, a megélhetésre, a ruházkodásra, s még lakásra is gyűjtünk. Hogy minél több pénzt tudjunk összeku- porgatni, a férjem elvállata a tengízi kiküldetést, három éve kint dolgozik. Mos-, tanában kevesebb húst eszünk. A kislány szereti a pörköltet, ha nem eszi meg, másnap a gulyáslevesbe teszem. Van úgy is, hogy hónap végén már nincs pénzem. Olyankor a takarékból veszek ki pénzt, de a következő hónapban úgy gazdálkodom, hogy vissza tudjam tenni. — A tejet a kicsinek még megveszem, de magamnak már nem, mert nagyon drága. Olyan ruhákat veszek amelyeket jól ki tudok használni, a gyermeknek pedig a lengyel piacon próbálok meg olcsón vásárolni. Teljesen magunkra Vagyunk utalva, szülői segítségre nem számíthatunk. Nem köt bennünket semmi sem ide, ezért szeretnénk a Dunántúlon építkezni. De addig még nagyon sok pénzt kell összegyűjtenünk! Az egyéni vállalkozóknak bevallást kell adniuk: — az 53. számú (kék színű) lapon a személyi jövedelemadójukról; . — a 7. számú (rózsaszín) lapon az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségekről és juttatási igényekről; — a 10. számú (fehér színű) lapon a munkavállalóval való 1989. évi személyi jövedelemadó elszámolásról. Személyi jövedelemadó bevallást (53. számú lap) minden egyéni vállalkozóknak be kell nyújtani, függetlenül a tevékenység jellegétől (fő-, mellékfoglalkozás, vagy nyugdíj melletti tevékenység), illetve az elért jövedelem nagyságától. Tehát akkor is, ha az egyéni vállalkozói tevékenység veszteséges és más forrásból sem származott adóköteles jövedelem. A 7. számú (rózsaszín) lap az 1989. évi kötelezettségek és juttatási igények bevallására szolgál. A bevalláson feltüntetett adók és juttatások közül azoknak a rovatait kell kitölteni, amelyekkel kapcsolatban az egyéni vállalkozónak kötelezettsége, vagy juttatási igénye keletkezett. Ha valamely adónemben nem keletkezett kötelezettsége (igénye), annak a rovatát célszerű áthúzni. Ugyanezt kell tenni akkor is, ha valamelyik adónemben éves szinten keletkezett ugyan kötelezettség (igény), de nem minden hónapban. Ez esetben annak a hónapnak a rovatát kell áthúzni, amelyikbe nem kerül adat. Az adatokat 1000,— Ft-ban, kerekítve kell feltüntetni. A kerekítés szabályai szerint 499,— Ft-ig lefelé, 500,— Ft- tól felfelé kell kerekíteni. (Tehát, ha a kerekített ösz- szeg például 20 000,— Ft, a megfelelő rovatba 20-at kell beírni.) Ha valamely adó, vagy juttatás éves összege az 1000,— Ft-ot nem éri el, akkor azt nem kell bevallani. Ebben az esetben, azaz az 1000,— Ft alatti adót befizetni sem kell és igényelni sem lehet. A magánszemélyek jövedelemadója oszlopban csak az alkalmazottak vagy más magánszemélyek részére bármi- ’yen címen kifizetett adókö- .eles jövedelemből levont ■zemélyi jövedelemadó-előleget és adót kell szerepeltetni. (A vállalkozó saját személyi jövedelemadó köteles jövedelmének bevallására az 53. sz. nyomtatvány szolgál.) Az általános forgalmi adó oszlopban az ÁFA havonEgy helyett kettő... Mit mond a főbéríő? A Tiszába csúszott szerető Mint arról lapunk hétfői számában beszámoltunk, Nyíregyházán, az Árpád u. 77. 1/5. számú lakásból egy férfit és egy nőt — akik ott albérlők voltak — a holmijaival együtt kitettek. Azóta a lépcsőházban tartózkodnak. Cikkünket azzal zártuk, hogy ha a lakás főbérlőjének az üggyel kapcsolatban van mondanivalója, annak is helyet adunk. H. Józseffel, a házigazdával hétfőn személyesen is találkoztunk. A történtekről a következőket mondta: — A másfél szobás lakásom kisszobáját 1989. augusztus 10-én H. Juliannának albérletbe kiadtam. A nő csendes, szerény volt. — A feleségem 1984-ben meghalt — folytatta H. József. Azóta egyedül élek. Nyugdíjas villanyszerelő vagyok. Nem volt aki főzzön, mosson rám,'s munka után gyakran nővéremnél vacsoráztam, s megtörtént, hogy ott is aludtam. — Szeptemberben értesültem róla, hogy a nő (akinek a szobát kiadtam) egy férfit, K. Istvánt a lakásomba fogadta, melyet nekem nem említett és egyébként sem engedtem volna meg. Az is tudomásomra jutott: a lakásba számomra idegenek részvételével megengedhetetlen dolgokat műveltek, hogy mit, azt hadd ne részletezzem. — Mindezek után — említi H. József —, októberben a hölggyel közöltem: a lakást hagyja el, aminek nem tett eleget. Utána távozásra írásban is felszólítottam, de az sfem vezetett eredményre, sőt az ajtózárat három alkalommal kicserélték, s így a lakásomba nem tudtam bemenni. Ezek után a városi tanács illetékesétől megkérdeztem, mi tévő legyek? Azt mondták: mivel a lakás az enyém, foglaljam el. Vasárnap ezt megtettem. Egyébként a januári lakbérrel, plusz több havi rezsiköltséggel tartoznak. — Nyíregyházán, a Dózsa György úti házamat szanálták, s az Árpád utcai lakást azért kaptam, vagyis a tanácsnál nem kuncsorogtam. Világéletemben rendes, becsületes ember voltam. A SZÁÉV-nél dolgoztam, megkaptam a Munka Érdemrend bronz fokozatát és több más kitüntetést is. Nem gondoltam, hogy a nyugdíjas éveimben ilyesmit kell megérnem, mint most. (cselényí) Valami gyanús lehetett már K. Miklós kántorjánosi lakosnak, ugyanis 1989. májusában, — amikor egy nappal hamarabb érkezett haza külföldről — a feleségét azonnal szerelmi kapcsolattal gyanúsította meg, mert nem találta otthon. Gyanakvása nem is volt alaptalan, ugyanis K. né másfél éve kapcsolatot tartott fent egy kollegájával. Az asszony a faggatózásra előbb kitérő választ adott, később azonban bevallotta H. Mihályhoz fűződő kapcsolatát. A férj hitte is, nem is a dolgot, ezért aztán megkérte az asszonyt, hogy beszéljen meg találkozót a szeretőjével, és ha az valóban el is megy a randevúra, akkor ő elhiszi a viszony létezését. K. né május 20-án estére el is hívta H.-t az Ör és Kántorjánosi közötti egyik dűlőútra. Előtte azonban megígértette férjével, hogy nem fogja bántani a találkára érkéző H.-t. Amikor a férfi odaérkezett, látta, hogy K.-ék kocsijában ketten ülnek. Hiába kérlelete hát K. né, hogy szálljon ki ő is az autóból, H. erre — rosszat sejtve — nem volt hajlandó. A féltékeny férfi azonban annál inkább, kiugrott a saját gépkocsijukból és egy jókora bottal nekiesett a szerető autójának. Betörte a szélvédőt, és a vezetőülés felőli oldalsó ablakot is, ahogy veszett dühében jókorákat csapdosott az üvegre. Peché- re ekkor H. kiszállt a kocsiból és természetesen K. azonnal rátámadt. Előbb puszta kézzel, aztán a bottal esett neki. A férfi menekülni próbált, de a földre zuhant, K. pedig még ott is tovább verte. Amikor végül a házaspár otthagyta, H. visszaült a kocsijába és haza akart hajtani. Vásárosna- ménynál azonban a pontonhíd lejáratánál az, atitóyal, belecsúszott a Tiszába. A vízben- ülő H.-ra éjszakai horgászok találtak rá, akik értesítették a rendőrséget, majd a mentőket. A póruljárt szeretőt kórházba szállították, ahol megállapították, hogy a véraláfutásos sérüléseken kívül koponyacsonttörést és agyburok-re- pedést is szenvedett. Az utóbbi sérülések maradandó fogyatékosságot okoztak, de a munkaképességet szerencsére nem érintik. A koponyasérülés közvetett módon életveszélyes állapotot idézett elő. A büntetlen előéletű K. Miklós életveszélyt okozó testi sértés kísérlete, valamint rongálás miatt került a megyei bíróság elé — a gépkocsiban 10 468 forintos kárt idézett ugyanis elő. A bíróság a féltékeny férjet jogerősen három év próbaidőre felfüggesztett egy évi börtönbüntetésre ítélte. B. A. kénti nettó összegét kell szerepeltetni annak a hónapnak a sorában, amelyben a1 fizetési kötelezettség, vagy a visszaigénylési 'lehetőség keletkezett. 'Az! áz egyéni'Vállalkozó, ' aki választása alapján alanyi adómentességre jogosult, ebben az oszlopban nem szerepeltet adatot. A 10. számú (fehér) bevallást az az egyéni vállalkozó tölti ki és nyújtja be, akinek az adóévben alkalmazottja volt, ,és ,alk^lfp$z,ott nem tett nyilatko?atpt; arról, hogy SZJA bevallást járván benyújtani az adóhatósághoz. Ez esetben a vállalkozónak, mint munkáltatónak az 1989. évi SZJA elszámolását elvégezni. Az elszámolás eredményeként kapott esetleges adókülönbözetet vagy le kell vonni az alkalmazottól, vagy visszajár részére adó. Az adóhatósághoz e különbözeiét kell bevallani. H,a, ez az. adat. 1990. február 28-ig a vállalkozó rendelkezésére áll, ezt a 7. sz. bevallási lapon is teljesítheti. Ebben az esetben a 10. sz. lapot nem kell kitölteni. Az 53. és 7. sz. bevallás benyújtásának határideje 1990. február 28. Ugyancsak ezen időpontig kell a bevallott adót megfizetni. A késedelmesen benyújtott bevallás már önellenőrzésnek minősül és a bevallott adó összege után SZJA esetén 2%. egyéb adók tekintetében 3% önellenőrzési pótlékot is kell fizetni. A 10. sz. bevallás benyújtásának végső határideje: 1990. április 20. Megyei Adófelügyelőség Tanfolyamok: az MTESZ-ben Bizonyítványt is adnak Egyre több olyan dolgozó lesz megyénkben, aki nem talál magának munkahelyet. Ezt a gondolatot figyelembe véve készítette el az MTESZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezete az 1990-es évre munkatervét, melyben kiemelkedő helyet foglal el a tanfolyamok szervezése. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is kétféle formában kívánják megoldani a képzést. A betanító tanfolyamok, melyekhez az általános iskola elvégzése és orvosi alkalmasság szükséges, sikeres vizsga után országos érvényű bizonyítványt adnak. A képzés ideje viszonylag rövid, 170—200 óra. Most kazánfűtői, hűtőgépkezelöi, kompresszorkezelői és targoncavezetői tanfolyamot szerveznek. Egyre több gazdálkodó egység foglalkozik napjainkban önálló külkereskedelmi tevékenységgel, amihez megfelelő, képesítéssel rendelkező szakemberekre van igény, Az ő felkészítésüket is vállalja az MTESZ, mégpedig a képesítést nyújtó tanfolyamok keretében. Ezek a középfokú külkereskedelmi áruforgalmi és a középfókú vámügyi szaktanfolyam. Akik ilyen képzési formában szereznek középfokú végzettséget, azok ismereteiket felsőfokú tanfolyamon mélyíthetik el. Az MTESZ szervez még árkalkulátori, titkos ügyiratkezelői és általános ügynökképző tanfolyamokat. Ez utóbbi leginkább a fiatalok érdeklődését keltette fel, mert érdekes, változatos munkát jelent már a vizsgafeladat is. Kedvezményt is nyújtanak, abban az esetben ugyanis, ha összejön p. megfelelő létszám, akkor egy-egy vállalat, település vagy településcsoport kérheti, hogy helyben indítsák'. á tanfolyamot. Séta a parkban. (B-zs)