Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

1990. február 26. 3 Itt a11-277! Válaszol M. Magvar Uszít munkatárs Várható volt, hogy nyugdíj­ügyben sok levelet, kérdést kapok, ennyire azonban nem számítottam. Figyelmeztető jel ez, továbbra is kilátásta- ' lan nyugdíjasaink helyzete. Sajnos helyhiány miatt nem lehet minden egyes kérdést megválaszolni, remélem azon­ban, hogy a legtöbb kérdező választ kap. problémáira Ól­mán Zoltáhnétól, a megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóság nyugdíjosztályának ve­zetőjétől, — akihez a kérdé­seket továbbítottam. Több le­velet a Fórum rovatnak ad­tam át, a korengedményes nyugdíjazásról pedig pár na­pon belül bővebben olvashat­nak lapunkban az érdeklő­dők. •Hogyan lehet elintézni azt, hogy az internálási idő beszá­mítson a nyugdíjba? — ér­deklődött V. István Nyíregy­házáról. — Az internálásban letöl­tött idő igazolása érdekében kérelmet kell beadni a Bel­ügyminisztérium titkárságá­hoz 1992. dec. 31-ig (Bp., V. kerület, József A. u. 2—4.). Ott hatósági bizonyítványt ál­lítanak ki, amely az interná­lás tényét és idejét igazolja. Ha valaki a jogszabály hatá­lya alá esik, úgy a kapott ha­tósági bizonyítvány alapján lehet kérni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (Bp., XIII. kér. Váci u. 69. sz.) a nyugdíj felemelését, amely egy sze­mélynek 500 forintot jelent havonta. Ha az illető meg­halt, akkor, özvegyi jogon a felesége kaphat a fenti eljá­rás szerint 250 forintot. •„Az 550 forintos emeléssel most 3400 forint a nyugdíjam. Lehetséges, hogy ilyen ke­vés?” — tette fel a Kérdést Guti Miklósné Szamossályi- ból. — Sajnos, lehetséges. A nyugdíj megállapításának egyik alapja a havi átlagke­reset. Valószínűleg nagyon alacsony volt a keresete, hogy az ahhoz járó emelésekkel együtt csak ennyi nyugdíjat számoltak ki. Azt tudom ta­nácsolni, hogy kivételes ala­pon kérje a nyugdíj emelését a megyei Társadalombiztosí­tási Tanácstól. • „A szomszédomnak a ja­nuári emeléssel 6000 forint lett a nyugdíja, az enyém meg ép­pen csak eléri az ötezer fo­rintot. Milyen alapon dönte­nek a hatezer forintra való kiegészítésről?” — kérdezte K. Andrásné (Nyíregyháza), s vele együtt még 10—12 olva­sónk. — Egy tavalyi törvény sze­rint az özvegyig baleseti nyugdíjra jogosultak ha öregségi rokkantsági vagy baleseti nyugellátás is megilleti, akkor e két ellátás 1990. január elsejétől hatezer forintig együttesen folyósít­ható. Ha valakinek a saját jogú nyugdíja nagyobb az együttesen folyósítható ha­tárösszegnél (ez ma hatezer forint), akkor a jogszabály szerint csak egy ellátás illeti meg. ♦ „Annak idején az özvegyi járulékigényemet azzal uta­sították el, hogy munkavi­szonyban állokt, s még nem töltöttem be a 65. évemet. Mikor nyugdíjas lettem, s 65 éves, kértem az özvegyi pótlékot, de elutasítottak, hogy a férjem TSZ-járadékos volt, ezért nem jár a kiegé­szítés. Valóban nem jár ne­kem a hatezer forintra való kiegészítés?’» — írta levelé­ben özv. Hegedűs Péterné Tornyospálcáról. — Nem lehet kiegészíteni nyugdíját hatezer forintra, mert ott nyugdíjról beszé­lünk, s nem özvegyi járadék­ról. A TSZ özvegyi járadék­nál mások a jogosultsági sza­bályok, mint a nyugdíjnál. Al szabály az, hogy a férj hala látói számított egy éven be­lül be kell tölteni a 65. évet, ebben az esetben lett volna jogos az özvegyi járadékra. • „Édesapám 10 éve rok­kantnyugdíjas, most önnyug- díjas lett. A saját jogú nyug­díjat hol kell kérni?” — kér­dezte Nehéz Mihályné Nyír­bátorból. — Akinek rokkantnyugdí­jat állapítottak meg, s idő közben betöltötte az öregsé­gi nyugdíjkorhatárt, tovább­ra is az eredeti ellátás illeti meg. Üjabb ellátás azon a címen, hogy betöltötte a kor­határt, nem állapítható meg. *„A mostani nyugdíjkiegé- szítéskor miért csak 440 fo­rintot kaptam? Talán ebből is vonják a gyerektartást?” — szeretné tudni Lemák) Ist­ván, aki Szamosangyalosról küldte levelét. — A nyugdíjból vonhatják a gyerektartást az idevonat­kozó jogszabályok alapján. Mivel az emelés a nyugdíj része, természetesen abból is levonhatják. *„A kiegészítéssel 4190 fo­rint a nyugdíjam. Ügy hal­lottam, aki özvegyen él, an­nak elhalt férje volt nyugdí­jából kiegészítik a nyugdíját. Lehet-e, s mi ennek a mód- ja?” — szeretné tudni Szántai Andrásné kölesei olvasónk. — A kérdés az, meg lett-e állapítva a férj jogán az öz­vegyi nyugdíj az olvasó szá­mára. Ha nem lett megálla­pítva a férj halálának idő­pontjában, forduljon kérel­mével a Társadalombiztosítá­si Igazgatósághoz özvegyi nyugdíja jogosultságának el­bírálása miatt. Ha viszont meg van állapítva az özvegyi nyugdíj, akkor a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságtól kérje a törzsszámra hivatkozva. • „Háztartásbeli vagyok, 1983-tól szakcsoport tagja, éves összeget fizetek. Két év múlva, 1992-ben leszek 55 éves, s akkor már 10. éve lesz, hogy fizetem a tagsági díjat. Kaphatok-e nyugdijat?” — kérdezte Szabó Antalné (Ibrány). — Aki az öregségi nyugdíj­ra jogosító korhatárt 1990. december 31. után tölti be, a nyugdíj megállapításához 20 év szolgálati időre van szük­ség. • „Rokkantnyugdíjas va­gyok, s szeretnék munkát vállalni, mint parkőr. Elveszí­tem-e a nyugdíjamat akkor*’ — kérdezte J. J. Záhonyból. Hasonló kérdést tett fel Her­nádi András Sóstófürdőről, Orosz József nyíregyházi olva­sónk pedig aréa kíváncsi, hogy a most megemelt nyug­díja után kell-e adót fizetnie. Ezekkel a kérdésekkel dr. Bihari Albertet, az Adófelü­gyelőség jogi és igazgatási osztályának vezetőjét keres­tem meg. — A nyugdíj önmagában mindig adómentes, bármilyen összegű is legyen. Ha van mellette más jövedelem, de együttes összege nem több a nyugdíj és a munkabér évente 108 ezer forintnál, még akkor is adómentes. Mi­helyt azonban a nyugdíj és az egyéb jövedelmek összege meghaladja a 108 ezer forin­tot, a nyugdíjra eső adót le kell vonni az összes jövede­lem adójából. Hogy érthetőbb legyen: az olvasó nyugdíja havonta 10 ezer forint, s ke­resne mellé 1500 forintot. Így az összes jövedelme egy év­ben 138 ezer forint, en­nek adója 20 400 forint. A 120 ezer forint nyugdíjra eső adó 15 250 forint.- Az olva­sónak tehát a két adó közötti különbözetét, 5150 forintot kellene fizetnie munkaválla­lás esetén. Évente 3 osztály indul fonal- és szövetgyártó illetve fonó és szövő szakkal a Bajcsy-Zsi- linszky Endre Textilipari Szakközépiskola Szakmunkásképző Intézetben. A textilgyárak mellett a gyakorlati oktatás egy kis részének az iskolai laborok adnak helyet. Képünkön egy ilyen foglalkozáson a szálanyagok és szövetek tulajdonságait határozzák meg. (B-zs) | Tervezet! neve: Szatmár-Bcregi agrárszövetség Rugalmasabb érdekvédelmet A kiváláshoz, illetve a tér­ségi szövetség megalakításá­hoz a termelőszövetkezeti közgyűléseken a tagság sza­vazata szükséges. A közgyű­léseket az elkövetkező hetek­ben tartják, de előzetes in­formációk szerint a termelő­szövetkezeti tagok többsége, főként a szatmári térségben egyetértőén támogatja az in­tézőbizottság akaratát, javas­latait. Kis apparátussal A gondolat nem újkeletű. Lassan egy éve már, hogy egy körzeti szakmai tanácskozá­son a szatmári termelő- szövetkezetek elnökei kifo­gásolták; a termelőszövetke­zetek megyei szövetsége nem képviseli megfelelően a szat­máriak és beregiek ügyét. Több alkalommal is megfo­galmazták, egy száznál több tagot számláló érdekvédelmi szervezet képtelen rugalma­san és operatíven minden szövetségi tag ügyében ered­ményesen, és hasznot hajtóan eljárni. Az ideiglenes in­téző, bizottság tagjai pár nap­pal ezelőtti beszélgetésünkkor is hangsúlyozták: olyan szö­vetséget kívánnak létrehoz­ni, amely kis apparátussal végzi majd az adminisztrá­ciós ügyeket. Az úgynevezett ad hoc bi­zottságokba a feladathoz il­lően a térség legrátermettebb, leginkább képzett szakembe­reit vonják be. „Nagyon sok olyan- szakember dolgozik a- térségi termelőszövetkezete­iben, akik a különböző gaz­dasági, gazdálkodási témák­nak specialistái. Ezek az em­berek egy termelőszövetke­zetben is hasznos munkát vé­geznek, de képzettségüket és képességeiket, energiájukat a térség érdekében jobban hasznosíthatják. A szövetség­ben erre módjuk lesz és vál­lalják is a faladatokat.” Éhe a szónak... 4 ki manapság megfordul Erdély, Románia városaiban, annak csakhamar feltűnik az újságárudák előtt kí­gyózó sor. Várnak türelemmel, míg meghozza a csi- galassan mozgó posta. Várnak türelemetlenül, hisz ma már mindennap hoz valami eseményt, amit tudni akarnak, elolvasni mielőbb újra meg újra. Az új időkben új neveket tanulunk. A sajtó levetette az elnyűtt köntöst, a forradalmasított tartalom új formát, új nevet kívánt. Ismerkedünk velük: Romániai Magyar Szó, Látó, Helikon, Erdélyi Figyelő, Valóság, Háromszék, Eu­rópai Idő, Máramarosi Üj Szó, Új Szilágysági Szó, Bihari napló, Szabadság, Jelen, Szatmári Friss tJjság... Diákfó- rum, Fiatal Fórum, Majomsziget.. . s mi mindent még, ami nem jut el hozzánk, ami a jövőben jelenik meg. Mon­dom, magunk is tanuljuk a neveket, melyeknek hangula­tuk, érzelmi töltetük van, sokkal inkább, több mint elő­deiknek. Megújulás, újjászületés, bátor kezdeményezés, az indulás izgalma hatja át az új, újjászületett lapok sorait. Megszűnt minden monopólium, a központé, a megyeszék­helyé ,a pártoké, a szervezeteké. A pálya nyílt és zöldet mutat a jelző, szabad utat az életnek, a valóságnak. S az emberek veszik, olvassák, vitatják. Várják reggel és délután. Csörög a telefon, ha valahol elakad a kézbesí­tés. Vitatkoznak. Dicsérnek. Szapulnak. Éhe a szónak, éhe a szépnek. Vágy a megújulásra, vágy az újjászületésre. Emberi, őszinte, meleg szó az örök agy­mosás, sematikus sulykolás helyett... Űtkeresés, vívódás, reménykedés, csüggedés... S mi minden hajt még ben­nünket, hogy újra rátaláljunk önmagunkra. Friss újság... ennek van ma a legnagyobb keletje Er­délyben, Romániában. A betű, a szó, a mondat visszanyer­te elorzott jussát. Köszönjük néked, Forradalom! ■ Máriás József újságíró Szatmárnémeti Föld, ár, piae A szatmári termelőszövet­kezeti elnökök sorra említik a tisztázásra váró, ma még nehezen pontosítható kérdé­seket. Mi lesz az árutermelés­sel, hogyan alakul az áru ára, mi lesz a termelőszövetkeze­tekkel, mi legyen a földdel, miként rendezik és erő­sítsék a tulajdonosi viszo­nyokat? Mindezek közül_ a legnagyobb kérdés a föld? A földügyben — mint azt az intézőbizottság tagjai közül többen is hangsúlyoz­zák — jelenleg nincs és nem is lehet egységes álláspont. Aki a földjét tulajdonosi jo­gon a termelőszövetkezetből, kikéri, annak kiadják, de hogy miként és hogyan, azt a helyi sajátosságoknak megfe­lelően kell eldönteni. Az új szövetség földkérdésben és minden más ügyben olyan ál­láspontot képvisel majd, hogy az a közösségek szán­dékát, érdekeit ne sértse. Az itt lévő téeszek kedve­zőtlen körülmények között gazdálkodnak. Ezen szeretne változtatni az új szövetség. Ott kívánnak lenni minden piacon, meg kívánják szer­vezni azt az információs há­lózatot, amely a termelést az áruértékesítést biztonságossá és nyereségessé teszi. Valósá­gos és minden területre ér­vényes érdekvédelmet akar­nak. Alapvető a szövetkezeti tagok érdeke és érdekvédel­me. Kiket várnak? Mindenki szövetsége aka­runk lenni — mondták a beszélgetőpartnerek. A Szat- már Beregi Agrárszövetség­nek bárki tagja lehet. Vár­ják, hogy a termelőszövetke­zeteken kívül az áfészek, a kertbarátklubok, kisáruter- melők, élelmiszeríeldolgozó üzemek, intézmények, válla­latok szintén tagok legyenek, hiszen vannak közös felada­tok, közös érdekek és szük­sége van mindenkinek, akik valamilyen módon a mező- gazdasági termeléshez kap­csolódnak — az érdekvéde­lemre. Az új szövetség elha­tározott szándéka a kamarai tagság, valamint az, hogy együtt kívánnak működni a megyei agrárszövetséggel. Az új szövetség tehát — vélhetően — rövid időn be­lül megkezdi munkáját. Ügy mondjuk: új szövetség, bár nem az, hiszen bő másfél év­tizede Szatmár-Beregnek már volt termelőszövetkezeti szövetsége. A korábbi erősza­kos egyesítés. Seres Ernő SZERKESZTŐI OOOOOOOO ra Pillanatkép L ezárult az ajánlócédu­lagyűjtés, s bár­mennyire is kísérte ezt a küzdelmet itt-ott nem mindig etikus módszer, összeállt a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei tíz vá­lasztókerület hivatalos je­löltjeinek névsora, véglege­sítik a pártok megyei lis­táit is. Ez másként azt je­lenti, hogy immár névvel és arccal, a törvényes elő­írásoknak megfelelve lép­hetnek a választópolgárok elé programjaikkal a pár­tok, a szerveződések je­löltjei, illetve a független jelöltek. Felfokozott ér­deklődés kíséri az ilyen találkozásokat, hiszen bár­mennyire is a pártok prog­ramjai tartalmazzák a rendszerváltás utáni célo­kat, a választók mégis sze­mélyekre voksolnak, kiván­csiak fellépésükre, hang­hordozásukra, talpraesett­ségükre, egész egyénisé­gükre. Egyesek szerint nagy lesz majd a tülekedés és ez magában rejti az eset­leges kellemetlen szituáci­ókat is. Az elmúlt szombaton es­te mindennek az ellenke­zőjét leheteti tapasztalni az egyik ilyen első bemu­tatkozó találkozáson. Nem volt teltház, mégis élénk vöt az érdeklődés a Nyír­egyházán induló egyik párt jelöltjei iránt. A jelenlé­vők — köztük az újságíró is — megelégedéssel nyug­tázta, hogy nem kell hall­gatni a vészmadarakra, hiszen a jelöltek magamu­togatás helyett a nemzet sorskérdeseit helyezik elő­térbe. Megnyugtatásként hatottak azok a pillanatok is, amikor a riválisok, a különböző pártok képvise­lőjelöltjei az esemény előtt és azt követően is majdhogynem barátian, de mindenképpen a normális emberi kapcsolatok szelle­mében ismerkedtek egy­mással, elvenítették fel egykori közös ifjúkori él­ményeiket, üdvözléskor, majd a búcsúzáskor is fér­fiasán kezet szorítottak egymással. Mindez persze nem je­lenti azt, hogy bármelyi­kük egy pillanatra is meg­szűnne a győzelemre töre­kedni, hiszen ennek remé­nyében vállalkozott e ne­héz küzdelemre. Akik lát­tuk ezeket a baráti kézfogá­sokat, a meghitt pillanatokat, úgy éreztük, több mint remény, hogy a szavazás napjáig itt tisztességes küz­delem folyik majd. A. S. Az úton Talpunk alá véres köveket kí­nálva kígyózik előttünk, verí- tókszagú, poros levegője paran- csolóan hívogat Korbáccsal te­relt torz alakok üveges tekintet­tel vonszolják rajta ólomnehezé­keiket, s fejük felett a Leszá­molás guillotínja csattog. Bokrokban búvó hamis prófé­ták jövendőinek, cinkos kacsin­tások fényszóróvillanásai pász­tázzák az utat. Ismerős arcok, könnyű lelkek előznek jobbról is, balról is, és harsogják -a megtalált új igazságokat. Az égből jövő Nagy Világos­ságot koromfelhő takarta el. a Városból láncok csöngése hal­latszik, a tisztulni akarók újabb bűnökbe merültek és a keréSz- telkedők vize pirossá változott. Ne törődj a láncok csörgésé­vel, ne gondolj a könnyebb utat választókkal, az Önteltekkel, a fenyegetőzőkkel, a kárörven- dőkkel, a felelősségét sohasem vállalókkal. Ne zavarjon az, ha hiányoznak a sorból, ha gú­nyolnak, ha" nevetnek, ha a nő- gatók között ismerős szempá­rokat találsz. Az út végén ott a Város! Fa­lait egymásba fonódott kezek védik a veszedelemtől. Ezer év minden fénye most együtt vilá­gít, százezer óhaj most egyszer­re válik valósággá. Ezért érde­mes végigmenni az Ütőn ön­ként és Szabadon. Nagy Ferenc Kslat-HacrarMMáe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom