Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

H í6»Bi||9|| hía*a ____________ _________• • + 16 °C Lekívánkozott rófunk tegnap még az átmeneti kabát is, hisz a régen várt szikrázó napsütésben meg sem állt a hőmérő hi­ganyszála, míg el nem ér­te a 16 fokot. A hétvégére sem ígér rossz ahb időt a meteorológia, nyugodtan mehetünk kirándulni. XLVII. évfolyam, 47. szám ÁRA: 5,30 FORINT 1990. február 24., szombat A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Kémia III. üzemében a folyékony gyomirtó szert készítik nagyüzemi felhasználásra. .(Harasztosi Pál felv.) Parlament Ünnepi ülésszak Fodor István, az Ország- gyűlés megbízott elnöke az atkotmány 22. paragrafusá­nak (2) bekezdése alapján március 14-én, ' szerdán 10 órára összehívta az Ország- gyűlés márciusi ülésszakát. A- testület várhatóan meg­tárgyalja az 1945 és 1963 kö­zötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról, valamint a magyar állampol­gárságtól megfosztó határo­zatok hatályon kívül helye­zéséről szóló törvényjavasla­tokat. A törvényalkotási munkát követően az Országgyűlés ünnepélyes megemlékezést tart 1848. március 15-éről. Kilenc még bizonytalan Tíz párt 119 jelöltje a megyei listán Éjfélkor lejárt a határidő: addig jelenthették be megyei listájukat a pártok a területi választási bizottságnak. Szer­dán délután már ülésezett a bizottság, akkor a Magyar Demokrata Fórum listáját fogadták el, amely minden szempontból megfelelt a fel­tételeknek. Az MDF 18 je­löltet álMtott, s Hamvas Lászlót delegálta a területi választási bizottságba. Péntek délután 2 óráig újabb nyolc megyénkben működő párt nyújtott be me­gyei listát. A Hazafias Vá­lasztási Koalíció 7, a Füg­getlen Kisgazda-, Földmun­kás és Polgári Párt 15, a Ke­reszténydemokrata Néppart 8, a Vállalkozók Pártja 13, az Agrárszövetség 15, az MSZP 18, az SZDSZ 18 jelöltet tar­talmazó megyei listát állí­tott. Ezeket a területi válasz­tási bizottság rendben találta és nyilvántartásba vette. Gond volt viszont az MSZMP listájával. Tizenhat jelölt közül csak heten adtak nyilatkozatot, ezért a terüle­ti választási bizottság csak hét jelöltet vett nyilvántar­tásba, de lehetővé tette, hogy éjfélig kiegészítheti a párt a listáját. Jelentkezett megyei listával az Üjmagyarok Igaz­ság Pártja is, ezt azonban nem fogadta el a választási bizottság. A megyei lista ál­lításának ugyanis alapfeltéte­le, hogy legalább két egyéni választókerületben állítsanak jelöltet, az Üjmagyarok Igazság Pártja pedig csak egy egyéni választókerület­ben állított képviselőjelöltet. Péntek délután négy óráig összesen 10 párt nyújtott be 119 nevet a megyei listákon, ebből kilenc párt 109 jelölt­jét vették hivatalosan nyil­vántartásba. Tudomásul vette a területi választási bizottság azt is, hogy a pártok kit delegáltak a választási bizottságba, ne­kik február 26-án, hétfőn reggel 9 órakor kell esküt tenniük, mert csak azt köve­tően vehetnek részt a bizott­ság munkájában. Kedden, február 27-én a pártok tagjaival kiegészülve ülésezik a területi választási bizottság és délután 2 órakor nyilvánosság előtt sorsolást tartanak: itt dől el, hogy a pártok • milyen sorrendben kerülhetnek fel a szavazó­lapra. A sorsolást követően a megyei listán indított képvi­selőjelöltek nevét lapunkban közreadjuk. Egyébként 28-án hozzák nyilvánosságra az or­szágos listát is, amelyet már­cius 17-ig lehet módosítani. A Művelődési Minisztérium Visszavonta az érettségi tételeket A Művelődési Minisztérium vezetése úgy döntött, hogy visszavonja a napokban nyil­vánosságra került érettségi tételeket. Pontosabban: a ma­gyar szóbeli tételeket aján­lottnak tekinti, s az érettségi útmutatóban megadott téma­körökön belül szabadságot ad a tanároknak újabb téte­lek kidolgozására. A történelem szóbeli ese­tében továbbra is helyesnek tartja, hogy a korábbi köz­ponti témakörökben ne sze­repeljenek politikai, ideoló­giai tételek, valamint az 1945 utáni korszak kiiktatá­sát az érettségi témák közül. A kiadott történelemtételeket ezért a minisztérium téma­köröknek tekinti, amelyeken belül a tanárok önállóan je­lölhetnek ki pontosan meg­határozott tételeket. A ma­gyar írásbeli érettséginél a korábbi évek gyakorlata lesz érvényben. Ez utóbbival kapcsolatosan a művelődési tárca felkéri az Országos Pedagógiai Intéze­tet, hogy — a minisztérium szakapparátusával közösen — dolgozzanak ki a titkosságot biztosító megfelelő módszert — jelentette be Glatz Ferenc művelődési miniszter pénte­ken a minisztériumban tar­tott sajtótájékoztatón. A művelődési miniszter is­mertette a tárca vezetésének állásfoglalását, amelyet a tes­tület több órás vitában, szé­les körű tájékozódás alapján hozott meg. Az érettségi kö­rül kialakult államigazgatási és szakmai problémákat meg­vizsgálva a vezetés úgy látja, hogy a jó alapelvet, misze­rint korszerűsíteni kell az érettségi rendszerét, a kivi­telezésben hibák sora kísérte. Helyes volt az érettségiért felelős Országos Pedagógiai Intézetnek az az. alapállása, hogy a visszaélések elkerülé­se, továbbá a diákok előzetes felkészülése érdekében az írásbeli érettségi anyagát — a matematikához és a ter­mészettudományos tárgyaké­hoz hasonlóan — előre köz­readják. A februári nyilvánosságra hozatala, a tételek nagy szá­ma végül a szándékkal ellen­tétes hatást váltott ki: a ta­nulókat megriasztotta, a ta­nárok és a szakemberek kö­rében pedig a felújult viták bizonytalanságot keltettek. Mshivsh1 Dnmréifcpii imiggfüi iiiiiiwi# iiiinisi NÉPHADSEREG HELYETT A Magyar Honvédség leír. zeti. jellegének kialakításáról és a februári állományváltás­ról tartottak sajtótájékoztatót pénteken, a Honvédelmi Mi­nisztériumban. Szombathelyi Fefenc ve­zérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes elmondta: ja­vaslat készült a Magyar Nép­hadsereg nevének megváltoz­tatására. Amennyiben az Or­szággyűlés azt elfogadja, már­cius 15-től. a Magyar Honvéd­ség megnevezés lép életbe. A határőrségnél február 14-én, a honvédségnél pedig február 15-én kezdődtek meg a leszerelések. Az arra rá­szoruló leszerelő katonák kö­zött 20 millió forint leszere­lési segélyt osztanak ki, amely szociális és egyéb szempontok alapján szemé­lyenként 1500-tól 3500 forin­tig terjedhet. A bevonulásra február 26— 27-«én kerül sor, ami a tavalyi évhez képest 10 ezerrel keve­sebbet, 14 ezer fiatalt érint majd. A kiegészítő parancs­nokságok vállalták, hogy a bevonulok 75 százalékát a la­kóhely szerinti, vagy a szom­szédos megyékben helyezik el. Vajúdás utált hatodáért Elkelt az Auróra is Hosszas vajúdás után elkelt a nyírbátori Auróra Cipőgyár és a csengeri gyáregysége. A gyár kikiáltási ára 430 mil­lió forint volt, ám a vevők olyannyira nem tolongtak, hogy csupán egyetlen ajánlat érkezett. A Pécsi Bőrgyár 70 milliót ajánlott, s minthogy nem volt versenytárs, ennyi­ért az övék lett. A vevők úgy nyilatkoztak, hogy csak nyereséges üzemet kívánnak működtetni. A dolgozók és a vezetők sorsa tehát attól függ, sikerül-e a cipőgyárat és gyáregységét nyereségessé tenni. Az új vevő ígérete sze­rint most senkit nem kíván az utcára tenni. Magyar—román turisztika Tájékozódó látogatás Erdélyi idegenforgalmi szakemberekből álló csoport érkezett Nyíregyházára csü­törtökön a vendéglátó vál­lalat meghívására. A Nagy­bányai Turisztikai Hivatal munkatársainak látogatását megelőzte a szabolcsiak ven­dégeskedése, mindkét utazás II halál okát vizsgálják (2. öldal) célja a tapasztalatcsere, a kapcsolatok felvétele. Az er­délyiek most megyénk szál­láslehetőségeit „térképezik fel”, tájékozódnak az árak­ról. Nagy gondot jelent, hogy a hazánkba látogató romá­niaiak egy évre csak 1500 lejnek megfelelő összeget válthatnak be, amiből a szállodára már nemigen te­lik, így inkább ismerősöknél, rokonoknál alszanak. Mivel az államközi kapcsolatok is rendezetlenek még, hosszú távra megállapodást kötni nehéz, inkább csak egyedi, eseti alkalmakra korlátozód­hat egyelőre a viszony. Rakamaz Járd?, víz közösen Az elmúlt évi társadalmi munkavégzést értékelte a Rakamazi Nagyközségi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A közel ötmillió forint érté­kű munkából 300 ezer forint­nyi a fejlesztési alapot kímé­lő munkavégzés, mely alap­vetően járdaépítésből és az ivóvízhálózat korszerűsítésé­ből tevődött össze. A költ­ségvetést kímélő társadalmi munka jelentős része a laká­sokkal határos közterület tisztántartásából, árkok kar-' bantartásából és parkosítás­ból alakult ki. Bizonytalan biztonság Csöndesek a folyók Nincs közvetlen veszély Munkamegbeszélést tar­tottak február 23-án Nyír­egyházán a Felső-Tisza-vidé- ki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóságon. Az igaz­gatóság szakemberei tájékoz­tatást adtak a Felső-Tisza és mellékfolyóinak hidrológiai helyzetéről, a szeptemberben megrendezésre kerülő közös magyar—szovjet vízkárelhá­rítási osztaggyakorlat előké­születeiről, valamint az ár- és belvízvédelmi felkészülés érdekében tett intézkedések­ről. A tájékoztatás szerint pillanatnyilag a vízgyűjtőkön alig van hó, de a tavaszi csa­padék mennyisége előre nem számítható ki, így a szokásos tavaszi védekezésre fel kell készülni. E sti mesének éppen nem nevez­hető vitaműsomak lehettek ta­núi a Hírháttér nézői csütörtök este. Drámáira sikeredett a beszélge­tés, de nem azért, mert Mester Ákos hangszerelte ilyenre az eszmecserét, hanem mert az utóbbi években ka­tasztrófái isra süllyedt a közbiztonság állapota. Nem büszkélkedhetünk az európai rangsorban elfoglalt helyünk­kel. amely a százezer lakosra jutó íog- vatartottak számát mutatja. Sajnos, nagyságrenddel nagyobb, mint a civi­lizált országokban. Elhangzott az is, hogy a rendőrség­nek nemcsak a tekintélyét nyirbálták meg az utóbbi időszak változásai — lehallgatási botrány, egyes rendőrök túlkapásai — hanem létszámában is sokkal kisebb a testület, mint az ösz- szehasonlítás alapjául szolgáló civili­zált országokban. S ma már ott tar­tunk. hogy az állampolgárok nem sé­tálhatnak félelem nélkül esténként a belvárosban és a lakótelepeken, dúl az agresszivitás, brutálisan összever­nek vétlen járókelőket. S ami még elgondolkodtató: a rend­őri-igazságügyi eljárás során lassan jobban védjük a bűnelkövető érdekeit, emberi jogait, mint magát a sértettet. Gondoljunk bele, hogy bizonyára nem véletlenül ódzkodnak a feljelentéstől az emberek. Hosszadalmas, megalázó procedúrával kénytelenek szembe néz­ni és talán az erkölcsi vagy anyagi kártérítés nincs arányban az ügy el­felejtésével. A tábornoki rendfokozatot viselő országos rendőrfőkapitány nem is tit­kolta a bűnözés hihetetlen mérvű el­szaporodását. Inkább azt fejtegette: a rendőrség a jogállamban, a demokrá­ciában nem egy politikai hatalom. még kevésbé egy párt uralkodását biz­tosító szervezet, hanem az állampol­gárok ügyeit intéző, szakemberekből álló apparátus. Egyre fontosabb lesz a hozzáértés, a végzettség, az intelligen­cia. a tájékozottság körükben is. \ T eljesen más feladat és igen sok­féle ismeretet feltételező a nyo­mozói munka. Ezen a területen nem lepődnek meg. ha megnyílnak az első magánnyomozói irodák, mint ahogy tőlünk nyugatabbra ez termé­szetes. Azt viszont a beszélgetők egy­öntetűen leszögezték: nem elsősorban rendőri kérdés a bűnözés visszaszorí­tása. mivel átgondolt társadalom- és szociálpolitika híján ma olyan rétegek is szembekerülnek a törvényekkel, amelyeknek a tagjai nem születtek bűnözőnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom