Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

1990. február 20. Kdet-Mairanmle 3 Kérjen elf bb iilomáciit I cégbirésig adatai nyilvánosak gon két bíró intézi a cégbe­jegyzést, miközben még leg­alább három-négy személyre lenne szükség. Naponta kilenc és tizenegy óra között fogad­ják az ügyfeleket a Szabad­ság tér 11. szám alatti cég­irodában. A leterheltségüket most még növeli az is, hogy az APEH törzskönyvében ed­dig vezetett 334 vállalat, kis­szövetkezet nyilvántartása is idekerül. Így alakul ki a cé­gek egységes nyilvántartási rendszere, amely a gazdasági élet biztonságát szolgálja. Közel 400 olyan cég van a megyében, amelyek már a társasági törvény hatályba lépése előtt működtek. Szer­ződésüket azonban módosí­tani kellett arra vonatkozóan, hogy milyen formában kíván­nak tovább dolgozni. Ha nem nyilatkoztak, a jegyzékből tö­rölték őket. A módosításra egy teljes év állt rendelkezés­re, de a kérelmekkel decem­ber utolsó napjaiban „roha­mozták” meg a cégirodát. Így méginkább torlódtak az ügyek. Jelenleg a novem­beri—decemberi beadványo­kat vizsgálják. A kevés tőké­vel rendekező társaságoknak okoz ez különösen hátrányt, mivel a bejegyzés nélkül nem tudnak önálló alanyként mű­ködni, hitelt felvenni, üzletet kötni. Kérelemre soron kívül előre veszik az iratok vizs­gálatát, ehhez azonban a két­ezer forintos illeték szüksé­ges. Tóthné dr. Juhász Zsu­zsanna, a cégbíróság bírónője a viszonylag hosszú várako­zási idő magyarázataként el­mondta, hogy sajnos nagyon hiányosan adják be a mel­lékleteket és a szerződések egy része a jogszabálynak nem felel meg. Az elmúlt év elején például 80—90 száza­lékban vissza kellett adni a kérelmeket, hiánypótlás, ki­igazítás miatt. A helyzet már javult, mivel több jogász, ügyvéd erre a területre sza­kosodott és így segítik az ügyfelek tájékozódását. A gazdasági társaságokra vonatkozó tények és adatok nyilvánosak. Ez biztosíték a hitelezőnek, hogy mielőtt esetleg kölcsönt adna vagy szerződést kötne, meggyő­ződhet arról, hogy mennyi vagyonnal rendelkezik a tár­saság vagy például nincs-e felszámolási eljárás beje­gyezve a cégre. Természete­sen a nyilvántartásba bárki betekinthet, akinek érdeke fűződik hozzá. Egv üzletkö­tés esetén fontos tájékozódni a partner vagyoni helyzeté­ről, jogszerű működéséről. A gazdasági társaságok felett a törvényes felügyeletet a cég­jegyzéket vezető bíróság látja el. Ilyen jellegű eljárás — a jogszabályban meghatározott kötelezettség megszegése, el­mulasztása miatt — a me­gyében csak két gmk ellen indult. Bojté Gizella (Következik: Lesz-e szűrő­gyártás Nyíregyházán?} Máthé Csaba A Btogál alapítótagkénti részvételével BIO-AGRO fejlesztési és termelési kft* alakult 52 milliós alaptőkével. Nyírtelek-görögszállási telepén a régi termékek mellett fellendült az állatgyógyászati gyógyszerek forgalmazása és gyártása, új saját termékek piaci beveze­tése is folyamatban van. Képünkön a premixeket csomagolják, melyek gyógyászatiter- mék-tartalmú tápanyag-koncentrótumok. (Balázs Attila felvétele) Presztízsveszteség a ksiténereknél együttműködési szerződést írt alá a budapesti Datcoop Kisszövetkezettel és az NSZK-beM T. A. Handels- ikonitor GmbH-val, hogy a fő­városi cégen keresztül kizá­rólag ennek a nyugatnémet cégnek szállítanak konténe­reket. De erről bővebbet a kisszövetkezet két képviselő­je. Béza Agnes és Somogyi Zoltán mond. akik eljuttat­ták szerkesztőségünkhöz a szerződések másolatait. — A mátészalkai gyáregy­ség igazgatója jelentkezett nálunk, hogy ISO-szabvány szerinti konténerek gyártá­sában, segítsük őket., Felaján­lottuk. hogy műszáki szakér­tőt szerzünk, aki ismereteit átadja, ha ennek fejében szö­vetkezetünk öt évre megkap­ja a kizárólagos exportjogot a konténerekre és az export­ból három százaléknyi része­sedéshez jut. Ebben írásban meg is állapodtunk. Takács Imre műszaki szakértő az NSZK-beli cég megbízásából felmérte a gyáregységet és megállapította, hogy 120 mil­liós beruházás szükséges a gyártáshoz. A Mezőgép meg is kezdte a hitelkérelem ki­dolgozását. Az üzletben részt vevőkkel együttműködési megállapodást kötöttünk, amelyben az NSZK-beli partner vállalta, hogy öt évig évente minimum kétezer kon­ténert vesz át, 1989-ben 2650 dolláros áron. de minden év­ben felülvizsgálja az árat. Valamint kikötötte, hogy a Mezőgép semmilyen harma­dik féllel nem tárgyal a kon­ténerek eladásáról. — Megtörtént a prototípus­próba Jugoszláviában, követ­kezhetett volna a szerződés aláírása. Ekkor a Mezőgép olyan lehetetlen feltételeket kötött 'ki. hogy az NSZK-beli partner véletlenül se egyez­zen bele. Ennek ellenére To­ni Arcaini, a Handelskontor tulajdonosa mindenre bólin­tott. Ezután ismét irreális követelésekkel állt elő a Me­zőgép. ami után megszakad­tak a tárgyalások. A vállalat nemcsak a megállapodást hagyta figyelmen kívül, ha­nem a gyáregységet eladta a Mezőtrade-nek, megfosztva ezzel az NSZK-beli partnert a konténerek feletti szabad rendelkezésétől és súlyos presztízsveszteséget okozva ezzel szövetkezetünknek. Az­óta megtudtuk, hogy árulják ügynökökön keresztül a kon­ténereket és Sallai. valamint Temesfői úr járt Toni Arcai­mnál. hogy egyezzenek meg, aki ajtót, mutatott nekik. Mindezt leírtuk a kereske­delmi miniszternek, akitől az inkorrekt eljárásban mielőb­bi választ várunk. A társas vállalkozás szerve­zeti választékát nagymérték­ben kibővítette az 1988-ban elfogadott társasági törvény. A gazdasági élet szereplői kiválaszthatják az adottsá­gaiknak legmegfelelőbb for­mákat. Nyíregyházán a megyei cég­bíróságon az elmúlt évben szinte ugrásszerűen megnőtt a gazdálkodó szervek bejegy­zése. Jelenleg 224 korlátolt felelősségű társaságot tarta­nak nyilván. A tagok felelős­sége csak a bevitt törzsbetét erejéig áll fenn. Ez a kedve­ző felelősségi konstrukció a kevesebb vagyonnal rendel­kező vállalkozókat bátorítja a csatlakozáshoz. Hiszen az 1 millió forintos törzstőkét könnyebben össze tudják ad­ni, mint a 10 milliós alaptő­kéjű részvénytársaság eseté­ben, melyet magánszemély egyedül nem is alapíthat. A megyében egyébként 60 Rt-t jegyeznek. Egyesülést elsősorban gaz­dasági tevékenységek össze­hangolására, szakmai érde­kek képviseletére jogi sze­mélyek alkothatnak. A nyil­vántartott nyolc egyesülés a vagyonukat meghaladó tarto­zásokért, a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A megyében működő 12 kö­zös vállalatot szintén jogi sze­mélyek alapíthatták. A cégnyilvántartásban sze­repel még 25 betéti társaság, 67 jogi személy felelősség- vállalásával működő gazda­sági munkaközösség. A közel ezer gazdasági munkaközös­ség kizárólag természetes sze­mélyekből áll. A gmk az egyik közkedvelt társasági forma. Kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával fe­lel, ha ez nem elegendő, az kiterjed a tagok vagyonára is. Külföldi jogi személyek szintén tagjai néhány gazda­sági társaságnak, de arányuk a megyében minimális. Nyíregyházán a cégbírósá­Állati interjúk TYÜK — Ti nem féltek a jö­vőtől? — Nem. Amíg harisnya van Magyarországon, nem félünk semmitől. — Mi köze van ehhez a harisnyához? — Az, hogy a főfoglal­kozásom: szemfelszedő. FÁCÁN — Igaz, hogy pártsza­kadás történt nálatok? — Igaz! A kampány kezdete óta vannak közöt­tünk jobb fácánok, illetve balfácánok. LIBA — Miért vagytok eny- nyire idegesek? — Mindenki azzal vá­dol minket, hogy a hírek hallatán libabőrös a há­tuk. VERÉB — Csalódottak vagy­tok? — Bizony, igen. A C- vitamin nem használ ne­künk. — Hogyhogy? — Hiába eszünk citro­mot, csak kicsik mara­dunk. MAJOM — Rólatok azt mondja mindenki, hogy nagyon szeretitek az utódaitokat. — Ez , tévedés. A ma­jomszeretet kizárólag az emberre jellemző. Pesti M. Gábor A Kaland helyett korrekt üzletet! című cikk után a Te- bimpex képviseletében Temesfői István és Bocsánczy János mondta el a véleményét. Időközben vaskos paksamétát kül­dött el szerkesztőségünkhöz a budapesti Datcoop Kisszö­vetkezet, amely a Mezőgép, a kisszövetkezet és egy NSZK- beli partner között létrejött együttműködési megállapodást és annak meghiúsulását tartalmazza. Ebből az is kiderül, hogy ki okozott súlyos presztízsveszteséget a másiknak. Ekkora vihart régen ka­vart egy alig fél éve szerve­ződött részvénytársaság, mint a Mezőtrade Systems Rt. Az NSZK-ból. Budapestről, Haj­dúszoboszlóról és a megyéből érkeznek 'kifogások a részvé­nyesek ellen. Jelenleg a leg­főbb részvényes Temesfői András, akit az előző rész­ben. mint a Tebimpex egyik, majd az Ante-Trade GmbH alapítóját ismerhettünk meg. Pedig a Mezőtrade története másként kezdődött, nagysze­rű tervek körvonalazódtak. A Mezőtrade létrehozásá­nak előzménye egy raklap- gyártó gépsor behozatalához fűződik. Temesfői András az NSZK-ban vásárolta a gép­sort. amelyet Kálmánházán egy vállalkozó üzemeltet. Mivel a gép vámjogi sorsa nincs véglegesen rendezve, a hivatalos megnevezés sze­rint vámraktáron kívül van raktározva, úgy gondolta, hogy ezt nem érdemes visz- szavenni, hanem apportként bejegyezteti az alakuló rész­vénytársaságba. Ugyan ere­deti számla nincs róla és nem is az Rt. működteti. En­nek ellenére a részvénytár­saságot Temesfői András, az Ante-Trade, a Nyíregyházi Mezőgép Vállaltat és a Kulcs Kft. hozta létre. Ügyvezető igazgató Bak Tibor lett. aki korábban a Mezőgép általá­nos vezérigazgató-helyette­se volt. helyettesének Bohus Pált nevezték ki. míg a fel­ügyelő bizottság elnöke Sal­lai József lett. akit a nagy- cserkesz! téesz kereskedőié­ként ismerhettünk meg. Az alapszabály igazán nagyszerű reményekre jogo­sított. A tervek szerint a jö­vedelmező üzletágból, a sze­mélygépkocsik lízingjéből be­folyt összeget eurökonténe- rek gyártására fordítják, amelyért devizabevételhez jutnak. Üzleti megbízható­ság lenne szükséges, de nem ennyi „svédcsavar”, amely a tevékenységet jellemzi. A bonyodalom akkor kez­dődött. amikor a Mezőgép a mátészalkai gyáregységet el­adta a _ Mezőtrade-nek. Ugyanis a vállalat korábban A „svédcsavar” beindult (2.) VsrrA lAflVflIf VAPfA fi Air A úümbrádi „Dombrád Habselyem Kft.”-ben ■ (■■■U (UHU HUH. a varrógépeken nemcsak női kezek dolgoznak a finom habselyemmel, hanem fiúk is. Képünkön Lakatos Béla munka közben. A minő­ségi ellenőrök nem találnak kivetnivalót a fiúk munkájában sem. (Harasztosi Pál felv.) Torz tükörben Torzít a tükör, amely bennünket mutat. De va­jon nem azért, mert oly­kor mi magunk is torznak láttatjuk magunkat? Ezen meditáltak vonatbeli úti­társaim, amikor külföldi élményeik kerültek szóba, pontosabban az ott meg­ért csalódások, visszássá­gok okait próbálták meg­fejteni. Egyikük közeli hozzá­tartozója egy nyugati or­szág híres egyetemén ta­nult, s mint egy csodabo­garat, úgy mustrálták hó­napokig. Néhányan még azt is megkérdezték tőle. hová tette az egyenruhá­ját, hisz ők úgy tudják, a keleti országokban, a kommunista rendszerben a diákok egyenruhában járnak. Hosszú időbe telt, amíg foszladozni kezdett a bizalmatlanság, a kire­kesztettség körülötte. Ezt tulajdonképpen annak kö­szönhette, hogy egy alka­lommal sikerült meghök­kenteni diáktársait, taná­rait egy merőben újszerű elemzésével, ami az otta­ni viszonyokra vonatko­zott. A társak egyszerűen nem tudtak napirendre térni, hogy a távolról ér­kezett diáknak hogyan le­hetnek ily mély és alapos ismeretei az ő helyzetük­ről. Utána már előadások­ra is meghívták... Sajnos az előítéletek, az ismeretek hiánya, vagy azok egyoldalúsága igen érzékenyen sújtják a kis nemzetek fiait, lányait. S ilyenkor hiába érvelne az ember azzal, a- közismert-, ténnyel, hogy ez a kis or­szág legalább annyi szel­lemi nagyságot adott a világnak, mint a nagy lé­lekszámú népek. A fala­kat igen nehéz, olykor nem is lehet áttörni. Oly­kor úgy érzi az ember, jobb talán beletörődni, hogy olyannak tartanak bennünket, amilyen a ró­lunk az adott országban kialakított kép. Mert bár­milyen mostoha is a tény ahhoz, hogy mi, magyarok Európához tartozónak higgyük magunkat, ahhoz az is szükséges, hogy Eu­rópa is vegyen tudomást rólunk. Európa népei is hozzájuk tartozónak tart­sanak bennünket. A na­gyobb lépéseket, jól tud­juk, nekünk kell megten­ni, mégpedig gyorsított ütemben. Emészthetjük magunkat egynyelvűségünk, rokonta- lanságunk miatt, de ezzel nem sokat érünk. A vo­natbeli beszélgetésen is szóba került. A személyes tapasztalatok szerint pél­dául az olaszok örülnek, a németek elviselik, ha konyhanyelven szót aka­runk érteni velük, addig a franciák sértésnek tart­ják, ha hibásan szólalunk meg és nemigen bocsátják meg a rossz akcentust sem. Hasonló a helyzet az angolokkal, bár ők ezt nagyvonalúan és némi megbocsátással fogad­ják. .. Tehát most is igaz a vé­lekedés, hogy nem min­dig magunkból kell kiin­dulni. Közismert, hogy valósággal elolvadunk az örömtől, ha valaki leg­alább törtmagyarsággal beszéli a nyelvünket. Keblünkre öleljük az ide­gent. Másutt ez kevés. Ta­lán Csortos Gyuláról me­sélték, hogy külföldön járva vérig volt sértődve, j hogy vendéglátói egy szót sem tudtak magyarul. Ez­zel a gőggel, sajnos le kell számolnunk, s hogy job­ban értsenek bennünket, nekünk kell alkalmazkod­ni a világhoz. P. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom